A néppárt kongresszusán Európa egysége a valódi tét

Publikálás dátuma
2018.11.07. 08:30

Fotó: ANADOLU AGENCY
Az EPP a Fidesszel békülékeny Manfred Webert választhatja meg a pártcsalád vezető jelöltjének. A magyar kormánypárt kizárása valószínűtlen.
“Kezdetben csak a pénzünkre utazott, most Európa egysége a tét!” A bankókötegek mögött elégedetten mosolygó Orbán Viktort ábrázoló mozgó plakát kedden a brüsszeli EU-negyedben hívta fel a figyelmet a választási kampány kezdetére. A teherautóra szerelt posztert az Európa Parlament liberális frakciója készíttette, nem utolsósorban azért, hogy üzenjen az Európai Néppárt (EPP) másnap kezdődő kongresszusának: elég volt a tétlenségből, végre fel kell venni a harcot az Orbán és elvbarátai által képviselt illiberális politika ellen. A küldötteknek kell dönteniük arról, hogy továbbra is megtűrik-e maguk között a Fideszt és elnökét, vagy ajtót mutatnak nekik — fejtegette a mozgó plakát indulása előtt Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető. 
A kontinens mérsékelt konzervatív és kereszténydemokrata politikai szervezeteit tömörítő pártcsalád szerdán kezdődő kongresszusa azonban nem készül végső leszámolásra sem Orbán Viktorral, sem a Fidesszel. A magyar tagpárt felfüggesztését vagy kizárását eddig egyetlen tagszervezet sem kezdeményezte, és a vitás kérdések sem szerepelnek a hivatalos napirenden. A kétnapos tanácskozás elsődleges célja, hogy letegye az asztalra az EPP választási programját és megválassza vezető jelöltjét az Európai Bizottság elnöki posztjára. A kongresszuson a Néppárt elnökségi tagjai, tagpártjainak elnökei, állam- és kormányfői, az EU intézmények néppárti vezetői és a nemzeti küldöttségek tagjai vesznek részt. A pártcsalád egy határozati javaslat elfogadtatásával próbálja leszerelni a belső ellenzéknek számító Fideszt. Mint a Népszava elsőként beszámolt róla, az állásfoglalást kezdeményező EPP Elnökség ebben egyebek mellett hitet tesz a liberális demokrácia értékei mellett, méltatja a civil szervezetek demokráciában betöltött szerepét, elfogadhatatlannak ítéli a többség diktatúrájára épülő igazságszolgáltatást és bírálja az európai uniós intézményeket támadó tagállami kormányokat. Ha Orbán Viktor és párttársai megszavazzák a határozatot, akkor az EPP-nek nem kell megint a Fidesszel küzdenie, és egységet mutatva indulhat harcba az EP-választásokon — vélekedik az európai kereszténydemokrata vezetők többsége. Ahogyan egy Néppárthoz közel álló forrásunk fogalmazott: jövő májusig biztosan nem kerül sor kenyértörésre a pártcsalád és a magyar tagszervezet között. Már csak azért sem, mert válás esetén az EPP-nek nem lenne magyarországi szervezete, amit nem engedhet meg magának. A kereszténydemokraták attól is tartanak, hogy Orbán Viktor beváltaná fenyegetését, és egy rivális jobboldali politikai csoportot hozna létre a következő Európai Parlamentben. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy több tagszervezet is támogatja a Fideszt, köztük a bajor CSU, a francia és a spanyol tagpártok — hallottuk. Alexander Stubb volt finn kormányfő, aki az Európai Néppárt vezető jelöltjeként szeretne az EP választási kampány élére állni, majd győztesként az Európai Bizottság elnöki székébe ülni, éppen az illiberális politika éles bírálatával igyekszik megkülönböztetni magát vetélytársától, a bajor CSU-hoz tartozó Manfred Weber parlamenti frakcióvezetőtől. A kongresszus csütörtökön kettejük közül választja meg a vezető jelöltjét, aki azután eséllyel indulhat Jean-Claude Juncker jövő ősszel megüresedő posztjáért. Stubb és Weber eltérő stílusa és fellépése tükrözi programjuk különbözőségét. A finn politikus kívülállóként próbálja “eladni magát”, míg bajor riválisa a politikai elit embere, akit az EPP vezetősége és valamennyi kormányfői tisztséget betöltő politikusa támogat, köztük Orbán Viktor. Manfred Weber a pártcsalád konzervatív szárnyához tartozik, míg Alexander Stubb inkább a liberálishoz. A bajor keresztényszocialista megszavazta a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárást kezdeményező európai parlamenti jelentést, de továbbra sem híve a szakításnak a magyarokkal. Minden megszólalásában a párbeszéd, a hídépítés fontosságát hangsúlyozza, Alexander Stubb viszont inkább ultimátumot adna a magyar kormányfőnek: vagy tartsa be az EU és az EPP értékeit, vagy távozzon a pártcsaládból. A jelek szerint számára is elfogadható lenne a határozati javaslat megszavaztatása. Szinte mindenki biztosra veszi, hogy a helsinki kongresszus Manfred Webert fogja megválasztani az Európai Néppárt vezető jelöltjének. Pusztán az a kérdés, hogy mekkora aránnyal fog győzni a csütörtöki szavazáson. Alexander Stubb szeretett volna nyílt vitában megmérkőzni ellenfelével, de ebből csak egy félórás pódiumbeszélgetés lesz, amelyet szerda este rendeznek. A győztes nagy eséllyel indulhat a bizottsági elnöki posztért, mivel az előrejelzések szerint az EPP marad a kontinens legerősebb pártcsaládja és az EP legnagyobb frakciója. Az EU szerződései szerint a tisztség betöltőjének jelölése során figyelembe kell venni a parlamenti választásokon kialakult erőviszonyokat. Az uniós képviselőtestületben ezt sokan úgy értelmezik, hogy a különböző pártok által állított Spitzenkandidatok közül kerülhet ki Juncker utóda. A jelölés jogával felruházott állam- és kormányfők ezt nem néznék jó szemmel, és ugyancsak az uniós jogra hivatkozva maguknak vindikálják a kiválasztás jogát. Sokan épp emiatt vélik úgy, hogy nem Manfred Weber lesz a befutó, ő csak helyet csinál egy másik politikusnak, aki majd győztesen jöhet ki az intézményi alkudozásból.

