Csak most kezdődik a tánc: immár minden a 2020-as amerikai elnökválasztásról szól

Publikálás dátuma
2018.11.07 21:32

Fotó: Anadolu Agency/ Atiglan Odzil
A Demokrata Párt többséget szerzett az alsóházban, de a Szenátus szilárdan a republikánusoké maradt. Putyin elnök Orbán Viktorral közösen szomorkodhat: kedvencük szenátoruk kihullott.
Nem szökőár, csupán közepes erejű kék hullám söpört végig az Egyesült Államokon, de ez is elég volt ahhoz, hogy megváltoztassa a politikai tájképet. A kék hagyományosan a Demokrata Párt, a vörös a Republikánus Párt színe. A választási térképen a tengerpartokon és nagyvárosokban az előbbi, a ritkábban lakott vidékeken pedig az utóbbi dominál. 2016-ban az ország belseje egyetlen nagy vörös tengerré változott, ebben most újra kis kék szigetek jelentek meg, ahogy a választók többsége megpróbálta korrigálni a két évvel ezelőtti eredményt. Az ellenzék 45 mandátumos hátrányból fordítva várhatóan 23 mandátumos, biztosnak mondható többséget szerzett a Képviselőházban. A Szenátusban azonban a republikánusoknak sikerült növelni az előnyüket, az eddigi 51:49-ről valószínűleg legalább 53:47-re hízik a többségük. Az ellentmondást az magyarázza, hogy az alsóház mind a 435 képviselőjét kétévenként újraválasztják, míg a felsőházban a száz szenátornak csak a harmadát. Idén John McCain halálával összesen 35 kiadó hely volt, ezek zömét azonban eleve a Demokrata Párt politikusai töltötték be. A liberális (baloldali) ellenzék szenátorjelöltjei országosan mintegy 15 százalékkal több voksot kaptak, mint a republikánusok, a végeredményt tekintve mégis az utóbbiak bizonyultak sikeresebbnek. Az alsóházi, országos, tehát a képet jobban lefestő, nagyjából 51:47-es szavazati arány valamivel elmaradt a felmérésekben jelzett 7-8 pontos demokrata párti fölénytől, ez azonban a hibahatáron belül maradt, így a közvéleménykutatók most jól vizsgáztak. Mellesleg abban is, hogy Kaliforniában megjósolták a veterán Dana Rohrabacher vereségét. Vele Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor egyik legmegbízhatóbb amerikai barátja lép le a színről. A voksokat még sok helyen javában számolták, amikor Donald Trump felhívta Nancy Pelosit, az alsóház 2011 előtti, most pedig leendő elnökét, hogy gratuláljon neki a Demokrata Párt sikeréhez. Az utolsó héten nagyon erősen kampányoló Trumpnak is van oka az ünneplésre, mivel megerősítette ellenőrzését a Republikánus Párt felett. Legnagyobb ellenlábasa, Paul Ryan, a Képviselőház eddigi elnöke egyelőre visszavonult, McCain elhunytával pedig a szenátorok közül sem mer szembeszállni vele senki. Választóinak zömét szemlátomást megőrizte, így feltehetően komoly kihívó nélkül marad a 2020-as elnökjelölt. Az ötven szövetségi államból 34-ben kormányzót is választottak, a Demokrata Párt hét helyet "billentett át", ami még jól jöhet 2020-ban. Ugyanakkor Floridában nem sikerült áttörést elérni, Talahassee polgármestere, a fekete Andrew Gillum alulmaradt a republikánus Ron DeSantisszal szemben, így ott folytatódik a fehér kormányzók hagyománya.  A választási térkép viszonylag egyszerű: a nagy és közepes városok, illetve közvetlen szomszédságuk a Demokrata Pártra adta a voksát, a vidéki lakosság, különösen az ország belsejében a Republikánus Párt - és ezen belül különösen Donald Trump - bázisa maradt. Az egyetemet végzettek és a kisebbségiek nagy többsége annak ellenére is az elnök ellen szavazott, hogy az amerikai gazdaság helyzete jó és a bérek is növekedésnek indultak. A felmérések szerint nagyon sok embert motivált az egészségügyi biztosítás féltése, de az alacsonyabb iskolai végzettségű, tájékozatlanabb emberek körében Trump bevándorlóellenes riogatása sem maradt hatástalan. Pelosi győzelmi beszédében együttműködést és átláthatóságot ígért, illetve azt, amit kivétel nélkül minden amerikai politikus szokott a választási győzelem éjszakáján: a hatalom visszaadását a népnek. Ha ez szólam is marad, az ellenzék januártól alighanem komolyan meg fogja keseríteni Trump életét. Elsőként rögtön azzal, hogy bekéri a milliárdos elnök adóbevallásait. Nagy érdeklődés várja a az oroszok 2016-os választási beavatkozását vizsgáló Robert Mueller vizsgálatának eddig visszatartott eredményeit is. Bár Trump jogi elmozdítása a szenátusi eredmények ismeretében nyilván lekerült a napirendről, az elnöknek komoly problémái lehetnek, ha a volt FBI igazgató bizonyítékokat talált az oroszokkal való törvénytelen együttműködésre.    Ugyan sajtótájékoztatóján Trump azt mondta, rendkívül elégedett kabinetjével, Jeff Sessions főügyész máris benyújtotta lemondását, miután állítólag erre kérték, azaz kvázi kirúgták. A főügyész Trump egyik régi szövetségesének számított, ám az utóbbi időben mind többet lehetett hallani róla, hogy elmérgesedett köztük a viszony. Már be is jelentették utódját, Matthew G. Whitaker személyében.

