A néppárt kongresszusán Európa egysége a valódi tét

Publikálás dátuma
2018.11.07 08:30

Fotó: ANADOLU AGENCY/
Az EPP a Fidesszel békülékeny Manfred Webert választhatja meg a pártcsalád vezető jelöltjének. A magyar kormánypárt kizárása valószínűtlen.
“Kezdetben csak a pénzünkre utazott, most Európa egysége a tét!” A bankókötegek mögött elégedetten mosolygó Orbán Viktort ábrázoló mozgó plakát kedden a brüsszeli EU-negyedben hívta fel a figyelmet a választási kampány kezdetére. A teherautóra szerelt posztert az Európa Parlament liberális frakciója készíttette, nem utolsósorban azért, hogy üzenjen az Európai Néppárt (EPP) másnap kezdődő kongresszusának: elég volt a tétlenségből, végre fel kell venni a harcot az Orbán és elvbarátai által képviselt illiberális politika ellen. A küldötteknek kell dönteniük arról, hogy továbbra is megtűrik-e maguk között a Fideszt és elnökét, vagy ajtót mutatnak nekik — fejtegette a mozgó plakát indulása előtt Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető. 
A kontinens mérsékelt konzervatív és kereszténydemokrata politikai szervezeteit tömörítő pártcsalád szerdán kezdődő kongresszusa azonban nem készül végső leszámolásra sem Orbán Viktorral, sem a Fidesszel. A magyar tagpárt felfüggesztését vagy kizárását eddig egyetlen tagszervezet sem kezdeményezte, és a vitás kérdések sem szerepelnek a hivatalos napirenden. A kétnapos tanácskozás elsődleges célja, hogy letegye az asztalra az EPP választási programját és megválassza vezető jelöltjét az Európai Bizottság elnöki posztjára. A kongresszuson a Néppárt elnökségi tagjai, tagpártjainak elnökei, állam- és kormányfői, az EU intézmények néppárti vezetői és a nemzeti küldöttségek tagjai vesznek részt. A pártcsalád egy határozati javaslat elfogadtatásával próbálja leszerelni a belső ellenzéknek számító Fideszt. Mint a Népszava elsőként beszámolt róla, az állásfoglalást kezdeményező EPP Elnökség ebben egyebek mellett hitet tesz a liberális demokrácia értékei mellett, méltatja a civil szervezetek demokráciában betöltött szerepét, elfogadhatatlannak ítéli a többség diktatúrájára épülő igazságszolgáltatást és bírálja az európai uniós intézményeket támadó tagállami kormányokat. Ha Orbán Viktor és párttársai megszavazzák a határozatot, akkor az EPP-nek nem kell megint a Fidesszel küzdenie, és egységet mutatva indulhat harcba az EP-választásokon — vélekedik az európai kereszténydemokrata vezetők többsége. Ahogyan egy Néppárthoz közel álló forrásunk fogalmazott: jövő májusig biztosan nem kerül sor kenyértörésre a pártcsalád és a magyar tagszervezet között. Már csak azért sem, mert válás esetén az EPP-nek nem lenne magyarországi szervezete, amit nem engedhet meg magának. A kereszténydemokraták attól is tartanak, hogy Orbán Viktor beváltaná fenyegetését, és egy rivális jobboldali politikai csoportot hozna létre a következő Európai Parlamentben. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy több tagszervezet is támogatja a Fideszt, köztük a bajor CSU, a francia és a spanyol tagpártok — hallottuk. Alexander Stubb volt finn kormányfő, aki az Európai Néppárt vezető jelöltjeként szeretne az EP választási kampány élére állni, majd győztesként az Európai Bizottság elnöki székébe ülni, éppen az illiberális politika éles bírálatával igyekszik megkülönböztetni magát vetélytársától, a bajor CSU-hoz tartozó Manfred Weber parlamenti frakcióvezetőtől. A kongresszus csütörtökön kettejük közül választja meg a vezető jelöltjét, aki azután eséllyel indulhat Jean-Claude Juncker jövő ősszel megüresedő posztjáért. Stubb és Weber eltérő stílusa és fellépése tükrözi programjuk különbözőségét. A finn politikus kívülállóként próbálja “eladni magát”, míg bajor riválisa a politikai elit embere, akit az EPP vezetősége és valamennyi kormányfői tisztséget betöltő politikusa támogat, köztük Orbán Viktor. Manfred Weber a pártcsalád konzervatív szárnyához tartozik, míg Alexander Stubb inkább a liberálishoz. A bajor keresztényszocialista megszavazta a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárást kezdeményező európai parlamenti jelentést, de továbbra sem híve a szakításnak a magyarokkal. Minden megszólalásában a párbeszéd, a hídépítés fontosságát hangsúlyozza, Alexander Stubb viszont inkább ultimátumot adna a magyar kormányfőnek: vagy tartsa be az EU és az EPP értékeit, vagy távozzon a pártcsaládból. A jelek szerint számára is elfogadható lenne a határozati javaslat megszavaztatása. Szinte mindenki biztosra veszi, hogy a helsinki kongresszus Manfred Webert fogja megválasztani az Európai Néppárt vezető jelöltjének. Pusztán az a kérdés, hogy mekkora aránnyal fog győzni a csütörtöki szavazáson. Alexander Stubb szeretett volna nyílt vitában megmérkőzni ellenfelével, de ebből csak egy félórás pódiumbeszélgetés lesz, amelyet szerda este rendeznek. A győztes nagy eséllyel indulhat a bizottsági elnöki posztért, mivel az előrejelzések szerint az EPP marad a kontinens legerősebb pártcsaládja és az EP legnagyobb frakciója. Az EU szerződései szerint a tisztség betöltőjének jelölése során figyelembe kell venni a parlamenti választásokon kialakult erőviszonyokat. Az uniós képviselőtestületben ezt sokan úgy értelmezik, hogy a különböző pártok által állított Spitzenkandidatok közül kerülhet ki Juncker utóda. A jelölés jogával felruházott állam- és kormányfők ezt nem néznék jó szemmel, és ugyancsak az uniós jogra hivatkozva maguknak vindikálják a kiválasztás jogát. Sokan épp emiatt vélik úgy, hogy nem Manfred Weber lesz a befutó, ő csak helyet csinál egy másik politikusnak, aki majd győztesen jöhet ki az intézményi alkudozásból.