Helsinki számokban

758 szavazati joggal felruházott küldött 29 tagú Fidesz delegáció 5 tagú KDNP delegáció 40 megfigyelő 7 sürgősségi határozati javaslat 2 határozati javaslat 4 politikai dokumentum 

Részletek a kongresszusi dokumentumokból:

• “Miközben fontosnak tartjuk, hogy a szakképzett munkaerőt az Unión belülről biztosítsuk a gazdaság számára, szükségünk van a migráció célzott megközelítésére is, figyelembe véve a tagállami hatásköröket.”      • “A demokrácia és a jogállam támogatása az EU-ban és nemzetközi szinten is politikánk sarokköve. A civil szervezetek szűkülő élettere a tekintélyelvű országokban fenyegetést jelenthet szabadságunkra.” • “Növekvő veszélyt jelentenek politikánkra azok a befolyásolási kísérletek, amelyek a politikai korrupcióban, a kíberhadviselésben, az álhírek terjesztésében és a pártok valamint mozgalmak közvetlen vagy közvetett támogatásában testesülnek meg. Ezek legegyértelműbb példáját az Orosz Föderáció nyújtja.”

Timmermans a baloldal jelöltje

Az Európai Szocialisták Pártjában (PES) már eldőlt a párviadal: a holland Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi első alelnöke lesz a baloldal vezető jelöltje az EP-kampányban. Eddigi riválisa, Maroš Šefčovič bizottsági alelnök, meg sem várva a decemberre összehívott kongresszus döntését, önként visszalépett kollégája javára. A szlovák nemzetiségű politikus az egyetlen közép- és kelet-európaiként próbálta megmérettetni magát a bizottsági elnöki posztért folyó küzdelemben. Egy szocialista forrásunk szerint az energiauniót felügyelő Šefčovič időben belátta, hogy nem lenne esélye Timmermans-szal szemben. Szergej Sztanisev, a PES elnöke szerint a holland politikus a demokrácia és a jogállam egyik legfőbb védelmezője Európában, az egyenlőség, a nőjogok, a méltányos bánásmód bajnoka.   

