„Magyarország ma nem köztársaság”

Publikálás dátuma
2018.11.04 19:47

Fotó: / Tóth Gergő
Volt olyan felszólaló, aki sírással küszködve mesélte el saját történetét a hajléktalanság kriminalizációja ellen szervezett tüntetésen.
Az érintett szakmák képviselői, civil aktivisták és maguk a hajléktalanok is felszólaltak azon a tüntetésen, amit a Város Mindenkiért csoport szervezett a hajléktalanság kriminalizációját eredményező, október 15.-én életbe lépett jogszabályváltozás ellen. Az új törvény miatt már több hajléktalant is őrizetbe vettek és bíróság elé állítottak, a Székesfehérvári Bíróság ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály miatt. Erdőhegyi Márta, a Város Mindenkiért aktivistája bátor lépésnek nevezte a döntést és a megjelent mintegy háromszáz ember nevében arra kérte az AB-t, „végre viselkedjen valós ellensúlyként” a hatalommal szemben és semmisítse meg az „embertelen és betarthatatlan jogszabályt”. (A tömegben Szél Bernadettet, Heller Ágnes és Pogátsa Zoltánt lehetett látni az ismertebb baloldali közéleti szereplők közül.) Az Alkotmánybíróság épülete elé szervezett demonstráción Kelemen Gábor szociális munkás arról beszélt, még a szakma saját etikai kódexét is megsérti a most elfogadott jogszabály, a tiltakozó petíciójukat eddig 767-en írták alá kollégái közül. Vida Katalin pszichológus (közülük már több, mint 1400-an tiltakoztak, szintén petíció formájában) szintén arról beszélt, betarthatatlan törvényt hozott az Országgyűlés. Az este leghatásosabb szónoklatát mégis egy hajléktalan mondta. Lakatos Jutka 28 éve él az utcán a férjével, ő arról beszélt, nem a rendőrök szégyene, hogy ilyen törvények alapján kell intézkedniük, de az ő felelősségük is, hogy ezt hogyan teszik. Misetics Bálint aktivista pedig azt mondta, „Magyarország ma nem köztársaság”, mert egy olyan országban, ahol egyesek a medencéjüket fűtik, mások az utcán élnek, erről nem beszélhetünk. Volt olyan felszólaló is, a Magyarországon állami gondozásban felnőtt Nnmani Bea, aki sírással küzdve mesélte el, hogy szeptemberben az utcára tették. „Magyar vagyok, és most úgy érzem, egy állami gondozott becsületes módon nem tud kiemelkedni a hátrányos helyzetéből” – mondta. Ő egyébként szerkesztőnek tanult az egyik kereskedelmi televíziónál korábban. A demonstráció rendben ért véget.
2018.11.04 19:47
Frissítve: 2018.11.04 20:54

