A néppárt kongresszusán Európa egysége a valódi tét

Publikálás dátuma
2018.11.07 08:30

Fotó: ANADOLU AGENCY
Az EPP a Fidesszel békülékeny Manfred Webert választhatja meg a pártcsalád vezető jelöltjének. A magyar kormánypárt kizárása valószínűtlen.
“Kezdetben csak a pénzünkre utazott, most Európa egysége a tét!” A bankókötegek mögött elégedetten mosolygó Orbán Viktort ábrázoló mozgó plakát kedden a brüsszeli EU-negyedben hívta fel a figyelmet a választási kampány kezdetére. A teherautóra szerelt posztert az Európa Parlament liberális frakciója készíttette, nem utolsósorban azért, hogy üzenjen az Európai Néppárt (EPP) másnap kezdődő kongresszusának: elég volt a tétlenségből, végre fel kell venni a harcot az Orbán és elvbarátai által képviselt illiberális politika ellen. A küldötteknek kell dönteniük arról, hogy továbbra is megtűrik-e maguk között a Fideszt és elnökét, vagy ajtót mutatnak nekik — fejtegette a mozgó plakát indulása előtt Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető. 
A kontinens mérsékelt konzervatív és kereszténydemokrata politikai szervezeteit tömörítő pártcsalád szerdán kezdődő kongresszusa azonban nem készül végső leszámolásra sem Orbán Viktorral, sem a Fidesszel. A magyar tagpárt felfüggesztését vagy kizárását eddig egyetlen tagszervezet sem kezdeményezte, és a vitás kérdések sem szerepelnek a hivatalos napirenden. A kétnapos tanácskozás elsődleges célja, hogy letegye az asztalra az EPP választási programját és megválassza vezető jelöltjét az Európai Bizottság elnöki posztjára. A kongresszuson a Néppárt elnökségi tagjai, tagpártjainak elnökei, állam- és kormányfői, az EU intézmények néppárti vezetői és a nemzeti küldöttségek tagjai vesznek részt. A pártcsalád egy határozati javaslat elfogadtatásával próbálja leszerelni a belső ellenzéknek számító Fideszt. Mint a Népszava elsőként beszámolt róla, az állásfoglalást kezdeményező EPP Elnökség ebben egyebek mellett hitet tesz a liberális demokrácia értékei mellett, méltatja a civil szervezetek demokráciában betöltött szerepét, elfogadhatatlannak ítéli a többség diktatúrájára épülő igazságszolgáltatást és bírálja az európai uniós intézményeket támadó tagállami kormányokat. Ha Orbán Viktor és párttársai megszavazzák a határozatot, akkor az EPP-nek nem kell megint a Fidesszel küzdenie, és egységet mutatva indulhat harcba az EP-választásokon — vélekedik az európai kereszténydemokrata vezetők többsége. Ahogyan egy Néppárthoz közel álló forrásunk fogalmazott: jövő májusig biztosan nem kerül sor kenyértörésre a pártcsalád és a magyar tagszervezet között. Már csak azért sem, mert válás esetén az EPP-nek nem lenne magyarországi szervezete, amit nem engedhet meg magának. A kereszténydemokraták attól is tartanak, hogy Orbán Viktor beváltaná fenyegetését, és egy rivális jobboldali politikai csoportot hozna létre a következő Európai Parlamentben. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy több tagszervezet is támogatja a Fideszt, köztük a bajor CSU, a francia és a spanyol tagpártok — hallottuk. Alexander Stubb volt finn kormányfő, aki az Európai Néppárt vezető jelöltjeként szeretne az EP választási kampány élére állni, majd győztesként az Európai Bizottság elnöki székébe ülni, éppen az illiberális politika éles bírálatával igyekszik megkülönböztetni magát vetélytársától, a bajor CSU-hoz tartozó Manfred Weber parlamenti frakcióvezetőtől. A kongresszus csütörtökön kettejük közül választja meg a vezető jelöltjét, aki azután eséllyel indulhat Jean-Claude Juncker jövő ősszel megüresedő posztjáért. Stubb és Weber eltérő stílusa és fellépése tükrözi programjuk különbözőségét. A finn politikus kívülállóként próbálja “eladni magát”, míg bajor riválisa a politikai elit embere, akit az EPP vezetősége és valamennyi kormányfői tisztséget betöltő politikusa támogat, köztük Orbán Viktor. Manfred Weber a pártcsalád konzervatív szárnyához tartozik, míg Alexander Stubb inkább a liberálishoz. A bajor keresztényszocialista megszavazta a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárást kezdeményező európai parlamenti jelentést, de továbbra sem híve a szakításnak a magyarokkal. Minden megszólalásában a párbeszéd, a hídépítés fontosságát hangsúlyozza, Alexander Stubb viszont inkább ultimátumot adna a magyar kormányfőnek: vagy tartsa be az EU és az EPP értékeit, vagy távozzon a pártcsaládból. A jelek szerint számára is elfogadható lenne a határozati javaslat megszavaztatása. Szinte mindenki biztosra veszi, hogy a helsinki kongresszus Manfred Webert fogja megválasztani az Európai Néppárt vezető jelöltjének. Pusztán az a kérdés, hogy mekkora aránnyal fog győzni a csütörtöki szavazáson. Alexander Stubb szeretett volna nyílt vitában megmérkőzni ellenfelével, de ebből csak egy félórás pódiumbeszélgetés lesz, amelyet szerda este rendeznek. A győztes nagy eséllyel indulhat a bizottsági elnöki posztért, mivel az előrejelzések szerint az EPP marad a kontinens legerősebb pártcsaládja és az EP legnagyobb frakciója. Az EU szerződései szerint a tisztség betöltőjének jelölése során figyelembe kell venni a parlamenti választásokon kialakult erőviszonyokat. Az uniós képviselőtestületben ezt sokan úgy értelmezik, hogy a különböző pártok által állított Spitzenkandidatok közül kerülhet ki Juncker utóda. A jelölés jogával felruházott állam- és kormányfők ezt nem néznék jó szemmel, és ugyancsak az uniós jogra hivatkozva maguknak vindikálják a kiválasztás jogát. Sokan épp emiatt vélik úgy, hogy nem Manfred Weber lesz a befutó, ő csak helyet csinál egy másik politikusnak, aki majd győztesen jöhet ki az intézményi alkudozásból.

