Veszélyes spirálban a magyar-amerikai kapcsolatok

Publikálás dátuma
2018.10.30 06:00
David B. Cornstein amerikai nagykövetnek is komoly személyes kudarc lehet, ha elköltözik az egyetem
Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Orbán Viktort kormányfőt ismerve csoda lenne, ha megnyugtatóan rendeződne a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügye az intézmény keddi bejelentése után. Bár információink szerint a CEU kuratóriumában már többen azt sürgették, hogy az egyetem demonstratívan jelentse be, kivonul Magyarországról, Michael Ignatieff rektornak végül sikerült lecsillapítania a kedélyeket. Így „csak” azt közölték: ha december 1.-ig nincs megállapodás a magyar kormány és New York Állam között, akkor az új évfolyamok már Bécsben indulnak. Érdekes módon, a sajtótájékoztató előtt készült magyar-angol nyelvű sajtóközleményben szó sincs arról, hogy a CEU december 1.-ig még meggondolhatja magát, ha megszületik a megegyezés a kormánnyal. A közleményben tényként írnak a bécsi indulásról.
A sajtótájékoztató után az amerikai követség kiadott egy közleményt, amiben továbbra is prioritásnak nevezik azt, hogy a CEU maradjon Budapesten, de már úgy fogalmaznak: egy kis esélyt látnak még a megoldásra. Ha az egyetem végül – akár részlegesen – elköltözik, az magának David B. Cornstein amerikai nagykövetnek is komoly személyes kudarc lehet, hiszen a diplomata még az elmúlt hetekben is többször nyilvánosan is optimizmusának adott hangot a CEU-val kapcsolatban. Legutóbb például azt mondta, „kérni fognak majd valamit” a magyar kormánytól az intézmény érdekében. Az egyetem ügye ráadásul csak egy tünete a magyar-amerikai kapcsolatok leépülésének. Az Egyesült Államoknak ugyanis négy konkrét ügy lenne fontos jelenleg Magyarországgal kapcsolatban – ezek olyannyira nem titkosak, hogy az amerikai diplomaták nyilvánosan is megfogalmazták őket. Az első a magyar energiabeszerzések „diverzifikálása” – Washington élénken lobbizik azért, hogy a Románia Fekete-tengeri gázmezőin amerikai cégek által kitermelt gázból vásároljunk be. A második a CEU ügye, a harmadik a magyar-ukrán kapcsolatok rendezése, végül negyedik a katonai együttműködés erősítése, amelynek keretében az Egyesült Államok hajlandó 55 millió dollárt adni a kecskeméti katonai légibázis fejlesztésére. Csakhogy ezekben az ügyekben már jó ideje nincs előrelépés. A magyar kormány venne román gázt, sőt, úgy tudjuk, Budapestről lobbiznak azért, hogy Washingtonból gyakoroljanak nyomást Bukarestre a kitermelésre kivetett illetékek csökkentéséért. Azok ugyanis – a munkát végző amerikai cégek szerint – gazdaságtalanná teszik a gáz kitermelését. A megoldás egyelőre nem látszik, pedig a téma szerepelt volna Szijjártó Péter hétfőre tervezett bukaresti megbeszélésein is, de ez végül elmaradt.
A CEU ügyében a magyar kormány azt várta a Soros Györggyel nagyon kritikus Donald Trumppal kapcsolatban, hogy csendesen asszisztál majd az egyetem kiebrudalásához, de Washingtonban továbbra is szilárdan támogatják az egyetem vezetését. Ehhez képest az Orbán Viktort ismerők körében általános vélemény, hogy nyílt nyomásgyakorlás esetén a miniszterelnök „befeszül”, és csak azért sem enged. Jellemző, hogy a korábban a CEU-ügy rendeződésében biztos Fideszes képviselők is teljes bizonytalanságukat hangoztatták lapunknak hétfőn a Parlamentben.
A katonai együttműködésben szintén nincs semmi előrelépés, sőt, semmi hír nincs róla, hogy a magyar kormány igénybe vette volna azt az 55 millió dolláros amerikai támogatást, amit kifejezetten a kecskeméti reptér fejlesztésére szántak, pedig David B. Cornstein a Szombatnak augusztusban adott interjújában értetlenségét hangoztatta az ügy miatt. Végül egyelőre Ukrajna ügyében is ott tartunk, hogy Magyarország blokkolja a decemberre tervezett NATO-Ukrajna csúcstalálkozót, igaz, itt legalább történt magyar kezdeményezés a helyzet rendezésére. A múlt héten Szijjártó Péter egy kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás tervezetét juttatta el az ukrán félnek. Összességében a helyzet az: a májusi magyar-amerikai külügyminiszteri találkozó óta inkább romlottak, mint javultak volna a kapcsolatok, és egyelőre nem is látszik, hogy ezt a helyzetet egy-egy magas szintű találkozóval ki lehetne mozdítani a holtpontról. A CEU ügye pedig még további károkat okozhat.
Frissítve: 2018.10.30 06:00

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51

Hiába a bírósági ítélet, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:10
Illusztráció
Fotó: MOLNÁR ÁDÁM
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt - írja az MTI.

A strasbourgi székhelyű törvényszék még októberben adott hely első fokon a felperesek - azaz a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.

Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől,
a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.
Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.

A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács. Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

Reagált az EMMI: a kormány kitart az új rendszer mellett

A kormány továbbra is kitart a tankönyvellátás megújult rendszere mellett, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága immár jogerősen is kimondta, hogy gyakorlatilag monopolpiachoz vezetett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ezt azzal indokolta, hogy a tankönyvek iskolákba, tanulókhoz való eljuttatása átláthatóbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és ellenőrzöttebb lett, ráadásul a tankönyvellátás megújult rendszere tette lehetővé a ingyenes tankönyvprogramot is.

Frissítve: 2019.03.19 21:26