Helsinki számokban

758 szavazati joggal felruházott küldött 29 tagú Fidesz delegáció 5 tagú KDNP delegáció 40 megfigyelő 7 sürgősségi határozati javaslat 2 határozati javaslat 4 politikai dokumentum 

Részletek a kongresszusi dokumentumokból:

• “Miközben fontosnak tartjuk, hogy a szakképzett munkaerőt az Unión belülről biztosítsuk a gazdaság számára, szükségünk van a migráció célzott megközelítésére is, figyelembe véve a tagállami hatásköröket.”      • “A demokrácia és a jogállam támogatása az EU-ban és nemzetközi szinten is politikánk sarokköve. A civil szervezetek szűkülő élettere a tekintélyelvű országokban fenyegetést jelenthet szabadságunkra.” • “Növekvő veszélyt jelentenek politikánkra azok a befolyásolási kísérletek, amelyek a politikai korrupcióban, a kíberhadviselésben, az álhírek terjesztésében és a pártok valamint mozgalmak közvetlen vagy közvetett támogatásában testesülnek meg. Ezek legegyértelműbb példáját az Orosz Föderáció nyújtja.”

Timmermans a baloldal jelöltje

Az Európai Szocialisták Pártjában (PES) már eldőlt a párviadal: a holland Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi első alelnöke lesz a baloldal vezető jelöltje az EP-kampányban. Eddigi riválisa, Maroš Šefčovič bizottsági alelnök, meg sem várva a decemberre összehívott kongresszus döntését, önként visszalépett kollégája javára. A szlovák nemzetiségű politikus az egyetlen közép- és kelet-európaiként próbálta megmérettetni magát a bizottsági elnöki posztért folyó küzdelemben. Egy szocialista forrásunk szerint az energiauniót felügyelő Šefčovič időben belátta, hogy nem lenne esélye Timmermans-szal szemben. Szergej Sztanisev, a PES elnöke szerint a holland politikus a demokrácia és a jogállam egyik legfőbb védelmezője Európában, az egyenlőség, a nőjogok, a méltányos bánásmód bajnoka.   

