Lakásáfa-engedmény: sok-sok milliót lehet spórolni a hosszabbításon

Publikálás dátuma
2018.11.08. 06:30
illusztráció
Fotó: Németh András péter
Maradhat 2019 után is az ötszázalékos áfa, de csak ott, ahol már megvan az építési engedély. A magánépítők hoppon maradhatnak.
Fellélegezhetnek azok a lakásvásárlók, akik a tervezői asztalról vásároltak új építésű lakásokat, de az építkezéseknél jelentős csúszásokat tapasztalnak. Gratulálhatnak maguknak azok a beruházók is, akik a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság ellenére úgy döntöttek, belevágnak további lakásépítési projektekbe. Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán ugyanis bejelentette: a 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkező lakóingatlanok értékesítésénél 2023. december 31-ig még alkalmazható lesz az 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcs – amennyiben eddig az időpontig eladják ezeket a lakásokat. A Pénzügyminisztérium a parlament törvényalkotási bizottságán keresztül még a héten benyújtja ez irányú javaslatát, és amennyiben elfogadják - márpedig efelől a parlament működési gyakorlatát tekintve nem sok kétség lehet – egy jelentős jogbizonytalanságot rendez. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint 2020-tól megszűnik az új lakásokra vonatkozó, 2016-ban bevezetett 5 százalékos kedvezményes áfakulcs, és ismét 27 százalékos áfát kell majd fizetni ezen lakások vásárlása után is. A kezdettől világos jogszabályok ellenére azonban az ingatlanpiacon élt a remény a hosszabbítás iránt, amit a kormány is erősített azzal, hogy lebegtette a kérdést. Kategorikus kijelentést a kedvezményes áfa 2019 végi tényleges megszűnéséről csak a választások után tett Varga Mihály. A problémát az jelenti, hogy az építőanyag és munkaerőhiány miatt számos, már megkezdett projekt csúszik – akár fél évet-évet is -, ezért már egy jó ideje látható, hogy többezer beígért lakás nem készül el 2019 végére. Ha viszont az átadás 2019-től 2020-ra tolódik, akkor egyik napról a másikra több mint 20 százalékot ugrik az ár, így például egy eredetileg 40 millió forintért kínált ingatlan ára 48 millióra kúszik fel. Ez különösen a hitelből vásárlóknak okoz komoly problémát: a nagymértékű drágulás fedezetét nem tudják kigazdálkodni, és az októbertől szigorított hitelezési szabályok miatt valószínűleg több hitelt sem tudnának fölvenni. Így nem csak a lakás úszik el, de az addig befizetett foglaló is. A helyzet megoldására a bankok sem tudtak megnyugtató választ adni. Úgy tűnik, a helyzet tarthatatlanságát a kormány is egyre inkább belátja, pár hete ugyanis már tett egy engedményt: a 2019 végén szerkezetkész állapotú társasházak lakásaira 2019 után is alkalmazni lehet az 5 százalékos áfakulcsot. A mostani javaslat még egyértelműbbé teszi a helyzetet: a már építési engedéllyel rendelkező lakások esetében a vevők és az eladók is nyugodtan számolhatnak továbbra is az 5 százalékos áfával. A forgalmi adó körüli bizonytalanság miatt egyre lanyhuló építkezési kedven azonban valószínűleg nem lendít majd túl sokat az engedmény, hiszen az ezután engedélyezett lakásokra már nem vonatkozik. A KSH legfrissebb adatai szerint az idei év első 9 hónapjában a tavalyinál ugyan 28 százalékkal több – 10 218 – új lakást adtak át, az építési engedélyek száma azonban visszaesett. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 26 655 volt, ami 6,2 százalékkal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. A visszaesés főként a fővárost érinti, ahol 25 százalékkal csökkent az építendő lakások száma. Ennek oka, hogy a beruházók főként a már megkezdett projektekre koncentráltak, hogy a munkaerő- és építőanyaghiány közepette is be tudják fejezni azokat az áfa emelkedése előtt. Ezek az adatok azonban még abból az időszakból származnak, amikor még nem lehetett tudni, mi lesz a lakásáfa sorsa. Azóta megérkezett a szerkezetkész lakásokra vonatkozó enyhítés, ami miatt még kissé emelkedhet a november 1-ig kiadott építési engedélyek száma. Nagy lökést a javaslat nem ad a lakásépítési piacnak, azonban csökkentheti a visszaesést és véget vethet a kapkodásnak – mondta érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A már engedéllyel rendelkező beruházásoknál nem kell kapkodni a kivitelezéssel, és a vevőknek sem kell tartaniuk attól, hogy a csúszások miatt egyik napról a másikra megemelkedik a kialkudott vételár. Balogh László számításai szerint a módosítás nyomán mintegy 5 ezer lakás építtetője és vásárlója lélegezhet fel: ennyit fenyegetett a csúszások miatt az áfaemelkedés réme. Az engedmény azonban akár tízezres nagyságrendben is érintheti az építkezéseket, hiszen számos olyan kivitelező is van, akik már minden papírt beszereztek, de az építőipari kapacitáshiány miatt még nem tudtak belevágni az építkezésbe. Ezek a beruházások most felértékelődnek, a nagyobb kapacitással rendelkező vállalkozók felvásárolhatják ezeket, és akár az árakban is engedményeket adhatnak a vevőknek – véli Balogh László. Szerinte a módosítás hatására egyébként is lassulhat az újlakások drágulása, hiszen a változás hatására újraütemezhetik az eddig a magasabb áfával beárazott projekteket a beruházók, így a még csak tervezőasztalon létező újlakások ára akár még csökkenhet is a korábban tervezett árszinthez képest.    
5 ezer lakás építtetője és vásárlója lélegezhet fel

