Óriáshiány miatt került veszélybe a hódmezővásárhelyi fürdő

Publikálás dátuma
2018.11.07. 09:00
Átszervezik a veszteséges fürdőt
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Pénzügyi számháború dúl Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter, és a közgyűlésben kétharmados többségben lévő fideszes képviselők között gyakorlatilag azóta, hogy a független politikus 2018 márciusától átvette a település irányítását. Csatározások egyik állandóan visszatérő vitatémája a helyi strand, pontosabban annak nagy vesztesége és bizonytalan jövője. A konfliktus annyiban nem ok nélküli, hogy a fürdő a korábbi 200-300 milliós mínuszok után 2017-ben valóban kiugróan nagy, 460 millió forintos veszteséggel zárt, ám ezzel együtt világos az is: a strand-ügy csak a jéghegy csúcsa a vásárhelyi pénzügyi harcokban. A strand tavalyi kiugró veszteségének Márki-Zay Péter szerint egyszerű a magyarázata. Nemrégiben készült el a vízilabdázók 33 méteres fedett medencéje kétmilliárd forintért, és ennek a tetemes üzemeltetési költségei elsőként a 2017-es költségvetésben jelentek meg. Mindeközben a bevétel nem nő jelentősen, a vásárhelyi fürdő mindössze évi 200 milliót kasszíroz, a pályabérletért pedig egy naptári évben 27 millió. A Magyar Úszószövetség (MÚSZ) ide szervezett edzőtáborai után keveset fizetnek, a városba kevés turista látogat, így a helyieken kívüli fürdővendég alig akad. – Ezzel együtt a strand bezárása nem cél – szögezte le a polgármester, ám utalt arra, hogy a jelenlegi helyzetben ez sem zárható ki. Ezzel szemben a kormánypárt álláspontja tömör és világos: a Fidesz városi elnöke, Havasi Katalin megkeresésünkre úgy fogalmazott, hogy a 23 milliárd forintos költségvetéséből a városnak ki kell gazdálkodnia ezt az összeget. Márki-Zay Péter szerint álságos dolog a város költségvetési főösszegének nagyságára hivatkozni a fürdő veszteségei kapcsán. Közölte: a papíron 24 milliárdos – tehát nem 23 milliárdos mint ahogyan azt a Fidesz állítja – városi költségvetés részben fiktívnek nevezhető. A Fidesz ugyanis az idei büdzsé tervezésekor 8,6 milliárd forinttal felülbecsülte a város bevételeit. Emellett tovább szűkíti pénzügyi mozgásterüket a város 3 milliárdos adóssága is. Így szerinte akkor kapunk valós pénzügyi képet, ha a 24 milliárdos költségvetési főösszegből kivonjuk az elmaradt bevételeket és az adósságokat, összesen mintegy 11,6 milliárd forintot. További nehézségeket okoznak a az előző vezetéstől „megörökölt” kiadások: több százmilliós számlát kell kiegyenlíteniük a kórházi fejlesztések miatt, 54 milliós hátralékot törlesztenek a városi buszközlekedést lebonyolító cégnek, és tartozik a Vásárhely az áramszolgáltatónak is. A fizetési kötelezettségek listájának egyik legnagyobb tétele a Belügyminisztériumnak visszafizetendő egymilliárd forint, amelyet szabálytalan felhasználás miatt kér vissza a tárca – igaz, ezt időközben sikerült közel a felére lealkudni. A helyi Fidesz-vezetők szerint azonban soha olyan stabil helyzetben nem volt város költségvetése, mint 2018-ban. A kijelentést arra alapozzák – és ezt Márki-Zay sem vitatta –, hogy közel 5 milliárd forint szabadon elkölthető forrás van a költségvetésben. Arról ugyanakkor már nem tesznek említést a fideszesek – jegyezte meg a polgármester –, hogy az év végéig közel 7 milliárdos adósságot kell rendeznie a városnak. Mindezek ismeretében talán még aktuálisabba a kérdés: ha a városi büdzsét sikerül is megmenteni, mi lesz a fürdővel? A városvezető úgy fogalmazott: a pazarló gazdálkodás megszüntetésével, korszerűsítésekkel, évi 100 milliósra leszoríthatják a veszteséget. „Én már az 200 millió forinttal is boldogan kiegyeznék” – utalt a vásárhelyi polgármester arra, hol húzódhat a határ, ahol még megmenthetik a strandot.

