Kezdeményezték a Fidesz kizárását az Európai Néppártból - és kiirtották a liberális demokráciát

Publikálás dátuma
2018.11.07 16:48
Juha Sipilae, a házigazda finn miniszterelnök és Orbán Viktor
Fotó: MARTTI KAINULAINEN
Helsinkiben ültek össze az EPP vezetői, a házigazda finn kereszténydemokraták pedig jelezték: szívesen látnák házon kívül Orbán Viktort és pártját.
Ritka, amikor egy összejövetel annyira eldurvul, hogy maga a házigazda dobja ki a neveletlen vendéget: az Európai Néppárt Helsinkiben tartott kongresszusán most valami hasonló történt. A kongresszus elején Petteri Orpo, a házigazdának számító finn párt, a Kokoomus elnöke, és egyben Finnország jelenlegi pénzügyminisztere ugyanis  bejelentette, hogy ők benne lennének egy Fidesz kizárását kezdeményező koalícióban – írja a 444.hu.
A lap emlékeztet rá, hogy a kongresszus napirendjén eleve szerepelt egy vita a Fideszről: a frakció képviselőinek nagy része megszavazta szeptemberben a Sargentini-jelentést, vagyis  
az EPP többsége úgy látja, hogy az Orbán-kormány alapjaiban veszélyezteti a jogállamiságot Magyarországon.
Ezzel együtt a fideszes képviselők továbbra is tagjai a frakciónak, és eddig nem volt szó arról, hogy a párt kizárásáról is szavazzanak.  Joseph Daul, a párt elnöke a kongresszusra készülve azt mondta, hogy szembesítik majd Orbán Viktort a problémákkal. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy egy párt kizárásához legalább öt országból hét párt közös kezdeményezése szükséges, hogy a folyamat egyáltalán elindulhasson. Szerda délig még egyetlen párt sem jelezte, hogy el akar indítani egy ilyen kezdeményezést. A kongresszuson döntenek arról is, hogy ki legyen a néppárt jelöltje az Európai Bizottság elnöki székére. Két jelölt van, és az egyikük éppen a Kokoomus politikusa, Alexander Stubb, aki az egyik legélesebb kritikusa Orbán Viktor politikájának a néppárton belül. A másik jelölt Manfred Weber, a CSU politikusa, az EPP jelenlegi frakcióvezetője, aki szintén megszavazta a Sargentini-jelentést, de sokáig kifejezetten jó kapcsolatokat ápolt Orbánnal, és a Fidesz kizárása helyett a párbeszéd fontosságát szokta hangsúlyozni. A kongresszusra készülve azt mondta, hogy nyomást kell gyakorolni Orbánra, hogy tartsa be az EU alapértékeit, de a Fidesz kizárása szerinte most nem időszerű – írja a portál. 
A többségi álláspont az, hogy egy határozati javaslat elfogadtatásával kell pacifikálni a belső ellenzéknek számító Fideszt. Az állásfoglalást kezdeményező EPP Elnökség ebben egyebek mellett hitet tesz a liberális demokrácia értékei mellett, méltatja a civil szervezetek demokráciában betöltött szerepét, elfogadhatatlannak ítéli a többség diktatúrájára épülő igazságszolgáltatást és bírálja az európai uniós intézményeket támadó tagállami kormányokat.

A Fidesz kérésére törölték a „liberális demokrácia” kifejezést

Miközben a házigazda a Fidesz kizárásáért lobbizik, a magyar kormánypárt némi sikert is elkönyvelhet ugyanis az említett nyilatkozatból a párt kérésére épp a „liberális demokrácia”  kitétel került ki, és helyette a "kereszténydemokrácia értékei" szófordulat szerepel majd. Mindezt Deutsch Tamás mondta el a Pesti Srácok Helsinkibe küldött tudósítójának. Az ATV eközben honlapján felidézi, hogy nézett volna ki a nyilatkozat eredeti szövege: „A kereszténydemokraták a második világháború után élen jártak az európai liberális demokrácia létrehozásában, mely a zsidó-keresztény értékeken és kereszténydemokrata eszméken alapult. A liberális demokrácia a jogállamiságot, a többpártrendszert, a független médiával megtámogatott erős civil társadalmat, vallásszabadságot, szólás- és gyülekezési szabadságot hirdette. Manapság ezeket az alapértékeket és elveket példátlan kihívások érik”. Ebből a szakaszból törölték  ki a liberális demokráciát. A dokumentum a másik oldalról ugyanakkor elítéli a populizmust, a nacionalista szélsőségeket, a félreinformálást, a diszkriminációt és a jogállamiságot érő fenyegetéseket. A vasfüggöny leomlása óta ez a legnagyobb kockázat az európai szabadság és demokrácia számára. A populizmus és a nacionalizmus nem békíthető ki az alapértékekkel – deklarálják. A javaslat név szerint nem említ egyetlen pártot, a Fideszt sem, de bekezdések szólnak a civil szervezetekről, a humanitárius ügyekről, a korrupcióról, mely súlyos fenyegetés a jogállamiságra. A független igazságszolgáltatás melletti kiállással összefüggésben pedig azt írják: „Az igazságosságot nem lehet összekeverni a többség diktatúrájával”. „Attól viszont tartózkodniuk kell egyes tagállami kormányoknak, hogy hogy összeesküvés-elméleteket gyártsanak az EU-val szemben, és támadják az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet vagy az európai együttműködést” – tartalmazza a nyilatkozattervezet, de semmilyen szankcióról nincs benne szó.
Frissítve: 2018.11.07 17:17

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző