Előfizetés

A Székely László-ügy sebészi szemmel

Danó Anna
Publikálás dátuma
2018.11.06. 18:03
Haán András
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az hibázik, aki nem ismeri fel, hol ér véget a tudása - mondta Haán András, az Országos Kardiológiai Intézet nyugalmazott főorvosa, Székely László elbocsátott szívsebész egykori főnöke.
Már másfél hónapja van munka nélkül Székely László szívsebész, akit szeptember közepén műszakkezdés előtt küldtek el az Országos Kardiológiai Intézetből. Az indok az volt, hogy hat hónappal korábban egy műtéthez, külső közreműködő orvost hívott. Egyetért az elbocsátással?
Nem, sőt nem is értem, hogy a főigazgató-helyettes, aki most megbízott vezetőként irányítja az intézményt, honnan vette a szakmai bátorságot arra, hogy a főorvost elküldje és az általa végzett speciális szaktudást igénylő műtéteket leállítsa. S ezzel kockázatnak tegyen ki betegeket. Székely László főorvos ugyanis nem kábítószeres állapotban, vagy netán részegen veszélyeztette a rábízottak életét – amiért esetleg indokolt lehet az azonnali felfüggesztés, elbocsátás. Hanem éppen ellenkezőleg, amit tett, azt a beteg érdekében, az élete védelmében tette. Amikor egy márciusi műtét közben észrevette, hogy baj van, ráadásul olyan a helyzet, amit maga már nem képes uralni, azonnal konzíliumot hívott, segítséget kért, majd más kollégákkal közösen megoldotta a problémát. Ezért nem ellehetetlenítés, hanem a jó vezetőtől kézfogás, elismerés járt volna. Noha valamennyi egyetemen más szövege van az orvosi eskünek, de valamennyiben kiemelt helyen szerepel: a beteg üdve a legfőbb törvény valamint, hogy az orvos kollégákat megbecsülés illeti meg. Ebben a kusza ügyben a megbízott főigazgató többek között ezeket is figyelmen kívül hagyta, és mindenféle mondvacsinált okokra hivatkozik. Székely László „büntetése”, fordítottan arányos a történésekkel. Azt mondja, az orvos kénye-kedve szerint fölülírhatja az adott betegség kezelésével kapcsolatos eljárásrendet?
A műtét közben váratlanul felmerült helyzetekre nincs protokoll. Az eljárásrend a betegségek kezelésről szól, az egy keret, amihez elvben igazodni kell, de ha szövődmény van, a beteg életét kell menteni, a leírt szabálynak a dolgok e fázisában már nincs sok értelme. Ha az orvos mindig minden helyzetben ragaszkodik a protokollhoz a betegek legalább ötödének nem lehetne megfelelő életminőséget biztosítani. Az eljárásrend egy egyértelmű helyzetre vonatkozik. A jó protokoll általában engedi, hogy az orvos bizonyos dolgokat ne tartson be, és használhassa az innovatív eljárásokat is. Azt sem tartja elfogadhatatlannak, hogy a beteg szívműtétre készül és mire felébred nemcsak a szívbillentyűje újul meg, de az egyik mellében a szilikont is kicserélték? Nem, ha a beteg érdeke azt kívánja. Az orvosnak mindig az adott történésnek megfelelően kell a műtőben döntést hoznia, mondom ezt kétezer nagyobb szívműtéttel a hátam mögött. Ha azt látom, hogy szivárog az implantátum tartalma a műtéti területre, akkor az a feladat, hogy az ne szivárogjon. Székely László és csapata éppen a beteg egészsége védelmében pótolta a kiszakadt implantátumot. Az országos intézetbe kerülő betegek általában a legsúlyosabb állapotúak, gyakran nem csak a szívük, de egyéb szerveik is károsodtak, ezért műtét közben szinte bármi előfordulhat, így bárkinek szüksége lehet más szakmabeli segítségére. Az hibázik, aki nem ismeri fel, hol ér véget az ő tudása, és nem hívja azonnal a hozzáértő kollégát. Az első mindig a beteg érdeke, az adminisztráció, hogy van-e szerződés az életmentésben közreműködővel, teljesen lényegtelen. Az utólag lepapírozható, a beteg viszont, ha meghalt, már nincs mit tenni. Ez volt a gyakorlat önöknél akkor is amikor együtt dolgoztak?
Lacinak mindig is erős hajlama volt a betegekkel való együttérzésre, és az osztályon dolgozó főorvosoktól is ezt látta, amikor a tanítványunk volt. Ebbe csöppent bele és aztán ilyen munkakultúrával is dolgozott. A szívsebészeti osztály alapításában döntő szerepet vállaló Árvay Attila professzortól tanultuk meg valamennyien, hogy egyetlen főorvos soha nem lehet élet-halál ura, nem dönthet egyidejűleg a betegek sorsáról, és a műtétek elosztásáról. A szívsebészeti osztály élén 1992 – 2000 között rotációban, kétévenként váltotta egymást hat főorvos. A tudás átadása pedig úgy működött, hogy az aki a legjobb volt egy-egy beavatkozásban, amikor csak tehette beállt kampót tartani, asszisztált a nála kevésbé gyakorlottak műtéteinél, hogy amikor valaki elakadt, vagy váratlan esemény miatt akár le is fagyott a műtőben, akkor segíthessen. Ezen az osztályon mindenki tudta magáról, hogy ő nem mindenható, és hogy nem csak lehetősége, de kötelessége is azonnal segítséget kérni, ha valamiben elakad. Ön ismeri Székely László elmozdítása indokaként emlegetett intézeti, etikai bizottsági vizsgálatok eredményét?
Nem, és nem is ismerek olyat, aki hasonlót olvasott volna.   