2018.11.07 08:30
Frissítve: 2018.11.07 08:30

Bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetik, May foggal-körömmel kapaszkodik Brexitjébe

Publikálás dátuma
2018.11.15 19:13

Fotó: AFP/
Miniszterek lemondása után, bizalmatlansági indítvány fenyegetése előtt mutatta be Theresa May a Brüsszellel kötött megállapodást a parlament alsóházában.
Rövid ideig tartott Theresa May szerda este, a Downing Street 10. előtt villogtatott elégedettsége azután, hogy kormányával sikerült elfogadtatnia a Brüsszellel előző nap kialkudott Brexit-megállapodást. A konzervatív kormányfő már ebben az eufórikus hangulatban is elismerte, hogy “szenvedélyes vita után” sikerült eljutni a “kollektív döntéshez”. Azt hangoztatta, hogy az alternatíva a megállapodás nélküli kiválás, vagy a Brexit meghiúsulása lett volna. A brit sajtóhoz kiszivárgott információk szerint a mintegy harminc tagú kabinet majdnem harmada ellenezte az alkut. A vaskos, 585 oldalas dokumentum kritikusai elsősorban Észak-Írországnak az Egyesült Királyság többi tartományáétől eltérő kezelését, az ún. backstop rendezést bírálták, ami ugyan elkerülhetővé teszi az ír-észak-ír határ helyreállítását, de a brit kormány nem tud majd egyoldalúan kihátrálni belőle. Nem sikerült kibújni az Európai Bíróság fennhatósága alól, és a halászati jogokról sem született brit szempontból megnyugtató határozat. Egyelőre bizonytalan, meddig hosszabbítható meg a kitűzött 2020. december 31-e után is az átmeneti brit tagság a vámunióra emlékeztető európai egységes vámrendszerben. Katasztrofálisabban aligha indulhatott volna a csütörtök Theresa May számára. Mire 10.30-ra a parlament alsóházába érkezett, hogy tájékoztassa a képviselőket a megállapodásról, két kabinetminiszter, egy államtitkár és három kormányzati főtisztviselő lemondását kellett tudomásul vennie. Különösen érzékenyen érinthette Dominic Raab távozása, akit csak nemrégiben nevezett ki Brexit-ügyi miniszterré. A kormányfőhöz intézett levelében a politikus két okot nevezett meg, amiért nem tudja támogatni a megállapodást. Először is az Észak-Írországra vonatkozó szabályozási rendszerről gondolja azt, hogy az “tényleges veszélyt jelent” a szigetország egységére. Másrészt nem állhat ki a meghatározatlan idejű backstop szisztéma mellett, melyben az Európai Unió megvétózhatja az Egyesült Királyság kilépését. A befolyásos politikus a szerződés feltételeit nem tudja összeegyeztetni az országnak tett ígéretekkel. Raab lemondását többen méltatták, ám sokak véleményét fejezhette ki Anna Soubry, hangadó “mezei” képviselőnő, aki Twitter üzenetében úgy vélte, az ex-miniszter “szégyenletesen” bánt a kormányfővel. Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter azzal indokolta távozását, hogy a megegyezés “nem tartja tiszteletben a népszavazás eredményét, illetve ellentmond a May által korábban megnevezett feltételeknek". Theresa May három órán át állta a sarat a parlamentben. Bevezető állásfoglalásában emlékeztette az alsóház tagjait: még mindig előfordulhat, hogy nem valósul meg a Brexit. Elismerte, hogy a folyamat “frusztráló”, de “megvan az esély egy jó Brexitre”. Saját frakciójának felszólaló tagjai közül is csak maroknyian támogatták, a Munkáspárt, a Liberális Demokraták, a Demokratikus Unionista Párt és a Skót Nacionalista Párt képviselői pedig egyformán elutasítóan nyilatkoztak a Brüsszelben elért eredményekről. Ám May “áttörést” emlegetett és megígérte, a decemberben esedékes “érdemi” szavazás pozitív kimenetele “egységbe forraszthatja az országot”. A parlamenti vita egyik legélesebb kritikáját Jacob Rees-Mogg tory képviselő, az euroszkeptikus Európai Kutatócsoport vezetője gyakorolta a kormányfő felett. Rámutatott a korábbi ígéretek és a megállapodás közötti ellentétekre, s költői kérdést tett fel: nem kellene- e benyújtani a kormányfővel szembeni bizalmatlansági indítványát az illetékes 1922-es Bizottsághoz? Gyors döntést hozva ezt már a kora délutáni órákban megtette, arra hivatkozva, hogy a kilépési törvény a vártnál sokkal rosszabb, nem szolgálja a nemzet érdekeit. Az anakronisztikus megjelenésű politikus nem szánta puccsnak drámai lépését. May korábban közölte, hogy kész harcolni pozíciója megőrzéséért.  

