Exkluzív interjú a "Szürke ötven" trilógia sztárjával: Négy éves voltam. Színésznő.

Publikálás dátuma
2018.11.08 09:28

Fotó: /
Amikor sajtótájékoztatókon találkoztam vele, a szótlansága tűnt fel. Így nagyon kíváncsi voltam, vajon interjúalanynak milyen lehet Dakota Johnson. A legpontosabb szó rá: kedves. A hollywoodi filmcsillag a Luca Guadagnino-val forgatott Sóhajok világpremierjén, a Velencei filmfesztiválon adott exkluzív interjút a Népszavának.
Mikor találkozott először Luca Guadagnino-val? Megkért, hogy látogassam meg Crema városában. Szóba hozott valami filmtervet, de végig azt hittem, hogy blöfföl. Mintha egy furcsa randin ültem volna. Ez az érzés akkor is folytatódott, amikor olvasópróbára hívott. Elmondta, hogy ilyet sosem csinált azelőtt. Meg, hogy kvázi másnap akár forgatna. Normális ez? – járt a fejemben. Ráadásul én meg afféle „nyári üzemmódban” voltam, egyszerűen minél előbb le akartam lépni. Aztán Tilda (Swinton – Cs. G.) rábeszélt, hogy vegyem komolyan végre magamat. Hazamentem pár napra gondolkodni, aztán visszatértem. Azóta Luca és én közeli alkotótársakká váltunk.    Mi volt a változás oka? Amikor elkezdtük forgatni a Vakító napfényben első jelenetét, rögtön éreztem, hogy imádok Lucával együtt dolgozni. Ezt nem tudom szavakkal leírni, érezni kell. Kérek egy kis segítséget! Egyszer csak azt éreztem, hogy mindent megtennék a filmért, mélyről fakadó akarat tört belőlem elő, hogy minél többet adjak hozzá a produkcióhoz. Azt gondoltam, hogy örökké vele akarok majd dolgozni. Milyen szerencse, hogy ő is ezt gondolta és nemsokára előállt a Sóhajok ötletével. Lucát és Tildát elégedetté varázsolni a világ legjobb dolga.  Azért a Sóhajokban ez nem lehetett könnyű. Egyrészt van egy klasszikus drámai szerepe, másrészt a táncjelenetek, amelyekben a testével kellett kifejeznie magát. A Sóhajok forgatását elképesztően hosszú felkészülési folyamat előzte meg, elvégre tényleg ki kellett magamat képezni táncosnak. Megtanultam számos koreográfiát Mary Wigman, Martha Graham és Pina Bausch életművéből. Luca kérésére nagyon sokszor megnéztem A vörös cipellőket. Hallgattam sok Nina Simone-t, Carpenters-t és Jefferson Airplane-t, amit a figurám Ohióban minden bizonnyal hallgathatott a hetvenes években. Azért nem egy profi táncost kért fel Luca, mert a karakterem Susie autodidakta művész, és épp arra volt szüksége, hogy egy civil képezze magát táncossá.  Hisz a misztikumban? Van olyan gyerek a világon, aki nem hisz a boszorkányokban? Én mindenben hittem, ami egy fiatal lélek számára a meséken keresztül csak lehetséges. A varázslatban még most, felnőttként is hiszek,  persze nem az abrakadabra szintjén. Vagy mégis? Mert a Harry Potter azért beszippantott!  Látta Dario Aregento 1977-es Sóhajok-verzióját? Igen, miután leforgattuk a miénket. Luca invitált egy esti mozizásra, elmentem vele. Aztán halkan kérdeztem magamtól: „Jesszus, ez meg mi volt?” Még jó, hogy nem remake-et készítettünk. A Sóhajok előtt az utolsó film, amit forgatott, a szürke ötven trilógia középső és záró része volt. Igaz, hogy utálta az egészet? Ez nem jó szó rá. Fogalmazzunk úgy: mintha elvesztettem volna tőle az agyam: kiszállt a testemből. Mindenről megfeledkeztem, otthon felejtettem az útlevelem, amikor elindultam Európába, majd a reptéren a mosdóban hagytam a mobilom. Kellett egy kis idő, mire újra összeszedtem magam. Luca és Tilda húsz éve tervezték a Sóhajokat, miattuk is muszáj volt formába lendülnöm. Mikor jött el az a pillanat az életében, amikor azt mondta: színésznő vagyok? Ezt a kérdést minden nap felteszem magamnak. Aztán válaszolok rá, hogy igen, színész vagyok. Az a színész, aki játszik, nem? Igen, próbálkozom! Anyukám küldött nekem nemrég egy régi fényképet rólam, ami a Dugipénz forgatásán készült, amikor a nagyi eljött hozzánk. A nagyi beült anyu székébe, én meg felvettem egy magassarkút és egy szőrmesálat, hogy pózolhassak az ölében. Négy éves voltam. Színésznő.  Vannak színészidoljai? Gena Rowlands, Michelle Pfeiffer, Elisabeth Taylor. Anyukám imádta Sophia Lorent, a nagymamám forgatott vele közösen egy filmet: A hongkongi grófnőt. Anyu egyszer kint volt a forgatáson és teljesen odavolt érte. Szinte az őrületig imádta Lorent. Ez nyilván rám is hatással volt. A szürke ötven árnyalata miatti hisztériát hogyan kezelte? Fontosnak tartottam, hogy távol tartsam magam a véleményektől, a kritikákat sem olvastam el. Ellenben a Sóhajok esetében alig várom, hogy olvashassam őket, még akkor is ha megosztók – tudtuk, hogy vegyes reakciókra számíthatunk. A művészet egyik lényege a provokáció. Ebben az esetben izgat, mit gondolnak az emberek, A szürke ötven árnyalata esetében pontosan tudtam, mi lesz a verdikt. Amikor kijött az első rész, befogtam a fülem. Ami a két folytatást illeti, már nem kellett, mert senkit sem izgatott már az, amit korábban láttak egyszer.

Névjegy

Dakota Johnson (született: 1989. október 4.) amerikai színész és modell, Melanie Griffith és Don Johnson lánya, Tippi Hedren unokája. Gyerekként már szerepelt az 1999-es Tűzforró Alabama című filmben édesanyja oldalán. Legismertebb alakítása A szürke ötven árnyalata című produkció Anastasia Steele-je, melynek két folytatása is készült. Az igazi színészi áttörést a Vakító napfényben című, Luca Guadagnino film hozta meg neki. Az olasz rendezővel újra összeállt a Sóhajok című alkotás kedvéért. 

Vértiszta boszorkányság

 Egyszerre szórakoztató és hátborzongató Luca Guadagnino Sóhajok feldolgozása, mely egy percig sem feledteti, hogy hiába készült egy zsák pénzből remek színészekkel, csakis kizárólag a giallo - a hetvenes-nyolcvanas évek olasz zsánerfilm - műfajának felélesztésének dicsőségére hajt. A történet középpontjában Susie Bannion (Dakota Johnson) áll, aki friss tehetségként érkezik Madame Blanc (Tilda Swinton) berlini társulatához és rögtön a középpontban találja magát. Ártatlan vagy bűnös közeg ez? Mi történt a rejtélyes körülmények között eltűnt táncosnővel, Patriciával? Nyilván hamar kiderül, hogy ebben a baljós világban minden megtörténik, amit elképzelnénk, sőt még az is, amit nem: boszorkányság, kegyetlen borzalmak, minden elképzelést felülmúló vérfürdő – természetesen stilizált formában. A vége pedig egy bizarr happy end? De kérem szépen, mégis hogyan? Nos, a cselekmény legalább olyan titokzatos, mint hogy ki alakítja a Blanc társulata után nyomozó Dr. Josef Klemperert. A sajtó tényként kezelte, hogy a Lutz Ebersdorf művésznév mögött maga Swinton áll és ő alakítja az idős férfit is. Bár Swinton sokáig tagadta, ma már biztosan tudjuk, ő van a maszk mögött. Alig várom Lutz Ebersdorf következő filmjét.  

2018.11.08 09:28
Frissítve: 2018.11.08 09:31

A képzőművészet még sosem volt ennyire menő!

