Ötvenéves férfiakat is hadra fogna kormány

Publikálás dátuma
2018.11.01. 08:42
Képünk illusztráció
Fotó: Árvai Károly
Meglett családapák bújhatnak bakaruhába, ha a parlament elfogadja a honvédelmi miniszter javaslatait. Jön a honvédelmi veszélyhelyzet kategóriája, ami békeidőben is „rugalmasabb felhatalmazást” kínálna a kormánynak.
Mennyiséggel pótolná a honvédelem a minőséget – legalábbis ez derül ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerdán, az Országgyűlésnek benyújtott javaslatcsomagjából, amit a 24.hu szemlézett. A megszavazása esetén januárban élesedő csomag sokban változtatna a honvédség irányításán és szervezeti felépítésén is:  
  • Szétválna a honvédelmi minisztérium és a Magyar Honvédség, a miniszter ezután csak irányítaná, az MH önálló parancsnoksága viszont vezetné a magyar haderőt.
  • Lazítanának a hivatalos állományba kerülés feltételein, és új státuszként megjelenne az úgynevezett honvédelmi alkalmazott az MH-nál.
  • Az önkéntes tartalékos állományt – vagyis a kirúgásuk után honvédségi kötelékbe kényszerített minisztériumi tisztviselőket – pótlékkal, és honvédelmi szolgálati díjjal tartanák a pályán.
  • Aki elmulasztja a rá rótt honvédelmi feladatokat, az bírsággal is sújtható lesz.
  • A javaslat létrehozna egy, erősen gumikategóriának tűnő jogi kategóriát, honvédelmi veszélyhelyzetet, ami békeidőben is feljogosítaná a kormányt különböző válsághelyzetek megelőzésére, és rugalmasabb felhatalmazást adna a döntéshozóknak.
Hogy utóbbi mit jelent, azt a javaslat nem részletezi, de éppen körvonalazatlansága miatt lehet igazi jolly joker a kormány számára: ha azt nézzük, hogy a kabinet akkor is tízmilliárdokat költ a rendkívüli migrációs helyzet kezelésére, amikor naponta 18-20 határsértőt kell megállítani, nem nehéz elképzelni, hogy mekkora mozgásteret jelentene számukra a „honvédelmi veszélyhelyzet”.
 A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy figyelembe kell venni a Magyarországra is jellemző, a születésszám csökkenéséből adódó népességfogyást, amely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését eredményezi. Emiatt tíz évvel, 50 évre növelnék a behívhatósági korhatárt. Ezzel megközelítőleg 850 ezer emberrel növelnék a hadkötelezettség alapján behívhatók számát.
Szerző

Hallgasson már képviselő úr - Németh Szilárd nem bírt magával, letorkolták (videó)

Publikálás dátuma
2018.10.31. 19:08
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Szabó Tímeától próbálta védelmezni a miniszterelnököt és állításait a honvédelmi államtitkár.
Az óbudai gázgyárból a Dunába szivárgó mérgekről faggatta Szabó TÍmea  Orbán Viktort, pontosabban, hogy mikor tesz bármit a kormány az áldatlan állapot megszüntetésére. A miniszterelnök közölte, hogy semmit, mert nincs vészhelyzet, és az ellenzék fejezze be a rémhírterjesztést. "Azaz mehetnek a rákkeltő anyagok a Dunába", summázta a kormányfői választ a Párbeszéd képviselője. Németh Szilárd ekkor Orbán fogadatlan prókátoraként kezdte tolmácsolni Szabó Tímeának a miniszterelnök nagybecsű szavait, és hiába célzott rá ironikusan a Párbeszéd politikusa, hogy nem neki címezi szavait, a honvédelmi tárca államtitkára nem tudott leállni. Az edukálási rohamnak csak egy "hallgasson már el képviselő úr!" erélyes felszólítás vetett véget.   Megjegyzendő, azt tanítani kéne, ahogy Németh Szilárd mimikájával ellenpontozza az ellenzéki felszólalásokat: az idegen szavaknál beveti a rácsodálkozó tekintet; a problémafelvetésnél az értetlenkedő fejcsóválás következik; amikor pedig a semmitmondó válaszon kissé felhúzza magát az oppozíció képviselője, akkor jön a joviális mosoly. És miután letorkolják sem veszti kedvét, jókedvű mosoly áradt szét arcán, és pajkosan ki is kacsintott valakire. És tessék:
Szerző
Frissítve: 2018.10.31. 19:31

