Kövér: posztmarxista kolonc a magyar történelemoktatás

Publikálás dátuma
2018.10.31. 12:33

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A házelnök Tisza Istvánnak ácsolt piedesztált, akinek regnálása alatt a házszabályból kiírták az ellenzék obstrukciós jogát, és aki olykor a parlamenti őrséggel fenyíttette meg a nem kormánypárti honatyákat.
Meg kell becsülnünk múltunk nagy alakjait és helyesen kell értelmeznünk sorsfordulóinkat, deklarálta  az Országgyűlés elnöke a Tisza István miniszterelnök halálának 100. évfordulója alkalmából tartott budapesti koszorúzáson. És hogy világos legyen mi a helyes értelmezés, rögvest ki is jelentette, hogy a tragikus sorsú egykori miniszterelnök (a zuglói Hermina úti Róheim-villában gyilkolták meg) megérdemelné, hogy történelmi nagyságaink közé emeljék. De erre eddig nem került sor, többek között azért, mert a történelemtanítás a rendszerváltoztatás kudarcterülete, a házelnök szerint gyakorlatilag "ugyanazt a marxista, posztmarxista koloncot cipeljük a nyakunkban, amit a második világháború után odaakasztottak.) Úgy vélte, Tisza Istvánnak éppen a tragikumában tükröződött a nagysága, hiszen ő sem tudott olyan megoldást találni, ami megmenthette volna Magyarországot. Szerinte vannak olyan történelmi helyzetek, amikor nagyon nehéz a megmaradás érdekében a rossz, a még rosszabb és a tragikus között választani. Arról Kövér nem beszélt, hogy regulázta meg Tisza az Országgyűlést: 1904-ben úgy döntött, hogy a Szabadelvű Párt segítségével puccsszerűen megváltoztatja a házszabályt, és eltörölte az obstrukció (értsd: az ellenzék protestálásának) jogát. Az akkori oppozíció ezen úgy felbőszült, hogy a parlamenti ülőlapokat leszaggatva kiverte a kormánypártot a teremből. Csakhogy 1912-ben a házelnöki jogkör kibővítésével és a fegyveres parlamenti őrség bevezetésével (amely a renitenskedő ellenzéki képviselőket kivezethette) már sikerült kellően kezesség tenni az országgyűlést.   Az viszont nem vitás, hogy Tisza a trónörökös pár, Ferenc Ferdinánd főherceg és felesége szarajevói meggyilkolása után is olyan megoldást próbált keresni, amivel elkerülhető lehet a háború, ám ez nem sikerült. Amikor azonban a többség arról döntött, hogy háborúval kell megoldani a konfliktust, attól kezdve következetesen kiállt emellett.
Frissítve: 2018.10.31. 13:15

