Ezek ellen az ételek ellen lázad fel leggyakrabban a szervezet

Publikálás dátuma
2018.11.05. 12:39
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A tehéntej, a tojásfehérje és a búza a leggyakoribb alapanyagok, amelyek ételintolerancia miatti panaszokat váltanak ki – ismertette több mint hatezer laboratóriumi vizsgálat eredményét Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus főorvos, az Ételintolerancia és Ételallergia Társaság elnöke.
Az ételintoleranciára utaló panaszok miatt vizsgált páciensek több mint felében mutattak ki érzékenységet a tehéntejre, több mint negyven százalékban a tojásfehérjére, a betegek majdnem harmadában a búzára. Kiderült, hogy a megvizsgáltak negyede érzékeny az üdítőgyártáshoz felhasznált kóladióra, 12 százalék pedig a sörélesztőre. Az első tíz leginkább ételintoleranciát kiváltani képes alapanyag között szerepel még a kecsketej és a juhtej, férfiaknál az árpa, nőknél a kukorica. Érdekes eredmény, hogy minden tizedik betegnél az agar-agar nevű tengeri vörösmoszat-származék is felelős volt a tünetekért. Ilyet nem szándékosan eszünk, az élelmiszeriparban E406 néven alkalmazzák zselésítő és sűrítőanyagként, stabilizálószerként: joghurtokban, lekvárokban, édességekben, fűszerkeverékekben egyaránt előfordulhat – magyarázta Takáts Alajos. 
A főorvos hangsúlyozta: sok esetben nagyon nehéz a mindennapokban összefüggést felfedezni az elfogyasztott ételek és a különféle panaszok között. Sokan éveken át szenvednek az ételintolerancia által kiváltott panaszoktól vagy szednek a tüneteket enyhítő gyógyszereket anélkül, hogy tudnák mi a bajuk.
Az ételintolerancia nem ételallergia: tünetei lassabban alakulnak ki, a panaszok összefüggnek az elfogyasztott étel mennyiségével is. Leggyakrabban emésztőszervi problémákat, puffadást, hasfájást, székelési gondokat okoz az ételintolerancia, de az esetek egy részében a rendszeres fejfájás, ekcémás bőrtünetek vagy pattanásosság hátterében is állhat a betegség. Az ételintoleranciát meggyógyítani nem lehet, viszont a kiszűrt alapanyagok kiiktatásával a panaszok néhány hónap alatt gyógyszer nélkül is enyhülhetnek, elmúlhatnak.
Szerző
Témák
tej intolerancia

Fogyni akar? Nem mindegy, hány éves

Publikálás dátuma
2018.10.27. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Bár sokak szerint az életkor csak egy szám, a szervezetünk másképp működik harminc-, negyven- és ötvenévesen. A tudatosság és az odafigyelés azonban minden életkorban szükséges.
Az alakunkat a szervezetünk egyéni működése, az izmaink mennyisége és tónusa határozza meg. Ha például kevés izmunk van, és nem is mozgunk, a testünk petyhüdt, puha lehet, de ezen az állapoton is lehet rendszeres testmozgással és megfelelő fehérje- és szénhidrátbevitellel változtatni. A fehérjék az izmainkat, a sok szénhidrát pedig a zsírraktárakat növeli. Ha koplalni kezdünk, a szervezet az izmaink lebontásával jut energiához. A valódi zsírégetéshez fontos a minőségi fehérjefogyasztás - írja az Egészségkalauz.

30-as évek

Ebben a korban még aránylag gyors az anyagcsere, és akár néhány napos diétával is le lehet adni a felesleget. Figyelni kell az egyensúly megtartására, a sok minőségi zöldség, megfelelő fehérje fogyasztására. És nem árt belegondolni, ha minden évben csak egy kilót szedünk fel, az tíz év alatt már tíz kiló felesleget jelent.

Tipp

A változatos étkezés, az alacsony tápanyagtartalmú gyorsételek helyett választott magas fehérje- és alacsony a szénhidráttartalmú, vitaminokat, ásványi anyagokat is biztosító ételeket támogatják leginkább az anyagcserét, és az izomzat megtartását. A minőségi alvás legalább annyira fontos, mint az étkezés, hiszen a szervezetnek és a hormonháztartásnak megfelelő működéséhez szüksége van az éjszakai regenerálódásra. 

40-es évek

Ezeket az éveket már a változókor jellemzi: a menstruáció egyre ritkábbá válik, végül el is marad, amellyel hormonális átalakulások is járnak, például ilyen lehet a hajhullás, a kevésbé rugalmas bőr és a hízás is. Még fontosabbá válik a fehérjefogyasztás, mert a kötőszövetben található, a bőr rugalmasságáért felelő kollagén és elasztin alapköve is. 