Megszűnhet a kapkodás Balogh László szerint a javaslat nem ad lökést a lakásépítési piacnak, azonban csökkentheti a visszaesést és véget vethet a kapkodásnak

A "kisemberekre" most sem gondoltak

Nem tesz említést a Pénzügyminisztérium közleménye a magánszemélyek építkezései kapcsán 5 millió forintig visszaigényelhető áfa szabályozásának kérdéséről, így feltételezhetően itt marad az eredeti elképzelés: 2020-tól megszűnik a saját használatra építettetők áfa-kedvezménye. A kérdés sok embert érinthet, hiszen a KSH adatai szerint a lakásépítés fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A saját családi házat építtetők ugyanakkor még nagyobb csúszásba kerülhetnek, hiszen a tőkeerős nagyberuházóknál valószínűleg jóval kisebb eséllyel találnak építőanyagot és szakembert. 

Szerző

Megdöbbentően viszketegek mifelénk a cégek

Publikálás dátuma
2018.11.07. 19:28

Fotó: Shutterstock
Csak idén 300 hazai vállalkozás tulajdonosa cserélődött több mint négyszer, 33 pedig legalább háromszor váltott fő tevékenységet.
Néha extrém méreteket öltenek a hazai vállalkozások adatváltozásai - állapítja meg friss elemzésében Pertics Richárd, a céginformációval foglalkozó Opten igazgatója. Az természetes, ha egy társaság életpályája során kinövi irodáját, vagy új befektetők, tulajdonosok kerülnek hozzá: ezek a vállalkozási életciklus természetes velejárói. Jelenleg mintegy 530 ezer cég működik Magyarországon, ami elég magas szám a lakosság számához viszonyítva. De az adatmódosítások mondhatni még ehhez viszonyítva is feltűnően gyakoriak. A hazai társaságok közül havonta 2500-an váltanak székhelyet, 10 ezer kerül új tulajdonoshoz, ezernek módosul a fő tevékenysége, 700 elnevezése, több tízezer további esetben pedig az egyéb adatok cserélődnek. Évente a hazai vállalkozások több mint 12 százaléka él meg tulajdonosváltást, tehát még a cégek egyik legmeghatározóbb adata is sűrűn módosul – emelte ki az Opten szakértője. Az aláírásra jogosult személyek hasonló arányban változnak: ez alapján átlag 7-8 évente kicserélődik az összes hazai cég vezetősége. Az adatbázis nem mentes kiugró példáktól, hisz szép számmal találni notórius nyughatatlanokat. Így 2018 első 10 havában 300 cég tulajdonosi szerkezete módosult legalább négyszer. Illetve 33-uknak csak idén több mint háromszor változott a fő tevékenysége. A gyakori váltakozás kihat a teljes magyar gazdaságra. Jóhiszemű értelmezésben ez a rugalmasságot, fejlődési képességet mutatja. Kicsit rosszmájúbb megközelítés szerint viszont bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot visz a gazdaságba. Ez a hazai cégvilág szereplőire is fokozott figyelmet ró: a meglévő vagy lehetséges partnerek nyilvános adatait érdemes folyamatosan nyomon követni - javasolja a céginformációs társaság.
Szerző
Témák
Opten cég

