A néppárt kongresszusán Európa egysége a valódi tét

Publikálás dátuma
2018.11.07 08:30

Fotó: ANADOLU AGENCY/
Az EPP a Fidesszel békülékeny Manfred Webert választhatja meg a pártcsalád vezető jelöltjének. A magyar kormánypárt kizárása valószínűtlen.
“Kezdetben csak a pénzünkre utazott, most Európa egysége a tét!” A bankókötegek mögött elégedetten mosolygó Orbán Viktort ábrázoló mozgó plakát kedden a brüsszeli EU-negyedben hívta fel a figyelmet a választási kampány kezdetére. A teherautóra szerelt posztert az Európa Parlament liberális frakciója készíttette, nem utolsósorban azért, hogy üzenjen az Európai Néppárt (EPP) másnap kezdődő kongresszusának: elég volt a tétlenségből, végre fel kell venni a harcot az Orbán és elvbarátai által képviselt illiberális politika ellen. A küldötteknek kell dönteniük arról, hogy továbbra is megtűrik-e maguk között a Fideszt és elnökét, vagy ajtót mutatnak nekik — fejtegette a mozgó plakát indulása előtt Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető. 
A kontinens mérsékelt konzervatív és kereszténydemokrata politikai szervezeteit tömörítő pártcsalád szerdán kezdődő kongresszusa azonban nem készül végső leszámolásra sem Orbán Viktorral, sem a Fidesszel. A magyar tagpárt felfüggesztését vagy kizárását eddig egyetlen tagszervezet sem kezdeményezte, és a vitás kérdések sem szerepelnek a hivatalos napirenden. A kétnapos tanácskozás elsődleges célja, hogy letegye az asztalra az EPP választási programját és megválassza vezető jelöltjét az Európai Bizottság elnöki posztjára. A kongresszuson a Néppárt elnökségi tagjai, tagpártjainak elnökei, állam- és kormányfői, az EU intézmények néppárti vezetői és a nemzeti küldöttségek tagjai vesznek részt. A pártcsalád egy határozati javaslat elfogadtatásával próbálja leszerelni a belső ellenzéknek számító Fideszt. Mint a Népszava elsőként beszámolt róla, az állásfoglalást kezdeményező EPP Elnökség ebben egyebek mellett hitet tesz a liberális demokrácia értékei mellett, méltatja a civil szervezetek demokráciában betöltött szerepét, elfogadhatatlannak ítéli a többség diktatúrájára épülő igazságszolgáltatást és bírálja az európai uniós intézményeket támadó tagállami kormányokat. Ha Orbán Viktor és párttársai megszavazzák a határozatot, akkor az EPP-nek nem kell megint a Fidesszel küzdenie, és egységet mutatva indulhat harcba az EP-választásokon — vélekedik az európai kereszténydemokrata vezetők többsége. Ahogyan egy Néppárthoz közel álló forrásunk fogalmazott: jövő májusig biztosan nem kerül sor kenyértörésre a pártcsalád és a magyar tagszervezet között. Már csak azért sem, mert válás esetén az EPP-nek nem lenne magyarországi szervezete, amit nem engedhet meg magának. A kereszténydemokraták attól is tartanak, hogy Orbán Viktor beváltaná fenyegetését, és egy rivális jobboldali politikai csoportot hozna létre a következő Európai Parlamentben. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy több tagszervezet is támogatja a Fideszt, köztük a bajor CSU, a francia és a spanyol tagpártok — hallottuk. Alexander Stubb volt finn kormányfő, aki az Európai Néppárt vezető jelöltjeként szeretne az EP választási kampány élére állni, majd győztesként az Európai Bizottság elnöki székébe ülni, éppen az illiberális politika éles bírálatával igyekszik megkülönböztetni magát vetélytársától, a bajor CSU-hoz tartozó Manfred Weber parlamenti frakcióvezetőtől. A kongresszus csütörtökön kettejük közül választja meg a vezető jelöltjét, aki azután eséllyel indulhat Jean-Claude Juncker jövő ősszel megüresedő posztjáért. Stubb és Weber eltérő stílusa és fellépése tükrözi programjuk különbözőségét. A finn politikus kívülállóként próbálja “eladni magát”, míg bajor riválisa a politikai elit embere, akit az EPP vezetősége és valamennyi kormányfői tisztséget betöltő politikusa támogat, köztük Orbán Viktor. Manfred Weber a pártcsalád konzervatív szárnyához tartozik, míg Alexander Stubb inkább a liberálishoz. A bajor keresztényszocialista megszavazta a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárást kezdeményező európai parlamenti jelentést, de továbbra sem híve a szakításnak a magyarokkal. Minden megszólalásában a párbeszéd, a hídépítés fontosságát hangsúlyozza, Alexander Stubb viszont inkább ultimátumot adna a magyar kormányfőnek: vagy tartsa be az EU és az EPP értékeit, vagy távozzon a pártcsaládból. A jelek szerint számára is elfogadható lenne a határozati javaslat megszavaztatása. Szinte mindenki biztosra veszi, hogy a helsinki kongresszus Manfred Webert fogja megválasztani az Európai Néppárt vezető jelöltjének. Pusztán az a kérdés, hogy mekkora aránnyal fog győzni a csütörtöki szavazáson. Alexander Stubb szeretett volna nyílt vitában megmérkőzni ellenfelével, de ebből csak egy félórás pódiumbeszélgetés lesz, amelyet szerda este rendeznek. A győztes nagy eséllyel indulhat a bizottsági elnöki posztért, mivel az előrejelzések szerint az EPP marad a kontinens legerősebb pártcsaládja és az EP legnagyobb frakciója. Az EU szerződései szerint a tisztség betöltőjének jelölése során figyelembe kell venni a parlamenti választásokon kialakult erőviszonyokat. Az uniós képviselőtestületben ezt sokan úgy értelmezik, hogy a különböző pártok által állított Spitzenkandidatok közül kerülhet ki Juncker utóda. A jelölés jogával felruházott állam- és kormányfők ezt nem néznék jó szemmel, és ugyancsak az uniós jogra hivatkozva maguknak vindikálják a kiválasztás jogát. Sokan épp emiatt vélik úgy, hogy nem Manfred Weber lesz a befutó, ő csak helyet csinál egy másik politikusnak, aki majd győztesen jöhet ki az intézményi alkudozásból.