Lejárt egy amerikai ultimátum, drákói szankciók várnak Oroszországra

Publikálás dátuma
2018.11.07. 08:02
Illusztráció
Fotó: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP
Oroszország továbbra sem tartja be az Egyesült Államok vegyi fegyverek tilalmára vonatkozó szabályozását, így bővülhetnek a Novicsok-támadás után belengetett büntető intézkedések.
Kedden járt le az a 90 napos határidő, ameddig Moszkvának eleget kellett volna tennie a vegyi fegyverek alkalmazásának megelőzéséről szóló, 1991-ben született amerikai törvény előírásainak. Ez nem történt meg, jelentette be Heather Nauert külügyi szóvivő az MTI tájékoztatása szerint. Emiatt Washington bővíteni fogja a Nagy-Britanniában Novicsok idegméreggel elkövetett merénylet után már foganatosított büntetőintézkedéseket.
A Trump-kormányzat azonban nem kíván a frissen újraválasztott kongresszussal történő konzultációk nélkül döntést hozni. Heather Nauert a kommünikében nem jelölt meg határidőt sem a konzultációkra, sem az kormányzat várható döntésére.
Hogy pontosan milyen szankciókkal büntethetik Oroszország vegyifegyver-használatát, szintén nem nyilvános. A törvényi szabályozás ugyanakkor három csoportnyi büntető intézkedés alkalmazását írja elő, melyeket egy hatos csokorból választhat Donald Trump elnök - írja a Guardian.
A korlátozások érinthetik
  • a fejlesztési támogatásokat;
  • a banki kölcsönöket;
  • a nem élelmiszeripari exportot és importot;
  • a diplomáciai kapcsolatok leépítését;
  • az Aeroflot orosz állami légitársaság leszállási engedélyeinek felfüggesztését.
Az előzetes szankciók a biztonsági technológiához fűződnek. Az akkori amerikai nyilatkozatok szerint drákói szigorral lép fel az ország a Kreml ellen, a nyomást fokozatosan növelve. Az újabb intézkedések egy olyan sorba illeszkednek, melynek részei a Krím megszállásáért kivetett 2014-es szankciók és az orosz kormány érdekében ténykedő oligarchák 2012-es büntetése is.
Eközben a kongresszus - Amerika biztonságának fenyegetéséért - saját büntető intézkedést is kilátásba helyezett Moszkvával szemben. Ez az Egyesült Államok polgárainak Oroszországban történő költéseit és befektetéseit korlátozná.
Szerző

Amerika visszanyeste Trump szárnyát

Publikálás dátuma
2018.11.07. 06:55

Fotó: AFP / SAUL LOEB
Az ellenzék megszerezte a Képviselőházat, ugyanakkor a republikánusok még növelni is tudták többségüket a Szenátusban. A "félidős" választások nyomán szűkült az elnök mozgástere.
Nem szökőár, csupán közepes erejű kék hullám söpört végig az Egyesült Államokon, de ez is elégnek tűnik ahhoz, hogy megváltoztassa a politikai tájképet. A voksokat még sok helyen javában számolják, de Donald Trump már felhívta Nancy Pelosit, az alsóház korábbi és leendő elnökét, hogy gratuláljon neki a Demokrata Párt sikeréhez. Az ellenzék biztosan több helyet hódított el a többség megszerzéséhez szükséges 23-nál. A végeredmény valahol 32-35 körül lehet, ami a 435 tagú testületben viszonylag szilárd pozíciót biztosít a Fehér Házzal szemben várható küzdelmekhez. Az utolsó héten nagyon erősen kampányoló Trump azonban megőrizte, sőt, megerősítette a Republikánus Párt feletti ellenőrzését. A Szenátusban az eddigi 51:49-esről akár 55:45-ösre is nőhet a konzervatív többség. A választási matematika miatt itt eleve hátrányból induló demokrata pártiak több érzékeny vereséget szenvedtek néhány erősen konzervatív államban és elveszítettek pár mérsékeltnek számító politikust. A választási térkép viszonylag egyszerű: a nagy és közepes városok, illetve közvetlen szomszédságuk a Demokrata Pártra szavaztak, a vidéki lakosság, különösen az ország belsejében a Republikánus Párt - és ezen belül különösen Donald Trump - bázisa maradt. Az egyetemet végzettek és a kisebbségiek döntő többsége annak ellenére is az elnök ellen szavazott, hogy az amerikai gazdaság helyzete jó és a bérek is növekedésnek indultak. A felmérések szerint nagyon sok embert motivált az egészségügyi biztosítás féltése, de az alacsonyabb iskolai végzettségű, tájékozatlanabb emberek körében Trump bevándorlóellenes riogatása sem maradt hatástalan. Pelosi győzelmi beszédében együttműködést és átláthatóságot ígért, illetve azt, amit kivétel nélkül minden amerikai politikus szokott a választási győzelem éjszakáján: a hatalom visszaadását a népnek. Ha ez szólam is marad, az ellenzék januártól alighanem komolyan meg fogja keseríteni Trump életét. Elsőként rögtön azzal, hogy bekéri a milliárdos elnök adóbevallásait. Nagy érdeklődés várja a az oroszok 2016-os választási beavatkozását vizsgáló Robert Mueller vizsgálatának eddig visszatartott eredményeit is. Bár Trump jogi elmozdítása a szenátusi eredmények ismeretében nyilván lekerült a napirendről, az elnöknek komoly problémái lehetnek, ha a volt FBI igazgató bizonyítékokat talált az oroszokkal való törvénytelen együttműködésre.
Frissítve: 2018.11.08. 11:38