321,34 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.08. 07:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: az euróval, a svájci frankkal és a japán jennel szemben erősödött, míg a dollárhoz képest kissé gyengült.
Az euró 321,34 forinton forgott reggel hét óra körül, 10 fillérrel csökkent a közös európai pénz árfolyama a szerda esti 321,44 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 280,48 forintról 281,04 forintra erősödött, míg a svájci franké 280,55 forintról 280,52 forintra gyengült.
A jent 2,4729 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,4733 forinttal.
Az euró 1,1432 dolláron forgott, 0,04 százalékkal erősödött az árfolyama.
A svájci frankhoz képest 0,02 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1456 frankon jegyezték.
Egy dollárért 1,0019 frankot kértek, 0,03 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest viszont 0,11 százalékkal erősödött a dollár, csütörtök reggel 113,64 jent ért.
Szerző

Lakásáfa-engedmény: sok-sok milliót lehet spórolni a hosszabbításon

Publikálás dátuma
2018.11.08. 06:30
illusztráció
Fotó: Németh András péter
Maradhat 2019 után is az ötszázalékos áfa, de csak ott, ahol már megvan az építési engedély. A magánépítők hoppon maradhatnak.
Fellélegezhetnek azok a lakásvásárlók, akik a tervezői asztalról vásároltak új építésű lakásokat, de az építkezéseknél jelentős csúszásokat tapasztalnak. Gratulálhatnak maguknak azok a beruházók is, akik a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság ellenére úgy döntöttek, belevágnak további lakásépítési projektekbe. Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán ugyanis bejelentette: a 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkező lakóingatlanok értékesítésénél 2023. december 31-ig még alkalmazható lesz az 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcs – amennyiben eddig az időpontig eladják ezeket a lakásokat. A Pénzügyminisztérium a parlament törvényalkotási bizottságán keresztül még a héten benyújtja ez irányú javaslatát, és amennyiben elfogadják - márpedig efelől a parlament működési gyakorlatát tekintve nem sok kétség lehet – egy jelentős jogbizonytalanságot rendez. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint 2020-tól megszűnik az új lakásokra vonatkozó, 2016-ban bevezetett 5 százalékos kedvezményes áfakulcs, és ismét 27 százalékos áfát kell majd fizetni ezen lakások vásárlása után is. A kezdettől világos jogszabályok ellenére azonban az ingatlanpiacon élt a remény a hosszabbítás iránt, amit a kormány is erősített azzal, hogy lebegtette a kérdést. Kategorikus kijelentést a kedvezményes áfa 2019 végi tényleges megszűnéséről csak a választások után tett Varga Mihály. A problémát az jelenti, hogy az építőanyag és munkaerőhiány miatt számos, már megkezdett projekt csúszik – akár fél évet-évet is -, ezért már egy jó ideje látható, hogy többezer beígért lakás nem készül el 2019 végére. Ha viszont az átadás 2019-től 2020-ra tolódik, akkor egyik napról a másikra több mint 20 százalékot ugrik az ár, így például egy eredetileg 40 millió forintért kínált ingatlan ára 48 millióra kúszik fel. Ez különösen a hitelből vásárlóknak okoz komoly problémát: a nagymértékű drágulás fedezetét nem tudják kigazdálkodni, és az októbertől szigorított hitelezési szabályok miatt valószínűleg több hitelt sem tudnának fölvenni. Így nem csak a lakás úszik el, de az addig befizetett foglaló is. A helyzet megoldására a bankok sem tudtak megnyugtató választ adni. Úgy tűnik, a helyzet tarthatatlanságát a kormány is egyre inkább belátja, pár hete ugyanis már tett egy engedményt: a 2019 végén szerkezetkész állapotú társasházak lakásaira 2019 után is alkalmazni lehet az 5 százalékos áfakulcsot. A mostani javaslat még egyértelműbbé teszi a helyzetet: a már építési engedéllyel rendelkező lakások esetében a vevők és az eladók is nyugodtan számolhatnak továbbra is az 5 százalékos áfával. A forgalmi adó körüli bizonytalanság miatt egyre lanyhuló építkezési kedven azonban valószínűleg nem lendít majd túl sokat az engedmény, hiszen az ezután engedélyezett lakásokra már nem vonatkozik. A KSH legfrissebb adatai szerint az idei év első 9 hónapjában a tavalyinál ugyan 28 százalékkal több – 10 218 – új lakást adtak át, az építési engedélyek száma azonban visszaesett. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 26 655 volt, ami 6,2 százalékkal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. A visszaesés főként a fővárost érinti, ahol 25 százalékkal csökkent az építendő lakások száma. Ennek oka, hogy a beruházók főként a már megkezdett projektekre koncentráltak, hogy a munkaerő- és építőanyaghiány közepette is be tudják fejezni azokat az áfa emelkedése előtt. Ezek az adatok azonban még abból az időszakból származnak, amikor még nem lehetett tudni, mi lesz a lakásáfa sorsa. Azóta megérkezett a szerkezetkész lakásokra vonatkozó enyhítés, ami miatt még kissé emelkedhet a november 1-ig kiadott építési engedélyek száma. Nagy lökést a javaslat nem ad a lakásépítési piacnak, azonban csökkentheti a visszaesést és véget vethet a kapkodásnak – mondta érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A már engedéllyel rendelkező beruházásoknál nem kell kapkodni a kivitelezéssel, és a vevőknek sem kell tartaniuk attól, hogy a csúszások miatt egyik napról a másikra megemelkedik a kialkudott vételár. Balogh László számításai szerint a módosítás nyomán mintegy 5 ezer lakás építtetője és vásárlója lélegezhet fel: ennyit fenyegetett a csúszások miatt az áfaemelkedés réme. Az engedmény azonban akár tízezres nagyságrendben is érintheti az építkezéseket, hiszen számos olyan kivitelező is van, akik már minden papírt beszereztek, de az építőipari kapacitáshiány miatt még nem tudtak belevágni az építkezésbe. Ezek a beruházások most felértékelődnek, a nagyobb kapacitással rendelkező vállalkozók felvásárolhatják ezeket, és akár az árakban is engedményeket adhatnak a vevőknek – véli Balogh László. Szerinte a módosítás hatására egyébként is lassulhat az újlakások drágulása, hiszen a változás hatására újraütemezhetik az eddig a magasabb áfával beárazott projekteket a beruházók, így a még csak tervezőasztalon létező újlakások ára akár még csökkenhet is a korábban tervezett árszinthez képest.    
5 ezer lakás építtetője és vásárlója lélegezhet fel

