Veszélyes spirálban a magyar-amerikai kapcsolatok

Publikálás dátuma
2018.10.30. 06:00
David B. Cornstein amerikai nagykövetnek is komoly személyes kudarc lehet, ha elköltözik az egyetem
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Orbán Viktort kormányfőt ismerve csoda lenne, ha megnyugtatóan rendeződne a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügye az intézmény keddi bejelentése után. Bár információink szerint a CEU kuratóriumában már többen azt sürgették, hogy az egyetem demonstratívan jelentse be, kivonul Magyarországról, Michael Ignatieff rektornak végül sikerült lecsillapítania a kedélyeket. Így „csak” azt közölték: ha december 1.-ig nincs megállapodás a magyar kormány és New York Állam között, akkor az új évfolyamok már Bécsben indulnak. Érdekes módon, a sajtótájékoztató előtt készült magyar-angol nyelvű sajtóközleményben szó sincs arról, hogy a CEU december 1.-ig még meggondolhatja magát, ha megszületik a megegyezés a kormánnyal. A közleményben tényként írnak a bécsi indulásról.
A sajtótájékoztató után az amerikai követség kiadott egy közleményt, amiben továbbra is prioritásnak nevezik azt, hogy a CEU maradjon Budapesten, de már úgy fogalmaznak: egy kis esélyt látnak még a megoldásra. Ha az egyetem végül – akár részlegesen – elköltözik, az magának David B. Cornstein amerikai nagykövetnek is komoly személyes kudarc lehet, hiszen a diplomata még az elmúlt hetekben is többször nyilvánosan is optimizmusának adott hangot a CEU-val kapcsolatban. Legutóbb például azt mondta, „kérni fognak majd valamit” a magyar kormánytól az intézmény érdekében. Az egyetem ügye ráadásul csak egy tünete a magyar-amerikai kapcsolatok leépülésének. Az Egyesült Államoknak ugyanis négy konkrét ügy lenne fontos jelenleg Magyarországgal kapcsolatban – ezek olyannyira nem titkosak, hogy az amerikai diplomaták nyilvánosan is megfogalmazták őket. Az első a magyar energiabeszerzések „diverzifikálása” – Washington élénken lobbizik azért, hogy a Románia Fekete-tengeri gázmezőin amerikai cégek által kitermelt gázból vásároljunk be. A második a CEU ügye, a harmadik a magyar-ukrán kapcsolatok rendezése, végül negyedik a katonai együttműködés erősítése, amelynek keretében az Egyesült Államok hajlandó 55 millió dollárt adni a kecskeméti katonai légibázis fejlesztésére. Csakhogy ezekben az ügyekben már jó ideje nincs előrelépés. A magyar kormány venne román gázt, sőt, úgy tudjuk, Budapestről lobbiznak azért, hogy Washingtonból gyakoroljanak nyomást Bukarestre a kitermelésre kivetett illetékek csökkentéséért. Azok ugyanis – a munkát végző amerikai cégek szerint – gazdaságtalanná teszik a gáz kitermelését. A megoldás egyelőre nem látszik, pedig a téma szerepelt volna Szijjártó Péter hétfőre tervezett bukaresti megbeszélésein is, de ez végül elmaradt.
A CEU ügyében a magyar kormány azt várta a Soros Györggyel nagyon kritikus Donald Trumppal kapcsolatban, hogy csendesen asszisztál majd az egyetem kiebrudalásához, de Washingtonban továbbra is szilárdan támogatják az egyetem vezetését. Ehhez képest az Orbán Viktort ismerők körében általános vélemény, hogy nyílt nyomásgyakorlás esetén a miniszterelnök „befeszül”, és csak azért sem enged. Jellemző, hogy a korábban a CEU-ügy rendeződésében biztos Fideszes képviselők is teljes bizonytalanságukat hangoztatták lapunknak hétfőn a Parlamentben.
A katonai együttműködésben szintén nincs semmi előrelépés, sőt, semmi hír nincs róla, hogy a magyar kormány igénybe vette volna azt az 55 millió dolláros amerikai támogatást, amit kifejezetten a kecskeméti reptér fejlesztésére szántak, pedig David B. Cornstein a Szombatnak augusztusban adott interjújában értetlenségét hangoztatta az ügy miatt. Végül egyelőre Ukrajna ügyében is ott tartunk, hogy Magyarország blokkolja a decemberre tervezett NATO-Ukrajna csúcstalálkozót, igaz, itt legalább történt magyar kezdeményezés a helyzet rendezésére. A múlt héten Szijjártó Péter egy kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás tervezetét juttatta el az ukrán félnek. Összességében a helyzet az: a májusi magyar-amerikai külügyminiszteri találkozó óta inkább romlottak, mint javultak volna a kapcsolatok, és egyelőre nem is látszik, hogy ezt a helyzetet egy-egy magas szintű találkozóval ki lehetne mozdítani a holtpontról. A CEU ügye pedig még további károkat okozhat.

