Cseh támadás Magyarország ellen

Egyelőre csak aránylag kis területet foglaltak el, de már híre jön Prágából, hogy rendes katonai csapatok indultak útnak Magyarország felé

A cseh invázió, amely elöntéssel fenyegeti a felsőmagyarországi megyéket, napok óta foglalkoztatja a kormányt és a közvéleményt. Károlyi Mihály miniszterelnök a Nemzeti Tanács vasárnapi ülésén bejelentette, hogy információja szerint a csehek elhatározták, hogy megszállják mindazokat a magyar megyéket, amelyekre aspirálnak. Terveik szerint 17—19 magyarországi vármegyét foglalnának el, ezek között olyan területeket is, ahol magyarok laknak.

A cseh csapatok egyelőre csak aránylag kis területet foglaltak el, de már híre jön Prágából, hogy rendes katonai csapatok indultak útnak Magyarország felé. Magyarország letette a fegyvert, elfogadta az ántánt fegyverszüneti föltételeit, a területi kérdések rendezése pedig az általános békekonferencia elé tartozik, a cseh csapatok beözönlése tehát semmiképpen sem jogos. A kormány épp ezért körtáviratban fordul a világ valamennyi népéhez és tudatja, hogy a csehek a fegyverletétel ellenére magyarlakta országrészeket foglalnak el fegyveres erővel.

Ha a csehek így folytatják, két-három millió magyar kerülne idegen impérium alá, ami nyilvánvaló igazságtalanságával beleütközik a wilsoni elvekbe. A magyar kormány a világ népeihez intézett körtáviraton kívül Magyarország népéhez címzett kiáltványban tiltakozik a cseh bevonulás ellen és e kiáltványában kijelenti, hogy fegyveres erővel is megvédi az ország határait „minden ilyen, a nemzetközi jogba ütköző támadás ellen".

A déli határvidékről is invázió híre érkezett szombaton és vasárnap. Szerb csapatok vonultak Újvidékre és környékére, Nagybecskereken is szerb katonaság jövetelét jelezték. Hétfőn hír érkezett, hogy Franchet d'Espérey tábornok táviratot küldött a szerb csapatok parancsnokának és visszarendelte a megszálló csapatokat. A szerb csapatok visszavonulásáról egyelőre nem érkezett pozitív jelentés.

Népszava 1918. november 12.