Demeter Márta: Nem súgások alapján dolgozom

Publikálás dátuma
2018.11.07. 07:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Fidesz támadása világos üzenet az ellenzéki szereplőknek: ne merjenek kérdéseket feltenni és ellenőrizni a kormányzat működését – mondta Demeter Márta, az LMP társelnöke.
Miért nem ellenőrizte le, hogy valóban Orbán Viktor miniszterelnök egyik kiskorú rokonát hozták-e haza egy katonai géppel Ciprusról Budapestre?  Az iratbetekintés során látottak alapján indokolt volt feltennem ezt a kérdést, pont az ellenőrzés jegyében. Az iratbetekintésem és a kérdésem is törvényes volt.

Csakhogy a kérdésében állított is. Ez egy írásbeli kérdés volt. Adhatott volna rá tárgyszerű választ a honvédelmi miniszter, ehelyett a Honvédelmi Minisztérium és a Kormányzati Tájékoztatási Központ már a kérdésem beadásának napján egy, az állításuk szerint a Magyar Honvédség állományába tartozó személyről és annak családjáról dobott be adatokat a nyilvánosságba. Ön továbbra is azt állítja, hogy Orbán Viktor rokona a gépen utazott? Azt mondom, hogy a kérdésem jogos volt. Az az elképesztő hisztéria és ricsaj, amit a Fidesz csapott az ügyben, indokolja a fenntartásaimat. Nem először fordult elő, hogy írásbeli kérdést nyújtottam be, ellenzéki képviselőként ez a feladatom. A Fidesz támadása ugyanakkor világos üzenet az ellenzéki szereplőknek: ne merjenek kérdéseket feltenni, iratbetekintésekkel és más, törvényben biztosított jogaikkal élve ellenőrizni a kormányzat működését. A Fidesz azt állítja államtitkot adott ki. Semmilyen államtitokról nincs szó. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy kizárólag a Honvédelmi Minisztérium adott ki információkat egy, állításuk szerint az állományukba tartozó személyről, családjáról és egy katonai misszióról, teljesen indokolatlanul. Súgott önnek valaki? Nem súgások alapján dolgozom. Ez csak a kormányzat mániája, nem tudják elképzelni, hogy egy képviselő végzi a munkáját. Sokat foglalkoztam az elmúlt hónapokban az Airbusok ügyeivel. Most is perben állok a minisztériummal azok vételára miatt. Ez is borzasztóan zavarja a kormányzatot, amellett, hogy folyamatosan írásbeli kérdéseket teszek fel, az elmúlt két évben rengeteg ügyet sikerült így lelepleznem. Olyan kockázatokat, amelyekkel a kormányzat veszélyezteti a magyar emberek biztonságát. Például a letelepedési körvényekkel, amelyekkel bűnözőket engedtek be az országba. A hatályos jogszabályok szerint nem lehet átvilágítani Orbán Viktort. Miért ragaszkodik hozzá mégis? A hatályos jogszabályok alapján is el lehetne végezni a miniszterelnök nemzetbiztonsági átvilágítását, csak jelenleg nem kötelező azt megtenni. Az LMP törvényjavaslatot nyújtott be, amely kötelezővé tenné a fontos közjogi tisztségeket betöltő személyek átvilágítását. Valós igény a társadalom részéről, hogy csak az legyen miniszterelnök, és csak olyan személyek töltsenek be fontos közjogi tisztséget, akik nemzetbiztonsági szempontból nem jelentenek kockázatot, és akiket nem tud zsarolni egyetlen külföldi politikai vagy gazdasági szereplő, ellenérdekelt titkosszolgálat sem. Amikor 2017-ben már benyújtottam ezt a törvényjavaslatot, a fideszesek élből leszavazták, bár illúzióim nincsenek, ki fog derülni, továbbra is akadályozzák-e ezeknek a garanciális szabályoknak a bevezetését. Amikor társelnöknek választották az LMP-ben, kimondta, hogy készen állnak a kormányzásra. Ezt hogy bírta ki nevetés nélkül?
