Kezdeményezték a Fidesz kizárását az Európai Néppártból - és kiirtották a liberális demokráciát

Publikálás dátuma
2018.11.07 16:48
Juha Sipilae, a házigazda finn miniszterelnök és Orbán Viktor
Fotó: / MARTTI KAINULAINEN
Helsinkiben ültek össze az EPP vezetői, a házigazda finn kereszténydemokraták pedig jelezték: szívesen látnák házon kívül Orbán Viktort és pártját.
Ritka, amikor egy összejövetel annyira eldurvul, hogy maga a házigazda dobja ki a neveletlen vendéget: az Európai Néppárt Helsinkiben tartott kongresszusán most valami hasonló történt. A kongresszus elején Petteri Orpo, a házigazdának számító finn párt, a Kokoomus elnöke, és egyben Finnország jelenlegi pénzügyminisztere ugyanis  bejelentette, hogy ők benne lennének egy Fidesz kizárását kezdeményező koalícióban – írja a 444.hu.
A lap emlékeztet rá, hogy a kongresszus napirendjén eleve szerepelt egy vita a Fideszről: a frakció képviselőinek nagy része megszavazta szeptemberben a Sargentini-jelentést, vagyis  
az EPP többsége úgy látja, hogy az Orbán-kormány alapjaiban veszélyezteti a jogállamiságot Magyarországon.
Ezzel együtt a fideszes képviselők továbbra is tagjai a frakciónak, és eddig nem volt szó arról, hogy a párt kizárásáról is szavazzanak.  Joseph Daul, a párt elnöke a kongresszusra készülve azt mondta, hogy szembesítik majd Orbán Viktort a problémákkal. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy egy párt kizárásához legalább öt országból hét párt közös kezdeményezése szükséges, hogy a folyamat egyáltalán elindulhasson. Szerda délig még egyetlen párt sem jelezte, hogy el akar indítani egy ilyen kezdeményezést. A kongresszuson döntenek arról is, hogy ki legyen a néppárt jelöltje az Európai Bizottság elnöki székére. Két jelölt van, és az egyikük éppen a Kokoomus politikusa, Alexander Stubb, aki az egyik legélesebb kritikusa Orbán Viktor politikájának a néppárton belül. A másik jelölt Manfred Weber, a CSU politikusa, az EPP jelenlegi frakcióvezetője, aki szintén megszavazta a Sargentini-jelentést, de sokáig kifejezetten jó kapcsolatokat ápolt Orbánnal, és a Fidesz kizárása helyett a párbeszéd fontosságát szokta hangsúlyozni. A kongresszusra készülve azt mondta, hogy nyomást kell gyakorolni Orbánra, hogy tartsa be az EU alapértékeit, de a Fidesz kizárása szerinte most nem időszerű – írja a portál. 
A többségi álláspont az, hogy egy határozati javaslat elfogadtatásával kell pacifikálni a belső ellenzéknek számító Fideszt. Az állásfoglalást kezdeményező EPP Elnökség ebben egyebek mellett hitet tesz a liberális demokrácia értékei mellett, méltatja a civil szervezetek demokráciában betöltött szerepét, elfogadhatatlannak ítéli a többség diktatúrájára épülő igazságszolgáltatást és bírálja az európai uniós intézményeket támadó tagállami kormányokat.

A Fidesz kérésére törölték a „liberális demokrácia” kifejezést

Miközben a házigazda a Fidesz kizárásáért lobbizik, a magyar kormánypárt némi sikert is elkönyvelhet ugyanis az említett nyilatkozatból a párt kérésére épp a „liberális demokrácia”  kitétel került ki, és helyette a "kereszténydemokrácia értékei" szófordulat szerepel majd. Mindezt Deutsch Tamás mondta el a Pesti Srácok Helsinkibe küldött tudósítójának. Az ATV eközben honlapján felidézi, hogy nézett volna ki a nyilatkozat eredeti szövege: „A kereszténydemokraták a második világháború után élen jártak az európai liberális demokrácia létrehozásában, mely a zsidó-keresztény értékeken és kereszténydemokrata eszméken alapult. A liberális demokrácia a jogállamiságot, a többpártrendszert, a független médiával megtámogatott erős civil társadalmat, vallásszabadságot, szólás- és gyülekezési szabadságot hirdette. Manapság ezeket az alapértékeket és elveket példátlan kihívások érik”. Ebből a szakaszból törölték  ki a liberális demokráciát. A dokumentum a másik oldalról ugyanakkor elítéli a populizmust, a nacionalista szélsőségeket, a félreinformálást, a diszkriminációt és a jogállamiságot érő fenyegetéseket. A vasfüggöny leomlása óta ez a legnagyobb kockázat az európai szabadság és demokrácia számára. A populizmus és a nacionalizmus nem békíthető ki az alapértékekkel – deklarálják. A javaslat név szerint nem említ egyetlen pártot, a Fideszt sem, de bekezdések szólnak a civil szervezetekről, a humanitárius ügyekről, a korrupcióról, mely súlyos fenyegetés a jogállamiságra. A független igazságszolgáltatás melletti kiállással összefüggésben pedig azt írják: „Az igazságosságot nem lehet összekeverni a többség diktatúrájával”. „Attól viszont tartózkodniuk kell egyes tagállami kormányoknak, hogy hogy összeesküvés-elméleteket gyártsanak az EU-val szemben, és támadják az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet vagy az európai együttműködést” – tartalmazza a nyilatkozattervezet, de semmilyen szankcióról nincs benne szó.
2018.11.07 16:48
Frissítve: 2018.11.07 17:17