Kórház-konszolidáció a beígért pénz feléből, és még a vezetők bére is bánhatja

Publikálás dátuma
2018.12.11 06:00
Kórházi vezetők szerint ekkora káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül
Fotó: Népszava/ Vajda József
Nem számíthatnak a kórházak teljes adósságrendezésre, az eladósodott intézmények vezetőit viszont akár bércsökkentéssel is sújthatják – értesült a Népszava kormányzati forrásokból.
Idén nem siette el a kormány a kórházak tartozásainak a rendezését, csak alig másfél hete jelentette be Kásler Miklós humán miniszter, hogy egy kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat. Ám hiába sóhajtottak fel a hitelezők, mert még most sem tudják maradéktalanul kiegyenlíteni a számláikat az intézmények. A kormány által jóváhagyott jogszabály-javaslat szerint a beígért 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét szánja a kormányzat a tartozások kifizetésére. (Az 55 milliárd fedezte volna az összes tartozást.) Így a 30, 60, 90 napon túli számláknak csak bizonyos részét utalhatják hitelezőiknek. Az összeg további részét, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, akik tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. (Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben, a kórházi fertőzésekről, és az ellátás egyéb paramétereiről sincs valid adat.) A kórházi vezetők közvetlen fenyegetettsége is bekerült a javaslatba. Miközben az előterjesztés elismeri, hogy főként az elmaradt egészségpolitikai intézkedések okozzák a kórházak eladósodást, a tervezet fölhatalmazza a minisztert arra, építsen „ösztönzőket” a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében a kórházi vezetők bérébe. Ezt a megfogalmazást a kórházi vezetők – a Népszavának – egyértelmű bércsökkentésnek fordították. Lapunk kormányközeli forrásokból úgy értesült: rosszul járhatnak azok az intézmények is, amelyeknél valami hibát talált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a korábbi konszolidációs pénzek elköltésében. A KEHI október végén adta át az erről szóló 60 oldalas jelentését az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Aszerint a 2016-os adósságrendezéssel kapcsolatban mintegy 36 kórháznál tettek észrevételt, a „hibalista” összesen 40 millió forint értékű volt. Az érintett intézményeket senki nem értesítette, hogy a számláik rendezésében hibát találtak, így magyarázattal sem szolgálhattak a KEHI által kifogásolt tételekkel kapcsolatban. Ellenben a tárca vezetése úgy határozott az érintett 36 intézmény maradjon ki a konszolidációból. Úgy tudjuk, a diszkvalifikáltak között több nagy adós is van. A lapunk által megkérdezett intézményvezetők szerint a pellengérre állítottak között volt olyan is, akit azért marasztaltak el, mert miután kérésére ellenére sem kapott számlaszámot a maradványpénz visszautalására, azt a kórház számláján „parkoltatta.” Úgy tudjuk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) napok óta a források újraelosztásával foglalkozik. Van olyan kórház, amelyiket már többször töröltek, majd újra meg újra ráírták a listára. Egyes kórházi vezetők szerint ekkora bizonytalanság, káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül. A hitelezők cserben hagyásának minősítette Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a kormányzati konszolidációs terveket. Szerinte nem a piacot, a beszállítókat kellene büntetni azért, mert a kormánynak évek óta nem sikerül rendbe raknia a kórházak gazdálkodását. Évek óta hallják, hogy amint a gazdaság állapota engedi, bővítik az intézmények működtetésére fordítható forrásokat. Ez eddig nem következett be. Ellenben, ha a meglévő hatvan milliárdos tartozásból most csak harmincat fizetnek ki, akkor már januárban 30 milliárdos adóssággal indul az egészségügy.

Kétségek között gyógyítanak

Miközben egy évvel ezelőtt már november közepén volt kormánydöntés az adósságok rendezéséről, idén az intézményvezetők és a hitelezők december 10-én sem kaptak hivatalos információt arról, mikor juthatnak a pénzükhöz. Sok kórházban szeptember óta kincstári szakemberekből válogatott költségvetési felügyelők dolgoznak. A legköltségesebb ellátást a sürgősségi-, intenzív osztályokat működtető kórházak végzik. A legfrissebb adósságlistát is az ilyen komplex, nagyon súlyos beteg ellátására szakosodott intézmények vezetik.

Szerző
2018.12.11 06:00
Frissítve: 2018.12.11 06:00

Nem tudni, betartja-e Orbán Viktor az ígéretét

Publikálás dátuma
2018.12.10 21:20

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
A miniszterelnök korábban azt mondta, sajtótájékoztatót tart decemberben.
Nem tudni, megtartja-e Orbán Viktor azt a nagyszabású sajtótájékoztatót decemberben, amit korábban ő maga ígért meg az újságíróknak: az RTL Klub híradója megkereste a miniszterelnök sajtófőnökét, de a csatorna egyelőre nem kapott választ azzal kapcsolatban, megtartják-e ezt, és ha igen, mikor. A miniszterelnök korábban azzal hárította el az újságírói kérdéseket, hogy decemberben tart majd egy sajtótájékoztatót. Orbán eddigi utolsó magyarországi sajtótájékoztatóját a választások másnapján, április 9-én tartotta.
2018.12.10 21:20
Frissítve: 2018.12.10 21:20