Nagyon összeülnek

Rendkívüli csúcsot tartanak az uniós tagállamok a jövő vasárnap, hogy jóváhagyják a Csatorna két partján szerdán megszületett megállapodást a Brexitről. Az állam- és kormányfői találkozókat elnöklő Donald Tusk csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy az ülésen a vezetők véglegesítik és hivatalos formába öntik majd a kilépési egyezményt, hacsak valami “rendkívüli” dolog nem történik. A tagállamok képviselői addig is intenzíven fognak dolgozni az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatainak alapjait felvázoló közös politikai nyilatkozaton, amelyet szintén a csúcs résztvevőinek kell elfogadniuk. A tervek szerint ennek szövegét a jövő kedden teszi le a tagállamok asztalára az Európai Bizottság. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök szóvivője nem kommentálta a brit kormány egyes tagjainak, köztük Dominic Raabnak, a Brexit főtárgyalójának a lemondását. Brüsszel számára a Theresa May vezette kabinet szerda esti döntése az irányadó, amely jóváhagyta a megállapodást. Ez határozza meg a további lépéseinket — hangoztatta Margaritisz Szkinasz. Az EU vezetői egyöntetűen méltatták a megállapodást, és dicsérték az uniós főtárgyaló, Michel Barnier munkáját. Szerintük a brüsszeli tárgyalóküldöttségnek sikerült megvédeni a huszonhetek alapvető érdekeit, és korlátozni a Brexit okozta károkat. Donald Tusk és Antonio Tajani, az EP elnöke egyaránt ezt emelték ki a sajtó képviselői előtt. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, az Európai Parlament Brexittel foglalkozó irányító testületének az elnöke bejelentette, hogy a képviselőtestület decemberi ülésén a kilépési szerződést részletesen értékelő és a jövőbeni kétoldalú kapcsolatokról is állást foglaló határozatot fogad el. Hozzátette: az EP Nagy-Britannia kilépése után is vizsgálja, hogy a brit hatóságok betartják-e az uniós állampolgárok jogainak tiszteletben tartására tett kötelezettségvállalásaikat. Az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodást az EP-nek is jóvá kell hagynia, amire előreláthatólag a jövő év elején kerül sor.  

