Orbán lovag sorompóba lépett a Szépművészetiben

A nagyközönség szerda déltől veheti újra birtokba a Szépművészeti Múzeumot, ami egyik sarokköve a keresztény Európa bástyájának – ha jól értettük a miniszterelnök keddi avatóbeszédét. Nemzeti zsinórmértékkel méricskéltük a hanyatló Nyugatot.

A kezdeti, 2014-es tervek szerint a Szépművészeti Múzeum részleges felújítása 2017-ben, a Liget Budapest Projekt 2018 márciusában fejeződött volna be. Így volt némi pikantériája Orbán Viktor miniszterelnök keddi megnyitóbeszédének, amelyet azzal kezdett: a Szépművészeti, és benne a Román Csarnok felújításával komoly mérföldkőhöz érkezett a Liget Budapest Projekt, Európa legnagyobb kulturális városfejlesztési beruházása. De „a nagyság nemcsak négyzetkilométerekben, embermilliókban és tankok számában mérhető, mi magyarok inkább a magasba törekvő nagyság hívei vagyunk” – jelentette ki a miniszterelnök. Persze Orbán nem a budapesti felhőkarcolók építésének engedélyezésére utalt ezzel, hanem a millenniumi elődökre, a magabiztos és nagyratörő magyar nemzetre. „Mi a saját nagyságunkat sohasem abban láttuk, hogy el tudunk venni valamit másoktól, hanem abban, amit hozzá tudunk tenni az egyetemes tudományhoz és kultúrához. Mi olyan nép vagyunk, amely mindig többet adott a világnak, mint amennyit kapott tőle” – mondta balsors tépte nemzetünkről.

Majd jött a miniszterelnöktől már ismerős eszmefuttatás Magyarországról, mint a keresztény Európa védelmezőjéről, idézve az alaptörvényből. „A magyar nép évszázadokon át harcokban védte Európát és tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai kultúra sokszínűséghez.” De ahol van fény, ott az árnyék is. „Vannak, akiknek szemében ellenszenves a nemzeti nagyság gondolata, nem a magyarok nemzeti zsinórmértékét használják, hanem idegen mércével akarnak mérni bennünket. Az efféle politikai kurzusok mély politikai nyomokat hagytak a Szépművészeti Múzeum épületén is: a múzeum megsérült Román Csarnokából raktárt csináltak” – értelmezte sajátosan a múzeum múltját.

„A másokat majmoló, tehát törvényszerűen kisszerű kultúrpolitika korszaka véget ért. A XX. századi eszmék aligha állják ki a mai idők próbáját. Hanyatlanak, enyésznek és porladnak. Nekünk az a reményünk, hogy mi magyarok ismét rátalálunk a saját útra, időt álló eszmékben hiszünk megint, és lesz közös rend, amely felé mindannyian szabadon törekedhetünk. A Szépművészeti Múzeum ezt a reményt testesíti meg. Nyílt megvallása annak, hogy nemzeti mivoltunkra büszke, európai és keresztény nép vagyunk” – mondta Orbán, hogy a tőle, és a XX. századból is ismerős fogalommal, a hanyatló Nyugattal példálózzon. „Európa nyugati fele ma saját múltjával és keresztény gyökereivel vív kultúrharcot. Itt nálunk más a helyzet. Mi nem úgy tekintünk nemzetre, hitre, családra, mint itt ragadt őskövületekre. Sokkal inkább úgy, mint a legmélyebb érzések és szenvedélyek ihletőjére, a szép és a jó forrására” – állította, majd ekként villantotta meg humorista érzékét: „Mi békében élünk saját történelmünkkel és saját kultúránkkal, saját magunkkal.”

Orbán Viktor végül már-már keresztes lovagként hívta hadba hallgatóságát: „Ezért ne legyünk restek, saját kultúránk védelmében, ha kell, lépjünk is sorompóba. Ha azt akarjuk, hogy itt száz év múlva is keresztény, magyar és európai kultúra legyen, akkor most kell az európai kultúrharc örvénylésében hidegvérrel és szenvtelen célra töréssel, tapodtat sem hátrálva védeni kulturális mivoltunkat, identitásunkat és szuverenitásunkat!”

Ami a Román Csarnok 1945 utáni évtizedeit illeti: szinte minden átalakítási terv valamiképpen átépítette volna a második világháborúban megsérült a mintegy kilencszáz négyzetméteres, reprezentatív termet. Erre szerencsére sosem volt pénz, ezért lehetett most eredeti szépségében helyreállítani. (A múzeum ráadásul állandó raktározási gondokkal küzdött.) A Szépművészeti Múzeum mintegy tízmilliárd forintba kerülő felújítása az elmúlt három és fél év alatt 14 ezer négyzetmétert érintett, azaz a múzeum alapterületének 40 százalékát, kétezer négyzetméter kiállítótér kapta vissza eredeti funkcióját. A múzeumot szerda déltől vehetik birtokba a látogatók: az új Michelangelo-teremben a Leonardo da Vinci-kamaratárlat a Leonardónak tulajdonított lovas szobrot, valamint grafikáit helyezi középpontba. Látogatható lesz az Egyiptomi gyűjtemény, a magyar alkotásokkal kibővített Régi képtár is, de több állandó kiállítás csak 2019 közepétől lesz látogatható.