Hulladékhelyzet: bosszú, pénzlenyúlás, és Gémesit is elmozdíthatják

Publikálás dátuma
2018.10.31. 11:48

Fotó: Molnár Ádám
Immár a katasztrófavédelem forrásaiból és felügyelete mellett újraindította a háztartási hulladék elszállítását a szolgáltatási területéhez tartozó 116 észak-kelet Pest és Nógrád megyei településen a Zöld Híd.
A 116 észak-kelet Pest és Nógrád megyei település hulladékszállítását végző Zöld Híd Nonprofit Kft. a mai nappal újraindította szolgáltatását – derül ki az önkormányzati hátterű társaság honlapján megjelent rövid közlésből. Ez megerősíti a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) tegnap esti közleményét, miszerint a céget ellátásra kötelezték. Forrásaink szerint ez azt jelenti, hogy a vészhelyzetre tekintettel szükségellátót jelöltek ki, vagyis az ellátást mostantól a katasztrófavédelem anyagi keretéből állják. Bár a Zöld Hídnál nem találtunk nyilatkozót, forrásaink visszaigazolták: a katasztrófavédelem közvetlen részvételével, de továbbra is a Zöld Híd gépeivel, ma, szerdán megindult a hétfő óta beszüntetett hulladékszállítás a cég által ellátott településeken. Eszerint a hulladékot – a szokásos rend szerint – ma Acsa, Aszód, Bernecebaráti, Csomád, Csömör, Csörög, Csővár, Dány, Domony, Domonyvölgy, Erdőkertes, Fót, Galgagyörk, Galgamácsa, Gödöllő, Iklad, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Isaszeg, Kartal, Kemence, Kerepes, Kismaros, Kisnémedi, Kistarcsa, Kosd, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Mogyoród, Nagybörzsöny, Nagymaros, Őrbottyán, Őrbottyány üdülőtelep, Penc, Perőcsény, Pócsmegyer, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Rád, Szada Szigetmonostor, Szob, Szokolya, Sződ, Sződliget, Tésa, Vác, Vácduka, Vácegres, Váchartyán, Váckisújfalu, Vácrátót, Valkó, Vámosmikola, Veresegyház, Verőce, Verőce üdülőtelep és Zebegény településről szedik össze. Most a pénzből párhuzamosan számos, a forráshiány miatt az elmúlt hetekben tönkrement kukásautó javítását is végzik. A szükségellátó kiejelölésére azért volt szükség, mert a Zöld Híd a múlt hét pénteken a szolgáltatás anyagi ellehetetlenülésére hivatkozva felfüggesztette a szolgáltatást. A Népszava - elsőként – már hétfőn hírt adott arról, hogy az anyagi krízist a legvalószínűbb módon a BM OKF szükségkerete terhére oldhatják meg. Ennek nyomán értesülésünk szerint a hulladékszállítás helyi megszervezésébe a BM OKF napi szinten is bekapcsolódott, a Zöld Híd vezetésével szoros együttműködésben. A két fél közötti feszültségre utal, hogy a BM OKF tegnap este 9-kor kiadott közleménye szerint a Zöld Híd ügyvezetője a kötelezést nem vette át. Ám ennek forrásaink csak formai jelentőséget tulajdonítanak. A Zöld Híd anyagi forrásait most a BM OKF napi szinten biztosítja. Korábban Gyenes Szilárd ügyvezető lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a társaságnak októberre 270, novemberre 500, decemberre pedig 600 millió forintra lenne szüksége csak a működőképesség fenntartásához. Az intézkedést rendkívüli és utólag teljesen feleslegesnek tűnő feszültségek előzték meg. A 116 települést – 34 0 ezer embert, 110 ezer háztartást - ellátó Zöld Híd azért állt le a kötelező közszolgáltatással, mert a hulladékdíjak beszedését két éve végző állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. nem utalta át nekik a működésükhöz szükséges minimális anyagi forrásokat sem. Bár a jelek szerint a két fél között elszámolási vita áll fenn, az NHKV finoman szólva nem terhelte álláspontjával a nyilvánosságot, vagyis az ügyben mélyen hallgatnak. A politikusokkal ugyanakkor a jelek szerint szóba állnak, hisz egy ellenzéki kérdésre adott válasza közepén Cseresnyés Péter, az illetékes innovációs és technológiai tárca parlamenti államtitkára közölte: a Zöld Híd az NHKV kérése ellenére se tudta igazolni költségigénye megalapozottságát. A két fél közötti anyagi vita múlt hét péntekre az érintett százezernyi háztartás hulladékelszállítása felfüggesztéséhez vezetett. Ezután a szabályok szerint a katasztrófavédelem feladata a közegészségügyileg igencsak veszélyes helyzet megoldása. Bár értesülésünk szerint már a péntek esti megbeszélésen felmerült a most alkalmazott megoldás – vagyis hogy az NHKV helyett, a vészhelyzetre tekintettel a BM OKF állja a hulladékszállítás költségeit -, ez tisztázatlan okokból tegnap estig nem történt meg. Ezidáig csak rebesgették, hogy ez csupán Orbán Viktor bosszúja a Zöld Hídon (és rajta keresztül a térségen), mert a tulajdonos önkormányzati társulás vezetője, Gémesi György nem tartozik a Fidesz feltétlen hívei közé, illetve a választások előtt pártja az ellenzéki LMP-vel lépett (azóta felbontott) szövetségre. Tegnap ugyanakkor a kormány – a megoldás felfedése helyett – eme vélekedésre a lehető leghatározottabban ráerősített. A térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Vécsey László sajtótájékoztatóján – megoldási javaslat helyett egy fajta tehetetlenséget mutatva - azzal vádolta meg Gémesi Györgyöt és a Zöld Hidat, hogy az LMP parlamenti választási veresége miatt a hulladékszállítás leállításával állnak bosszút a térségen. A BM OKF sajtótájékoztatóján Kontrát Károly belügyminiszter-helyettes hasonló üzenetet megfogalmazva a hulladékszállítás leállását csak „egy LMP-s politikus játszmájának” nevezte. A fideszes politikus, illetve a BM OKF főigazgatója, Góra Zoltán ezen túlmenően csak megismételték korábbi, akkor még megalapozatlannak látszó nyilatkozataikat: elviszik a hulladékot, megoldják a helyzetet. Ugyanakkor a konkrét megoldás csak a később megjelent Magyar Közlönyből, illetve a BM OKF lapzárták utánra időzített közleményéből derült ki. Értesülésünk szerint ettől függetlenül nem kizárt, hogy Gémesi Györgyöt elmozdítják a tulajdonos önkormányzati társulás elnöki posztjáról. Ez tűnhet bár egy jelentéktelen mellékszálnak, egyes értelmezések szerint az egész habverés hátterében ez állhatott. Eme feltevést a keddi, felfokozott hangulatú kormánypárti nyilatkozatok csak erősítették.