Tipp

A sovány húsok, halak, rostokban gazdag ételek: zöldségek és gyümölcsök fogyasztása ajánlott. A mennyiség helyett a minőségre helyezze a hangsúlyt!

50-es évek

A folyamat folytatódik, ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet sütit enni, koktélt inni, csak azt, hogy ez ne legyen mindennapos. És utána figyeljünk a fehérje, a sok zöldség és gyümölcs, a kevés szénhidrát, a fontos zsírok megfelelő arányú fogyasztására. A rendszeres mozgás is fontos, de inkább a lassú, kevésbé megerőltető változata.
Szerző
Témák
fogyás

Szívinfarktus vagy stroke?

Publikálás dátuma
2018.10.26. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Egy-egy kevésbé intenzív tünet, lassabban kialakuló fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, szükséges-e az azonnali orvosi ellátás vagy sem.
Amikor valaki az utcán sétálva a szívéhez kap és összeesik, senkinek sincs kétsége, hogy azonnal mentőt kell hívni és a kiérkezésig meg kell kezdeni az újraélesztést. Gyakran azonban lassabban és kevésbé fájdalmasan jelentkeznek a tünetek, és az érintettek a bizonytalanságuk miatt túl későn hívnak segítséget - mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

A legjellemzőbb szívinfarktusra utaló tünetek:

  • Mellkasi fájdalom vagy diszkomfort érzés: a mellkas közepén jelentkezik, és tovább tart néhány percnél, előfordul, hogy enyhül, majd visszatér. Tűnhet nyomásnak, préselésnek is.
  • Fájdalom a felsőtest más részein: érintheti a karokat, a nyakat, az állkapcsot és a gyomrot.
  • Légszomj: jelentkezhet a mellkasi fájdalom mellett vagy nélküle is.
  • Előfordulhat hányinger, hideg verejtékezés, zavarodottság is.
A nők gyakrabban számolnak be utólag szokatlan fáradtságról, hidegrázásról, hányásról, izzadásról, a lapockákba sugárzó fájdalomról. Mindkét nemnél jellemző, hogy az állapot fizikai aktivitás vagy lelki stressz hatására romlik, és gyakran pihenéssel sem javul. Az esetek nagyjából 15 százalékában, főként időseknél és cukorbetegeknél ugyanakkor nincsenek jellemző tünetek. 

Még nem infarktus

Mellkasi fájdalom akkor is kialakulhat, ha a szívben beszűkültek az erek, hiszen így elégtelenné válhat a szívizomzat vérellátása. Ilyenkor a szorító mellkasi fájdalom rohamokban jelentkezik, testmozgásra vagy stresszre fokozódik, kisugárzik a karokba, a hátba, a gyomorba, különösen nőknél jellemző a hányinger, hányás is. Pihenésre és már kezelt betegeknél nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására oldódik. Bár az angina pectoris csak néhány percig tart, mégis ki kell vizsgáltatni, mert jelentősen növeli a szívinfarktus és a hirtelen halál kockázatát. Az állandó tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil angina gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal - a dohányzás elhagyásával és rendszeres mozgással egyre eredményesebben kezelhető.

Stroke

 A szívinfarktussal ellentétben stroke esetén nincs mellkasi fájdalom, sőt az is elképzelhető, hogy semmilyen fájdalmat nem érez a beteg. Viszont tipikusak az idegrendszeri tünetek. Ilyen esetben a legfontosabb a gyors reakció, hiszen az időveszteséggel egyenesen arányos lehet az agykárosodás mértéke. A legjellemzőbb tünetek hirtelen jelentkeznek.

A stroke tipikus tünetei

  • Gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon: jellemzően csak az egyik oldalon. Feltűnő jel a féloldalas mosoly, vagy ha a nyelv csak az egyik oldalra kinyújtható. Ugyanilyen diagnosztikus jel, ha az érintett mindkét karját megpróbálja felemelni, de az egyik nem, vagy csak gyengébben emelkedik.
  • Beszéd-, illetve megértési zavar, látászavarok, összezavarodottság.
  • Egyensúlyzavar, járási nehézségek, egyenes járásra való képtelenség.
  • Erős, ismeretlen eredetű fejfájás.
Ilyen esetekben a legfontosabb teendő a mentő kihívása. A korai felismerés és kezelés életmentő lehet.
„A vészhelyzeteknél természetesen a mielőbbi orvosi, kórházi ellátás a legfontosabb, ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a kevésbé súlyos tünetek kivizsgálását sem. A fel-felbukkanó mellkasi fájdalom, szorítás, az erős szívdobogásérzés, a légszomj, a csökkenő terhelhetőség, az erősödő fáradtságérzés olyan tünetek, amelyek hátterében akár szív-érrendszeri betegség is állhat”

– hangsúlyozta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Szerző
Témák
infarktus Stroke
Frissítve: 2018.12.18. 11:04