Nem gondolom, hogy nevetséges cél lenne a NER leváltása. Mert mi ezért dolgozunk. Sokszor világossá tettük, hogy az LMP-nek egyik legfontosabb célja, a jelenlegi rezsim lebontása és egy kormányzóképes alternatíva megteremtése. A két dolog csak együtt tud működni, ezért készen kell állnunk egy jövőbeni kormányzati szerepre is. Április 8-a óta szétverte magát a párt. Vannak, akik előszeretettel beszélnek erről, és nyilván olyanok is, akiknek az LMP-nek a közéletből való eltűnése szolgálná a politikai érdekeit, de el kell szomorítanom őket, ez nem fog megtörténni. Az elmúlt hónapok párton belüli történései miatt, amelyek alapvetően a tagságra tartoznak, egyes véleménymagyarázó és médiaszereplők óriási lufikat fújtak, de nem ez határozza meg a párt működését és eredményességét. Az erős fideszes ellenszélben is értünk el eredményeket április óta, például az otthonápolási díj vagy a téli rezsicsökkentés kiterjesztésében is nagy szerepe volt a munkáknak. Ön jobb, vagy baloldali? Sosem rejtettem véka alá, baloldali értékrendűnek tartom magam. Ez nem is fog változni. Hogy tud együtt dolgozni egy olyan társelnökkel, aki többször bírálja a baloldalt, mint a kormányt? Kiválóan. Már csak azért is, mert társelnökökként ugyanazt gondoljuk az LMP szerepéről és céljairól, és ugyanolyan határozottan lépünk fel a Fidesz politikájával szemben. Az LMP nemcsak a kormány legkeményebb ellenzéke, hanem egy rendszerkritikus és kapitalizmuskritikus párt. Olyan párt, amelynek alapító nyilatkozatában ott szerepelnek baloldali, konzervatív, liberális értékek is. Olyan párt, melynek célja, hogy meghaladja az elmúlt 28 év rossz politikai gyakorlatát, például azt, hogy a multinacionális vállalatok érdeke hangsúlyosabban érvényesül a magyar vállalkozásokénál vagy azt, hogy egyre növekszik a vagyoni szakadék a magyar emberek egyes csoportjai között. És engedjen meg egy személyes megjegyzést, a baloldali értékszemlélet nem jelenti azt, hogy egy magát baloldalinak gondoló ember ne kritizálhatná a ma Magyarországon magukat a politikai baloldalra soroló politikai formációkat. Mint baloldali LMP társelnök, hogy tudja elképzelni a Jobbikkal való akármilyen szintű együttműködést? Eddig a pártok közötti együttműködés címén a magyar választók általában látványos sajtótájékoztatókat, majd soha véget nem érő pozícióharcokat kaptak anélkül, hogy a számukra fontos ügyekben bármilyen megoldási javaslat is született volna. Akkor van értelme együttműködésről beszélni, ha az politikai teljesítményre, valódi munkára épül, és az eredménye pedig az emberek számára kézzelfogható. Sok konkrét helyi ügy mellett látunk bizonyos országos jelentőségű kérdéseket is, amikben a néppártosodott Jobbikkal lehetséges és szükséges is a közös cselekvés. Ez önmagában még nem jelent átfogó, országos politikai megállapodást. Mindazonáltal a közös munkát segíti, hogy van politikai megközelítésbeli hasonlóság a két pát között, hiszen mind az LMP, mind a Jobbik globalizációkritikus.

