Tarlós helyett is csak a migránsozással törődik a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.07 14:37
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Dübörgött a propaganda és az agymosás a kormány Facebook-oldalán, írja az Átlátszó, miután egy hónapig figyelték a "Magyarország kormánya" profilon közzétett tartalmakat.
161 ezer ember követi a kormány munkásságát Facebook-on. Ez hazai viszonylatban egy közepesen magas szám: a Népszava Online-t például 30 ezren követik a közösségi oldalon, míg Hosszú Katinkát félmillióan. A kormány 109 bejegyzést tett közzé októberben, ezek aránya az Átlátszó szerint a következőképpen alakult:
  • 47% migránsozás;
  • 33% tervek és eredmények;
  • 11% ünnepi tartalom;
  • 5% kárpátaljai magyarság;
  • 3% nyugdíjprémium;
  • 2% ellenzék lejáratása;
  • 2% hajléktalanság;
  • 2% szemét-krízis;
  • 1% brexit;
  • 1% főpolgármester-választás.
Ez alapján megállapítható, hogy Tarlós István gyakorlatilag nem érdekli a Fideszt.
Kommunikációjában a kormány - az eddigiekhez hasonlóan - szinte mindent a migránsozásra tesz fel.
Soros György is csak háromszor került említésre. Ellenben annak az állításnak valamely variációja, hogy az Európai Unió bevándorlás-politikájától csak Orbán Viktor mentheti meg a magyar nemzeti identitást, 37-szer bukkant fel.
A második kedvenc témája a kormányzati Facebook-adminoknak az Orbán-kormány elért eredményei és tervei. A legjobban hangzókat szisztematikusan hetente lehozzák, így októberben háromszor is elbüszkélkedtek az egyébként nyári CSOK-bővítéssel és a szeptemberi nyugdíjprémium-ígérettel. A maradék posztokban olyan kiforgatott növekedési adatokkal dicsekszik a kormány, mint például a növekvő átlagkereset. A példánál maradva: ez papíron ugyan igaz, de a gyakorlatban csak a jövedelmi olló szélesebbre nyílását takarja egy olyan országban, ahol az emberek harmada él létminimum alatt. Arról nem is beszélve, hogy még ez az átlagbér sem éri el a nyugat-európai átlag felét sem.
2018.11.07 14:37

