Leonardo egyetlen fennmaradt szobra Budapesten van - vagy nincs

Ez a kérdés mintegy száz éve foglalkoztatja a művészettörténészeket. A budapesti Lovas áll az újranyitott Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatának középpontjában.

Ha reneszánsz emberekről esik szó, elsősorban Leonardo da Vincit kell említeni, aki elsőrangú festő, szobrász, zeneszerző, költő, író, matematikus, építész, hadmérnök, tudós, anatómus és feltaláló is volt. Jövőre, május 2-án lesz halálának 500. évfordulója, amelyről a világ számos múzeuma fog megemlékezni kiállítással. Főként, hogy Leonardo művei tömegeket vonzanak. (A Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi című képet – a világ legdrágább festményét – az Abu-Dzabi Louvre 450 millió dollárért vásárolta meg múlt év őszén, egy-egy Leonardo-rajz 10-15 millió euróért kel el az árveréseken.)

A szerda délben újra megnyíló Szépművészeti Múzeum az egyik ilyen első kamaratárlatot mutatja be január 6-ig Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas címmel, középpontba állítva egy régi kérdést: lehet-e a mű Leonardo alkotása? Ha igen, akkor ez az alkotás a világ egyetlen fennmaradt Leonardo-szobra. A tárlathoz a párizsi Louvre, a cambridge-i Fitzwilliam Museum, a milánói Museo Poldi Pezzoli múzeum, valamint őfelsége, II. Erzsébet szíves engedélyével a windsori Royal Collection is több Leonardo-művet adott kölcsönbe.

A Royal Collection birtokolja egyébként a legtöbb, mintegy 550 grafikát Leonardo de Vincitől. A gyűjtemény több kései Leonardo-lovasábrázolást is kölcsönadott a Szépművészeti Múzeum mintegy húsz Leonardo-alkotást bemutató kiállításán. – Ezek világíthatják meg legjobban, a Budapesti lovas kinek az alkotása – fogalmazott talányosan a kiállítás kedd délutáni megnyitóján Martin Clayton, a windsori Royal Collection grafikai osztályának vezetője. Leonardo szerzősége nem bizonyítható, ám feltehető, az öntvény Leonardo Trivulzio-emlékművéhez szánt, maga által készített modellje alapján készült.

Martin Clayton 1996-ban azzal az elmélettel állt elő, hogy a kisplasztika I. Ferenc francia király lovas szobrának tervéhez készült. Bő ötven évvel korábban Kenneth Clark művészettörténész úgy nyilatkozott: egy Leonardo saját kezű agyag- vagy viaszmodell alapján önthette ki egyik tanítványa, követője – a modell pedig Leonardo elveszett falképéhez, Az anghiari csatához készült. És ez csak két elmélet, amely még nem említi a Leonardónál egy generációval fiatalabb szobrász, Giovanni Francesco Rustici nevét. Annyi bizonyos: a bronz összetétele, az öntési technika alapján az itáliai reneszánsz idején készült az alkotás, és lehet Leonardóval egykorú.

A kérdés továbbra is nyitott, amelyet a Kárpáti Zoltán művészettörténész által rendezett kiállítás sem kíván kategorikusan megválaszolni. Mindenesetre a műhöz készült feliraton az áll: Leonardónak tulajdonítva.