Társelnöktársra azt mondta, az MSZP-vel és a DK-val kizárt bármilyen együttműködés. Ez nem egy politikus, hanem az LMP álláspontja. A magyar társadalom jelölte ki ezt az irányt az április 8-ai választáson. A XXI. századi pártok növelték támogatottságukat, míg az MSZP és a DK nem. Természetes, hogy a magyar emberek által megfogalmazott elvárásokra, igényekre kell reflektáltunk. Ez az irányadó politika, helyben viszont lehetnek az MSZP-hez vagy a DK-hoz kötődő tisztességes politikusok, akikkel lehet együtt dolgozni.  A friss közvélemény-kutatások alapján a társadalmi igény az, hogy önök essenek ki a parlamentből. A legfontosabb közvélemény-kutatás április 8-án volt. A következő mérési pont az európai parlamenti és az önkormányzati voksolás lesz. A belső dolgainkat nekünk kell elrendeznünk, ha valaki ezekhez hozzá akar szólni, szívesen látjuk az LMP-ben. Nem lehet függetleníti az LMP körüli médiaviharokat attól, hogy a Fidesz részéről teljes mértékben érthető támadások mellett olyan véleményformálók is negatívan viszonyulnak a párthoz, akik az elmúlt két-három évtizedben megszokták, hogy hatással bírnak politikusokra, de ránk nincs hatásuk. Arról talán nem a véleményformálók tehetnek, hogy kilépett két társelnökük a pártból. Sajnáltam, hogy Szél Bernadett kilépett, kiválóan dolgoztunk együtt. Ennek ellenére fontos látni, hogy az LMP ugyanaz a rendszerkritikus párt, amely volt, és továbbra is az elmúlt 28 év politikai gyakorlatát szeretnénk meghaladni. Az elmúlt 8 év három választásának ugyanis van egy alapvető tanulsága: az emberek egyértelművé tették, hogy a NER bukása után nem lehet visszatérni azokhoz a módszerekhez és politikához, amit 2010 előtt folytatott Magyarország.
Szerző

Megvédi Orbánt a jogrendszer az átvilágítástól

Publikálás dátuma
2018.11.07. 06:00
ZŰRÖS BARÁT - Orbán Viktor az átvilágításon megbukott Zaid Naffával
Fotó: KOLLÁNYI PÉTER / MTI
A miniszterelnök nem esett át nemzetbiztonsági ellenőrzésen, pedig – ha nem is a nyilvánosság számára – kiderülne, lehet-e őt valamivel zsarolni.
Fantomot kerget az ellenzék Orbán Viktor nemzetbiztonsági átvilágításának a követelésével: bár tény, hogy a miniszterelnök soha nem dolgozott olyan munkakörben - szemben elődjeivel – ahol átvilágításon kellett volna átesnie, azonban a hatályos nemzetbiztonsági törvény alapján a kormányfőt - több közméltósághoz hasonlóan - nem kell átvilágítani.
Azaz, amikor hétfőn Demeter Márta (LMP) képviselő másodjára is Orbán Viktor átvilágítását követelte, akkor valójában azt kérte, hogy a kétharmados Fidesz-többség előbb módosítsa az átvilágítás szabályait megállapító nemzetbiztonsági törvény szabályait. Egy ilyen változtatás után külföldi példák alapján feltehetően Áder Jánosra eshetne az a szerep, hogy kezdeményezze korábbi párttársa visszamenőleges, nemzetbiztonsági átvilágítását. Az eljárást ráadásul a szintén Orbán-kinevezett Kiss Zoltánnál, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatójánál kellene kezdeményezni, az eredményt pedig Trócsányi László igazságügyi miniszternek kellene ellenjegyeznie.
Túl azon, hogy egy ilyen procedúra politikai esélye a nullával egyenlő, komoly alkotmányossági aggályokat is felvet: így ugyanis a titkosszolgálat eljárása felülírná a választók akaratát azzal, hogy megtorpedózza egy demokratikusan megválasztott miniszterelnök vagy akár egy képviselő kinevezését nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva. (Igaz, a nemzetközi gyakorlatban arra is van példa, hogy a választások előtt átvilágítják az elnökjelölteket.)
A kormányfő egyébként nemzetbiztonsági védelem alatt áll, ami azzal is jár, hogy a hazai elhárítás folyamatosan szemmel tartja mozgását és a védelme részeként - elvileg - figyelmeztetik, ha olyan személlyel készül találkozni, aki a szolgálatok szemében kockázatosnak számít. Ezeket a „jelzéseket” a nemzetbiztonsági védelem alatt állók nem kötelesek megfogadni.
Számtalan kérdés tisztázódhatna, ha a miniszterelnök átesne egy nemzetbiztonsági ellenőrzésen.