Nyilvános a jelentés a kórházi fertőzésekről, csak érteni nem lehet

Publikálás dátuma
2018.10.29. 21:35
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Laikusok számára teljesen érthetetlen jelentést tett közzé a kormány a 2017-es kórházi fertőzésekről. Ráadásul néma csendben, és egy olyan helyen, ahol senki nem számítana rá.
"Titokban", a közvélemény tájékoztatása nélkül felkerült az ÁNTSZ honlapjára a 2017-es év kórházi fertőzéseiről szóló jelentés - számol be közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Mint írják, ez egyáltalán nem az a hely, ahol ennek lennie kéne: 2005-től az összes jelentést az Országos Epidemiológiai Központ oldalára tették fel.
A TASZ szerint a másik, ennél komolyabb probléma a jelentés "nyilvánosságra hozásával", hogy bár a kórházi fertőzések ügyére évek óta rengetegen kíváncsiak,
a jelentés a laikusok számára teljesen érthetetlen.

A tisztifőorvos ezzel kapcsolatban korábban kijelentette: törekszenek arra, hogy a jelentéseik és elemzéseik minél közérthetőbbek legyenek. Asbóth Márton, a TASZ projektvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentésen a nyoma sem látszik az érthetőségre való törekvésnek.
A TASZ pere eközben továbbra is folyamatban van az EMMI ellen, a Kúria döntését várják. A per azért indult - egy petícióval együtt -, mert az EMMI nem hajlandó nyilvánosságra hozni a kórházi fertőzések adatait kórházankénti bontásban.
Szerző

Balog Zoltánnak sok volt a migránsozás – utólag elismerte

Publikálás dátuma
2018.10.29. 21:21

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nekem is gyakran sok volt értelmiségiként a migrációs kommunikáció a választási kampány hevében – mondta a Szemlélek blognak adott interjújában Balog Zoltán volt emberi erőforrás miniszter.
„Felmértem a lehetőségeimet a jelenlegi kormányzati konstrukcióban, s arra jutottam, hogy ebben a struktúrában nem tudnám jobban végezni ezt a feladatot”

- ezzel indokolta a Szemlélek blognak adott interjújában Balog Zoltán, hogy miért nem vállalta hat év után egy következő ciklusra is az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetését.

A volt miniszter ugyanakkor úgy véli, „minden olyan területet, amely rám volt bízva, jobb állapotban adtam tovább, mint ahogy átvettem, de messze nem vittem végig mindazt, amit el szerettem volna érni”. A választás előtt viszont leült Orbán Viktorral a folytatásról beszélni, mert úgy érezte, egy ilyen hatalmas minisztériummal nincs is esélye a színvonalas munkára. Orbán Viktor azonban ragaszkodott a struktúrához, mert „ezzel már megnyertek két választást”. Balog Zoltán több esetben is – utólag – távolságot tartott az interjú folyamán a kormányzati kommunikációtól. Szerinte „néha még az újságírók is felfigyeltek rá, hogy például a migrációval, a kerítéssel kapcsolatban cizelláltabb álláspontot képviseltem, mint a kormányzati kommunikáció”.
„Őszintén megmondom, megrettentem. Kerítést fogunk építeni, hát hogy? Komoly, éjszakáig menő vita volt a kormányülésen, ahol a keresztény erkölcsi kérdés is felmerült”

- mondta például a határzárral kapcsolatban.