Publikálás dátuma
2018.11.14 16:46

Fotó: /
A Ruben Brandt, a gyűjtő egyszerre szórakoztató rablós film és festészeti évkönyv.
A hosszú évtizedek óta Budapesten élő, szerb származású festő, Milorad Krstić a maga nemében fenomenális filmet készített. Szórakoztató zsánermű, ugyanakkor többszörösen kódolt művészi alkotás. Fogalmazhatok úgy is, hogy eltörölte a határokat a különböző műfajok között. Ami már csak azért is példátlan tett, mert a Ruben Brandt, a gyűjtő animáció lévén hátránnyal indult, és számos prekoncepciót kellett legyűrnie. Például azt, hogy a „rajzfilm” csak és kizárólag gyerekeknek való tartalom – értsd: Disney – vagy képzőművészeti alapú szerzői önkifejezés. Krstić alkotása azonban mindez együtt: egy szuper szórakoztató rablós mozi, képzőművészeti évkönyv és alkotói önmegvalósítás.  
A történet egy bűnügyi sztori. 2011-ben a Milorad Krstić a Műcsarnok számára készített egy múzeumszínházi előadást Ruben Brandt: Egy műgyűjtő csoportos portréja címmel. Ennek alapján indult el a film-projekt, amelynek pszichoterapeuta címszereplőjét rémálmok gyötrik: a világ tizenhárom leghíresebb festményének szereplői támadnak rá álmában, hol Velazquez infánsnője mar a karjába, hol Warhol Dupla Elvise hívja ki végzetes pisztolypárbajra. Még szerencse, hogy Ruben bűnözőt kezel, így Mimi a szupertolvaj (aki James Bond, vagy még inkább a Mission Impossible-hős, Ethan Hunt parafrázisa) vezetésével összelopják a dokinak az érintett műalkotásokat a világ legnagyobb múzeumaiból és magángyűjteményeiből, többek közt a Louvre, a Tate Gallery, az Uffizi, az Ermitázs és a Szépművészeti Múzeum kollekciójából. 
Ezeket a motívumokat olyan akciójelenetekbe csomagolta a rendező, hogy garantáltan nem fogunk unatkozni, hiszen a hollywoodi akció-thrillerek stílusát adaptálta. De ez csak az alap! a A Ruben Brandt minden egyes képkockája túlmutat önmagán. Rogyásig van pakolva utalásokkal a képzőművészet legfontosabb alkotásaira, illetve a filmtörténet számos klasszikusára. Vannak ezek között rejtett és triviális parafrázisok, talán a belépő szint Alfred Hitchcock feltűnése rideg jégkockaként egy-egy pohár whiskyben. De mielőtt arra gondolnánk, hogy a Ruben Brandt egy montázsfilm ismert képkockákból (mint mondjuk Pálfi György Final Cut-ja), gyorsan hozzáteszem: a vizuális világ hangulata Krstić festményeinek stílusában köszön vissza. Van itt kérem kétdimenziós karakter, hárommellű hölgy, mint ahogy a dupla nyakkendő sem véletlenül trend ebben a világban. A képzőművészet még sosem volt ennyire menő. 
Ha a pénzügyi tényeket nézzük, a Ruben Brandt már most „megérte”. Elvégre a világ egyik legfontosabb fesztiválján, Locarnóban volt a világpremierje, majd bekerült a huszonöt alkotás közé, amelyet neveztek a legjobb egész estés animációs filmek Oscar-díjára. Lehet, hogy nem évtizedes hiátusokkal kellene ütős egész estés animációs filmeket készítenünk?

Szerb alkotó magyar filmje

Milorad Krstić 1952-ben született Dornbergben. Szlovéniai születésű, szerb származású, 1989 óta Magyarországon élő és dolgozó képző- és animációs művész, multimediális alkotó. 

Infó: Ruben Brandt, a gyűjtő Forgalmazza a Mozinet

2018.11.14 16:46
Frissítve: 2018.11.14 18:07

Stan Lee lányával új szuperhősön dolgozott halála előtt

Publikálás dátuma
2018.11.14 14:54
Stan Lee és Joan Celia Lee
Fotó: AFP/ VALERIE MACON
A kosz-embernek szánt szerepről még nem sokat tudni, de előbb-utóbb talán a mozivásznon is láthatjuk majd.
Egy új szuperhős, Dirt Man, vagyis kosz-ember megalkotásán dolgozott együtt lányával halála előtt a legendás képregényalkotó, Stan Lee, írja az MTI. Mint JC Lee - azaz Joan Celia Lee - nyilatkozta,
Dirt Man karaktere volt kettejük "utolsó titkos kis kedvence".
Hozzátette, egész életében arra várt, hogy édesapjával közösen alkothasson meg egy karaktert. Nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy milyen sorsot is szántak Dirt Mannek, de annyit elárult, reméli, hogy viszontláthatja a karaktert a mozivásznon.
Stan Lee, a Pókember, a Vasember és számos más legendás képregényszuperhős alkotója hétfőn hunyt el egy Los Angeles-i kórházban, ahova aznap mentő vitte be. A Marvel Comics képregénykiadó nyugalmazott elnöke december 28-án töltötte volna be 96. életévét.
2018.11.14 14:54