Kanada fájdalmas panasza: "Több fűre van szükségünk!"

Publikálás dátuma
2018.11.07 15:35
Legalizáló party-t tartottak Trinity Bellwoods Parkban Torontóban
Fotó: AFP/Geoff Robins/
Kezdenek elfogyni a marihuánakészletek Kanadában, ahol három hete legalizálták a marihuána birtoklását és fogyasztását - írta az MTI a The New York Times (NYT) beszámolója alapján.
Három tartományban - köztük lakossága számát tekintve a két legnagyobban, Ontarióban és Quebecben - marihuánahiány van, ami miatt közülük kettőben ideiglenesen be kellett zárni számos olyan boltot, ahol kannabiszt árusítanak.
"Több fűre van szükségünk!"
- mondta a NYT-nek Trevor Tobin, aki anyjával együtt vezet egy marihuánát árusító boltot az Új-Fundland és Labrador tartománybeli Labrador Citybe
Elmondása szerint a szállítók nem termesztettek elég növényt, és nem rendelkeznek elegendő csomagolóberendezéssel sem. 
"Ez a kereslet és kínálat törvénye"
- mondta.
 Kanadában három hete legalizálták a marihuána birtoklását és fogyasztását, elsőként az első nagyobb ipari országok közül. A szövetségi törvényhozás ugyanakkor az ország tíz tartománya és három területe számára meghagyta azt a jogot, hogy saját hatáskörben szabályozza a marihuána eladását és terjesztését.
A lépés összhangban áll Justin Trudeau kormányfő 2015-ös választási ígéretével, amelyben úgy vélekedett, a legalizálás elsorvasztja a tiltott marihuánapiacot és megvédi a gyerekeket. A politikus szerint a több milliárd dollár értékű marihuána tiltott terjesztését jelenleg a szervezett bűnözés csoportjai irányítják.
A törvény bírálói szerint a legalizálás semmit sem tesz a kannabisz tiltott piacának megszüntetéséért, és abban nem szerepel olyan mechanizmus, amely meggátolná, hogy a szervezett bűnözés ne hatoljon be a legális termesztői piacra.
Elemzők szerint a készlethiány azzal fenyeget, hogy aláássa a legalizáció egyik legfőbb célkitűzését, a marihuána illegális, évente körülbelül 5,3 milliárd kanadai dollár (több mint 1135 milliárd forint) értékű kereskedelmének megfékezését. A marihuánakészlet-hiány miatt feldühödött fogyasztók országszerte azzal fenyegetőznek, hogy visszatérnek egykori, törvénytelenül működő kábítószer-kereskedőjükhöz.
2018.11.07 15:35

Hasogdzsi-ügy – Németország belépési tilalmat rendel el szaúdiakkal szemben

Publikálás dátuma
2018.11.19 13:14
Heiko Maas német külügyminiszter
Fotó: AFP/ Frank Augstein
„Még mindig több a kérdés, mint a válasz” – hangsúlyozta a német külügyminiszter.
Németország belépési tilalmat rendel el tizennyolc szaúdi állampolgárral szemben Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt – jelentette be Heiko Maas német külügyminiszter Brüsszelben. Az MTI összefoglalója szerint a miniszter a német adatvédelmi szabályok miatt nem közölte az érintettek nevét a sajtótájékoztatón, mindössze annyit mondott, hogy jelentős szerepük lehetett a Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán október elején végrehajtott gyilkosságban. Rámutatott, hogy a Franciaországgal és az Egyesült Királysággal is egyeztetett büntetőintézkedések nyomán ezen személyek nem léphetnek be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
„Akárcsak korábban, még mindig több a kérdés, mint a válasz a bűncselekmény körülményeivel és azzal kapcsolatban, hogy kik állhatnak mögötte”
– fogalmazott.
Berlin előző héten „hatékony és átlátható” vizsgálatot sürgetett az ügyben, miután Szaúd-Arábiában vádat emeltek tucatnyi ember ellen, viszont semmilyen módon nem találták felelősnek Mohamed bin Szalmán trónörököst, pedig sajtóértesülések szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szerint is ő rendelte el a gyilkosságot. Az Egyesült Államokban élő Dzsamál Hasogdzsit október 2-án ölték meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, ahová azért ment, hogy beszerezze a szükséges iratokat a házasságkötéséhez. A török hatóságok szerint az újságírót előre kitervelten megfojtották, mihelyt belépett a külképviselet épületébe, holttestét pedig feldarabolták, majd megsemmisítették. Rijád eleinte azt állította, hogy Hasogdzsi elhagyta az épületet és utána tűnt el, majd azzal állt elő, hogy az újságíró dulakodás közben vesztette életét a konzulátuson.
Szerző
2018.11.19 13:14
Frissítve: 2018.11.19 13:14