Igaz, az eredmények meggyőzték: „Azóta nekem is változott az álláspontom. Ma már sokkal kevésbé érzem megdöbbentőnek. Kell a kerítés. De azért nem volt olyan alkalom a választási kampányban, hogy ne mondtam volna el: mi nem migránsokat gyűlölünk, hanem a migrációra mondunk nemet”. Arról is beszélt, értelmiségiként gyakran sok volt neki a migránsozás a kampányban, de „élet-halál küzdelemnek” tekintette azt, hogy mi alapján fognak dönteni az emberek. „Helyesnek gondoltam mindent elkövetni azért, hogy annak alapján döntsenek mellettünk 2018-ban az emberek, hogy mi vagyunk képesek egyértelműen és határozottan a migráció negatív hatásaitól megvédeni Magyarországot” - fogalmazott. Balog részletesen mesélt a tavaszi választási kampányról is. „A 2018-as választási kampányban ellenzék és kormánypárt azt az élet-halál meccset vívták, hogy mi lesz a döntő kérdés a végén. Nem ötféle dolog miatt fog dönteni az ember így, úgy vagy amúgy, hanem egyféle dolog miatt. Ez az egyféle dolog a másik oldalon alighanem a korrupció volt, a kormány részéről pedig a migráció” - fogalmazott. Meglepő őszinteséggel mondta el azt is, miért csak és kizárólag ez volt a téma: 
„úgy gondolom, a vidéki választók mobilizálását a családpolitikával, a gazdasági növekedéssel, a munkanélküliség csökkentésével nem lehetett volna olyan módon elérni, mint amikor azt mondjuk, hogy veszélyben van a következő generáció, a gyermekeidnek, az unokáidnak az élete. Évtizedes távlatban ez valóságos veszély, ezt sulykoltuk, fel is fogták az emberek”.

Ezzel ő nem feltétlenül értett egyet, de „így működik a politikai kommunikáció, amit élesen megkülönböztetnék azoktól az értelmiségi vitáktól, amiket egyébként én is a magam köreiben, például protestáns fórumokon folytattam”. Az interjúban Balog hosszan kritizálja a szerinte a tevékenységéről több esetben manipulatívan beszámoló sajtót is: „említhetném például a putnoki uszoda alapkőletételének az esetét, mikor esőben tornáztak a gyerekek, felém meg odaraktak egy esernyőt. Állítólag mindenki tüdőgyulladást kapott, a valóság viszont úgy nézett ki, hogy a gyerekek sírva könyörögtek, hadd tornázzanak esőben is, mert ők ezt betanulták. Mindössze három mondatos beszédem volt, hogy utána tudjanak hazamenni. Ezt még évek múlva is az embertelenségem bizonyítékaként tálalták”. Egy érdekes beismerés a Fidesz, a kormányzat belső viszonyairól: 
„Létezik ugyanis egy olyan értelmezés, amely szerint bárki, aki eltér a kommunikáció fő irányától, az biztos valamilyen ellenfélnek a képviselője”.

Ennek azonban oka van Balog Zoltán szerint, mégpedig abból a nemzetközi nyomásból ered, amelybe „bekerült Magyarország, és amelyben egyszerre vannak nagyon komoly esélyeink, de nagyon sebezhetőek is vagyunk”. Végül arról is beszélt a volt miniszter, szerinte mibe nem kellene beleszólnia a politikának: 
„Megmondom őszintén, ha egyházi ember lennék – most már az vagyok –, engem zavarna, ha a politikusok mondanák meg helyettünk, mi a kereszténység. Hát hogy jönnének ehhez?”

 Sőt, utólag „azt kicsit sértőnek is érzi”, hogy „az egyházak csöndben vannak, hallgatnak, és akkor a politikusok kiállnak és kardot csörtetnek, hogy majd mi megvédjük a keresztény hitet”.
Szerző
Frissítve: 2018.10.29. 21:27