Előfizetés

Év végéig még szemet hunynak az illegális gyümölcsösök felett

MTI
Publikálás dátuma
2018.11.02. 10:35
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A gazdák az engedély nélkül telepített gyümölcsültetvényeket szankciómentesen december 31-ig jelenthetik be, a határidő elmulasztása akár 20-50 ezer forintig terjedő bírsággal is járhat - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A NAK honlapján közöltek szerint az év elejétől megváltoztak a gyümölcsültetvények telepítésének engedélyezésére, a meglévő ültetvények nyilvántartására vonatkozó előírások. Január elsejétől a törvény előírja a gyümölcsültetvény kataszter vezetését, amelynek felállításához a 2018. január 1-je előtt telepített ültetvényeket is nyilvántartásba kell venni, így az azokat használóknak is adatot kell szolgáltatniuk.
A nyilvántartási kötelezettség a 2500 négyzetmétert meghaladó gyümölcsültetvényekre vonatkozik.

Az adatlapnak tartalmaznia kell a földhasználó adatait beleértve a Magyar Államkincstár (MÁK) ügyfél-nyilvántartási számát; az ültetvény jellemzőire vonatkozó adatokat; az adatok valóságnak való megfeleléséről szóló nyilatkozatot. A bejelentések valóságtartalmát az illetékes telepítési hatóság ellenőrizheti.
Az adatlapot benyújthatják természetes személyek papír alapon, postai úton a megyeszékhely szerinti járási hivatalokhoz vagy e-papíron elektronikus úton, míg a gazdálkodó szervezetek cégkapun, egyéni vállalkozók ügyfélkapun, elektronikus úton kötelesek eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az elektronikus felület a https://epapir.gov.hu/ címen érhető el - közölte a NAK.

Cafetéria - Csak a kiválasztottakkal állt szóba a kormány

Népszava
Publikálás dátuma
2018.11.02. 08:30
Varga Mihály
Fotó: Molnár Ádám
A pénzügyminiszter fogadta a Liga Szakszervezetek, illetve a Munkástanácsok elnökét, de a a négy másik szakszervezeti konföderációt elfelejtették meghívni.
Az érdekegyeztetés sajátos módja, ha a kormányoldal kizárólag a „baráti” szakszervezetekkel hajlandó tárgyalni a cafetéria szabályainak változásáról, illetve a munkavállalókat érintő más kérdésekről – jelentette ki a Népszava kérdésére Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán ugyanis a hivatalában fogadta Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek, illetve Palkovics Imrét, a Munkástanácsok elnökét. Kordás álláspontja szerint az ilyen tárgyalásból nem lehetne kirekeszteni a négy másik szakszervezeti konföderációt, valamint a munkaadói oldal képviselőit sem. Varga Mihály az MTI tudósítása szerint közölte: amennyiben a szakszervezetek javaslattal élnek a dolgozók támogatási rendszerének átalakítására vonatkozóan, a kormány kész megvizsgálni azokat. A tanácskozáson szó esett a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról is, amelynek kapcsán a miniszter jelezte, hogy az emelés mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk. Ennek érdekében a pénzügyminiszter kezdeményezni fogja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mielőbbi összehívását. Ezt Kordás is fontosnak tartja, ám emlékeztetett arra, hogy a kormány a cafetéria rendszerének átalakítása kapcsán korábban semmiféle egyeztetést nem tartott szükségesnek. Így egy már elfogadott törvénymódosítás szerint megszűnt például a lakhatási és a munkába járási, valamint a munkaadók által befizetett nyugdíjpénztári támogatás adómentessége is. Az elnök mellesleg furcsának tartja, hogy éppen most, a november 6-ára meghirdetett szakszervezeti demonstráció előtt áll szóba Varga Mihály az érdekképviseletekkel. Ezt azonban a MASZSZ elnöke szerint elég nehéz a szociális partnerek közötti érdemi egyeztetésnek minősíteni. Kordás elfogadhatatlannak tartja, hogy bárkit kirekesszenek, most pedig ez történt. Egyébként a a cafetéria-juttatásokból a mintegy húszezer cégnél foglalkoztatott nagyjából kétmillió munkavállaló részesül, és a változó szabályok miatt az érintett dolgozók évente átlagosan kilencvenezer forintot is veszíthetnek.