Biztonságban vannak a magyarok

A már Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogai akkor sem sérülnek, ha valamelyik oldalon mégsem fogadják el a Brexitről szóló megállapodást. Egyebek között erről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki közölte, Magyarország üdvözli, hogy növekedtek a megállapodás esélyei. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, Budapesten annak örültek volna, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad, de a brit választópolgárok ezzel ellentétes döntést hoztak, és nem lehet megbüntetni az országot egy demokratikus döntés miatt. Úgy vélte, egyelőre komoly kétségek vannak, hogy a brit parlament is elfogadja-e az egyezséget, hiszen az uniós állam- és kormányfők jóváhagyása nem elegendő. Ami az uniós költségvetést illeti, Magyarország szerint a következő hétéves időszakban vagy minden tagállam arányosan növeli a befizetését, így a büdzsé főösszege nem csökken, vagy tudomásul veszik a 12-13 százalékos csökkenést, és ilyen mértékben csökkennek az uniós támogatások. Nagy-Britannia magyarországi nagykövete szerint is stabil marad a szigetországban dolgozó magyarok helyzete a brit tagság megszűnése után is. Iain Lindsay kijelentette, sikerült olyan megállapodás-tervezetet létrehozni, amely rendezheti az Egyesült Királyságban élő 3,5 millió külföldi - köztük 250 ezer magyar - sorsát. Mint mondta, Nagy-Britannia tiszteletben tartja azt, amit a külföldiként dolgozók gazdaságilag és kulturálisan hozzátesznek az országhoz. A nagykövet nem tartja valószínűnek, hogy újabb népszavazást tartsanak a kilépésről, mert ezt sem a brit ellenzék, sem a kormánypárt nem szeretné. Emlékeztetett rá, hogy hazájában ritkán tartanak népszavazást, két és fél éve azonban a többség a Brexitre voksolt, ezt pedig nem lehet felülírni. NÉPSZAVA

2018.11.15 19:13
Frissítve: 2018.11.15 19:16

Keményen nekiment a Facebook-nak a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.11.15 15:46

Fotó: AFP/
Levélben kereste meg a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) elnöke, Patrick Gaspard a Facebook-ot vezető Sheryl Sandberget, miután kiderült, a vállalat egy Republikánus PR-céget bérelt fel azért, hogy az Soros-bérencezze a Facebook oldal kritikusait. Mindez Michael Vachon, Soros György szóvivőjének közleményéből derül ki.
Aggasztó, hogy a Facebook ezt a megoldást választotta - fogalmaz Vachon. Különösen, mert a jelek szerint ezzel Soros januárban megfogalmazott kritikájára reagáltak, melyben a jobboldali körökben közellenséggé kikiáltott üzletember éppen a gyűlöletbeszéd és propaganda elleni fellépés hiányát rótta fel a közösségi oldal vezetésének.
"Vajon mire készülhet még a Facebook?"
- írja Vachon. Az is felmerül szerinte, vajon a Facebook a vállalatot számon kérő köztisztviselőkkel szemben is hasonló támadásokat rendelt-e meg. És a legaggasztóbb pedig Mark Zuckerberg vezérigazgató és Sandberg ügyvezető állítása, mi szerint erről az egészről nem tudtak semmit, teszi hozzá a szóvivő. A helyzetet a cég PR- és lobbitevékenységét kivizsgáló külső szakértő bevonásával oldaná fel.
Az OSF elnökének bemutatott levelében Gaspard felháborodásának ad hangot afelett, hogy a Facebook is beszállt a Soros György démonizálását célzó globális kampányba. Emlékeztet, ez - egyebek mellett - számos halálos fenyegetést és egy postán küldött csőbombát eredményezett eddig.
A gondolat, hogy a Facebook aktívan hozzájárult azon emberek lejáratásához, akik alkotmányos jogukkal élve kritizálták a vállalat szerepét a rosszindulatú propaganda terjesztésében, őszintén megdöbbentő

Magyarázkodik, de nem tagad a Facebook

Közleményt adott ki a Facebook is a New York Times-ban megjelent cikk kapcsán. Ebben nagyrészt elismerik a cikkben szereplő állításokat. Azt hangsúlyozzák: a Definers PR-céggel a cikk megjelenésének napján szerződést bontottak, mivel ők sosem kérték, hogy "félrevezető" híreket közöljenek az érdekükben.
Elismerik ugyanakkor, hogy kapcsolatait vizsgálva, Soros Györgyhöz kötve akarták lejáratni az egyik kritikus civil szervezetet. Ezzel kapcsolatban csak azt utasítják vissza, hogy ennek antiszemita felhangja lett volna.

2018.11.15 15:46