Megszüntették a nyomozást Kiss Szilárd ellen

Publikálás dátuma
2018.10.29. 08:19

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az indoklás szerint nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
Megszüntették a Kiss Szilárd volt agrárattassé elleni nyomozást – írja a Facebook oldalán Panyi Szabolcs, az Index korábbi munkatársa, hozzátéve: „aki annak ellenére dolgozhat miniszteri megbízottként, hogy orosz maffia- és titkosszolgálati kapcsolatok miatt kétszer is megbukik a nemzetbiztonsági ellenőrzésen, annak a sérthetetlenségén kár is csodálkozni”. Panyi közölte, hogy a IV. és XV. kerületi ügyészség indoklása szerint „a rendelkezésre álló adatok illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”. Az ügyben a Párbeszéd Magyarországért, Szél Bernadett és Tényi István tett feljelentést. Panyi a bejegyzésben hangsúlyozza, hogy az ügyészség eljárást megszüntető határozata szerint – egy orosz üzletember beperelte Kiss Szilárdot, mert hiába fizetett neki 80 ezer eurót azért, hogy szerezzen be vízumokat a „barátainak”, Kiss a pénzt lenyúlta, de az ígért vízumokat nem szállította le. Mint írja, az orosz bírósági végzés szerint a kenőpénzt Kissnek vissza kellett fizetnie, és a nyomozás során a magyar rendőrség ezt az orosz bírósági végzést képtelen volt beszerezni. – egy magyar konzul hiába vallotta, hogy még a németek is hivatalosan szóltak nekik a visszaélésekről, a német külügyet sem keresték meg a magyar hatóságok a nyomozás során. – és a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium azokat a meghívóleveleket, amelyeket Kiss Szilárd több mint 5800 vízumhoz kiadott, és bizonyítékok lehettek volna, „egyszerűen leselejtezte”.
„A cikkeket 2015 elején írtuk, ekkor születtek a feljelentések is. A hatóságok három és fél év alatt jutottak el oda, hogy sajnos semmire nem találni bizonyítékot. Az eljárást 2018. október 17-én szüntették meg”

– teszi hozzá Panyi.

Szerző
Frissítve: 2018.10.29. 09:18

Jönnek a lojális közigazgatási bírók, a régieket le is cserélhetik

Publikálás dátuma
2018.10.29. 08:00
Orbán Viktor és Patyi András, még mint a NKE rektora
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Aggódnak a közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírák: ha ugyanis a hamarosan felálló bíróságokon csak a rendszerhű személyek dolgozhatnak, akkor elveszíthetik státuszukat.
Nincs kétsége Fleck Zoltánnak: minden szakmai kritika ellenére át fog menni a Házon a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, amelynek tervezete október 25-én került fel a kormány honlapjára. Szerinte - az október 30-ig, öt teljes napig véleményezhető - javaslat elfogadása esetén az egész magyar bírósági szervezeti rendszer megkettőződik, amire semmilyen valódi indok nincs. Az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője az önálló közigazgatási bíráskodás bevezetése kapcsán a legfontosabb kérdésnek azt tartja, mi lesz a rendes bíróságokkal.  Ismert, az alaptörvény nyár eleji, hetedik módosítása megteremtette az önálló közigazgatási bíráskodás lehetőségét, így az alkotmány ma kimondja: "Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság." A rendes bíróságok, amelyeknek legfőbb szerve a Kúria, továbbra is a büntetőügyekben és a polgári jogvitákban döntenek, az újonnan létrehozandó közigazgatási bíróságokra pedig a közigazgatási - jellemzően az állam és polgárok közötti - jogviták kerülnek majd; ezek legfőbb szerve a szintén a jövőben létrejövő Közigazgatási Felsőbíróság. Az új közigazgatási bíróságok igazgatási feladatai pedig a tervezet szerint a (mindenkori) igazságügyi miniszterhez kerülnek, nem pedig az Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH), illetve ennek elnökéhez. Ezt azt jelenti, hogy nem Handó Tünde, hanem Trócsányi László dönt majd a közigazgatási bíróságok költségvetéséről, vagy éppen a bírói pályázatokról és a személyi ügyekről   Fleck Zoltán elmondta, Európában kétféle bírósági igazgatási modell létezik, az egyik a nálunk is működő, autonóm bírói szervezeteken - OBH-OBT - alapuló önigazgatás, a másik a miniszteri irányítás. Az utóbbira jó példa Ausztria vagy Németország, a miniszteri irányítás tehát nem csorbítja a bíróságok függetlenségét. Ám mint Fleck megjegyezte, ezekben az országokban, ahogy máshol is, egyféle az igazgatás, vagyis a két modellt, a bírói önigazgatást és a miniszteri irányítást nem keverik úgy, ahogy ez most itthon történik. Ismerve az Orbán-kormányok eddigi tevékenységét, ez arra utal szerinte, hogy a jövőben a rendes bíróságok igazgatása is miniszteri irányítás alá kerül. Konkrét kérdések is felmerülnek, mi lesz például a jelenleg a rendes bíróságok alá tartozó nyolc közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiummal, amelyek területi hatásköre megfelel a tervezetben szereplő nyolc új közigazgatási törvényszékével. És mi lesz azokkal a mai közigazgatási bírákkal, akik nem kerülnek be az új bírósági szervezetbe. Van is egyfajta félelem a bírák között, Fleck szerint jogosan, hiszen bírói státuszok kerülhetnek alkotmányellenes helyzetbe. Azt feltételezi, hogy a ma a Kúrián és a törvényszékeken dolgozó közigazgatási bírákat átveszi az új bírósági szervezet, és mai közigazgatási és munkaügyi kollégiumok sem maradnak a rendes bíróságok alatt. Ám erre semmi garancia nincs, hiszen az új közigazgatási bíróságok bíráit pályázat útján választják majd ki, és a döntés a miniszteré. Ráadásul a tervezet szerint nem csak bírók pályázhatnak, közigazgatási bíró válhat a „kiemelkedő közigazgatási jogi ismeretekkel” és gyakorlattal rendelkező pályázókból is. Fleck szerint 2010 óta a lojalitásukat bizonyító személyek kerültek a közigazgatásba, így közülük választanak majd új bírákat. Akár a teljes közigazgatási bíró kar kicserélődhet, amihez hasonló a B-listázások idején történt.
Szerző