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Az is kérdés, hogy mennyire működik a szolgálatok immunrendszere - céloztak szakmai forrásaink arra, hogy Orbán környezetében rendszeresen felbukkannak elhárítói szemmel nézve problémás figurák. A miniszterelnök családjával bizniszelt például a nemzetközi körözés alatt álló, időközben már elhunyt Gaith Pharaon is, de hiába bukott meg a TEK terrorátvilágításán, rendszeresen a miniszterelnök környezetében látni a jordán tiszteletbeli konzult, Zaíd Naffát. Demeter Márta felvetésével kapcsolatban az a kérdés is felmerül, hogy ha mégis nemzetbiztonsági átvilágítás alá vetnék Orbán Viktort, akkor milyen új információ derülhetne ki róla. - Nem nagy dolog, kitöltöttem egy negyvenvalahány kérdésből álló ívet, a szolgálatok emberei pedig elbeszélgettek kicsit az ismerőseimmel, aztán velem is” - fogalmazott egy, az átvilágításon átesett forrásunk. Volt olyan informátorunk is viszont, aki csak viccnek minősítette az átvilágítást, aminek inkább csak a neve hangzik komolyan. Az biztos, elmúlt években több C-típusú átvilágításon átment emberről derült ki, hogy valószínűleg mégsem volt minden rendben. Például a Vizoviczki-ügyben megbukott, a drogmaffiával kapcsolatot fenntartott főrendőrök is korábban átmentek a szűrőn.  Forrásaink szerint ugyanakkor több esetben jól teljesítettek a szolgálatok és kiszűrték a kinevezésre váró jelöltek közül kockázatos személyeket. Ők később nem is kaphatták meg a posztot. Az átvilágítás során a vizsgált embernek részletesen fel kell tüntetni a vagyoni helyzetét, jövedelmi viszonyait, külföldi kapcsolatait, de nyilatkoznia kell házasságon kívüli, netán homoszexuális kapcsolatairól. A lényeg pontosan az, hogy ne legyen semmilyen olyan körülmény az adott személy körül, amivel később zsarolhatják. Ha valakinek házasságon kívüli kapcsolata van és ezt bevallja az átvilágításkor, akkor még átmehet a vizsgálaton, mert nem titkolta el azt az átvilágítók előtt. Az elhárítás nem erkölcsrendészet, így csak arra figyelmeztetik az érintettet, hogy ha valaki esetleg ezzel az adattal próbálná őt zsarolni, azt időben jelezze nekik. Ugyanígy: ha valakinek a múltjában olyan személlyel tartott fenn kapcsolatot akivel szemben nemzetbiztonsági aggályok merültek fel, ám ezt bevallja, szintén átmehet az átvilágításon. - Ha száz százalékban nem is, ám 85-90 százalékban kiszűri, ha valami nem stimmel az illető nyilatkozatával - fogalmazott egy biztonsági forrásunk. A képzettséggel, munkavállalással kapcsolatos, bűncselekményekkel kapcsolatos adatok leellenőrzése sima adatbázis böngészés, szakmai nyelven szólva „priorálás”. Bonyolultabb a helyzet viszont a vagyoni helyzet vizsgálatával, a strómanok miatt ugyanis nehéz meghatározni a valódi anyagi körülményeket, ezeknek a kapcsolatoknak a feltárására ugyanis kevés a rendelkezésre álló 90 nap. Ugyanakkor szakmai forrásaink szerint ez sem lehetetlen feladat az adóhivatal rendszerével. - Ha ilyenkor megnézik az adott személy adóbevallásában szereplő tételeket, esetleg egybevetik a nyilatkozatban feltüntetett jövedelmi viszonyaival, abból elég érdekes következtetések vonhatóak le. Orbán Viktor esetében is érdekes lenne látni, hogy pontosan ki és milyen számláról fizetett mondjuk a lánya svájci taníttatásáért vagy az esküvőjéért. Elvileg járható út lenne, hogy a hazai szolgálatok információt kérnek a kinti társszervektől, forrásunk szerint kizárt, hogy a kinti szolgálatok ilyen információkat átadjanak a magyaroknak. Orbán Viktor átvilágítását tehát nem csak az akadályozza, hogy a kormánytöbbség nem szavazna meg egy erről szóló törvénymódosítást, hanem az is, hogy kérdéses, a magyar szolgálatoknak egyáltalán lenne-e képessége és bátorsága „lejárni” egy ilyen, a mai politikai vezetőséghez kötődő ügyet.