Tarlós helyett is csak a migránsozással törődik a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.07. 14:37
Illusztráció
Fotó: Népszava
Dübörgött a propaganda és az agymosás a kormány Facebook-oldalán, írja az Átlátszó, miután egy hónapig figyelték a "Magyarország kormánya" profilon közzétett tartalmakat.
161 ezer ember követi a kormány munkásságát Facebook-on. Ez hazai viszonylatban egy közepesen magas szám: a Népszava Online-t például 30 ezren követik a közösségi oldalon, míg Hosszú Katinkát félmillióan. A kormány 109 bejegyzést tett közzé októberben, ezek aránya az Átlátszó szerint a következőképpen alakult:
  • 47% migránsozás;
  • 33% tervek és eredmények;
  • 11% ünnepi tartalom;
  • 5% kárpátaljai magyarság;
  • 3% nyugdíjprémium;
  • 2% ellenzék lejáratása;
  • 2% hajléktalanság;
  • 2% szemét-krízis;
  • 1% brexit;
  • 1% főpolgármester-választás.
Ez alapján megállapítható, hogy Tarlós István gyakorlatilag nem érdekli a Fideszt.
Kommunikációjában a kormány - az eddigiekhez hasonlóan - szinte mindent a migránsozásra tesz fel.

Soros György is csak háromszor került említésre. Ellenben annak az állításnak valamely variációja, hogy az Európai Unió bevándorlás-politikájától csak Orbán Viktor mentheti meg a magyar nemzeti identitást, 37-szer bukkant fel.
A második kedvenc témája a kormányzati Facebook-adminoknak az Orbán-kormány elért eredményei és tervei. A legjobban hangzókat szisztematikusan hetente lehozzák, így októberben háromszor is elbüszkélkedtek az egyébként nyári CSOK-bővítéssel és a szeptemberi nyugdíjprémium-ígérettel. A maradék posztokban olyan kiforgatott növekedési adatokkal dicsekszik a kormány, mint például a növekvő átlagkereset. A példánál maradva: ez papíron ugyan igaz, de a gyakorlatban csak a jövedelmi olló szélesebbre nyílását takarja egy olyan országban, ahol az emberek harmada él létminimum alatt. Arról nem is beszélve, hogy még ez az átlagbér sem éri el a nyugat-európai átlag felét sem.
Szerző

Beszólt az ügyészségnek és új uniós vizsgálatról beszélt az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke

Publikálás dátuma
2018.11.07. 13:22
Ingeborg Gräßle a felcsúti kisvasúton. Fotó: Tóth Gergő
Meglepő, hogy a magyar hatóságok nyomozása ezzel az eredménnyel járt, így kommentálta lapunknak  Ingeborg Grassle, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az Elios Innovatív Zrt.-vel szemben. Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke szerint ugyanis az OLAF jelentése komoly bizonyítékokat tartalmaz arra, hogy csalás történt    Az egyébként néppárti német politikus korábbi nyilatkozataiban “mélyreható rendőrségi vizsgálatot” sürgetett Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a cége által elkövetett súlyos szabálytalanságok kivizsgálására. És a jelek szerint most sem hagyja elsikkadni az ügyet: kilátásba helyezte, hogy az általa vezetett parlamenti testület az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságával együtt meg fogja vizsgálni, hogy a rendőrség miért szüntette meg a nyomozást. “A nyomozás eredménye alátámasztja a magyar bűnüldözés függetlenségével kapcsolatos kételyeinket, és megerősíti meggyőződésünket, hogy szükség van az EU pénzügyi érdekeit védelmező intézmény létrehozására. Annál is inkább, minthogy Magyarország és jelentős EU támogatásokat élvező más tagállamok nem kívánnak részt venni a független nyomozati hatóság, az Európai Főügyészség tevékenységében” — hangsúlyozta a Népszavának Ingeborg Grassle.
Frissítve: 2018.11.07. 14:31

Sunyi törvénymódosítással lehetetlenítené el Semjén az ellenzéki és civil tüntetéseket fél Budapesten és a fél országban

Publikálás dátuma
2018.11.07. 12:30
Rendőrsorfal az Országház előtti Kossuth Lajos tér és a Vértanúk tere sarkánál az Országgyűlés alakuló ülésének napján, 2018. má
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Újabb törvényjavaslattal állt elő a miniszterelnök-helyettes, a módosítással az állami ünnepségek idején a Kossuth tér is a törvény által „lefoglaltnak” minősülne.
Jövő májustól a nagyobb állami ünnepségek idején több központi helyszínen – például a Kossuth Lajos téren – sem lehetne tüntetést szervezni. Csak akkor, amikor ezt az állami szervek jónak látják – ezt mondja ki a Semjén Zsolt által kedden benyújtott törvényjavaslat, a miniszterelnök-helyettes mindezt a településképvédelmi törvény módosításával érné el. (Pedig akkor járna el politikailag korrekt módon, ha a gyülekezési törvényt írná át.)  A dokumentumban egyértelműen szerepel, hogy a javaslat a nemzeti ünnepek, gyásznapok, emléknapok, illetve más (például vallási) ünnepek hagyományos állami, illetve önkormányzati helyszíneit az ünnepi esemény, valamint az arra való felkészülés időtartamára – a közterület-használat szempontjából
kiveszi a közterület fogalma alól.

Ezzel pedig biztosítja, hogy ezek a helyszínek mentesek legyenek a közterületekre egyébként irányadó bejelentési eljárás alól – tehát
„a törvény által »lefoglaltak« lesznek az ünnepségek idejére”.