Elviszik a szemetet, de a válság még nem ért véget

Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.11.01. 19:50

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ideiglenesen, kérdőjelekkel, de újraindult a hulladékszállítás 116 Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyei településen. A valódi megoldáshoz viszont valószínűleg el kellene engedni a „rezsicsökkentés” néven ismert díjbefagyasztást.
Szerdán újraindult a hulladékszállítás a Zöld Híd Nonprofit Kft. ellátási területéhez tartozó 116 Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyei településen - jelentette az ellátás irányítását átvevő katasztrófavédelem és a cég is. Igaz, a helyszínen - például Gödöllőn - szerda délután is láttunk ürítetlen lakossági kukákat, a zöld hulladék elvitelét pedig nem is ígérték. Ezt az is magyarázhatja, hogy a katasztrófavédők által biztosított keretből először a több tucat működésképtelen kukásautó javítását kellett megkezdeni. A négynapos ünnepre eső "megoldás" kapcsán a hiteles informálódást erősen akadályozza a felek egyoldalú, szűkszavú, esetenként kezelhetetlen kommunikációja. A 340 ezer lakost, mintegy 110 ezer háztartást érintő hulladékkrízishez a két éve a kukadíjak beszedését végző állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. és az önkormányzati hátterű Zöld Híd közötti anyagi vita vezetett. Míg a Zöld Híd arra panaszkodott, hogy szinte egy fillért se kap az NHKV-tól feladatai ellátásához, a nem nyilatkozó, állami pénzbeszedő - közvetett információk szerint - nem ismerte el a Zöld Híd pénzigényének a jogosságát, sőt viszontköveteléssel élt a társasággal szemben. A Zöld Híd ezért - a szabályoknak megfelelően - múlt pénteki hatállyal, anyagi ellehetetlenülésére hivatkozva, tájékoztatta az érintett szerveket hulladékszállítási tevékenysége felfüggesztéséről. Bár ilyenkor a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főparancsnoksága (BM OKF) feladata a helyzet rendezése, ez azonban - érthetetlen okokból - kedd estig nem történt meg. A települések hoppon maradt vezetői és a lakosság ezalatt különböző "maszek" megoldásokba vágtak, a helyi vállalkozók megbízásától a szemét máshová szállításán át annak elégetéséig. A kedd se indult biztatóan: délelőtt a Zöld Híd álláspontja helyességét és az újraindulás iránti elkötelezettségét bizonygatta. A tulajdonos önkormányzati társulás elnöke, a választások előtt az ellenzéki LMP-vel szövetkező Gémesi György, gödöllői polgármester a probléma szakmai és nem politikai jellege mellett tett hitet. A megoldás közlése helyett ezután Vécsey László, a térség fideszes parlamenti képviselője, a katasztrófavédelem sajtótájékoztatóján pedig Kontrát Károly belügyminiszter-helyettes politikai kirohanásokat intézett a Zöld Híd és Gémesi György ellen, felhánytorgatva ellenzéki kötődéseiket. Pedig akkor már nyomdában volt a Magyar Közlöny aznapi száma, amely szerint a kormány – innen-onnan lecsippentve – 26,443 milliárd forintot biztosít a „feltétlenül szükséges” hulladékgazdálkodási feladatok ellátásához. Bár azt, hogy kinek és mire, nem részletezték. Információink szerint az összeget az NHKV kapja, és abból elsősorban a fővárosi FKF felé fennálló, több mint tízmilliárdos adósságot fizetik; de kaphat belőle a Zöld Híd és a többi, leállásközeli állapotát belső ügyként kezelő kukacég is. A BM OKF azután, szűkszavúan kedd este 9-kor tette közzé, hogy a Zöld Hidat az anyagi forrás biztosításával ellátásra kötelezte. Ezt szerdán a Zöld Híd közleménye megerősítette, a hulladék szokásos rend szerinti elszállítását ígérve, amihez megfogalmazásuk szerint a BM OKF műszaki segítséget nyújt és – a korábbiaktól eltérően – az NHKV is szervezett kisegítő járműveket. A BM OKF viszont azt írta, hogy a helyszínen átvették az irányítást. A valósághoz ez utóbbi közlés állhat közelebb: mivel ugyanis közegészségügyi vészhelyzetet hirdettek, és így a Zöld Hidat szükségellátónak nevezték ki, az ügyvezetés helyett a katasztrófavédők rendelik ki az autókat, szervezik a javításokat és biztosítják a pénzt. Bár erre joguk van, a szabályok nem tisztázzák, az állam mennyi ideig veheti át ily módon az irányítást egy önálló cég felett. Ennek tudható be, hogy az ügyvezető a kötelezést formailag nem vette át. Arról, hogy a szükséghelyzet meddig áll fenn, forrásaink nem kívántak becslésekbe bocsátkozni, e tárgyú megkereséseinkre pedig hivatalos választ nem kaptunk.

