Még Kína is olcsónak tartja a magyar munkaerőt, az áruinkból viszont nem kér

Az a helyzet, hogy hiába vezet elő Orbán győzelmi jelentést, egyoldalúak a kínai-magyar kapcsolatok, és persze, hogy a keleti birodalom javára.

A keleti nyitás jegyében Orbán Viktor néhány minisztertársa kíséretében, a sanghaji, első Kínai Nemzetközi Import Expo (CIIE) megnyitása alkalmából tegnap Hszi Csin-ping kínai államfővel is tárgyalt. Orbán Viktor úgy fogalmazott: minden várakozást felülmúlt Magyarország és Kína kapcsolatainak fejlődése az utóbbi egy évtizedben. A miniszterelnök a magyarországi nagy kínai befektetők közül a Huawei cég vezetőivel találkozott. A társaság 2005-ös indulása óta 1,2 milliárd dollárt fektetett be Magyarországon, 3500 embernek ad munkát, s elindította az európai távközlési felhőszolgáltatásait segítő központját, ahol most 30 mérnök dolgozik.

A Huaweinek a régió szinte minden országában van érdekeltsége - mondta a Népszava érdeklődésére Szunomár Ágnes, az MTA KRTK kutató csoportvezetője. A kínaiak számára kedvelt befektetési célpontot jelentenek a közép-kelet-európai országok, miután még mind olcsónak tartják az itteni munkaerőt.

A keleti nyitás ugyanakkor nem adott különösebb lendületet a két ország közötti kapcsolatoknak - fűzte hozzá a szakember.

A magyar exportot nem sikerült érdemlegesen növelni, az a bővülés, ami végbement enélkül is realizálódott volna. Jelenleg az ázsiai országba irányuló kivitel a magyar kivitelnek mindössze 5-6 százaléka, amely nagyjából megfelel a gazdasági világválság előtti szintnek. Az az elképzelés, hogy a keleti nyitás valamennyit kiváltson az uniós országokkal lebonyolított forgalomból nem teljesült, az továbbra is 80 százalék körül alakul. Bővülést csak az agrárexportban lehet felfedezni - elsősorban a húsbeviteli engedélyeknek köszönhetően -, de itt szinte nulláról indultunk. A gazdasági projektek közül a Orbán Viktor megbeszélésein kiemelték a Belgrád-Budapest vasútvonal ügyének előremozdítását is. Erről Szunomár Ágnes azt mondta, hogy Magyarországon még semmilyen érdemi munka nem történt, csupán egy részterületre írtak ki közbeszerzési pályázatot. A szerbek valamivel előrébb tartanak, igaz, a vágányok lefektetése még ott sem történt meg. Nálunk talán jövő ősszel indulhatnak meg a munkák. Úgy tervezik, hogy 2023-ra végeznek, de már 2026-os teljesítésről is hallani.

2019 nyártól a világ hetedik legnagyobb légitársasága, a China Eastern várhatóan heti négy alkalommal közvetlen repülőjáratot indít Sanghai és Budapest között – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői sanghaji megbeszélései után. A tárcavezető kifejtette: Kína a világ legnagyobb turistaküldő országává vált, az ötéves előrejelzések szerint pedig az Európába irányuló kínai turizmus 70 százalékkal fog bővülni, ráadásul a kínaiak a legtöbbet költő turisták.

Megfigyelők szerint Orbán Viktor most úgy tesz, mintha Sanghaiban főszereplő lenne, holott ott ez nem más, mint Budapesten egy nagy nemzetközi vásár. Egyébként Magyarország az esemény díszvendége.