Előfizetés

Újabb bíróság fordult az Ab-hoz a hajléktalanokat büntető törvény miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.29. 11:40
Egy korábban már tárgyalt ügy
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Székesfehérvári Járásbíróság szerint alaptörvény-ellenes lehet a szabályozás.
A Székesfehérvári Járásbíróság felfüggesztette az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt indult eljárást, és az Alkotmánybírósághoz fordult pénteken – tudta meg a hvg.hu. A bíróság álláspontja szerint „jelen esetben felmerül, hogy a Szabálysértési törvény 2018. október 15. óta hatályos 178/B. paragrafusa (ami kimondja, hogy az életvitelszerű közterületen élés szabálysértés) Magyarország Alaptörvényének II. cikkére (az emberi méltóság sérthetetlen), illetve III. cikkének első bekezdésére (senkit nem lehet megalázó bánásmódnak alávetni) tekintettel alaptörvény-ellenes”. Korábban a Kaposvári Járásbíróság is egyedi normakontrollt eljárást, vagyis felülvizsgálatot kért az Alkotmánybíróságtól, mondván, hogy az október közepén szigorított szabálysértési törvény hét ponton is alkotmányellenes – erről itt írtunk bővebben. Szinte pontosan a kaposvári döntéssel egyidőben Pécsen a bíróság megszüntetett egy pécsi hajléktalannal szemben indított szabálysértési eljárást. A döntéshozó bírósági titkár szerint nem történt szabálysértés, mivel a férfinak amúgy volt éjszakai szállása. Mivel a rendőrség nem fellebbezett a döntés ellen, az idős férfi szabadon távozhatott. Eközben jogászok is petícióban tiltakoznak a szabálysértési törvény hajléktalanokat sújtó szigorítása miatt. Ha az Alkotmánybíróság nem lép, elképzelhető, hogy ők fogják megakadályozni az üzemszerű büntetőeljárásokat: ügyvédi bojkottot ígérnek, márpedig a kötelezően kirendelt védő hiányában nem folytatható le jogszerűen a tárgyalás sem.

Nyomoz a rendőrség a paksi atomerőmű hűtővize miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.29. 10:49

Fotó: Paksi Atomerőmű
A Párbeszéd EP-képviselője szerint a 29,88 fok csak trükkök segítségével volt megállapítható.
Nyomoz a rendőrség a paksi atomerőmű hűtővizének ügyében – közölte Jávor Benedek a Facebook-oldalán. A Párbeszéd EP-képviselője felidézte: augusztusban a Duna vízhőmérséklete az atomerőmű alatti szakaszon a hivatalos adatok szerint is vészesen közel került a 30 fokos határértékhez, aminél pótlólagos intézkedésekre, például az erőmű részleges leállítására kellett volna sort keríteni. Jávor valószínűsítette, hogy az atomerőmű által mért 29,88 fok csak trükkök segítségével volt megállapítható, és ez alapján még szeptemberben feljelentést tett a rendőrségen környezetkárosítás gyanújával, mivel ha túllépték a 30 fokos értéket, az károsíthatta a folyó élővilágát.
„A rendőrség az új büntető törvénykönyvre hivatkozással lényegében rám tolta a nyomozás terhét, feljelentés-kiegészítsét rendelve el, aminek keretében nekem kellett feltárnom azokat a bizonyítékokat, amelyek felkutatása véleményem szerint egyértelműen a rendőrség feladata lenne. Ennek ellenére közben nem pihentünk: elvégeztük a rendőrség munkáját is, és a nyomozásunk eredményeképpen rendelkezésre álló bizonyítékokat benyújtottam a rendőrségnek. Nem hiába: az átadott információk nyomán a Paksi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya értesített, hogy elrendelték az ügyben a nyomozást!”

–fogalmazott Jávor a közösség oldalon.

Szakály újra pályázik a kormánypárti történetkutató élére

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2018.10.29. 09:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A VERITAS Intézetet ugyan a kormány hozta létre, de a főigazgató szerint a politika semmilyen formában nem szól bele a munkájukba.
Pályázatot írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatói posztjára. Szakály Sándornak, az eddigi főigazgatónak december végén jár le az ötéves mandátuma. A történész kérdésünkre közölte: újra pályázik a tisztségre. – Szeretném továbbvinni azt a folyamatot, ami elindult – indokolta döntését Szakály. Konkrétan említette a ceglédi Gulág-Gupvi Emlékhely létrehozását is, amelynek megvalósítására közel 550 millió forintot adott a költségvetés (a Gupvi a hadifoglyok és külföldről internáltak táborhálózata volt a Szovjetunióban). Pályázatát még nem írta meg, át kell gondolnia, hogy ezen kívül pontosan mi szerepeljen benne. Öt évvel ezelőtt Szakály Sándor egyedüli indulóként lett az intézet főigazgatója. Most sem hallott arról, hogy más is pályázni készülne a tisztségre, de – jegyezte meg – „ha valakinek lenne ilyen ambíciója, az valószínűleg nem a sajtóban tenné közhírré azt”. A közelmúltban megjelent egy sajtóhír, miszerint a VERITAS levéltárába kerülnének az 1990 után keletkezett kormányzati iratok és dokumentumok. Szakály lapunknak elmondta, hogy legjobb tudomása szerint a kormány erről nem hozott döntést. Érzékeltette: arra számít, hogy nem is fog. Szakály Sándor a VERITAS létrehozásakor Boross Péter volt miniszterelnök felkérésére pályázott a főigazgatói posztra. Bár az intézet elvileg a Miniszterelnökség felügyelete alatt jött létre, Szakály hangsúlyozza: ragaszkodott – és ragaszkodik ma is – szellemi függetlenségéhez, ami „elengedhetetlen feltétele az értelmiségi létnek és a tudományos tevékenységnek”. A Miniszterelnökség és Lázár János korábbi felügyeleti szerepét idén nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Kásler Miklós miniszter vette át. Szakály Sándor szerint a VERITAS intézet szempontjából ez inkább formai, mint tartalmi változás. – Lehet, hogy nem hiszi el nekem, de a politika semmilyen formában nem szól bele a munkánkba – állította. Annak idején túlontúl is emlékezetesre sikeredett Szakály Sándor bemutatkozása a VERITAS élén. Debütáló nyilatkozatában, amelyet az MTI 2014. január 17-én adott közre, a következő volt olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra.” Az idegenrendészeti eljárásra vonatkozó mondat kemény bírálatot váltott ki számos történész és politikus, valamint a Mazsihisz részéről. – A magyar hatóságok korabeli szóhasználatával éltem. Nem vontam kétségbe a Kamenyec-Podolszkijban történteket, de a jelek szerint a pontos szóhasználatért „megkövezés” jár – indokolta kijelentését Szakály Sándor az akkor még létező Népszabadságban. A Demokratikus Koalíciót nem győzte meg a magyarázat. Oláh Lajos, a DK országgyűlési képviselője holokauszttagadás miatt feljelentést tett ellene. A nyomozó hatóság azonban bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet.