Előfizetés

Ezek ellen az ételek ellen lázad fel leggyakrabban a szervezet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.05. 12:39
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A tehéntej, a tojásfehérje és a búza a leggyakoribb alapanyagok, amelyek ételintolerancia miatti panaszokat váltanak ki – ismertette több mint hatezer laboratóriumi vizsgálat eredményét Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus főorvos, az Ételintolerancia és Ételallergia Társaság elnöke.
Az ételintoleranciára utaló panaszok miatt vizsgált páciensek több mint felében mutattak ki érzékenységet a tehéntejre, több mint negyven százalékban a tojásfehérjére, a betegek majdnem harmadában a búzára. Kiderült, hogy a megvizsgáltak negyede érzékeny az üdítőgyártáshoz felhasznált kóladióra, 12 százalék pedig a sörélesztőre. Az első tíz leginkább ételintoleranciát kiváltani képes alapanyag között szerepel még a kecsketej és a juhtej, férfiaknál az árpa, nőknél a kukorica. Érdekes eredmény, hogy minden tizedik betegnél az agar-agar nevű tengeri vörösmoszat-származék is felelős volt a tünetekért. Ilyet nem szándékosan eszünk, az élelmiszeriparban E406 néven alkalmazzák zselésítő és sűrítőanyagként, stabilizálószerként: joghurtokban, lekvárokban, édességekben, fűszerkeverékekben egyaránt előfordulhat – magyarázta Takáts Alajos. 
A főorvos hangsúlyozta: sok esetben nagyon nehéz a mindennapokban összefüggést felfedezni az elfogyasztott ételek és a különféle panaszok között. Sokan éveken át szenvednek az ételintolerancia által kiváltott panaszoktól vagy szednek a tüneteket enyhítő gyógyszereket anélkül, hogy tudnák mi a bajuk.
Az ételintolerancia nem ételallergia: tünetei lassabban alakulnak ki, a panaszok összefüggnek az elfogyasztott étel mennyiségével is. Leggyakrabban emésztőszervi problémákat, puffadást, hasfájást, székelési gondokat okoz az ételintolerancia, de az esetek egy részében a rendszeres fejfájás, ekcémás bőrtünetek vagy pattanásosság hátterében is állhat a betegség. Az ételintoleranciát meggyógyítani nem lehet, viszont a kiszűrt alapanyagok kiiktatásával a panaszok néhány hónap alatt gyógyszer nélkül is enyhülhetnek, elmúlhatnak.

Porholdat találtak magyar kutatók a Föld körül

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.29. 18:14

Fotó: AFP
Van egy pont, nagyjából a Föld és a Hold között, ahol akár szikla méretű égitestek is keringhetnek. Egy lengyel csillagász '60-as években tett felfedezését sikerült igazolnia az ELTE kutatóinak.
Magyar csillagászok igazolták a Kodylewski-porhold létezését a Földtől mintegy négyszázezer kilométerre - írja az MTI. A jelenséget Kazimiezt Kordylewski lengyel csillagász figyelte meg 1961-ben - innen a neve -, ám sokan kétségbe vonták annak létét. Ám a kutatók - Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor- új bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére.

A Lagrange-pontok

Olyan pontokról van szó, amik az űrben egymás körül keringő két nagyobb test körül vannak, azok gravitációs vonzásának hála. Ezekben a pontokban a szóban forgó nagyobb testek - itt a Föld és a Hold - tömegvonzása nagyjából ellensúlyozza egymást. Ha valami egy Föld-Hold Lagrange-pontba kerül, akkor az könnyen ott is marad, azaz a Földhöz és Holdhoz képest nyugalomban lesz. Sőt; ezek a pontok gyakorlatilag magukhoz vonzzák a körülöttük lévő dolgokat, így például remek lehetőséget adnak műholdak elhelyezésére. Ugyanezért rengeteg kis égitestet találtak a Nap-Jupiter, Nap-Mars, Nap-Neptunusz kettős rendszerek Lagrange-féle egyensúlyi pontjaiban is. Bolygónk körül Leonhard Euler természettudós 1767-ben fedezett föl három (L1, L2, L3), Joseph-Louis Lagrange csillagász pedig 1772-ben további két ilyen egyensúlyi pontot (L4, L5).