Nancy Patricia D'Alessandro Pelosi

A teljes nevet nem kell megjegyezni, de a rövidebb Nancy Pelosit eddig is érdemes volt. A most 78 esztendős politikus egyszer már volt a Képviselőház elnöke, ami az elnök és az alelnök után a legmagasabb amerikai közjogi méltóság, harmadik az "örökösödési rangsorban". Ezzel ő az Egyesült Államok eddigi történelmében a legmagasabb pozíciót elért nő. Még egy rekord: ő az első olasz származású amerikai, aki valamelyik párt kongresszusi frakcióját vezeti. A politika iránti érdeklődését otthonról hozta, apja és egyik fivére is Baltimore demokrata párti polgármestere volt, ő pedig a washingtoni Trinity College-ben tanult politológiát. Férjét követve költözött Kaliforniába, saját politikai karrierje San Franciscóhoz kapcsolódik. Több mint harminc éve képviselő, kifejezetten harcias, néha kíméletlen politikusként tartják számon. Kulcsszerepe volt az Obamacare becenéven bevezetett egészségbiztosítási reformban, amely amerikaiak milliói számára tette lehetővé, hogy elérhető áron jussanak orvosi ellátáshoz. A republikánusok hevesen utálják, választási kampányokban gyakran próbálják hozzá kötni a demokrata párti jelölteket, hogy ezzel vegyék el tőlük a választók kedvét. Öt gyermeke és nyolc unokája van, de esze ágában sincs visszavonulni - inkább türelmesen kivárta, amíg visszaveheti a Képviselőház elnökségét és ezzel újra az egyik legfontosabb amerikai politikussá vált. A washingtoni politikai küzdelem összes fogását ismerő veterán mindent el fog követni, hogy 2020-ban megakadályozza Donald Trump újraválasztását.

Eltérő nézőpontok

Miután egyik fél sem ünnepelhetett egyértelmű és elsöprő győzelmet, a világsajtó is saját szája íze szerint értékelte a választásokat. A demokratákhoz húzó The Washington Post főcímében például azt emelte ki, hogy „A demokraták elfoglalták a Képviselőházat”. Az amerikai elnök által gyakran bírált CNN azt írta, „Trumpnak számolnia kell az új realitásokkal”, és külön cikket szenteltek annak, hogy a női, muszlim és LGBT jelöltek történelmet írtak. Közben a republikánusokhoz közeli Fox News már arra figyelmeztetett, a képviselőházban szerzett új többségükkel jöhet a demokraták erőfitogtatása, például vizsgálatok indítása, sőt akár az elnök elmozdítására irányuló úgynevezett impeachment eljárás is. Piros-kékbe öltözött, de viszonylag visszafogott maradt az egyébként szószátyárságáról ismert Trump-szimpatizáns Breitbart is. A német közszolgálati Deutsce Welle azt emelte ki, hogy az európaiak üdvözölték a demokraták erősödését, hozzátéve, hogy ettől nem várnak változást Trump politikájában. A balra húzó brit The Independent a muszlim és női győztesekre utalva szintén úgy vélte, hogy a sokféle jelölt győzelme ellopta a showt az elnök elől, de ezt emelte ki például a francia France24 is. A katari al-Dzsazíra szerint „Fiatalabb, barnább és lazább” lett az amerikai politika. Az orosz RT úgy értékelte a választásokat, hogy a képviselőházi demokrata többség legfeljebb „erecske”, nem pedig „kék hullám”. 