Tessék panaszt tenni: hírhamisítóhoz illő választ küldött az ellenzéknek Papp Dániel

Publikálás dátuma
2019.01.16 21:15

Fotó: Népszava/
Személyeskedő, kioktató hangvételű levélben reagált a kritikus kérdésekre az MTVA vezérigazgatója.
Levélben fordult Papp Dániel MTVA-vezérhez Hadházy Ákos és Szél Bernadett ellenzéki képviselő, 11 kérdésükben pedig a közmédia hírtorzító, manipuláló gyakorlatára próbálta felhívni a figyelmet.  
jogerősen is hírhamisítónak nevezhető Papp-ot többek között saját helyzetéről is kérdezték: „Hogyan lehet valaki az MTVA vezérigazgatója, aki még 2011-ben úgy vágta meg a Daniel Cohn-Bendit-riportot, mintha a zöldpárti EP-képviselő elmenekült volna a kérdései elől, miközben erről szó sem volt? Továbbra is tiltakozik-e amiatt az állítás miatt, hogy Ön hírt hamisított?”
Papp nem tiltakozott, ehelyett annyit írt, hogy „Az MTVA vezérigazgatóját – a törvény értelmében – a Médiatanács elnöke nevezi ki határozatlan időre. E jogköre diszkrecionális.” Hadházyék arra is rákérdeztek, „hogyan sikerült 2012-ben, az Operánál rendezett tüntetésről úgy bejelentkezni, hogy a riporter háta mögött csak rendőrök meg az üres Andrássy út látszódjon?”
Innentől kezdve az MTVA vezére többször is ugyanazt a fordulatot ismételgette a kérdések kapcsán: ha a levélíróknak problémájuk van egy műsorral, forduljanak panasszal a Duna Médiaszolgáltató Zrt-hez. Ez volt a válasza arra, hogy a köztévé híradójában egy évekkel korábban, feltehetően Kairóban készült videót tettek közzé, azt állítva, hogy a kölni szilveszteri események láthatók rajta – de arra is, ha az MTVA-nál úgy vágják meg és közlik módosítva a Pukli Istvánról készült videójukat, hogy az a vágás miatt teljesen új jelentést kap.
A levélváltásnak vannak kifejezetten vicces momentumai is, például az, amikor 
a kérdésre – „belefér-e a közszolgálati alapelvekbe, hogy egy bevándorlásellenes AfD-politikus játssza a hétköznapi, migránsoktól rettegő németet a köztévé riportjában?” – Papp kioktatja a képviselőket, hogy nincs joguk számon kérni egy riporter vagy szerkesztő döntéseit.
Papp arra is frappáns választ adott, hogyan egyeztethető össze a szakma szabályaival, hogy a köztévé híradójában szereplő bangladesi migráns Boszniában egyik nap még békés menekült, másik nap már a határőrökkel harcol? „Úgy, hogy az egyik nap még békés menekültnek mutatkozik, a másik nap pedig agresszív migránsként viselkedik” - válaszolta az MTVA vezére. 
A helyzet az, hogy ez konkrétan nem igaz: a Comment.com olvasója ugyanis egymás mellé illesztette a köztévé két említett felvételét, és látszik, hogy a megszólaltatott bangladesi férfi ugyanabban a beszédhelyzetben van, a hangalámondásos narrációt viszont egyszerűen megváltoztatták.
2019.01.16 21:15