A saját alaptörvényét sérti a kormány a gigászi "megfigyelő" rendszer kiépítésével

Publikálás dátuma
2018.10.31. 16:33
illusztráció
Fotó: Marjai János / MTI
Ha életbe lép, amit a kormány akar, akkor tudják, ki merre jár haza, hol bankol - teljes életeket lehetne profin feltérképezni.
Megkezdődött az Országgyűlésben a közterület-felügyelő kamerák felvételeinek központi tárolását lehetővé tévő törvénymódosítás vitája, írja a hvg.hu. "Egyszerűbben ismerhetik meg a kamerafelvételeket a bűnüldöző szervek azzal, hogy a jövőben a rögzített kamerafelvételeket központilag tárolják" - próbálkozott elemi erejű magyarázattal a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Kontrát Károly szerint a rendszer teljes kiépülésével megszűnik a felvételt készítő szervezetek, hatóságok helyi adattárolása, és emellett számos garanciális elem is szerepel a javaslatban, hogy az adatok tárolása és továbbítása a lehető leghatékonyabb legyen. A belügy elképzelésének lényege, hogy a minisztérium egy központi tárhelyen tárolná azoknak a térfigyelőkameráknak a felvételeit, amelyek közutakon készítenek felvételeket, a rendőrség, vagy a közterület-fenntartók működtetik őket, a bankautomatáknál és a tömegközlekedési eszközökön rögzítenek képeket. Ezeket 30 napig őrizné, utána törölni kellene őket. A tárhelyen a felvételeket nem láthatná senki, és hozzáférést is csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a rendőrség, bíróság, ügyészség kérhetnek a tervek szerint bűncselekmény megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása miatt. 
4000 kamerát
működtet az országban csak a rendőrség. A felvételeket általában 5 napig lehet megőrizni, ez nőne ma 30 napra automatikusan (most csak akkor nem törlik, ha ezt valamilyen eljárás megindulása miatt kérik). A közterület-felügyelet 8 napig őrzi meg a több tízezer kamerájának felvételét. A közúti közlekedés megfigyelésére is működnek kamerák, és a törvény bevenné a "közösbe" a bankautomaták és bankok több tízezer kamerájának felvételeit is - magáncégek felvételei kerülnek az állami rendszerbe. Csakhogy a 30 napra megnövelt tárolási igény pedig szembemegy az Alkotmánybíróság 2005-ös rendelkezésével.  Asbóth Márton, a TASZ szakértője mondja, amennyire most tudható, a javaslatnak két eleme van, ebből csak az egyik az, hogy a kamerákat összekapcsolnák, azaz hogy egy központi adatbankban tárolnák a felvételeket. A másik javaslat pedig az, hogy arcfelismerő szoftvert is használnának. A jogász szerint mindkettő súlyosan alapjog-korlátozó lépés lenne,  Ez pedig csak megfelelő indok esetében jogszerű, de a TASZ nem látja azt az okot, ami ezt indokolná. A kormány hivatkozási alapja a bűnüldözés - ami elfogadható indok lehetne, de csak konkrét gyanú felmerülése esetén. Ha valakit bűncselekménnyel – vagy akár ennek előkészületével – gyanúsítanak, beavatkozhatnak a magánszférájába a cselekmény felderítése érdekében. De mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, vagyis különös ok nélkül, tömegesen nem alkotmányos dolog adatot gyűjteni, márpedig a javaslatban a bűnmegelőzés is szerepel mint cél. Ez az előre összegyűjtött adat ugyanis teljes profil létrehozását tenné lehetővé: láthatóvá válna, ki hova jár, milyen bankba, üzletekbe megy ügyet intézni, hogy él. Ez súlyosan Alaptörvény-ellenes, a személyi számot is emiatt törölték el még a rendszerváltás után, mert az is a teljes profil létrehozását tette volna lehetővé.   
Szerző
Frissítve: 2018.10.31. 19:33