Tessék, a pénz, ennyi

 A helyzet rendezéséhez minden bizonnyal hozzájárult, hogy a Magyar Közlöny keddi száma szerint a kormány 26,443 milliárd forintot csoportosított át „a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásához 2018. évben feltétlenül szükséges kiadások fedezetére”. A határozat csupán azt részletezi, hogy az összeget mely belső költségvetésekből lecsípve dobják össze. Így nem derül ki belőle, mi a lépés oka, illetve konkrétan kinek és milyen feltételekkel utalják a – Zöld Híd számára értelemszerűen túl nagy – summát.

A kormány vette el, amit most visszapótolt

Megjegyzendő: a hulladékszállítási vészhelyzetet konkrétan az idézte elő, hogy az NHKV nem utalta át a munkát végző Zöld Híd számára a szolgáltatás ellátásához szükséges pénzt. Emögött viszont oly nyomós okok állhatnak, hogy a jelek szerint se a katasztrófavédelem, se a kormány nem volt képes fizetésre bírni a hallgatag NHKV-t. A Zöld Híd – legalábbis amikor nem voltak a mai naphoz hasonlóan a nyilatkozattól eltiltva – a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatva bizonygatta, nincs takargatnivalójuk, nem trükköznek a költségekkel. Sőt az utolsó vésztartalékaik erejéig igyekeztek fenntartani a szolgáltatást. Ám mára járműveik jó része egyszerűen tönkrement. Emellett, a szolgáltatás felfüggesztése ellenére megígérték: amíg üzemanyagtartalékaik kitartanak, a még működő járműveikkel az óvodák, oktatási intézmények, kórházak és temetők kukáit kiürítik.


Szerző

Egy zsidó még csak-csak, de egy muszlim végképp ne legyen családtag

Publikálás dátuma
2018.10.31. 10:59

Fotó: Népszava
Európa tolerancia mérlege egyértelműen nyugatra billen: a közép-keleti térség érdemben vallásosabb, és sokkal kevésbé toleráns.
Habár az Európát kettészelő vasfüggöny rég lehullott, a kontinens nyugati és keleti felének lakói lényegesen eltérő nézeteket vallanak egymáshoz képest egy csomó dologban, írja az Index. A Pew Research friss kutatása szerint a nyugat-európaiakhoz képest a kelet- és közép-európaiak, így a magyarok is muszlim- és zsidóellenesebbek és sokkal inkább elutasítják. Másban viszont igen hasonló a magyarok mentalitása, mint a a Nyugaté: például a többség nálunk sem hisz nagy bizonyossággal Istenben. És ezzel bizony kilógunk a Balkánról. A vélemények bizonyos esetekben egészen extrém módon eltérnek Európa két felén: például a közép- és kelet-európai országokban az emberek kevesebb mint fele fogadná el, ha egy muszlim ember bekerülne a családjába. Nyugat-Európában viszont az emberek több mint fele elfogadná a muszlim családtagot. Összehasonlításként: a magyarok 21, hollandok 88 százaléka nyitott a muszlim családtagra. A zsidókkal kapcsolatban a magyarok sokkal elfogadóbbak: 57 százalékuk kibírná, ha zsidó ember lenne a családtagja. Ami pedig a vallásosság fontosságát illeti: Románia lakosainak például 50 százaléka mondja azt, hogy a hit meghatározó szerepet játszik az életében, a horvátok esetében pedig  42 százalék ez az arány. Nálunk pedig Isten és/vagy az egyház, csak 14 százaléknak fontos - és ez alig valamivel jobb eredmény, mint Ausztriáé.
Szerző