környezetvédelem;WWF;Élő Bolygó Jelentés;

2018-10-30 12:52:39

Sokkoló a Föld állapota, és elértünk a fordulóponthoz

Tudta, hogy a Földnek ma már csupán a negyede mentesül az emberi tevékenység alól? Két év után ismét megjelent a WWF Élő Bolygó Jelentése, ami lerántja a leplet a Föld állapotáról és az emberi tevékenység hatásáról.

Csaknem 45 év alatt 60 százalékkal zsugorodtak a gerinces állatok populációi, 22 százalékkal kevesebb az emlősök számára alkalmas élőhely, a tengeri madarak több mint 90 százalékának gyomrában található műanyag. Csak néhány rémisztő szám a rengeteg adat közül, amelyek a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb Élő Bolygó Jelentésében láttak napvilágot – és amelyek a bolygó jelenlegi állapotát mutatják.

A jelentés szerint 1970 és 2014 között a gerinces fajok populációi 60 százalékkal csökkentek (a trópusokon pedig nem kevesebb, mint 89 százalékkal). Az élőhelyek eredeti biodiverzitása (biológiai sokféleség) 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6 százalék. Ez idő alatt az Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizesélőhelyek 35 százaléka eltűnt. 1990 és 2015 között pedig 129 millió hektárnyi erdőnek inthettünk búcsút. A természet azonban még így is sokat tesz értünk, melyet az idei Élő Bolygó Jelentés számszerűsít is: megtudhatjuk például, hogy a természet nyújtotta szolgáltatások értéke évente 125 billió amerikai dollár. Vagy, hogy élelmiszertermelésünk 35 százaléka függ a beporzástól, a világ lakosságának pedig 10-12 százaléka számára nyújt megélhetést a halászat és haltenyésztés. Sőt, a hal 4,3 milliárd ember elengedhetetlen fehérjeforrása.  

A bolygó állapotának romló tendenciája természetesen nem véletlen: 1800 óta hétszeresére nőtt az emberi népesség – ma már több mint 7,6 milliárdan élünk a Földön –, a világgazdaság pedig a harmincszorosára. Földünket elsősorban olyan emberi tevékenységek vagy azok következményei veszélyeztetik, mint az élőhelyek pusztulása, a fajok kizsákmányolása, a túlhasználat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, valamint az invazív (idegenhonos) fajok és betegségek.

Az emberi tevékenység hatása megkérdőjelezhetetlen. A kérdés azonban felmerül: vissza lehet-e fordítani ezt a tendenciát, és ha igen, akkor hogyan?

Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény, amely amellett, hogy meghatározza az ember és a természet viszonyát, konkrét alapelveket és feladatokat is megfogalmaz. A cél, hogy 2020-ra teljesüljenek az egyezményben foglalt célkitűzések. Például az, hogy a természetes élőhelyek zsugorodásának jelenlegi mértékét 2020-ra megfelezzük, majd lehetőség szerint teljesen megállítsuk. A veszélyeztetett fajok további pusztulását is meg kell gátolnunk. 2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében. Ehhez a Fenntartható Fejlődési Célok, a Párizsi Egyezmény és a Biológiai Sokféleség Egyezmény ad keretet.

Mi vagyunk az első generáció, akik tisztán látják a természet óriási értékét, és azt, hogy milyen hatalmas nyomást gyakorlunk rá. Talán mi vagyunk az utolsó generáció is, akik még tehetnek érte, és visszafordíthatják a természet pusztulását. A mostantól 2020 végéig tartó időszak sorsdöntő az emberiség történetében.