Helsinki számokban

758 szavazati joggal felruházott küldött 29 tagú Fidesz delegáció 5 tagú KDNP delegáció 40 megfigyelő 7 sürgősségi határozati javaslat 2 határozati javaslat 4 politikai dokumentum 

Részletek a kongresszusi dokumentumokból:

• “Miközben fontosnak tartjuk, hogy a szakképzett munkaerőt az Unión belülről biztosítsuk a gazdaság számára, szükségünk van a migráció célzott megközelítésére is, figyelembe véve a tagállami hatásköröket.”      • “A demokrácia és a jogállam támogatása az EU-ban és nemzetközi szinten is politikánk sarokköve. A civil szervezetek szűkülő élettere a tekintélyelvű országokban fenyegetést jelenthet szabadságunkra.” • “Növekvő veszélyt jelentenek politikánkra azok a befolyásolási kísérletek, amelyek a politikai korrupcióban, a kíberhadviselésben, az álhírek terjesztésében és a pártok valamint mozgalmak közvetlen vagy közvetett támogatásában testesülnek meg. Ezek legegyértelműbb példáját az Orosz Föderáció nyújtja.”

Timmermans a baloldal jelöltje

Az Európai Szocialisták Pártjában (PES) már eldőlt a párviadal: a holland Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi első alelnöke lesz a baloldal vezető jelöltje az EP-kampányban. Eddigi riválisa, Maroš Šefčovič bizottsági alelnök, meg sem várva a decemberre összehívott kongresszus döntését, önként visszalépett kollégája javára. A szlovák nemzetiségű politikus az egyetlen közép- és kelet-európaiként próbálta megmérettetni magát a bizottsági elnöki posztért folyó küzdelemben. Egy szocialista forrásunk szerint az energiauniót felügyelő Šefčovič időben belátta, hogy nem lenne esélye Timmermans-szal szemben. Szergej Sztanisev, a PES elnöke szerint a holland politikus a demokrácia és a jogállam egyik legfőbb védelmezője Európában, az egyenlőség, a nőjogok, a méltányos bánásmód bajnoka.   

Frissítve: 2018.11.07 08:30

Nem bizonyított, hogy Trump összejátszott az oroszokkal elnökké választásakor

Publikálás dátuma
2019.03.24 21:19
Trump fellélegezhet
Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
"A bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az elnök részt vett egy orosz beavatkozással összefüggő választási csalásban" - ismertette a Mueller-jelentés eredményét az igazságügy-miniszter.
A régóta várt Mueller-jelentés tisztázta Donald Trump amerikai elnököt azok alól a vádak alól, amelyek szerint összejátszott Oroszországgal a 2016-os választás befolyásolása érdekében - tudósít William Barr igazságügy-miniszter vasárnapi bejelentéséről a Washington Times.

"A vizsgálat szerint a bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az elnök részt vett egy orosz beavatkozással összefüggő választási csalásban"
- közölte Barr, majd hozzátette, azt sem derült ki, hogy Trump kampánycsapatából bárki együttműködött volna az oroszokkal, pedig, mint állítja, a másik fél nyitott lett volna erre. Robert Mueller pénteken fejezte be a csaknem kétéves vizsgálatot, majd az ebből készült jelentést átadta az igazságügy-miniszternek, aki most nyilvánosságra hozta a dokumentumnak azt a pontját, amelyre a legtöbben kíváncsiak voltak.

