Tarlós helyett is csak a migránsozással törődik a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.07 14:37
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Dübörgött a propaganda és az agymosás a kormány Facebook-oldalán, írja az Átlátszó, miután egy hónapig figyelték a "Magyarország kormánya" profilon közzétett tartalmakat.
161 ezer ember követi a kormány munkásságát Facebook-on. Ez hazai viszonylatban egy közepesen magas szám: a Népszava Online-t például 30 ezren követik a közösségi oldalon, míg Hosszú Katinkát félmillióan. A kormány 109 bejegyzést tett közzé októberben, ezek aránya az Átlátszó szerint a következőképpen alakult:
  • 47% migránsozás;
  • 33% tervek és eredmények;
  • 11% ünnepi tartalom;
  • 5% kárpátaljai magyarság;
  • 3% nyugdíjprémium;
  • 2% ellenzék lejáratása;
  • 2% hajléktalanság;
  • 2% szemét-krízis;
  • 1% brexit;
  • 1% főpolgármester-választás.
Ez alapján megállapítható, hogy Tarlós István gyakorlatilag nem érdekli a Fideszt.
Kommunikációjában a kormány - az eddigiekhez hasonlóan - szinte mindent a migránsozásra tesz fel.
Soros György is csak háromszor került említésre. Ellenben annak az állításnak valamely variációja, hogy az Európai Unió bevándorlás-politikájától csak Orbán Viktor mentheti meg a magyar nemzeti identitást, 37-szer bukkant fel.
A második kedvenc témája a kormányzati Facebook-adminoknak az Orbán-kormány elért eredményei és tervei. A legjobban hangzókat szisztematikusan hetente lehozzák, így októberben háromszor is elbüszkélkedtek az egyébként nyári CSOK-bővítéssel és a szeptemberi nyugdíjprémium-ígérettel. A maradék posztokban olyan kiforgatott növekedési adatokkal dicsekszik a kormány, mint például a növekvő átlagkereset. A példánál maradva: ez papíron ugyan igaz, de a gyakorlatban csak a jövedelmi olló szélesebbre nyílását takarja egy olyan országban, ahol az emberek harmada él létminimum alatt. Arról nem is beszélve, hogy még ez az átlagbér sem éri el a nyugat-európai átlag felét sem.
2018.11.07 14:37

Jövő szerdán meneszthetik a BKK-vezért

Publikálás dátuma
2019.01.18 07:07

Fotó: / Molnár Ádám
A főpolgármester beterjesztette az erről szóló előterjesztést, Dabóczi Kálmán helyére Nemesdy Ervint javasolja kinevezni.
A főpolgármester beterjesztette Dabóczi Kálmán elbocsátásáról és Nemesdy Ervin kinevezéséről szóló előterjesztést – írja a Magyar Narancs.  A lap szerint a fővárosi közgyűlés jövő szerdán mentheti fel Dabóczit a BKK vezérigazgatói székéből, ha elfogadja a főpolgármester erről készült előterjesztését. E szerint Dabóczi munkaviszonyát felmondással szüntetnék meg, amely január 24-től február 27-ig terjedne, és annak okát Tarlós István nem közli előterjesztésben. A kirúgandó vezérigazgatót egyhavi illetményének megfelelő végkielégítést kaphat. Dabóczi helyére Tarlós Nemesdy Ervint javasolja kinevezni 1,6 milliós havi fizetéssel továbbá 360 ezer forintos igazgatósági tagsági díjazással – teszi hozzá a lap. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy Tarlós felmentette pozíciójából Dabóczi Kálmánt, a BKK vezérének a közel negyvenmilliárd forintos elektromos jegyrendszer bedőlése miatt kell távoznia. Később a főpolgármester az Indexnek megerősítette, hogy Nemesdy Ervint fogja javasolni Dabóczi helyére.
2019.01.18 07:07
Frissítve: 2019.01.18 07:09

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00