Százszázalékos kukadíjemelési nyomás

Az NHKV-ból nem tűnt el forrás, sőt, a cég több tízmilliárdos hiteleket is felvett azért, hogy a munkát konkrétan ellátó hulladékcégek költségeit legalább részben kifizesse – vette védelmébe egy forrásunk a bajok gócpontjának tűnő, lapunknak nem nyilatkozó állami kukadíjbeszedőt. Eszerint a 2012-es díjbefagyasztás és 2013-as rezsicsökkentés óta akkora – jórészt kötelező – fejlesztésekbe verte magát az ágazat, emellett pedig az Orbán-kormány olyan további közterheket vetett ki rájuk, hogy az akkori díjak a mai költségigény nagyjából felét fedezik. Míg Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetsége fideszes elnöke az ATV-nek 30-40 milliárdos tőkeszükségletet becsült, más források ezt legalább évi 100-150 milliárdra teszik. Kiindulva a kormány saját közléséből, miszerint csak november-decemberre 26 milliárd hiányzik, ez utóbbi felvetés állhat közelebb a valósághoz. A díjbeszedés központosítási és visszaosztási kísérletének mostani összeomlása valójában azt támasztja alá, hogy a kormány alaptalanul vádolta az önkormányzati cégeket túlköltekezéssel, helyi trükközéssel. Sőt, a bevételek többmilliárdos költségű utaztatása még növelte is a hiányt. Kérdés, miként bogozzák ki a gordiuszi csomót, ha – mint azt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tolmácsolta – díjemelésről továbbra se eshet szó. Másfelől viszont, számításunk szerint csak a mostani közpénzutalásból minden egyes magyar állampolgárra valamivel több mint 2600 forint jut. Ez egy családra vetítve akár 50-100 százalékos kukadíjemelésnek is nevezhető. És ezzel még csak 2 hónapot rendeztek. Igaz, adóbevételekből kevésbé feltűnő fedezni az államilag kódolt bevételhiányt.

Általános stratégián dolgoznak

Lapunk érdeklődésére Balla György fideszes képviselő – még a válság napjaiban – megerősítette: a különböző érintett tárcák képviselőiből álló eseti bizottság, melynek ő is tagja, a jövő héten teszi le az asztalra a hulladékszektor átfogó megújítására vonatkozó javaslatait. Bár tárgyalásaik során kitérnek a Zöld Híd helyzetére is, konkrét ügyek megoldásával nem foglalkoznak.

A főváros visszaveszi a számlázást

Tarlós István főpolgármester közlése szerint megállapodott a miniszterelnökkel abban, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. jövő év március 1-i hatállyal visszaveszi saját kézbe a hulladékdíj-számlázást az állami NHKV-tól. De addig is megkapják - eddig csak akadozva érkező - járandóságukat – fogalmazott a főpolgármester az ATV Híradónak. A hulladékügyben előállt problémák gyökere, hogy a kormány központosította a hulladékszállítási díj beszedését: a számlákat az NHKV-nak kellene kiküldenie, de a számlázási rendszer hibái miatt sok helyen ez hónapokat késik. Az NHKV ebből a pénzből fizetné ki az önkormányzati szolgáltatócégek költségeit. Ám az állami holding folyamatosan visszatartja a forrásokat. A kiszivárgó hírek szerint Budapesten az NHKV tízmilliárdos összegeket fizetett késve az FKF-nek. Ezt tetézte az általános munkaerőhiány, ami miatt a szelektíven gyűjtött hulladék elszállítása több kerületben már akadozik. Az FKF most abban bízik, hogy a kukaholding kifizeti tartozását. A társaság több embert is felvett, így ígéretük szerint novemberben mindenhonnan elszállítják a szemetet. Népszava

MSZP: fizessen a kormány!

Az MSZP azt kezdeményezi, hogy a kormány fizesse ki az állampolgárok helyett a szemétszállítás díját, ha bármely hulladéktípus elszállítása öt napot késik egy hónapban – közölte a Parlament előtti Kossuth Lajos tér és Alkotmány utca találkozásánál tartott sajtótájékoztatón Őrsi Gergely, az ellenzéki párt budapesti alelnöke szerdán Budapesten. A késedelmes szemétszállítás díját a kormány „csoportosítsa át a propagandaköltéseiből” – javasolta. Továbbra is követelik „a nem működő, haszontalan és pazarló kukaholding”, az NHKV megszüntetését, a díjbeszedés visszaadását az önkormányzatoknak. Az ellenzéki politikus szerint az egész országban gondok vannak a szemétszállítással, amit a kormánynak nem sikerült megoldania, csak tűzoltást végzett. (MTI)