A Szent Jánost indítja a Fidesz az önkormányzati választáson

Publikálás dátuma
2018.10.29. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az elavult, lepusztult budai kórházat egyszer már bezárásra ítélték, hiszen a szerepét átveszi a tervezett dél-budai szuperkórház. Aztán a politika másként döntött: most mégis inkább a Szent Jánosból is szuperkórházat csinálnának.
Az egészségügyben járatos körökben általános meglepetést váltott ki a kormányszóvivő minapi bejelentése, miszerint a Budapestet – a kormányzati ígéretek szerint – ellátó három szuperkórházhoz hozzácsapnak meg egyet, és azt az ezer sebből vérző Szent János kórházból fejlesztik. A pavilonrendszerű, lepusztult és a modern kórházi funkciókra alkalmatlan János sorsáról számtalan tervezet született eddig is, a legújabbnak éppen az önkormányzati választások adnak aktualitást. A kormányzati döntés hátterét ismerők most azzal magyarázzák a váratlan bejelentést, hogy a területen működik egy erős lobbi csoport, és az általuk szállítható szavazatokra apellálva irányítottak át félmilliárdot a fejlesztés tervezésére. Ezen a környéken érdekelt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, aki a körzet országgyűlési képviselője, Pokorni Zoltán, aki ismét indul a hegyvidéki önkormányzat polgármesterségéért, és a Szent János kórház ellátási körzetéhez tartozik a 4. számú választókerület is,a melynek országgyűlési képviselője Varga Mihály pénzügyminiszter. Beszédes, hogy már egy tavaly nyári kormányhatározatban is szerepel az a kereken félmilliárdos összeg, amit most – mint új forrást – a tervezés fedezeteként jelentettek be. Igaz, akkor ezt az összeget még az intézmény labordiagnosztikai szolgáltatásainak fejlesztésére, MRI és más nagy értékű gépek beszerzésére szánták. Három évvel ezelőtt a Fidesz-frakció mezőkövesdi kihelyezett ülése után, minden előzmény nélkül jelentette be Rogán Antal, hogy a fővárosi képviselők javaslatára egy új budapesti kórház építését javasolják a kormánynak. Két hónappal később jelentek meg az első cikkek arról, hogy a budai Szent János kórházat ki akarják üríteni, mert az elavult, a régi épületekben már nem tudják garantálni a korszerű ellátást, a pavilonrendszerű elhelyezés fenntartása pedig túl költséges. Aztán jött a következő nagy koncepció, amelyben már nem egyetlen szuperkórház építése, hanem három, úgynevezett centrumkórház szerepelt. A Dél-pesti Centrum számára – az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint az Országos Kardiológia Intézet bázisán – a IX. kerületi a Haller utca mellett építenének egy új tömböt. Második a Dél-Budán épülő új kórház. A harmadik centrum, az Észak-pesti, a Honvédkórház új épületeiben lenne. A tervezetben ugyanakkor az is benne volt, hogy becsuknak két nagy múltú intézményt, a Szent János és a Péterfy kórházakat, és újranyitják a lipótmezei pszichiátriát, hogy ott időskori szellemi hanyatlásban szenvedő betegeket ápoljanak. Azóta ezt a tervet már fölülírták: mind a Péterfy, mind a Szent János milliárdos összegre számíthat ahhoz, hogy azokban kisebb fölújításokat végezzenek. A Lipótmező pedig már szóba sem kerül. A Szent János becsukásának tervét, amit sokáig maga a kormányzat is magáénak érzett, egyebek mellett egy civil kezdeményezés puhította fel 2015-ben. Több mint 11 ezer aláírást gyűjtöttek össze a kórház megmentésére, az aláírók között Varga Mihály és Fónagy János is, mint a kórházhoz tartozó terület országgyűlési képviselői. Az ívek átadását követő egy hétben újabb 2000 aláírás gyűlt össze azért, hogy a Szent János Kórház területén vagy annak közvetlen közelében épüljön fel az új budapesti központi kórház. Ezt követően éles fordulattal a tervekben már az szerepelt, hogy a Szent János Kórház „aktív” részlegeit – például a belgyógyászatát és a baleseti sebészetét – valamint a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológiáját költöztették volna az új Dél-Budai szuperkórházba. Volt olyan verzió is, amely szerint a János kórház területén is lettek volna fejlesztések, ám ezt akkor elvetette a kormány. Később szó volt arról is, hogy a Szent János egyes részlegei a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi tömbjébe költöznének, így ezzel ott jöhetne létre a János kórház sürgősségi ellátóhelye. A Szent János szuperkórházasítása ellen korábban is sok minden szólt, például hogy nehezen megközelíthető, nem vezet négy sávos út az ellátóhelyig, valamint az is, hogy az évtizedek óta fel nem újított pavilonrendszerű épületeiben nem lehet korszerű, gazdaságos ellátást telepíteni. De a 11 ezer biztos szavazó sem semmi.
Szerző
Frissítve: 2018.10.29. 07:06