200 ezer embert károsítottak meg - Havi ötmilliárdot ért a jogi trükk

Publikálás dátuma
2018.11.15 06:00

Fotó: / NAPHAT JORJEE
200 ezer embert károsított meg hét éven át a kormány a rokkantsági ellátás alkotmányellenes csökkentésével – állítja egy szakértő.
A törvény 2012-es bevezetése és az Alkotmánybíróság (Ab) múlt heti döntése között eltelt szűk hét esztendőben havonta nagyjából ötmilliárd, azaz összesen több százmilliárd forinttal károsította meg a kormány a megváltozott munkaképességűeket. Az Ab által – a Kúria kezdeményezése nyomán – megsemmisített, a rokkantsági ellátás drasztikus csökkenését eredményező szabály 200 ezer valamilyen fogyatékkal élőt érintett. Az összesen negyedmillió ellátásban részesülőt alapulvéve átlagosan havi húszezer forinttal csökkent a járandóságuk. Hegedüs Lajos ügyvéd, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) korábbi vezetője jutott ilyen összesítésekre számításai nyomán. A szakértő a most elbukott törvény bevezetésétől – 2015-ig a MEOSZ- elnökeként – folyamatosan tiltakozott az érintettek számára nemcsak anyagilag káros, de megalázó át-és újraminősítési eljárás ellen. - Protestáltunk a kormánynál, a parlamentnél, az Alkotmánybíróságnál, s a strasbourgi bíróság előtt, eljárásokat kezdeményeztünk, demonstrációt szerveztünk, szakmai javaslatokat készítettünk, s egészen mostanáig úgy tűnt, hiába – mondta Hegedüs Lajos. – Ugyanis nyilvánosan, tévéműsorokban, parlamenti bizottsági üléseken és mindenütt máshol is, az illetékes kormányképviselők hazugsággal, politikai hangulatkeltéssel vádoltak, amikor rámutattunk, hogy a propagandagépezetükben szajkózott érveik hazugságok. A MEOSZ korábbi elnöke szerint a nagyjából 250 ezer megváltozott munkaképességű nyolcvan százalékát érintette az átminősítés, melynek hatására a 2011-es, átlagosan 72 ezer forintos ellátás 2014-re 52 ezerre csökkent. - Amúgy is meglehetősen alacsony összegekről beszéltünk, így ezek megkurtítása rengeteg családnak napi szintű megélhetési nehézséget okozott, az anyagi helyzet megromlása nemegyszer tragédiába torkollott – jegyezte meg Hegedüs Lajos. – Voltak, aki nem tudták tovább fizetni a törlesztő-részletüket, s így az utcára kerültek, mások, hogy ezt elkerüljék, öngyilkosok lettek. Csak mert a jogszabály szerinti rokkantság felülvizsgálatok azt mutatták, hogy a világtrenddel ellentétben Magyarországon a kora előrehaladtával mindenkinek javul az egészségi és fizikai állapota. Mint például az általam képviselt betegnek, akit 30 év folyamatos munkaviszony és járulékfizetés után, gégerák miatti teljes gégefő-kiirtást követően beszédképtelenül a korábbi jogszabály véglegesen II. csoportos rokkantnak minősített. Ezután súlyos halláskárosodás és látásromlás lépett fel nála, a tavalyi felülvizsgálatokon mégis visszaminősítették 68 százalékos rokkantnak, s a korábbinál 13 ezer forinttal kevesebb ellátást állapítottak meg számára. A somogyi mozgáskorlátozott egyesület elnöke szerint, ahogy védence, úgy a többi érintett sem fogja visszakapni az évek során elvett milliókat, bár megjegyezte, mostantól azért küzd majd, hogy valamilyen kárpótlást kapjanak a rokkantsági ellátásban részesülők. - Ne feledjük, azzal, hogy az AB megsemmisítette a törvényt, még ugyanazt az összeget kapják az érintettek, mint eddig, hiszen új jogszabályt kell hoznia a parlamentnek – tette hozzá. – Csak remélni tudom, hogy a képviselők érdemben leszűrik és felhasználják az AB-határozatot, bár jelzésértékű, hogy az AB kormánypárti tagjai csatolt különvéleményükben mind azt vallották, hogy megfelelő az eddigi szabályozás. Jövő március végéig kell meghozni az új törvényt, s kérdés, a kormánytöbbség szavazógépként működik majd, vagy átérzi korábbi felelősségét, s érdemi, pozitív változást hoz a fogyatékkal élők életébe.

Elmeszelt jogszabály

Az Alkotmánybíróság (Ab) – mint arról korábban beszámoltunk –  a múlt pénteken közzétett határozatában kimondta: A rokkantsági ellátások felülvizsgálatakor érdemben kell vizsgálni a rokkant állapotának megváltozását. Az Ab alkotmányos követelményként rögzítette: állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogalkotó által meghatározott és bármikor megváltoztatható százalékos mértéket, hanem az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Ennek vizsgálata pedig minden esetben az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége.

