Nem lesz honos népcsoport az orosz és a székely sem

Publikálás dátuma
2018.11.01. 11:05
Székely zászló. Képünk illusztráció
Fotó: Facebook
Az Országgyűlés leszavazta mindkét állampolgári kezdeményezést, a kormánypártok sem kértek az új nemzetiségi képviselőkből.
Kétharmaddal utasította el a Parlament, hogy az orosz és székely közösség honos népcsoporttá váljon Magyarországon - derül ki a parlament honlapjára feltöltött adatokból.  A kormánypárti képviselők által is megszavazott döntés az az igazságügyi bizottság kezdeményezésére történt - a bizottság pedig a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára döntött az elutasító álláspont mellett.
A székelyek nemzetiségként való elismerését még júliusban, az oroszokét szeptemberben kezdeményezték civilek, kérésük pedig át is jutott a Nemzeti Választási Bizottság szűrőjén. A távirati iroda Index  által idézett összefoglalója szerint a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan Magyarországon legalább egy évszázada honos népcsoport,
• amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, • és a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, • egyben olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.   
Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. 
Szerző

Tarlós: Az FKF visszaveszi a számlázást a kukaholdingtól

Publikálás dátuma
2018.11.01. 10:44

Fotó: Kállai Márton
Egyértelműen csődöt mondott a központosított számlázási és újraosztási rendszer. Ennek beismeréseként Budapesten vissza is kapja az FKF a feladatot.
Tarlós István főpolgármester szerint a miniszterelnökkel történt megállapodásnak része a hulladékügyben kialakult helyzet megoldása is, ennek érdekében a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) újra saját kézbe veszi a számlázást a kukaholdingnak hívott NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt -től.  „A szemétszállítás díjának beszedési jogát a főváros, illetve a Fővárosi Közterület-fenntartó visszakapja március elsejei hatállyal, addig is megkapjuk azt a segítséget, azt az anyagi segítséget, azt a járandóságot, amit eddig ütemtelenül kaptunk meg, és a Fővárosi Közterület-fenntartó egész rövid időn belül ezt a hátralékot fel tudja dolgozni” – fogalmazott a főpolgármester az ATV Híradónak nyilatkozva. 
A hulladékügyben előállt problémák gyökere, hogy a kormány központosította a hulladékszállítási díj beszedését: a számlákat az NHKV-nak kellene kiküldenie a lakosságnak, de a számlázási rendszer hibái miatt sok helyen ez hónapokat késik. A rendszer lényege az lenne, hogy ebből a pénzből az NHKV fizeti a szolgáltató, főként önkormányzati cégeket, de az állami holding folyamatosan visszatartja a forrásokat. Ennek lett a következménye a Pest és Nógrád megyében kialakult helyzet, vagyis hogy a Zöld Híd Kft. anyagi ellehetetlenülés miatt napokig nem tudta megoldani a hulladékszállítást. Végül a katasztrófavédelem kötelezte a céget a szolgáltatás elvégzésére, a kormány pedig 26 milliárd forintot csoportosított át a hulladékgazdálkodási feladatokra (az nem derül ki a határozatból, ebből mennyi jut a Zöld Hídnak). Amit tehát az NHKV nem fizetett ki, egy másik kalapból kell pótolni. 
Pest és Nógrád megyében súlyos a helyzet
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Budapesten az NHKV milliárdos összegeket fizetett késve a Fővárosi Közterület-fenntartónak, ami miatt – illetve az általános munkaerőhiány miatt is – több kerületben akadozott a szelektíven gyűjtött hulladék elszállítása. Az FKF most abban bízik, hogy a kukaholding kifizeti tartozását, a társaság több embert is felvett, így novemberben mindenhonnan elszállítják a szemetet.
Szerző

Ötvenéves férfiakat is hadra fogna kormány

Publikálás dátuma
2018.11.01. 08:42
Képünk illusztráció
Fotó: Árvai Károly
Meglett családapák bújhatnak bakaruhába, ha a parlament elfogadja a honvédelmi miniszter javaslatait. Jön a honvédelmi veszélyhelyzet kategóriája, ami békeidőben is „rugalmasabb felhatalmazást” kínálna a kormánynak.
Mennyiséggel pótolná a honvédelem a minőséget – legalábbis ez derül ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerdán, az Országgyűlésnek benyújtott javaslatcsomagjából, amit a 24.hu szemlézett. A megszavazása esetén januárban élesedő csomag sokban változtatna a honvédség irányításán és szervezeti felépítésén is:  
  • Szétválna a honvédelmi minisztérium és a Magyar Honvédség, a miniszter ezután csak irányítaná, az MH önálló parancsnoksága viszont vezetné a magyar haderőt.
  • Lazítanának a hivatalos állományba kerülés feltételein, és új státuszként megjelenne az úgynevezett honvédelmi alkalmazott az MH-nál.
  • Az önkéntes tartalékos állományt – vagyis a kirúgásuk után honvédségi kötelékbe kényszerített minisztériumi tisztviselőket – pótlékkal, és honvédelmi szolgálati díjjal tartanák a pályán.
  • Aki elmulasztja a rá rótt honvédelmi feladatokat, az bírsággal is sújtható lesz.
  • A javaslat létrehozna egy, erősen gumikategóriának tűnő jogi kategóriát, honvédelmi veszélyhelyzetet, ami békeidőben is feljogosítaná a kormányt különböző válsághelyzetek megelőzésére, és rugalmasabb felhatalmazást adna a döntéshozóknak.
Hogy utóbbi mit jelent, azt a javaslat nem részletezi, de éppen körvonalazatlansága miatt lehet igazi jolly joker a kormány számára: ha azt nézzük, hogy a kabinet akkor is tízmilliárdokat költ a rendkívüli migrációs helyzet kezelésére, amikor naponta 18-20 határsértőt kell megállítani, nem nehéz elképzelni, hogy mekkora mozgásteret jelentene számukra a „honvédelmi veszélyhelyzet”.
 A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy figyelembe kell venni a Magyarországra is jellemző, a születésszám csökkenéséből adódó népességfogyást, amely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését eredményezi. Emiatt tíz évvel, 50 évre növelnék a behívhatósági korhatárt. Ezzel megközelítőleg 850 ezer emberrel növelnék a hadkötelezettség alapján behívhatók számát.
Szerző