Helsinki számokban

758 szavazati joggal felruházott küldött 29 tagú Fidesz delegáció 5 tagú KDNP delegáció 40 megfigyelő 7 sürgősségi határozati javaslat 2 határozati javaslat 4 politikai dokumentum 

Részletek a kongresszusi dokumentumokból:

• “Miközben fontosnak tartjuk, hogy a szakképzett munkaerőt az Unión belülről biztosítsuk a gazdaság számára, szükségünk van a migráció célzott megközelítésére is, figyelembe véve a tagállami hatásköröket.”      • “A demokrácia és a jogállam támogatása az EU-ban és nemzetközi szinten is politikánk sarokköve. A civil szervezetek szűkülő élettere a tekintélyelvű országokban fenyegetést jelenthet szabadságunkra.” • “Növekvő veszélyt jelentenek politikánkra azok a befolyásolási kísérletek, amelyek a politikai korrupcióban, a kíberhadviselésben, az álhírek terjesztésében és a pártok valamint mozgalmak közvetlen vagy közvetett támogatásában testesülnek meg. Ezek legegyértelműbb példáját az Orosz Föderáció nyújtja.”

Timmermans a baloldal jelöltje

Az Európai Szocialisták Pártjában (PES) már eldőlt a párviadal: a holland Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi első alelnöke lesz a baloldal vezető jelöltje az EP-kampányban. Eddigi riválisa, Maroš Šefčovič bizottsági alelnök, meg sem várva a decemberre összehívott kongresszus döntését, önként visszalépett kollégája javára. A szlovák nemzetiségű politikus az egyetlen közép- és kelet-európaiként próbálta megmérettetni magát a bizottsági elnöki posztért folyó küzdelemben. Egy szocialista forrásunk szerint az energiauniót felügyelő Šefčovič időben belátta, hogy nem lenne esélye Timmermans-szal szemben. Szergej Sztanisev, a PES elnöke szerint a holland politikus a demokrácia és a jogállam egyik legfőbb védelmezője Európában, az egyenlőség, a nőjogok, a méltányos bánásmód bajnoka.   

2018.11.07 08:30
Frissítve: 2018.11.07 08:30

Trump ügyvédje nem zárja ki, hogy a kampánycsapat tagjai összejátszottak az oroszokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:05

Fotó: / Chris Kleponis
Donald Trump amerikai elnök ügyvédje, Rudolph Giuliani egy televíziós interjúban csütörtökön kijelentette: az elnök ugyan nem játszott össze az oroszokkal, de kampánycsapatának tagjaival kapcsolatban ezt már nem zárja ki.
Giuliani, aki korábban többször is azt hangoztatta, hogy az elnök környezetéből soha senki nem játszott össze oroszokkal, a CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: "soha nem mondtam azt, hogy nem volt összejátszás a kampánycsapat vagy egyes tagjai részéről. Fogalmam sincs erről."

Hangsúlyozta ugyanakkor: nincs bizonyíték arra, hogy Donald Trump összejátszott volna oroszokkal, hogy meghekkeljék a Demokrata Párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság elektronikus leveleit. Giuliani ezzel a bizottság e-mailjeinek a 2016-os elnökválasztási kampányban történt meghekkelésére utalt, amelynek nyomán az ellopott elektronikus leveleket a sajtóban hozták nyilvánosságra. "Az elnök nem játszott össze Oroszországgal" - szögezte le az ügyvéd.

Szavaira több demokrata párti törvényhozó reagált. Richard Durbin szenátor például az MSNBC televíziónak azt nyilatkozta: Giuliani ezzel mintha elismerte volna, hogy tudomása van a Trump kampánycsapata és oroszok közötti összejátszásról. "Ez beismerés az elnök ügyvédje részéről" - fogalmazott Durbin.

A The Wall Street Journal csütörtökön arról közölt értesüléseket, hogy Michael Cohen, Trump volt személyes ügyvédje - akit több mint háromévi börtönre ítéltek adó- és banki csalásért és a kampányfinanszírozási törvények megsértéséért - 2016-ban egy technológiai vállalatot felkért arra, hogy manipuláljon két közvélemény-kutatást Trump érdekében. Cohen a cikk megjelenése után Twitter - üzenetében elismerte ezt, hozzátéve, hogy Donald Trump utasítására cselekedett.
2019.01.17 21:05