2018.11.15 06:00
Frissítve: 2018.11.15 06:00

VIP-eljárást kap Gruevszki a kormánytól

Publikálás dátuma
2018.11.14 20:19

Fotó: AFP/ Robert ATANASOVSKI
Kivételes ügymenetet biztosít a kabinet a volt macedón kormányfőnek, pedig illegális menekültként érkezett. Forrásunk szerint a külügyben általános meggyőződés: a magyar kormányköröknek komoly szerepe lehetett Gruevszki szökésének megszervezésében.
Többszörösen kínos helyzetbe hozta Orbán Viktort közeli elvbarátja, a hazájában korrupcióért elítélt, majd a börtön elől a napokban Magyarországra menekült és politikai menedékjogot kérő macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki. A macedón belügy közléseiből kiderült ugyanis, hogy Gruevszkinek nem voltak érvényes úti okmányai, így illegálisan léphette át a magyar határt. A macedón belügy lapunkhoz eljuttatott levelében ráadásul közölte: a magyar Igazságügyi Minisztériumtól kérik Nikola Gruevszki kiadatását. „Nincs törvényes ok rá, hogy a volt macedón miniszterelnök magyar menedékjogot kapjon” – szögezte le lapunknak Toni Angelovski, a macedón belügy szóvivője. A magyar igazságügyi miniszter dönt majd, hogy kiadják-e a „Stop Soros” kampány ötletgazdájának számító Gruevszkit vagy menedékjogot adnak a korrupciós ügyben elítélt és tovább négy más ügyben eljárás alatt lévő politikusnak. Tetézi a magyar kormány gondjait, hogy egyre több jel utal arra: saját, menekültügyi törvényeiket is megszegték. A vélhetően illegális határátlépőként érkezett Gruevszkit ugyanis Orbánék migránsellenes jogszabályai alapján azonnal őrizetbe kellett volna venni. Ezután át kellett volna kísérni a zöldhatáron Szerbiába, a politikus eztán legfeljebb a tranzitzónából folyamodhatott volna menedékjogért. Ehhez képest szerda délelőtt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) fővárosi, budafoki úti irodájába adhatta le a kérelmét, majd az épületből egyedül, szabadon távozott és – a Népszava egyik olvasójának elmondása szerint – bevásárolt egy élelmiszerboltban. A kormány ráadásul el is ismerte: kivételes bánásmódot biztosított Gruevszkinak. Mint közölték, a magyar hatóságok biztonsági okokból tették lehetővé, hogy Gruevszki – mivel 10 évig miniszterelnök volt – menekültügyi kérelmének benyújtását és meghallgatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti központjában tartsák.    Egy kormányzati forrásunk feltételezése szerint Gruevszki a déli határzáron át jöhetett be az országba – gyakorlatilag illegálisan, hiszen nem volt útlevele. Ez azonban forrásunk szerint csak a magyar hatóságok közreműködésével történhetett, amit alátámasztani látszik a Miniszterelnökség közlése, hogy a volt kormányfőnek különleges eljárást biztosítottak. Informátorunk szerint a külügyminisztériumban általános meggyőződés az: a magyar kormányköröknek komoly szerepe lehetett Gruevszki szökésének megszervezésében. Egy másik forrásunk szerint elképzelhető, hogy a volt macedón kormányfő bolgár útlevéllel is rendelkezett – mint fogalmazott, „a fél macedón elitnek van bolgár útlevele, pártfüggetlenül” – ezzel pedig könnyen beutazhatott Magyarországra. Érdekes egyébként, hogy egy az ügyben illetékességgel bíró kormánytag Gruevszki útlevelét firtató kérdésünkre csak annyit mondott: érdeklődjünk a bolgár hatóságoknál. A kormányzat kényelmetlen helyzetét jelzi, a kabinet és a Fidesze zavaros kommunikációja. A külügyminisztérium nyilatkozatstopot rendelt el, a Miniszterelnökség azt jelezte, az ügyet „jogi kérdésnek” tartják, a Fidesz kommunikációs igazgatója viszont azt mondta: „Magyarország mindenkinek megadja a védelmet, ha üldözik, márpedig Nikola Gruevszkit üldözi és fenyegeti a Soros György befolyása alatt leledző macedón kormány.”
2018.11.14 20:19
Frissítve: 2018.11.14 20:55