Megszűnhet a kapkodás Balogh László szerint a javaslat nem ad lökést a lakásépítési piacnak, azonban csökkentheti a visszaesést és véget vethet a kapkodásnak

A "kisemberekre" most sem gondoltak

Nem tesz említést a Pénzügyminisztérium közleménye a magánszemélyek építkezései kapcsán 5 millió forintig visszaigényelhető áfa szabályozásának kérdéséről, így feltételezhetően itt marad az eredeti elképzelés: 2020-tól megszűnik a saját használatra építettetők áfa-kedvezménye. A kérdés sok embert érinthet, hiszen a KSH adatai szerint a lakásépítés fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A saját családi házat építtetők ugyanakkor még nagyobb csúszásba kerülhetnek, hiszen a tőkeerős nagyberuházóknál valószínűleg jóval kisebb eséllyel találnak építőanyagot és szakembert. 

Szerző

Megdöbbentően viszketegek mifelénk a cégek

Publikálás dátuma
2018.11.07. 19:28

Fotó: Shutterstock
Csak idén 300 hazai vállalkozás tulajdonosa cserélődött több mint négyszer, 33 pedig legalább háromszor váltott fő tevékenységet.
Néha extrém méreteket öltenek a hazai vállalkozások adatváltozásai - állapítja meg friss elemzésében Pertics Richárd, a céginformációval foglalkozó Opten igazgatója. Az természetes, ha egy társaság életpályája során kinövi irodáját, vagy új befektetők, tulajdonosok kerülnek hozzá: ezek a vállalkozási életciklus természetes velejárói. Jelenleg mintegy 530 ezer cég működik Magyarországon, ami elég magas szám a lakosság számához viszonyítva. De az adatmódosítások mondhatni még ehhez viszonyítva is feltűnően gyakoriak. A hazai társaságok közül havonta 2500-an váltanak székhelyet, 10 ezer kerül új tulajdonoshoz, ezernek módosul a fő tevékenysége, 700 elnevezése, több tízezer további esetben pedig az egyéb adatok cserélődnek. Évente a hazai vállalkozások több mint 12 százaléka él meg tulajdonosváltást, tehát még a cégek egyik legmeghatározóbb adata is sűrűn módosul – emelte ki az Opten szakértője. Az aláírásra jogosult személyek hasonló arányban változnak: ez alapján átlag 7-8 évente kicserélődik az összes hazai cég vezetősége. Az adatbázis nem mentes kiugró példáktól, hisz szép számmal találni notórius nyughatatlanokat. Így 2018 első 10 havában 300 cég tulajdonosi szerkezete módosult legalább négyszer. Illetve 33-uknak csak idén több mint háromszor változott a fő tevékenysége. A gyakori váltakozás kihat a teljes magyar gazdaságra. Jóhiszemű értelmezésben ez a rugalmasságot, fejlődési képességet mutatja. Kicsit rosszmájúbb megközelítés szerint viszont bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot visz a gazdaságba. Ez a hazai cégvilág szereplőire is fokozott figyelmet ró: a meglévő vagy lehetséges partnerek nyilvános adatait érdemes folyamatosan nyomon követni - javasolja a céginformációs társaság.
Szerző
Témák
Opten cég