Névjegy

Haán András szívsebész, tíz éve ment nyugdíjba. Csaknem kétezer komoly szívműtétet hajtott végre. Hosszú ideig az Országos Kardiológiai Intézet főorvosa volt. Dolgozott Angliában és az Egyesült Államokban is. Neve nemcsak az orvoslásban, de a sportban is ismert, egyedüli magyarként két sportág olimpikonja: 1964-ben Tokióban kosárlabdázóként, 1976-ban Montrealban pedig vitorlázóként indult. 

Fagyot hozhat az éjszaka, ködös lesz a szerda reggel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.06. 16:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ciklon és anticiklon találkozása miatt van novemberben is hőség Európában. Éjjel viszont már 0 fokra is lehűlhet az idő.
Kontinensünk időjárását két hatalmas légköri képződmény határozza meg: az Atlanti-óceán fölötti középponttal örvénylő ciklon és a belsejével a Fekete-tengertől északra elhelyezkedő anticiklon - ismerteti az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentését az MTI. Ez a légköri felállás okozza - már hosszú időszak óta, és még jó néhány napig - az átlagosnál enyhébb időt Európa-szerte. Aktív fronttevékenység a Földközi-tenger nyugati medencéjében, illetve Franciaország környékén figyelhető meg, ahol egy peremciklon okoz kiadós csapadékot. A Skandináv-félszigettől a Balkán-félszigetig, a Fekete-tengerig párás, főként az éjszakai órákban felhős, ködös, illetve tartósan derült, napos vidékek váltakoznak. A hőmérséklet csúcsértéke a Skandináv-félszigeten, a Baltikumban, valamint Oroszország nagy részén többnyire 3 és 8 fok között alakul, míg szárazföldünk déli felén általában 12 és 20 fok közé melegszik fel délutánra a levegő. A Kárpát-medence időjárásában szerda esti lényeges változás nem lesz, az éjszaka az ország egy részén képződő köd és alacsonyszintű rétegfelhőzet napközben fokozatosan feloszlik, átmenetileg kitisztul, arrafelé is naposra fordul az idő.

Várható időjárás az ország területén szerda estig:

Éjszaka az Észak-Alföldön, a Dunántúlon és a főváros környékén nagyobb területen rétegfelhőzet, illetve köd képződhet, helyenként szitálás is valószínű. Másutt néhol jelenhet meg ködfolt, és jobbára derült marad az ég. Szerdán napközben a zárt rétegfelhőzet és a köd területe fokozatosan zsugorodik, délután a Dunántúlon már fátyolfelhős, napos, másutt derült vagy gyengén felhős idő várható. A délkeleti szél napközben többfelé megélénkül.
  • A legalacsonyabb éjszaka hőmérséklet 0 és +8 fok között alakul, keleten lesz a hidegebb.
  • A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán általában 15 és 20 fok között várható, de a tartósabban felhős, ködös helyeken néhány fokkal hűvösebb lesz.

Nem adjuk a cafeteriát - szakszervezeti dolgozók ezrei tüntettek a Parlament előtt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.06. 16:04