A különleges ügyész azt sem állítja, hogy Trump elkövette az igazságszolgáltatás akadályozása bűncselekményt, de nem is menti fel ez alól.

Meghallgatásra idézik be az amerikai igazságügyi minisztert

Meghallgatásra idézi be William Barr igazságügyi minisztert a Mueller-vizsgálattal kapcsolatban az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága - jelentette be Jerry Nadler. A bizottság demokrata párti elnöke rögtön azt követően nyilatkozott, hogy a tárcavezető levélben tájékoztatta a törvényhozókat a Mueller-jelentésben foglalt főbb megállapításokról. Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának ugyancsak demokrata párti vezetője már azután, hogy a Mueller-bizottság pénteken átadta a jelentést William Barr miniszternek, közölte: a törvényhozók a kongresszus elé idézhetik meghallgatásra Robert Muellert, a vizsgálóbizottság vezetőjét is.

Frissítve: 2019.03.24 22:05

Románia áthelyezi izraeli követségét Jeruzsálembe (vagy mégsem?)

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:43
Egyre több követője lehet Trump lépésének
Fotó: AFP
Keleti szomszédunk első európai országként jelentette be, hogy - Donald Trump úttörő példáját követve - átköltözteti diplomáciai képviseletét Tel-Avivból.
Viorica Dancila román kormányfő vasárnap Washingtonban bejelentette, országa áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe - adta hírül az MTI. Dancila az Egyesült Államok legbefolyásosabb Izrael-barát lobbija, az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnap kezdődött három napos tanácskozásán vesz részt. A román politikus az elsők között mondott beszédet a zárt körű tanácskozáson vasárnap délután.

"Én, Románia miniszterelnöke és a kormány, amelyet irányítok, át fogjuk helyezni nagykövetségünket Jeruzsálembe, Izrael Állam fővárosába" -
fogalmazott a román kormányfő a beszéd sajtóhoz eljuttatott leirata szerint.
Dancila leszögezte azt is: Izrael Állam és a zsidó közösség támogatása Románia részéről "töretlen". "Eltökélt vagyok abban, hogy hozzájáruljak az Izrael és az egész Európai Unió közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Románia "Izrael Állam és a zsidó nép lojális barátja" és és leghűségesebb európai támogatója. Viorica Dancila beszéde előtt Juan Orlando Hernández hondurasi elnök szintén arról beszélt, hogy országa azonnal megnyitja diplomáciai misszióját Jeruzsálemban. Az AIPAC éves politikai konferenciája a lobbiszervezet legnagyobb szabású tanácskozása.
Az idei konferencián szokás szerint rész vesz az izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu, akit a hét elején a Fehér Házban fogad Donald Trump elnök.
Beszédet mond a rendezvényen Mike Pence amerikai alelnök, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója, akárcsak az amerikai kongresszus vezető politikusai, köztük Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője és Chuck Schumer, a felsőház demokrata párti frakciójának irányítója, valamint több befolyásos amerikai politikus. A Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsai bojkottálják a rendezvényt.

Donald Trump amerikai elnök még 2017 decemberében jelentette be, hogy az Egyesült Államok - a világon első országként - a konfliktusgócnak számító Jeruzsálembe viszi nagykövetségét. Erre végül 2018 májusában került sor, akkortájt pedig másodikként Guatemala jelentett be hasonló lépést.
Jelenleg a 88 ország közül, amelyik diplomáciai képviselettel jelen van Izraelben, 86-nak Tel-Avivban és az azt körülvevő metropoliszban van a nagykövetsége.
Románián kívül eddig Honduras és Brazília szánta el magát a közeljövőbeli költözésre.

Az elnöki hivatal szerint még nem született döntés a nagykövetség áthelyezéséről

Tagadta a román elnöki hivatal vasárnap, hogy Románia eldöntötte volna izraeli nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetését - hívja fel a figyelmet az MTI. Ahogy a fenti cikkünkben is írtuk, Viorica Dancila román miniszterelnök az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnapi rendezvényének vendégeként Washingtonban jelentette be, hogy Románia áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe.

"Dancila miniszterelnök igyekezett úgy beállítani, mintha ez a döntés csak a kormányon múlna, és ezért olyasmit jelentett be, amiről nem született döntés" - idézte Klaus Iohannis államfőt az elnöki hivatal közleménye.

A dokumentum szerint a végső döntést a témáról készülő elemzés véglegesítését követően, a külpolitikában illetékes valamennyi intézmény jóváhagyásával - alkotmányos hatáskörének megfelelően - a román államfő fogja meghozni.

Frissítve: 2019.03.24 20:28