Lejárt egy amerikai ultimátum, drákói szankciók várnak Oroszországra

Publikálás dátuma
2018.11.07. 08:02
Illusztráció
Fotó: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP
Oroszország továbbra sem tartja be az Egyesült Államok vegyi fegyverek tilalmára vonatkozó szabályozását, így bővülhetnek a Novicsok-támadás után belengetett büntető intézkedések.
Kedden járt le az a 90 napos határidő, ameddig Moszkvának eleget kellett volna tennie a vegyi fegyverek alkalmazásának megelőzéséről szóló, 1991-ben született amerikai törvény előírásainak. Ez nem történt meg, jelentette be Heather Nauert külügyi szóvivő az MTI tájékoztatása szerint. Emiatt Washington bővíteni fogja a Nagy-Britanniában Novicsok idegméreggel elkövetett merénylet után már foganatosított büntetőintézkedéseket.
A Trump-kormányzat azonban nem kíván a frissen újraválasztott kongresszussal történő konzultációk nélkül döntést hozni. Heather Nauert a kommünikében nem jelölt meg határidőt sem a konzultációkra, sem az kormányzat várható döntésére.
Hogy pontosan milyen szankciókkal büntethetik Oroszország vegyifegyver-használatát, szintén nem nyilvános. A törvényi szabályozás ugyanakkor három csoportnyi büntető intézkedés alkalmazását írja elő, melyeket egy hatos csokorból választhat Donald Trump elnök - írja a Guardian.
A korlátozások érinthetik
Az előzetes szankciók a biztonsági technológiához fűződnek. Az akkori amerikai nyilatkozatok szerint drákói szigorral lép fel az ország a Kreml ellen, a nyomást fokozatosan növelve. Az újabb intézkedések egy olyan sorba illeszkednek, melynek részei a Krím megszállásáért kivetett 2014-es szankciók és az orosz kormány érdekében ténykedő oligarchák 2012-es büntetése is.
Eközben a kongresszus - Amerika biztonságának fenyegetéséért - saját büntető intézkedést is kilátásba helyezett Moszkvával szemben. Ez az Egyesült Államok polgárainak Oroszországban történő költéseit és befektetéseit korlátozná.
Szerző

Amerika visszanyeste Trump szárnyát

Publikálás dátuma
2018.11.07. 06:55

Fotó: AFP / SAUL LOEB
Az ellenzék megszerezte a Képviselőházat, ugyanakkor a republikánusok még növelni is tudták többségüket a Szenátusban. A "félidős" választások nyomán szűkült az elnök mozgástere.
Nem szökőár, csupán közepes erejű kék hullám söpört végig az Egyesült Államokon, de ez is elégnek tűnik ahhoz, hogy megváltoztassa a politikai tájképet. A voksokat még sok helyen javában számolják, de Donald Trump már felhívta Nancy Pelosit, az alsóház korábbi és leendő elnökét, hogy gratuláljon neki a Demokrata Párt sikeréhez. Az ellenzék biztosan több helyet hódított el a többség megszerzéséhez szükséges 23-nál. A végeredmény valahol 32-35 körül lehet, ami a 435 tagú testületben viszonylag szilárd pozíciót biztosít a Fehér Házzal szemben várható küzdelmekhez. Az utolsó héten nagyon erősen kampányoló Trump azonban megőrizte, sőt, megerősítette a Republikánus Párt feletti ellenőrzését. A Szenátusban az eddigi 51:49-esről akár 55:45-ösre is nőhet a konzervatív többség. A választási matematika miatt itt eleve hátrányból induló demokrata pártiak több érzékeny vereséget szenvedtek néhány erősen konzervatív államban és elveszítettek pár mérsékeltnek számító politikust. A választási térkép viszonylag egyszerű: a nagy és közepes városok, illetve közvetlen szomszédságuk a Demokrata Pártra szavaztak, a vidéki lakosság, különösen az ország belsejében a Republikánus Párt - és ezen belül különösen Donald Trump - bázisa maradt. Az egyetemet végzettek és a kisebbségiek döntő többsége annak ellenére is az elnök ellen szavazott, hogy az amerikai gazdaság helyzete jó és a bérek is növekedésnek indultak. A felmérések szerint nagyon sok embert motivált az egészségügyi biztosítás féltése, de az alacsonyabb iskolai végzettségű, tájékozatlanabb emberek körében Trump bevándorlóellenes riogatása sem maradt hatástalan. Pelosi győzelmi beszédében együttműködést és átláthatóságot ígért, illetve azt, amit kivétel nélkül minden amerikai politikus szokott a választási győzelem éjszakáján: a hatalom visszaadását a népnek. Ha ez szólam is marad, az ellenzék januártól alighanem komolyan meg fogja keseríteni Trump életét. Elsőként rögtön azzal, hogy bekéri a milliárdos elnök adóbevallásait. Nagy érdeklődés várja a az oroszok 2016-os választási beavatkozását vizsgáló Robert Mueller vizsgálatának eddig visszatartott eredményeit is. Bár Trump jogi elmozdítása a szenátusi eredmények ismeretében nyilván lekerült a napirendről, az elnöknek komoly problémái lehetnek, ha a volt FBI igazgató bizonyítékokat talált az oroszokkal való törvénytelen együttműködésre.
Frissítve: 2018.11.08. 11:38