Sokszínű politika

 Az idei félidős választások több szempontból is történelmet írtak. Megdőlt például a Képviselőházba jutó nők száma, a CNN előrejelzései alapján minden eddiginél több, összesen 96 nő tudott nyerni. Először az Egyesült Államok történetében bennszülött nőket is megválasztottak, a demokrata színekben induló Sharice Davids és Deb Haaland is legyőzte riválisát, ráadásul Davids nyíltan leszbikus is. Az első muszlim nők is bejutottak a kongresszusba, a demokrata Rashida Tlaib és a szomáliai származású Ilhan Omar egyaránt nyertek, utóbbi több mint két évtizeddel ezelőtt még menekültként érkezett az Egyesült Államokba. Most fordult először elő az is, hogy nyíltan meleg férfit választottak meg kormányzónak, a demokrata Jared Polis személyében. Korábban is volt már ugyan olyan kormányzó, aki melegnek vallotta magát, ám esetükben csak megválasztásuk után derült ki nemi identitásuk.

2018.11.07 21:32

Bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetik, May foggal-körömmel kapaszkodik Brexitjébe

Publikálás dátuma
2018.11.15 19:13

Fotó: AFP/
Miniszterek lemondása után, bizalmatlansági indítvány fenyegetése előtt mutatta be Theresa May a Brüsszellel kötött megállapodást a parlament alsóházában.
Rövid ideig tartott Theresa May szerda este, a Downing Street 10. előtt villogtatott elégedettsége azután, hogy kormányával sikerült elfogadtatnia a Brüsszellel előző nap kialkudott Brexit-megállapodást. A konzervatív kormányfő már ebben az eufórikus hangulatban is elismerte, hogy “szenvedélyes vita után” sikerült eljutni a “kollektív döntéshez”. Azt hangoztatta, hogy az alternatíva a megállapodás nélküli kiválás, vagy a Brexit meghiúsulása lett volna. A brit sajtóhoz kiszivárgott információk szerint a mintegy harminc tagú kabinet majdnem harmada ellenezte az alkut. A vaskos, 585 oldalas dokumentum kritikusai elsősorban Észak-Írországnak az Egyesült Királyság többi tartományáétől eltérő kezelését, az ún. backstop rendezést bírálták, ami ugyan elkerülhetővé teszi az ír-észak-ír határ helyreállítását, de a brit kormány nem tud majd egyoldalúan kihátrálni belőle. Nem sikerült kibújni az Európai Bíróság fennhatósága alól, és a halászati jogokról sem született brit szempontból megnyugtató határozat. Egyelőre bizonytalan, meddig hosszabbítható meg a kitűzött 2020. december 31-e után is az átmeneti brit tagság a vámunióra emlékeztető európai egységes vámrendszerben. Katasztrofálisabban aligha indulhatott volna a csütörtök Theresa May számára. Mire 10.30-ra a parlament alsóházába érkezett, hogy tájékoztassa a képviselőket a megállapodásról, két kabinetminiszter, egy államtitkár és három kormányzati főtisztviselő lemondását kellett tudomásul vennie. Különösen érzékenyen érinthette Dominic Raab távozása, akit csak nemrégiben nevezett ki Brexit-ügyi miniszterré. A kormányfőhöz intézett levelében a politikus két okot nevezett meg, amiért nem tudja támogatni a megállapodást. Először is az Észak-Írországra vonatkozó szabályozási rendszerről gondolja azt, hogy az “tényleges veszélyt jelent” a szigetország egységére. Másrészt nem állhat ki a meghatározatlan idejű backstop szisztéma mellett, melyben az Európai Unió megvétózhatja az Egyesült Királyság kilépését. A befolyásos politikus a szerződés feltételeit nem tudja összeegyeztetni az országnak tett ígéretekkel. Raab lemondását többen méltatták, ám sokak véleményét fejezhette ki Anna Soubry, hangadó “mezei” képviselőnő, aki Twitter üzenetében úgy vélte, az ex-miniszter “szégyenletesen” bánt a kormányfővel. Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter azzal indokolta távozását, hogy a megegyezés “nem tartja tiszteletben a népszavazás eredményét, illetve ellentmond a May által korábban megnevezett feltételeknek". Theresa May három órán át állta a sarat a parlamentben. Bevezető állásfoglalásában emlékeztette az alsóház tagjait: még mindig előfordulhat, hogy nem valósul meg a Brexit. Elismerte, hogy a folyamat “frusztráló”, de “megvan az esély egy jó Brexitre”. Saját frakciójának felszólaló tagjai közül is csak maroknyian támogatták, a Munkáspárt, a Liberális Demokraták, a Demokratikus Unionista Párt és a Skót Nacionalista Párt képviselői pedig egyformán elutasítóan nyilatkoztak a Brüsszelben elért eredményekről. Ám May “áttörést” emlegetett és megígérte, a decemberben esedékes “érdemi” szavazás pozitív kimenetele “egységbe forraszthatja az országot”. A parlamenti vita egyik legélesebb kritikáját Jacob Rees-Mogg tory képviselő, az euroszkeptikus Európai Kutatócsoport vezetője gyakorolta a kormányfő felett. Rámutatott a korábbi ígéretek és a megállapodás közötti ellentétekre, s költői kérdést tett fel: nem kellene- e benyújtani a kormányfővel szembeni bizalmatlansági indítványát az illetékes 1922-es Bizottsághoz? Gyors döntést hozva ezt már a kora délutáni órákban megtette, arra hivatkozva, hogy a kilépési törvény a vártnál sokkal rosszabb, nem szolgálja a nemzet érdekeit. Az anakronisztikus megjelenésű politikus nem szánta puccsnak drámai lépését. May korábban közölte, hogy kész harcolni pozíciója megőrzéséért.  