Tovább tart a Brexit-dráma

Publikálás dátuma
2019.01.17 20:22

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megkezdte a majdnem összpárti konzultációt a parlament számára elfogadhatónak látszó forgatókönyvekről.
Csütörtökön a westminsteri parlament alsóházának nyomasztóan zsúfolt ülésterméből a Downing Street 10.-be helyeződött át a Brexitet végleges formájába öntő keserves folyamat. 24 órával “történelmi” veresége után Theresa May számszerűen szerény, de annál fontosabb győzelmet aratott, amikor 325-306 arányban visszaverte a kormány ellen Jeremy Corbyn által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök öröme rövid életű is lehet. Lapértesülés szerint a Munkáspárt vezetője a következő hetekben-hónapokban többször is kezdeményez majd bizalmatlansági szavazást, amíg egyszer szerencsés lesz és kiharcolja az idő előtti parlamenti választást. Most az északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselőjének támogatása mentette meg a kormányt. Ha May akárcsak egy DUP honatya rokonszenvét nem élvezte volna, csütörtökön már egy új kormány létrehozásán gondolkozott volna a szigetország.    A szavazópolgárok a Brexit-megegyezés parlamenti elutasítását megelőző napokban továbbra is Theresa May-t akarták a Downing Street 10.-ben látni. A The Times által rendelt friss YouGov közvélemény-kutatás szerint a kormányfő támogatottsága 36, Jeremy Corbyné 20 százalékos, ám feltűnően magas a bizonytalanok 41 százalékos aránya. A kormány szerény hazai és nemzetközi megítélése ellenére a Konzervatív Párt 39 százalékos, a Munkáspárt 34, a Liberális Demokraták 11 százalékos népszerűségnek örvendenek. Különösen a Brexit-párti voksolók vonzódnak a torykhoz. 59 százalékuk szavazna most a Konzervatívokra és csak 19 százalékuk a Munkáspártra. Közben Andrea Leadsom, az alsóház kormánypárti többségének vezetője bejelentette, hogy a kormány jövő hétfőn benyújtja a Brexittel kapcsolatos “következő lépések” tervét. Az indítványról kedden egész napos vitát rendeznek, amit este újabb szavazás követ. Theresa May közvetlenül a bizalmatlansági indítvány megnyerése után konzultációra hívta meg a parlamenti pártok vezetőit és a Ház legbefolyásosabb tisztségviselőit. A kormányfő, sőt saját pártja “csalódottságát” kiváltva Jeremy Corbyn, mint ezt csütörtökön Theresa May-hez intézett levelében is kifejtette, csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha May elhatárolódik a “no-deal” lehetőségétől. Ezt az álláspontot a Munkáspárt 2017-es választási programjában és 2018-as éves konferenciáján is rögzítette. Az ellenzék vezére szerint azt a 4,2 milliárd fontot, amit a kormány a megállapodás nélküli kilépés fájdalmainak enyhítésére félretett, a közszolgáltatások és a szociális támogatások javítására kellene fordítani.  Twitter üzenetében Mike Gapes Labour-képviselő felvetette, “úgy látszik, Corbyn a Hamásszal, a Hezbollah-al, Asszáddal és Iránnal minden előfeltétel nélkül kész dialógust folytatni, az Egyesült Királyság miniszterelnökével azonban nem, Vajon miért?”. A szigetország vitathatatlan válsága közepette képviselők különböző csoportjai, sőt a kormány tagjai legalább négy B-tervben gondolkoznak. Úgy tűnik, a mérleg nyelve a “puha” Brexit” felé tolódik el. A parlamenti aritmetika arra kényszerítheti Theresa May-t, hogy eddigi hajthatatlanságát feladva fogadjon el - legalább ideiglenesen - egyfajta vámuniót. Az egységes piaci és vámuniós tagságot jelentő norvég minta követői abban bíznak, hogy ezzel a megoldással a képviselők többsége egyet tudna érteni. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője és Dominic Grieve, a Konzervatívok volt legfőbb ügyésze a nép véleményének meghallgatása, azaz egy második népszavazás mellett kardoskodik. A Munkáspárt javaslata Corbyn levele szerint egy új, átfogó vámunió és egy erős egységes piaci szabályozás az EU és az Egyesült Királyság között, valamint a munkavállalói jogok és a környezet védelme. Amiben szinte mindenki egyetért, az az északír “backstop” rendezés veszélyének eltávolítása az egyezmény szövegéből. Hetven nappal az EU-tagság lefújása előtt egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság felkéri Brüsszelt, hosszabbítsa meg a március 29-i határidőt. Az unió több vezetője is jelezte már, erre lehetősége lát. Philip Hammond pénzügyminiszter a Brexit-deal katasztrofális fogadtatása után több száz üzletembert próbált megnyugtatni egy telefonkonferencián, és az egyik felvetett opció éppen az “extra time” volt.  
2019.01.17 20:22