Végéhez ér a török csatlakozási szappanopera

Publikálás dátuma
2018.11.06. 19:57
ERDOGAN MÉG KITART - A török államfő az EU-t hibáztatja a tárgyalások megrekedése miatt
Fotó: YASIN BULBUL / ANADOLU AGENCY
Sokkal becsületesebb lenne és hosszútávon kedvezőbb is, mind az Európai Unió, mind Törökország számára, ha hivatalosan is véget vetnének a török csatlakozási tárgyalásoknak és a megpróbálnának új együttműködési formát kialakítani, mondta a Die Welt napilapnak adott interjújában Johannes Hahn. A szomszédságpolitikai és bővítési uniós biztos szerint a 2005-ben megkezdett csatlakozási tárgyalások fenntartása a legnagyobb akadálya annak, hogy Törökország és az EU egy reális stratégiai partnerségi viszonyt alakítson ki. Hahn ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a tagállamoktól függ a döntés, nincs arra utaló jel, hogy a többség támogatná azt, hogy hivatalosan is véget vessenek a török csatlakozási tárgyalásoknak.  A bővítési biztos nem először fogalmazta meg véleményét ebben a kérdésben. Idén júniusban a  vámunió kibővítését javasolta a csatlakozás helyett. Többször hangsúlyozta, szoros együttműködést kell fenntartani Törökországgal, ám ezt új, realista alapokra kell helyezni, mindkét fél érdekeit szem előtt tartva. A török csatlakozás a 2016-os puccskísérlet előtt is igencsak akadozott és a Recep Tayyip Erdogan vezette Törökország pedig egyre látványosabban távolodott az Uniótól és az európai értékektől. Az ezt követő megtorlási és tisztogatási hullám, a szabadságjogok lábbal tiprása Törökországban igencsak elmérgesítette a török-uniós viszonyt, vezető politikusok sora és az Európai Parlament is a csatlakozási tárgyalások beszüntetését kezdte sürgetni.  Manfred Weber is - aki vélhetően az Európai Néppárt hivatalos csúcsjelöltjévé válik a most zajló EPP kongresszuson - kilátásba helyezte, hogy bizottsági elnökként végleg lezárná a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet újra 11 aktivistájának felmentését sürgette a ma újrakezdődő tárgyaláson. Az AI aktivistákat, köztük német és svéd állampolgárokat, terrorizmus vádjával állították bíróság elé Törökországban.
Szerző