A minimálbérnél is kevesebbet keres a dolgozók harmada

Publikálás dátuma
2018.11.07. 17:10
Képünk illusztráció
Még a minimálbért sem kereste meg tavaly másfélmillió munkavállaló: ez látszik legalábbis az adóbevallásokból. Átlagbér feletti fizetést pedig a dolgozók negyede kap.
Bár a minimálbér az a legkisebb kötelező bér, amelyet minden munkavállalónak meg kell(ne) kapnia, az adóbevallások alapján tavaly a munkaviszonnyal rendelkezők több mint harmada  - havi átlagban - nem kereste meg ezt az összeget. Ez derült ki a Policy Agenda elemzéséből, amely a 2017-es anonimizált adóbevallások alapján vizsgálta a hazai bérviszonyokat. Tavaly a minimálbér összege havi bruttó 127 500 forint volt, ami éves szinten bruttó  1 millió 530 ezer forintot jelent, ám ennél kevesebb jövedelmet vallott be az elemzés szerint a munkaviszonnyal rendelkezők 34 százaléka, vagyis 1,45 millió dolgozó.  A minimálbérnél persze kevesebbet kapnak a közfoglalkoztatottak - a kormány szerint ez motiválja őket az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérésre -, valamint a részmunkaidős bér is arányosan kevesebb lehet a minimálbérnél, ám e két dolgozói kör alig 400 ezer főt tesz ki. Vagyis mintegy egymillió munkavállaló esetében nem tudni, hogyan kereshetett tavaly a minimálbérnél kisebb összegeket.  Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta: őket is meglepte ez az adat. Szerinte feltehetőleg arról van szó, hogy sokan még mindig zsebbe kapják a fizetésük egy részét. Az is előfordulhat, hogy a dolgozók nem tudják: a munkaadójuk részmunkaidőre jelentette be őket, így a hivatalos - önbevalláson alapuló - statisztikában teljes munkaidősként jelennek meg, hiszen annyit is dolgoznak, de a bérüket részmunkaidőre kapják.  Az SZJA-adatok vizsgálata során a Policy Agenda két kört vett számításba az 5 millió adóbevallásból: munkaviszonyból származó bérjövedelmeket 4,26 millió adózó vallott be, egyéb munkával kapcsolatos jövedelmeket 551 ezren szereztek (ide sorolták többek között a külszolgálatért kapott, az értékpapír formájában szerzett, a segítő családtagként kapott, az egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként szerzett jövedelmeket). A két kategória között egyébként jelentős átfedés van. Mindössze 271 ezer ember nem szerzett munkaviszonyból származó, csak egyéb munkával kapcsolatos jövedelmet. Az adatokból az is kiderült: a munkavállalók 43 százaléka - 1,83 millió ember - csupán a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti összeget keresett tavaly. Átlagbér feletti fizetést pedig mindössze a dolgozók 23 százaléka mondhatott magáénak: ez 981 ezer munkavállalót jelent.  A Policy Agenda az SZJA-adatbázis alapján vizsgálta a béregyenlőtlenséget is. Ehhez a dolgozókat jövedelmi tizedekre osztották három kategóriában: elsőként a kizárólag munkaviszonyból származó jövedelmeket vették alapul, a második körbe azok az adózók kerültek be, akik havi átlagban legalább a minimálbérnek megfelelő jövedelmet vallottak be, a harmadik vizsgált körbe pedig minden munkához kapcsoló jövedelmet beszámítottak. Az elemzés alapján a legfelső tizedbe tartozók - azaz a legjobban keresők - annyit visznek haza, mint a társadalom alsó kétharmada (65 százaléka). Ez pedig azt jelenti, hogy 426 ezer jól kereső munkavállaló bérjövedelme feleltethető meg 2,8 millió sokkal kevesebbet kereső dolgozóénak. Hogy mennyire torz a hazai bérszerkezet, azt jól mutatja, hogy a legjobban kereső 100 ezer ember munkaviszonyból származó jövedelme a legkisebb jövedelemmel rendelkező 1,75 millió ember keresetével egyenlő. Kisebb egyenlőtlenséget mutatott ki az elemzés azoknál a csoportoknál, ahol volt legalább a minimálbérnek megfelelő összegű munkajövedelem a bevallásban: itt a felső 10 százalék által megkeresett pénz az alsó 50 százalék keresetével egyenlő. A harmadik kategóriában viszont ismét nagy egyenlőtlenség látszik: a munkaviszonyból és egyéb címen is bér jellegű jövedelmet szerzettek csoportjába sorolható munkavállalók 65 százaléka keres annyit, mint a felső 10 százalék. Azaz az egyéb bérjövedelmek egyáltalán nem mérsékelték a béregyenlőtlenséget. A Policy Agenda  már egy korábbi elemzésében is kimutatta, milyen nagyok a bérkülönbségek a magyar munkaerőpiacon. Akkor a Pénzügyminisztériumtól kikért béradatok alapján vizsgálták a bérviszonyokat. Kiszámították: a magyar dolgozók kétharmadának bére egyáltalán nem éri el a KSH által közölt 324 ezer forintos átlagfizetést. A béregyenlőtlenségek pedig egyre nőnek a magyar munkaerőpiacon, holott azok már így is nagyok - nem csak uniós szinten, de még a Visegrádi országokhoz képest is.   Kiss Ambrus erről korábban azt mondta lapunknak: nem törvényszerű, hogy van egy jól kereső szűk réteg, és van egy rosszul kereső többség, egy egészségesen fejlődő bérstruktúra esetén nincsenek ilyen kiugró különbségek. Magyarország azonban Európa összeszerelő üzemévé vált. Miközben például Svédországban erős kollektív szerződésekkel emelték a béreket és erős szakképzéssel kiszorították az alacsony hozzáadott értékű munkákat, addig hazánkat elárasztották a kevés hozzáadott értéket igénylő, alacsonyan fizetett állások. A magyar munkaerőpiacon így most sokan végeznek alacsonyan fizetett, kis hozzáadott értékű munkát, és kevesen dolgoznak magas hozzáadott értékkel, magas fizetésekért, miközben nincs középréteg.  
Szerző