„Magyarország ma nem köztársaság”

Publikálás dátuma
2018.11.04 19:47

Tóth Gergő
Volt olyan felszólaló, aki sírással küszködve mesélte el saját történetét a hajléktalanság kriminalizációja ellen szervezett tüntetésen.
Az érintett szakmák képviselői, civil aktivisták és maguk a hajléktalanok is felszólaltak azon a tüntetésen, amit a Város Mindenkiért csoport szervezett a hajléktalanság kriminalizációját eredményező, október 15.-én életbe lépett jogszabályváltozás ellen. Az új törvény miatt már több hajléktalant is őrizetbe vettek és bíróság elé állítottak, a Székesfehérvári Bíróság ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály miatt. Erdőhegyi Márta, a Város Mindenkiért aktivistája bátor lépésnek nevezte a döntést és a megjelent mintegy háromszáz ember nevében arra kérte az AB-t, „végre viselkedjen valós ellensúlyként” a hatalommal szemben és semmisítse meg az „embertelen és betarthatatlan jogszabályt”. (A tömegben Szél Bernadettet, Heller Ágnes és Pogátsa Zoltánt lehetett látni az ismertebb baloldali közéleti szereplők közül.) Az Alkotmánybíróság épülete elé szervezett demonstráción Kelemen Gábor szociális munkás arról beszélt, még a szakma saját etikai kódexét is megsérti a most elfogadott jogszabály, a tiltakozó petíciójukat eddig 767-en írták alá kollégái közül. Vida Katalin pszichológus (közülük már több, mint 1400-an tiltakoztak, szintén petíció formájában) szintén arról beszélt, betarthatatlan törvényt hozott az Országgyűlés. Az este leghatásosabb szónoklatát mégis egy hajléktalan mondta. Lakatos Jutka 28 éve él az utcán a férjével, ő arról beszélt, nem a rendőrök szégyene, hogy ilyen törvények alapján kell intézkedniük, de az ő felelősségük is, hogy ezt hogyan teszik. Misetics Bálint aktivista pedig azt mondta, „Magyarország ma nem köztársaság”, mert egy olyan országban, ahol egyesek a medencéjüket fűtik, mások az utcán élnek, erről nem beszélhetünk. Volt olyan felszólaló is, a Magyarországon állami gondozásban felnőtt Nnmani Bea, aki sírással küzdve mesélte el, hogy szeptemberben az utcára tették. „Magyar vagyok, és most úgy érzem, egy állami gondozott becsületes módon nem tud kiemelkedni a hátrányos helyzetéből” – mondta. Ő egyébként szerkesztőnek tanult az egyik kereskedelmi televíziónál korábban. A demonstráció rendben ért véget.
Frissítve: 2018.11.04 20:54

A bíróság szerint is jogellenesen rúgtak ki egy jegyvizsgálót a MÁV-tól

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:09
illusztráció
Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Ennek az ügynek is köze lehet ahhoz, hogy a MÁV-Start vezérigazgatóját a napokban menesztették.
Jogellenesen szüntette meg egy jegyvizsgáló munkaviszonyát a MÁV-Start - mondta ki jogerős ítéletében a bíróság. A két és fél éve húzódó üggyel kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás szakszervezet juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Németh Zsolt egyedüli "bűne" az volt, hogy betartotta a szerződésében foglaltakat.

A történet még 2016 nyarán kezdődött, amikor Németh egyedüli jegyvizsgálóként nem volt hajlandó továbbítani a vonatot - lévén, hogy a MÁV-Start Zrt. Kollektív Szerződése világos leírja, kétfős személyzetnek kell a vonaton szolgálatot teljesíteni. A dolgozót ezután, ahogy a szakszervezet közleménye fogalmaz,
"a MÁV-Start Zrt. akkori vezérigazgatójának hathatós közreműködésével" azonnal menesztette a cég.
A VDSzSz Szolidaritás ugyan megpróbálta elérni Csépke Andrásnál, hogy változtasson a döntésen, és ne tegye földönfutóvá kétgyermekes tagtársukat, de ő hajthatatlan volt. Szerintük a vezérigazgató célja a vasutasok megfélemlítése, a jogaiért kiálló munkavállaló tettének megtorlása volt.

Csépkét egyébként, ahogy azt mi is megírtuk, éppen a minap mentették föl pozíciójából, a szakszervezet szerint pedig az időzítés nem is véletlen. "A MÁV-csoportra nézve vállalhatatlan ügy kétségkívül hozzájárult Csépke András napokban történt menesztéséhez" - zárul a közlemény.

"Állam az államban" - nem az orosz bank kedvezményei érdekesek, hanem a szándékai

Publikálás dátuma
2019.02.21 15:52

Fotó: AFP/ Alexei Druzhinin
Semmi szokatlan nincs abban, hogy Putyin bankja minden elképzelhető mentességet megkap a magyar államtól. A kérdés az, tényleg csupán egy bankról van-e szó.
Nem is olyan rég megjelent egy nemzetközi pénzintézet Magyarországon, ami - mint egy bizonyos alkotmányjogász jellemezte - állam az államban. A szakértő hosszan sorolta a szervezetnek "az ország szuverenitását alapvetően érintő" jellemzőit:
"Korlátlanul köthet Magyarország területén szerződéseket, és szerezhet ingó és ingatlan vagyont, amellyel szabadon rendelkezhet", továbbá "mentességet élveznek mindenfajta hatósági és bírósági eljárás alól hazánk illetékességi területén, viszont lényegében joguk van bárki ellen pert indítani. A fenti jogcselemének mindegyike természetesen mentes a magyarországi közterhek, így adó, vám és illetékfizetés alól". És - mint fogalmazott - ahogy ezt mondani szokás, ha ez sem lenne elég, "minden vagyona és követelése mentes bármilyen nemű korlátozástól, az Alap vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól". De még ez is semmi: "irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, így semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető".
A fentieket ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász rótta fel a Nemzetközi Valutaalapnak 2012-ben, az idézett szöveg a Helyi Témában jelent meg (az internet nem felejt). Mindez tehát nem az orosz Nemzetközi Beruházási Bankra (NBB) vonatkozik, ami pontosan ugyanezeket a kedvezményeket kapta meg az Orbán-kormánytól.
Nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat - nyilatkozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Népszavának. Elméletileg jogi probléma nincs ezzel, ha a felek valóban mind részesei a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos Bécsi egyezménynek. (Lattman azt is megjegyezte, a Valutaalapot szintén ugyanezen az alapon illették meg mentességei.)
Ami jelen helyzetben inkább érdekes, hogy ténylegesen miért telepszik Magyarországra az orosz bank, és hogy nem pusztán egy fedőszerve lesz-e annak az Oroszországnak, melynek tavaly tavasszal száznál több kémkedéssel gyanúsított diplomatáját utasították ki világszerte, többek közt Magyarországról is. Ez még vezethet politikai problémákhoz - vélekedett a nemzetközi jogász.