Tamás Ervin: Andrassew sámlija

Publikálás dátuma
2019.01.16 21:08

Fotó: /
Az Andrassew Iván emlékesten, a budapesti Spinoza színpadon január 14-én elhangzott, a Népszava négy éve elhunyt publicisztikai rovatvezetőjéről elnevezett díj idei nyerteseit méltató beszéd.
A Fekete doboz volt egykoron a gyűjtőhelye azoknak a dokumentumfilmeknek, amelyek rendszerszintű kritikát fogalmaztak meg, ezért a nyilvánosság szűk szegleteiben vetíthették csak őket. Alkotóik közül az egyik ikonikus figura ma a legvérmesebben védi az egyre autokratikusabb Orbán-kormányt, mintha nem venné észre, hogy bizonyos elemei kísértetiesen hasonlítanak a Kádár János fémjelezte kor világához, igaz, ott a korrupció tétjei sokkalta pitibbek voltak. Ráadásul akkoriban a valóságnak volt még valami helyi értéke, bemutatása közérdeklődésre tarthatott számot. A legális tájékoztatás is többrétű volt, folyóiratok sora jelentetett meg komoly szociográfiákat, az Élet és Irodalom utolsó oldalán riporttal szerepelni az újságírónak felért egy lovaggá ütéssel, s ne feledjük: a Magyarország felfedezése sorozat kötetei olyan példányszámban találtak olvasóra, amely ma elképzelhetetlen lenne. A valóságnak nincs sok becsülete. Kiment a divatból. Persze vannak bátor oknyomozók, akik jobbára anyagi visszaélések után erednek, a vagyonnyilatkozatokban meg nem említett lakások, földek, ki tudja honnan és hogyan származott pénzek tulajdonosai pedig még csak nem is magyarázkodnak – minek? Legtöbbjük mindent megúszik. Hogy a nagypályásokról ne is beszéljünk. A hatalmi gúla tetején mintha teljesen elvesztették volna valóságérzéküket, a propagandahadtáp maga teszi közzé a várbeli Gundel-menza étlapját, hogy igazolja a főnök puritánságát a puritánsággal nem jellemezhető, frissen felszentelt munkahelyén. A valóság megismerésének igénye társadalmi méretekben is alábbhagyott, ki-ki fanatikus táborokba gyömöszölődve ugrik kliséknek, elmeháborodott hírek, képtelenségek regimentje cibálja rettegéssé, gyűlöletté, demagóg egyoldalúsággá ítéletalkotásunkat. A józanságot, az értelmes diskurzust a cselédszobába szorítják, mert csak a hatalom megőrzésének művészete a fontos – az igazságkeresők munkái hatástalanok, a semmibe vesznek, jobban, mint eddig bármikor. És most itt állunk Andrassew Iván két sámlijával, mert a nagy tekintetű kuratórium idén úgy döntött – juszt is divatba hozza a valóságot, s nem a szokásos eggyel, hanem kettővel jutalmazza azokat, akik szerintük a legtöbbet tettek a valóság kendőzetlen nyomon követéséért. Csillag Ádám és Kácsor Zsolt a két végén fogta meg ezt a munkát. Csillag Ádám évtizedek óta kánikulában, hóban és fagyban viszi kameráját azokra a helyszínekre, ahol történik valami – anno a Dunaszaurusz, mint a rendszerváltás egyik jelképes témája fogta meg őt, ma nincs olyan tüntetés, megmozdulás, ahonnan hiányozna. A jövő szomorú és tanulságos dokumentumtára lehet az anyag, amelynek szerzője. Kácsor Zsolt szépírói eszközökkel, szelídebben harap. Tárcái történetei mélyen emberiek, mindennaposak, mégis lebegnek, úgy képes maróan kritikus, ironikus lenni, hogy közben megértő, egy utcán szerzett ismerős kalandjai tágabb bepillantást engednek a morális elsivatagosodásba, mint némelyik leleplező, ezer káefté szálait kibogozni próbáló akta. Ami ehhez a laudációhoz sajnos még hozzátartozik: ők, ketten, sok-sok pályatársukkal egyetemben jelenleg az egzisztenciális fenyegetettség állapotában élnek és akkor még finoman fogalmaztam. Az ő helyzetük nem a rendszerváltás szégyene, hanem a rendszeré. És még sajnálatosabb, hogy a néhány jeles halott emlékét őrző díjak ápolói messze nincsenek abban a helyzetben,hogy ezen változtassanak. Nincsenek állami pénzen felújított ingatlanjaink, nem oszthatunk járadékot, nem tarthatunk fényes ünneplést. A méltatás, a szerény jutalom, ez az este leginkább az erkölcsi megbecsülésé. Ennyit tehetünk. A sámli egyébként nem azért van, hogy leüljetek, pihenjetek. Álljatok rá nyugodtan. Lássatok és lássanak.
2019.01.16 21:08