Nagyon összeülnek

Rendkívüli csúcsot tartanak az uniós tagállamok a jövő vasárnap, hogy jóváhagyják a Csatorna két partján szerdán megszületett megállapodást a Brexitről. Az állam- és kormányfői találkozókat elnöklő Donald Tusk csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy az ülésen a vezetők véglegesítik és hivatalos formába öntik majd a kilépési egyezményt, hacsak valami “rendkívüli” dolog nem történik. A tagállamok képviselői addig is intenzíven fognak dolgozni az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatainak alapjait felvázoló közös politikai nyilatkozaton, amelyet szintén a csúcs résztvevőinek kell elfogadniuk. A tervek szerint ennek szövegét a jövő kedden teszi le a tagállamok asztalára az Európai Bizottság. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök szóvivője nem kommentálta a brit kormány egyes tagjainak, köztük Dominic Raabnak, a Brexit főtárgyalójának a lemondását. Brüsszel számára a Theresa May vezette kabinet szerda esti döntése az irányadó, amely jóváhagyta a megállapodást. Ez határozza meg a további lépéseinket — hangoztatta Margaritisz Szkinasz. Az EU vezetői egyöntetűen méltatták a megállapodást, és dicsérték az uniós főtárgyaló, Michel Barnier munkáját. Szerintük a brüsszeli tárgyalóküldöttségnek sikerült megvédeni a huszonhetek alapvető érdekeit, és korlátozni a Brexit okozta károkat. Donald Tusk és Antonio Tajani, az EP elnöke egyaránt ezt emelték ki a sajtó képviselői előtt. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, az Európai Parlament Brexittel foglalkozó irányító testületének az elnöke bejelentette, hogy a képviselőtestület decemberi ülésén a kilépési szerződést részletesen értékelő és a jövőbeni kétoldalú kapcsolatokról is állást foglaló határozatot fogad el. Hozzátette: az EP Nagy-Britannia kilépése után is vizsgálja, hogy a brit hatóságok betartják-e az uniós állampolgárok jogainak tiszteletben tartására tett kötelezettségvállalásaikat. Az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodást az EP-nek is jóvá kell hagynia, amire előreláthatólag a jövő év elején kerül sor.  

