áfa;Pénzügyminisztérium;lakásár;jogszabály;lakásáfa;

illusztráció

- Lakásáfa-engedmény: sok-sok milliót lehet spórolni a hosszabbításon

Maradhat 2019 után is az ötszázalékos áfa, de csak ott, ahol már megvan az építési engedély. A magánépítők hoppon maradhatnak.

Fellélegezhetnek azok a lakásvásárlók, akik a tervezői asztalról vásároltak új építésű lakásokat, de az építkezéseknél jelentős csúszásokat tapasztalnak. Gratulálhatnak maguknak azok a beruházók is, akik a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság ellenére úgy döntöttek, belevágnak további lakásépítési projektekbe. Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán ugyanis bejelentette: a 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkező lakóingatlanok értékesítésénél 2023. december 31-ig még alkalmazható lesz az 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcs – amennyiben eddig az időpontig eladják ezeket a lakásokat.

A Pénzügyminisztérium a parlament törvényalkotási bizottságán keresztül még a héten benyújtja ez irányú javaslatát, és amennyiben elfogadják - márpedig efelől a parlament működési gyakorlatát tekintve nem sok kétség lehet – egy jelentős jogbizonytalanságot rendez. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint 2020-tól megszűnik az új lakásokra vonatkozó, 2016-ban bevezetett 5 százalékos kedvezményes áfakulcs, és ismét 27 százalékos áfát kell majd fizetni ezen lakások vásárlása után is. A kezdettől világos jogszabályok ellenére azonban az ingatlanpiacon élt a remény a hosszabbítás iránt, amit a kormány is erősített azzal, hogy lebegtette a kérdést. Kategorikus kijelentést a kedvezményes áfa 2019 végi tényleges megszűnéséről csak a választások után tett Varga Mihály.

A problémát az jelenti, hogy az építőanyag és munkaerőhiány miatt számos, már megkezdett projekt csúszik – akár fél évet-évet is -, ezért már egy jó ideje látható, hogy többezer beígért lakás nem készül el 2019 végére. Ha viszont az átadás 2019-től 2020-ra tolódik, akkor egyik napról a másikra több mint 20 százalékot ugrik az ár, így például egy eredetileg 40 millió forintért kínált ingatlan ára 48 millióra kúszik fel. Ez különösen a hitelből vásárlóknak okoz komoly problémát: a nagymértékű drágulás fedezetét nem tudják kigazdálkodni, és az októbertől szigorított hitelezési szabályok miatt valószínűleg több hitelt sem tudnának fölvenni. Így nem csak a lakás úszik el, de az addig befizetett foglaló is. A helyzet megoldására a bankok sem tudtak megnyugtató választ adni.

Úgy tűnik, a helyzet tarthatatlanságát a kormány is egyre inkább belátja, pár hete ugyanis már tett egy engedményt: a 2019 végén szerkezetkész állapotú társasházak lakásaira 2019 után is alkalmazni lehet az 5 százalékos áfakulcsot. A mostani javaslat még egyértelműbbé teszi a helyzetet: a már építési engedéllyel rendelkező lakások esetében a vevők és az eladók is nyugodtan számolhatnak továbbra is az 5 százalékos áfával.

A forgalmi adó körüli bizonytalanság miatt egyre lanyhuló építkezési kedven azonban valószínűleg nem lendít majd túl sokat az engedmény, hiszen az ezután engedélyezett lakásokra már nem vonatkozik. A KSH legfrissebb adatai szerint az idei év első 9 hónapjában a tavalyinál ugyan 28 százalékkal több – 10 218 – új lakást adtak át, az építési engedélyek száma azonban visszaesett. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 26 655 volt, ami 6,2 százalékkal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. A visszaesés főként a fővárost érinti, ahol 25 százalékkal csökkent az építendő lakások száma. Ennek oka, hogy a beruházók főként a már megkezdett projektekre koncentráltak, hogy a munkaerő- és építőanyaghiány közepette is be tudják fejezni azokat az áfa emelkedése előtt. Ezek az adatok azonban még abból az időszakból származnak, amikor még nem lehetett tudni, mi lesz a lakásáfa sorsa. Azóta megérkezett a szerkezetkész lakásokra vonatkozó enyhítés, ami miatt még kissé emelkedhet a november 1-ig kiadott építési engedélyek száma.

Nagy lökést a javaslat nem ad a lakásépítési piacnak, azonban csökkentheti a visszaesést és véget vethet a kapkodásnak – mondta érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A már engedéllyel rendelkező beruházásoknál nem kell kapkodni a kivitelezéssel, és a vevőknek sem kell tartaniuk attól, hogy a csúszások miatt egyik napról a másikra megemelkedik a kialkudott vételár. Balogh László számításai szerint a módosítás nyomán mintegy 5 ezer lakás építtetője és vásárlója lélegezhet fel: ennyit fenyegetett a csúszások miatt az áfaemelkedés réme. Az engedmény azonban akár tízezres nagyságrendben is érintheti az építkezéseket, hiszen számos olyan kivitelező is van, akik már minden papírt beszereztek, de az építőipari kapacitáshiány miatt még nem tudtak belevágni az építkezésbe. Ezek a beruházások most felértékelődnek, a nagyobb kapacitással rendelkező vállalkozók felvásárolhatják ezeket, és akár az árakban is engedményeket adhatnak a vevőknek – véli Balogh László. Szerinte a módosítás hatására egyébként is lassulhat az újlakások drágulása, hiszen a változás hatására újraütemezhetik az eddig a magasabb áfával beárazott projekteket a beruházók, így a még csak tervezőasztalon létező újlakások ára akár még csökkenhet is a korábban tervezett árszinthez képest.    

5 ezer lakás építtetője és vásárlója lélegezhet fel
Megszűnhet a kapkodás Balogh László szerint a javaslat nem ad lökést a lakásépítési piacnak, azonban csökkentheti a visszaesést és véget vethet a kapkodásnak
A "kisemberekre" most sem gondoltakNem tesz említést a Pénzügyminisztérium közleménye a magánszemélyek építkezései kapcsán 5 millió forintig visszaigényelhető áfa szabályozásának kérdéséről, így feltételezhetően itt marad az eredeti elképzelés: 2020-tól megszűnik a saját használatra építettetők áfa-kedvezménye. A kérdés sok embert érinthet, hiszen a KSH adatai szerint a lakásépítés fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A saját családi házat építtetők ugyanakkor még nagyobb csúszásba kerülhetnek, hiszen a tőkeerős nagyberuházóknál valószínűleg jóval kisebb eséllyel találnak építőanyagot és szakembert. 

Még a minimálbért sem kereste meg tavaly másfélmillió munkavállaló: ez látszik legalábbis az adóbevallásokból. Átlagbér feletti fizetést pedig a dolgozók negyede kap.