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Dobolva, sípolva meneteltek szakszervezeti szövetségek dolgozói, együtt tiltakoznak a cafeteriakedvezmények elvonása, a bérek megadóztatása ellen. Gyertek ki- skandálták a képviselőknek.
 Százezreket, sőt, kétmillió embert kell ma védelmünkbe vennünk - kezdte beszédét Székely Tamás, a Vegyész Szakszervezet vezetője az érdekképviseletek keddi, Parlament előtt tartott tüntetésén,  a demonstráción, amit szakszervezetek a béren kívüli juttatások megadóztatása miatt rendeztek meg. A demonstrációra több ezren érkeztek, a tömeg egyetértően skandált  az Alkotmány utcában -„Nem hagyjuk!”, üzenték a cafeteria megadóztatására utalva.   A tiltakozás oka, hogy a kormány egyeztetés nélkül döntött a  cafetéria rendszer adókedvezményeinek elvonásáról, ezzel kétmillió munkavállaló zsebéből vesz ki évente átlagosan 90 ezer forintot.  
  „Azokért is tüntetünk ma, akiknek ma dolgozniuk kell, autót és gyógyszert gyártanak, védenek minket, és ha nem piszkál bele a hatalom, még a szemetet is elviszik. A dolgozókért állunk ki ma, értük lármázzuk fel a várost – mondta Székely, aki szerint már ott tartunk, hogy
„ma kevesebb a jó gázszerelő, mint a sikeres oligarcha”

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A szónok szerint az állam úgy döntött, hogy még kevésbé tekinti embernek azokat, akik földközelben, kétkezi munkát végeznek. A robotizáció nem ezt jelenti, nem azt, hogy emberből akarunk gépeket csinálni. Ennünk kell, hogy dolgozni tudjunk, és az üzemi étkezés szükséglet, nem luxus, amit meg kellene adóztatni -figyelmeztetett Székely Tamás, aki azt is megüzente a kormánynak, hogy a dolgozók nem hagyják jóvá a fejük felett hozott szabályozást. 
Hatvani Jácint a paksi dolgozók képviseletében figyelmeztetett rá, hogy a cafeteriarendszer megtépázásával a kormány azokat sújtja, akik az ország gazdasági erejét biztosítják - a vegyipari, üzemi dolgozókat. A kilencvenes évek óta romlanak folyamatosan a paksi munkavállalók körülményei , de az elfogadhatatlan, hogy amikor végre sikerül normális fizetési feltételeket kiharcolnunk, a magát adócsökkentőnek nevező kormány most éppen a cafeteriát kezdi adóztatni - mondta Havasi.
A demonstráció öt után véget ért, a szervezők –  Székely Tamás és Szilágyi József, a Liga társelnöke – pedig petíciót szerettek volna átadni követeléseikről a kormány képviselőinek. Ez azonban nem ment egyszerűen: előbb a Miniszterelnökség portájára mentek, ahonnan posztoló rendőrök küldték tovább őket - mondván, a kormányzati tömb hátsó bejáratánál ,az Igazságügyi Minisztérium portáján veszik majd át tőlük a dokumentumot. Ide viszont nem engedték be a sajtó munkatársait.  Pár perc várakoztatás után a Miniszterelnökség kabinetvezetője jött ki eléjük, és átvette tőlük a petíciót, mondván, továbbítja majd azt feletteseinek.

Ez történt korábban

Ezrek demonstráltak kedden délután háromkor a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete előtt a béren kívüli juttatások megadóztatása ellen. A kormányzati döntéssel lényegében megszűnnek a béren kívüli juttatások, hiszen adókedvezmény nélkül a munkáltatónak sem érdeke ilyen elemeket biztosítani: kedvezményes, 34,5 százalékos adókulccsal kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP -kártya) adózik majd, emellett a bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria marad meg adómentesnek, az összes többi elem után a munkabér esetében szokásos, 15 százalékos adót kell fizetni. Ez összességében majdnem 10 százalékos adóemelést jelent a béren kívüli juttatások eddigi költségeihez képest. Hiába tiltakoztak a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek a döntés ellen, a kormánypárti többség megszavazta a jogszabály módosítást.
A tüntetés szervezői rövid beszédet tartottak a jegybank épülete előtt, majd Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, valamint Szilágyi József, a Liga társelnökepetíciót ragasztott az MNB kapujára.  
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke (b) és Szilágyi
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A tüntetők ezután rendezett sorokban, dob -és sípszó kíséretében a Parlament felé indultak, félig elfoglalva a Bajcsy-Zsilinszky utat – menetüket négy kisteherautó vezeti jelenleg is a Kossuth tér elé, az akár 4-5 ezres tömeg elérte az Alkotmány utcát. Bár túlnyomórészt szakszervezeti zubbonyos, zászlós civilek sétálnak a tömegben, a demonstrációban politikusok is részt vesznek - a Zoom.hu élő videóján például Kunhalmi Ágnest is láthattuk , az MSZP-s képviselő egy vödröt ütögetve vonult a tiltakozókkal.
A demonstrációt a Paksi Atomerőmű Zrt. váltóműszakos dolgozóit tömörítő Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ) kezdeményeze, de az akció mögé beállt a Liga Szakszervezetek és Magyar Szakszervezetek Szövetsége és több kisebb érdekvédelmi csoport is.