Az állami ünnepségek fővárosi helyszíneit a törvény sorolja fel, az önkormányzati helyszínek megállapítására pedig az önkormányzatoknak ad rendeletalkotási felhatalmazást. A javaslat tág mozgásteret ad az érintett időpont meghatározására, hiszen a dokumentumban nincs pontosítva, mit kell érteni az ünnepre történő „felkészülés” időtartama alatt.

A javaslat a következő időpontokat és helyszíneket jelöli meg:

Március 15.  – 0 órától 24 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, az V. kerületi Zoltán utca (a továbbiakban: Zoltán utca), Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, az V. kerületi Szalay utca (a továbbiakban: Szalay utca), Balassi Bálint utca, Kálvin tér, az V. kerületi Kecskeméti utca (a továbbiakban: Kecskeméti utca), Bródy Sándor utca, Múzeum körút, Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Kossuth Lajos utca–Múzeum körút kereszteződés (a továbbiakban: Astoria), – 0 órától 14 óráig: Alkotmány utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Károly körút, Astoria, Kossuth Lajos utca, Szabad Sajtó út, Erzsébet híd, – 12 órától 24 óráig: Lánchíd, Várkert rakpart, Clark Ádám tér, az I. kerület Hunyadi János út,  Augusztus 20.0 órától 24 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Olimpia Park, id. Antall József rakpart, Jane Haining rakpart, Belgrád rakpart, a Margit híd és Erzsébet híd között budai és pesti felső és alsó rakpartok, Széchenyi Lánchíd, Margit híd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Clark Ádám tér, Várkert rakpart, Gellért rakpart, Műegyetem rakpart, Bem rakpart, Szent Gellért tér Október 23. – október 22-én 0 órától október 23-án 24 óráig: Kossuth Lajos tér, Bródy Sándor utca, Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Műegyetem rakpart, Bem tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca, Olimpia park, Andrássy út az Oktogontól a Csengery utcáig Nemzeti gyásznappá vagy emléknappá nyilvánított napok, és az elrendelt rendkívüli nemzeti gyásznapok0 órától 24 óráig: Kossuth Lajos tér Június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja0 órától 24 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca Október 6-a, az Aradi Vértanúk Emléknapja0 órától 24 óráig: Kossuth Lajos tér, Hold utca, Báthori utca, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca November 4-e, Az emlékezés napja0 órától 24 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, az V. kerületi Szent István tér, Advent első vasárnapja 0 órától január 6-án 24 óráig Magyarország karácsonya: Kossuth Lajos tér Június 16-a, Nagy Imre és Mártírtársai Újratemetésének Emléknapja 0 órától 24 óráig: Hősök tere

„Külön rezsimet állít fel”

Az indoklásban az áll, hogy a javaslat a „nemzeti ünnepeken, valamint a nemzeti gyásznappá vagy emléknappá nyilvánított napokon tartott ünnepségek, megemlékezések szokásos helyszíneire nézve külön rezsimet állít fel”. Kiderül az is, hogy a tiltakozások, ellenzéki pártok és civil szervezetek által szervezett programoknak kívánják elejét venni, hiszen a dokumentumban szerepel:
„a javaslat célja, hogy törvénnyel kizárja azt a lehetőséget, hogy egyfajta versengés alakuljon ki a tekintetben, hogy a nemzeti ünnepeken és hasonlóan fontos ünnepi alkalmakkor versengés alakuljon ki a közélet szereplői, pártok és civil szervezete között az érintett közterületek »lefoglalása« során. A nemzeti ünnepekhez és a hasonló ünnepi alkalmakhoz méltatlan folyamatok elkerülése érdekében ezért a javaslat egyes tételesen megjelölt közterületek állami használatát mentesíti a bejelentéshez kötöttségtől, és a törvény erejénél fogva kijelöli e közterületeket a nemzeti és állami ünnepek, más megemlékezések céljára”.

A javaslat a törvény hatálybalépését a kihirdetését követő hatodik hónap első napjában állapítja meg, hogy elegendő idő álljon az alkalmazására való felkészülésre.

Semjén módosításai

A minap komoly visszhangot váltott ki Semjén Zsolt javaslata egy másik javaslata, mely a nyugdíjtörvényt írná át – a dokumentum kapcsán azénpénzem.hu elemezte, milyen következményekkel járnak a módosítások. Eszerint könnyebbé, gyorsabbá válik a nyugdíjas adósoktól a pénzbehajtás, a végrehajtás, valamint utólag is csökkenthetők az ellátások.  Korábban az atv.hu írt arról, hogy az egyesülési jogról és a civil szervezetek támogatásáról szóló törvény módosítását tervezi a kormány: az ugyancsak Semjén által jegyzett javaslat feladatául jelöli ki az egyesülési jog gyakorlásának a biztosítását, védelmét; a civil szervezetek adminisztrációjának a csökkentését és azt, hogy a jövőben minél több egyesület és alapítvány részesüljön egyedi miniszteri támogatásban. A portál szerint a javaslatból az egyelőre az nem látszik, hogy a Brüsszel által kifogásolt Stop Soros passzusokat korrigálnák. Azt a miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvénymódosítási javaslatot, melynek lényege, hogy „megteremtse az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára az aktív választójog gyakorlásának lehetőségét az Európai Parlament tagjainak választásán”, októberben nyújtották be.

Szerző
Frissítve: 2018.11.07. 15:16