Iain Lindsay: Maradhatnak az Egyesült Királyságban élő magyarok

Publikálás dátuma
2018.11.19 12:40

Fotó: / Szalmás Péter
„2020 végéig minden magyar és más uniós állampolgárnak biztosítjuk a jogait, és ezeket a jogokat a jövőben is megtartják” – hangsúlyozta.
„Azoknak a magyaroknak, akik jövő március 29-én az Egyesült Királyságban tartózkodnak, nem kell elhagyniuk az országot. Mindössze annyit kérünk a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgároktól, hogy nagyon egyszerűen igényeljenek letelepedési engedélyt”
– mondta Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete az RTL Klub híradójának. Hozzátette: ha egy magyar állampolgár jövő március 29-e és 2020 vége között megy az Egyesült Királyságba, ugyanúgy letelepedési engedélyt kell majd kérnie, és 2020 végén nem kell elhagynia az országot. A javaslat szerint 2020 után is lehet látogatóként utazni az országba, de ezután új bevándorlási szabályok lesznek, amelyek „az emberek tehetségére, képzettségére alapulnak és nem arra, hogy ki honnan érkezik” – tette hozzá.
„Tehát alapvetően 2020 végéig minden magyar és más uniós állampolgárnak biztosítjuk a jogait, és ezeket a jogokat a jövőben is megtartják”
– hangsúlyozta a nagykövet.
Kitért arra is: biztos benne, hogy a magyar kormány méltányos szabályokat alkot majd a jövőben Magyarországra jönni akaró britekre vonatkozóan.    Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha a brit parlament nemet mond az egyezségre, közölte: ha elutasítják, akkor nincs megállapodás.
„Őszintén szólva, nem nagyon látom, lehet-e más megoldást találni december és március vége között”
–fogalmazott.
Iain Lindsay hozzátette: ezért érvelt azzal Theresa May, hogy ha nem támogatják ezt a tervezetet, akkor az a forgatókönyv, hogy megállapodás nélkül lépnek ki az EU-ból vagy elmarad a Brexit.

Uniós miniszterek: Nem nyithatók újra a tárgyalások

Nem nyithatók újra a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás tervezetéről, annál jobb kompromisszumot ugyanis nem lehet elérni – jelentette ki az MTI összefoglalója szerint több bennmaradó európai uniós tagállam szakminisztere is Brüsszelben.
„A mostaninál nem lehet jobb egyezséget kötni”
– szögezte le Michael Roth német Európa-ügyi államminiszter a huszonhetek képviselőinek Brexit-ügyi egyeztetése előtt.
Az ugyancsak a belga fővárosban tartózkodó Peter Altmaier német gazdasági miniszter szintén elvetette a tárgyalások újranyitásának lehetőségét. Ales Chmelar EU-ügyekért felelős cseh államtitkár ennél enyhébben fogalmazott, amikor reményének adott hangot, hogy már nem kell visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Jean Asselborn, a luxemburgi diplomácia vezetője azt mondta,
„bármilyen megállapodás jobb, mint a rendezetlen kiválás”.
Asselborn rámutatott, hogy utóbbi elkerülése mindkét félnek érdeke, a legfőbb vitás kérdésnek számító ír-északír határellenőrzés ügyére nem létezik jobb megoldás. Hozzátette: a brit kormányfőt elismerés illeti, amiért feladta korábbi véleményét, és immár úgy látja, hogy bármilyen egyezség jobb a megállapodás nélküli Brexitnél. Hasonló véleményének adott hangot többek között még Didier Reynders belga és Stef Blok holland külügyminiszter is, és mindketten egy ambiciózus jövőbeli viszony kialakításának szükségességéről beszéltek. Arra a kérdésre, hogy „túléli-e” a megállapodástervezet ezt a hetet, Reynders azt válaszolta, Brüsszelben igen, Londonban nem biztos. Gernot Blümel, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria képviselője hangsúlyozta: a technikai szinten már elfogadott szöveg a lehető legjobb kompromisszum, ezért erősen bízik a megállapodás parlamenti jóváhagyásában. Kiemelte, nem számít a jövő év március 29-re tervezett brit kilépési dátum meghosszabbítására.
„Fájdalmas hét kezdődik az európai politikában. Az asztalon vannak a válási papírok, a végéhez közeledik 45 évnyi bonyolult házasság”
– jelentette ki.
Az Európai Bizottság keddre le akarja zárni a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat véglegesítését, amelyet a kiválási szerződéshez fognak csatolni. A tagállamoknak ezután még lenne 48 órájuk kiértékelni, a vasárnapi rendkívüli Brexit-ügyi uniós csúcstalálkozón pedig ezt is aláírnák a tervek szerint. A tervezetről majd még a brit parlamentnek is szavaznia kell, ennek kimenetele viszont egyelőre közel sem egyértelmű, sőt az elutasítás tűnik valószínűbbnek.
2018.11.19 12:40
Frissítve: 2018.11.19 12:41