Biztonságban vannak a magyarok

A már Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogai akkor sem sérülnek, ha valamelyik oldalon mégsem fogadják el a Brexitről szóló megállapodást. Egyebek között erről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki közölte, Magyarország üdvözli, hogy növekedtek a megállapodás esélyei. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, Budapesten annak örültek volna, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad, de a brit választópolgárok ezzel ellentétes döntést hoztak, és nem lehet megbüntetni az országot egy demokratikus döntés miatt. Úgy vélte, egyelőre komoly kétségek vannak, hogy a brit parlament is elfogadja-e az egyezséget, hiszen az uniós állam- és kormányfők jóváhagyása nem elegendő. Ami az uniós költségvetést illeti, Magyarország szerint a következő hétéves időszakban vagy minden tagállam arányosan növeli a befizetését, így a büdzsé főösszege nem csökken, vagy tudomásul veszik a 12-13 százalékos csökkenést, és ilyen mértékben csökkennek az uniós támogatások. Nagy-Britannia magyarországi nagykövete szerint is stabil marad a szigetországban dolgozó magyarok helyzete a brit tagság megszűnése után is. Iain Lindsay kijelentette, sikerült olyan megállapodás-tervezetet létrehozni, amely rendezheti az Egyesült Királyságban élő 3,5 millió külföldi - köztük 250 ezer magyar - sorsát. Mint mondta, Nagy-Britannia tiszteletben tartja azt, amit a külföldiként dolgozók gazdaságilag és kulturálisan hozzátesznek az országhoz. A nagykövet nem tartja valószínűnek, hogy újabb népszavazást tartsanak a kilépésről, mert ezt sem a brit ellenzék, sem a kormánypárt nem szeretné. Emlékeztetett rá, hogy hazájában ritkán tartanak népszavazást, két és fél éve azonban a többség a Brexitre voksolt, ezt pedig nem lehet felülírni. NÉPSZAVA

2018.11.15 19:13
Frissítve: 2018.11.15 19:16

Keményen nekiment a Facebook-nak a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.11.15 15:46

Fotó: AFP/
Levélben kereste meg a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) elnöke, Patrick Gaspard a Facebook-ot vezető Sheryl Sandberget, miután kiderült, a vállalat egy Republikánus PR-céget bérelt fel azért, hogy az Soros-bérencezze a Facebook oldal kritikusait. Mindez Michael Vachon, Soros György szóvivőjének közleményéből derül ki.
Aggasztó, hogy a Facebook ezt a megoldást választotta - fogalmaz Vachon. Különösen, mert a jelek szerint ezzel Soros januárban megfogalmazott kritikájára reagáltak, melyben a jobboldali körökben közellenséggé kikiáltott üzletember éppen a gyűlöletbeszéd és propaganda elleni fellépés hiányát rótta fel a közösségi oldal vezetésének.
"Vajon mire készülhet még a Facebook?"
- írja Vachon. Az is felmerül szerinte, vajon a Facebook a vállalatot számon kérő köztisztviselőkkel szemben is hasonló támadásokat rendelt-e meg. És a legaggasztóbb pedig Mark Zuckerberg vezérigazgató és Sandberg ügyvezető állítása, mi szerint erről az egészről nem tudtak semmit, teszi hozzá a szóvivő. A helyzetet a cég PR- és lobbitevékenységét kivizsgáló külső szakértő bevonásával oldaná fel.
Az OSF elnökének bemutatott levelében Gaspard felháborodásának ad hangot afelett, hogy a Facebook is beszállt a Soros György démonizálását célzó globális kampányba. Emlékeztet, ez - egyebek mellett - számos halálos fenyegetést és egy postán küldött csőbombát eredményezett eddig.
A gondolat, hogy a Facebook aktívan hozzájárult azon emberek lejáratásához, akik alkotmányos jogukkal élve kritizálták a vállalat szerepét a rosszindulatú propaganda terjesztésében, őszintén megdöbbentő

Magyarázkodik, de nem tagad a Facebook

Közleményt adott ki a Facebook is a New York Times-ban megjelent cikk kapcsán. Ebben nagyrészt elismerik a cikkben szereplő állításokat. Azt hangsúlyozzák: a Definers PR-céggel a cikk megjelenésének napján szerződést bontottak, mivel ők sosem kérték, hogy "félrevezető" híreket közöljenek az érdekükben.
Elismerik ugyanakkor, hogy kapcsolatait vizsgálva, Soros Györgyhöz kötve akarták lejáratni az egyik kritikus civil szervezetet. Ezzel kapcsolatban csak azt utasítják vissza, hogy ennek antiszemita felhangja lett volna.

2018.11.15 15:46