Brüsszel üzen

Johannes Hahn, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és az EU bővítéséért felelős biztosa kedden mondta ki azt, amit talán már két évvel ezelőtt kellett volna: véget vetnek a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásoknak.

Az EU számára óriási piacot jelentene ugyan a 80 milliós állam, ám nem fogadhat be egy olyan országot, amely – különösen a 2016. júliusi, kétes hátterű puccskísérlet óta – lábbal tiporja a demokráciát, s melynek kormánya tömegével tartóztat le újságírókat csak azért, mert leírják az igazságot. Szimbolikus módon Hahn bejelentése majdnem egybeesett azzal, hogy a Hürriyet című lap is elesett, már a patinás újságnak is a kormányzati propagandát kell ismételgetnie, így tömegével menekülnek – s rúgják ki – az újságírókat innen is.

Az Európai Unió már évtizedek óta nem csak gazdasági közösség, ám a populisták megerősödésével egyre nagyobb gondot jelent, hogy az alapító atyák nem gondoltak arra: egy a közös Európához tartozó liberális demokrácia is átváltozhat illiberálissá, illetve egy az EU-ba vágyó állam esetében sem magától értetődő, hogy szakít antidemokratikus törvényeivel. Most azonban több uniós fővárosban is kezdik felismerni: szankcióval kell sújtani azokat, akik nem állnak be a sorba, máskülönben végveszélybe kerül az Unió.

Az EU-nak nem maradt más választása Törökországgal kapcsolatban, ugyanakkor Recep Tayyip Erdogan elnök a bejelentést a maga javára fordíthatja. Meg is teheti egy olyan országban, ahol már szinte teljesen kiirtották az ellenzéki sajtót, s a lakosság mintegy 47 százaléka hiszi el, hogy külföldi támadás áldozatává vált a gazdaság. Erdogan most még hangosabban mondhatja, hogy országát folyamatosan támadják. Jó ürügy számára a csatlakozási tárgyalások befejezése arra, hogy ismét mobilizálja híveit a jövő márciusi önkormányzati választás előtt.