A magyar kutatók a Monthly Notices of the Royal Society folyóiratban megjelent kétrészes cikkükben úgy vélik, hogy a porhold észlelése rehabilitálja Kordylewski megkérdőjelezett megfigyelését - olvasható az ELTE honlapján. A porholdat megfelelő fényszűrőkkel ellátott földi távcsővel sikerült megfigyelniük, a polarimetria módszerével.
"A porhold keletkezésének és szerkezetének, azaz részecskesűrűség-eloszlásának számítógépes modellezésével nyert eredményeink is megerősítik, hogy valóban a Kordylewski-porholdat észleltük" - magyarázta Horváth Gábor, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptikai Laboratóriumának vezetője.
A magyar tudósok a Nap-Föld-Hold-porrészecske négyes számítógépes modelljét is megalkották, amit 1 860 000 részecskére egyenként futtattak. Azt vizsgálták, hogy mely részecskék maradnak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja közelében 3650 napig. A szimuláció szerint akár egész sziklák is lehetnek ebben a pontban.
Lagrange-pontok a Föld-Hold rendszerben
Fotó: CNES / ODE / D.Ducros / Novapix / Leemage
A Föld-Hold rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjai bolygóközi "porszívó" hatásának fontos szerepe lehet az űrhajózásban. Alkalmas például űrhajók, műholdak és űrtávcsövek minimális energiabefektetésű állomásoztatására. Jelenleg nincs űreszköz a Naprendszerben sehol sem az L4 és L5 pontok körül. Mindkét pont átszálló állomás lehet a Marsra vagy más bolygókra indított űrexpedíciók számára. A Kordylewski-porhold dinamikájának vizsgálata fontos az űrhajózás biztonsága szempontjából is, hogy elkerülhessük űreszközeinknek a porhold részecskéivel történő ütközéseit - írták a kutatók.

Fogyni akar? Nem mindegy, hány éves

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.27. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Bár sokak szerint az életkor csak egy szám, a szervezetünk másképp működik harminc-, negyven- és ötvenévesen. A tudatosság és az odafigyelés azonban minden életkorban szükséges.
Az alakunkat a szervezetünk egyéni működése, az izmaink mennyisége és tónusa határozza meg. Ha például kevés izmunk van, és nem is mozgunk, a testünk petyhüdt, puha lehet, de ezen az állapoton is lehet rendszeres testmozgással és megfelelő fehérje- és szénhidrátbevitellel változtatni. A fehérjék az izmainkat, a sok szénhidrát pedig a zsírraktárakat növeli. Ha koplalni kezdünk, a szervezet az izmaink lebontásával jut energiához. A valódi zsírégetéshez fontos a minőségi fehérjefogyasztás - írja az Egészségkalauz.

30-as évek

Ebben a korban még aránylag gyors az anyagcsere, és akár néhány napos diétával is le lehet adni a felesleget. Figyelni kell az egyensúly megtartására, a sok minőségi zöldség, megfelelő fehérje fogyasztására. És nem árt belegondolni, ha minden évben csak egy kilót szedünk fel, az tíz év alatt már tíz kiló felesleget jelent.

Tipp

A változatos étkezés, az alacsony tápanyagtartalmú gyorsételek helyett választott magas fehérje- és alacsony a szénhidráttartalmú, vitaminokat, ásványi anyagokat is biztosító ételeket támogatják leginkább az anyagcserét, és az izomzat megtartását. A minőségi alvás legalább annyira fontos, mint az étkezés, hiszen a szervezetnek és a hormonháztartásnak megfelelő működéséhez szüksége van az éjszakai regenerálódásra. 

40-es évek

Ezeket az éveket már a változókor jellemzi: a menstruáció egyre ritkábbá válik, végül el is marad, amellyel hormonális átalakulások is járnak, például ilyen lehet a hajhullás, a kevésbé rugalmas bőr és a hízás is. Még fontosabbá válik a fehérjefogyasztás, mert a kötőszövetben található, a bőr rugalmasságáért felelő kollagén és elasztin alapköve is. 

Tipp

A sovány húsok, halak, rostokban gazdag ételek: zöldségek és gyümölcsök fogyasztása ajánlott. A mennyiség helyett a minőségre helyezze a hangsúlyt!

50-es évek

A folyamat folytatódik, ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet sütit enni, koktélt inni, csak azt, hogy ez ne legyen mindennapos. És utána figyeljünk a fehérje, a sok zöldség és gyümölcs, a kevés szénhidrát, a fontos zsírok megfelelő arányú fogyasztására. A rendszeres mozgás is fontos, de inkább a lassú, kevésbé megerőltető változata.