Mégsem a génektől függ, meddig élünk

Publikálás dátuma
2018.11.08 12:12
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Az eddig véltnél kevésbé írható a géneknek számlájára a hosszú élet - állapították meg több mint 400 millió ember családfájának elemzése alapján amerikai kutatók.
Noha egyes családokban valóban halmozódik a magas kort megéltek száma, a géneknek a becsültnél lényegesen kevesebb a befolyása az élettartamra, mint korábban gondolták - számolt be az MTI a ScienceDaily alapján. A tudósok arra voltak kíváncsiak, milyen arányban felelősek a gének az élettartam alakulásáért, amelynek örökölhetőségét korábban 15-30 százalékra becsülték. A Genetics című szaklapban megjelent elemzés a Calico Life Sciences tudományos intézet az Ancestry.com online családfakutató portál nyilvános adatbázisát használva készült.
Az örökölhetőség az mutatja, hogy egy vonás - ebben az esetben az élettartam - mennyire magyarázható genetikai különbségekkel vagy más, például környezeti vagy társadalmi, kulturális hatásokkal, véletlenekkel. A kutatók a nagyjából 54 millió előfizető és családfáik alkotta hatmilliárd emberből kiválogatták azokat, akik még élnek, valamint egyszerűsítettek az adatbázison, hogy mindenki csak egyszer szerepeljen. 
Az Ancestry még a kutatás előtt eltávolított minden adatot, ami alapján azonosítható lenne valaki, maradt a születés és a halál ideje, a születés országa és a kapcsolatok, amelyek a családfákat alkotják. Maradt több mint 400 millió ember - nagyobbrészt európai származású amerikaiak -, akik vagy vér szerinti, vagy házastársi kötelékkel kapcsolódtak egymáshoz. Ahogy már korábbi kutatásokból is kitűnt, a házastársak élettartama hasonlóbb volt egymáshoz, mint az eltérő nemű testvéreké. 
Ezt magyarázhatja sok nem genetikai tényező, ami a közös háztartásból ered, a dolgok azonban akkor lettek érdekesek, amikor a kutatók megvizsgálták a nem vérségi rokoni kapcsolatokat, és azt találták, hogy a sógorok-sógornők, sőt az unokasógorok-sógornők élettartama is hasonló volt egymáshoz, noha nem voltak vérrokonok és nem is éltek közös háztartásban. Összehasonlították további szerzett rokonok élettartamát. Ha egy ember testvérének házastársa vagy házastársa testvérének a házastársa hasonlóan hosszan él, akkor világos, hogy a géneken és a közös környezeti hatásokon kívüli tényezők játszhatnak szerepet.
A hatalmas adatbázis további elemzése az úgynevezett asszortatív partnerválasztást mutatta ki. A kifejezés arra utal, hogy az ember hajlamos olyan társat keresni, akinek a testméretei, alakja és származása olyan, mint az övé, ebben az esetben az élettartam lehet az azonos vonás. Természetesen egy lehetséges partner élettartamát nehéz megtippelni - mondta Graham Ruby, a kutatás vezetője, aki szerint más jellemzők vezetik a párválasztókat. Ezek lehetnek genetikaiak vagy társadalmi-kulturálisak, esetleg mindkettő, például nem genetikai tényező az anyagi helyzet.
"Ha az anyagiak befolyásolják az élettartamot és a jómódúak inkább jómódú párt választanak, akkor ez hasonló élettartamhoz vezethet"
- magyarázta Ruby.
 Ugyanez történik génekhez inkább kötődő tulajdonságok, például a testmagasság esetében: magas ember hajlamos magas párt választani, és a magasság valamiképp kapcsolatos az élettartammal, így ez alátámaszthatná az élettartam örökölhetőségét. Amikor az asszortatív partnerválasztás hatásait is kiküszöbölték, az az eredmény maradt, hogy az élettartam örökölhetősége nem több hét százaléknál, talán még ennél is kevesebb.
2018.11.08 12:12
Frissítve: 2018.11.08 12:12

4000 gízai piramis jönne ki a Brazíliában talált rejtélyes és ősi termeszvár szemeteséből

Publikálás dátuma
2018.11.21 19:17
A kép illusztráció, ezt a várat nem a most felfedezett termeszek faja lakja.
Fotó: Biosphoto/ Michel Gunther
Az egyik legősibb és leghatalmasabb rovar alkotta művet fedezték fel a tudósok, melynek építői még mindig élnek. Rengeteg a megválaszolatlan kérdés a fajjal kapcsolatban, azt sem tudni, hol vannak a királynőik.
Négyezer éves termeszvárakat is találtak Brazíliában brit kutatók. Mint a hírről beszámoló 444.hu írja, az ország északkeleti részén mintegy 200 millió termeszek által épített hatalmas halom áll egy Nagy-Britannia méretének megfelelő területen, ezek között vannak a Magyarországnál négyszer idősebb telepek is.
A 2,5 méter magas és 9 méter széles halmok nem fészkek, hanem "hulladéklerakók": a Syntermes dirus nevű lombevő termeszfaj ott tárolja a földalatti alagútrendszerük építésekor felhalmozódó földet.
"Az eltakarított föld mennyisége több mint tíz köbkilométer. Ez 4000 nagy gízai piramis térfogatának felel meg. Ez az egyik legnagyobb építmény, amelyet valaha egyetlen rovarfaj készített"
- mondta Stephen Martin, a Salfordi Egyetem munkatársa. A tudósok tizenegy termeszhalom belsejéből vettek mintákat, ezek a vizsgálatok szerint 700-3800 évesek, így ugyanolyan régiek, mint a legrégebbi ismert termeszvárak Afrikában.
"Hihetetlen, hogy még manapság is találni ilyen méretű és ilyen régi, ismeretlen biológiai csodákat, amelyek építői még mindig léteznek"
- mondta Martin. A várak ugyanis nagyrészt az aljnövényzet rejtekében találhatóak, így könnyen észrevétlenek tudtak maradni. A kutatók még rengeteg kérdésre keresik a választ a szóban forgó fajjal kapcsolatban. Kolóniáik pontos szerkezete még mindig ismeretlen; a régióban például sohasem sikerült felfedezni olyan kamrát, amelyben termeszkirálynő is lett volna.
2018.11.21 19:17

Élőben lehet követni, ahogy a robotgeológus landol a Marson

Publikálás dátuma
2018.11.21 17:47

Fotó: NASA/
Hétfő este, közép-európai idő szerint 9 óra körül landol a Marson az InSight űrszonda. A műveletet az amerikai űrkutatási hivatal honlapján és a közösségi médiaplatformokon is élőben lehet követni - írta az MTI a NASA bejelentése alapján.
A május 5-én útjára indított InSight lesz az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszáll a vörös bolygóra. A landolással megkezdődik a robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója, az InSight lesz az első űrszonda, amely a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét.
Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány arról, hogy keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is. Az InSightot két mini műhold kíséri, amelyeken keresztül kommunikálni fognak az űrszondával, amint az a vörös bolygó atmoszférájába lép, majd landol - olvasható a NASA honlapján. 
A 694 kilogrammos űrszonda mintegy 485 ezer kilométeres utat megtéve érkezik a Marsra. Az Insight a Phoenix és a Viking marsjárók mintájára épült háromlábú leszállóegység, amely nem közlekedik, hanem stabilan egy helyben áll. Ha a leszállás sikeres lesz, geofizikai obszervatóriumként fog működni. Majdnem öt méter mélyre fog fúrni a bolygó talajába, ezt a HP3 (Heat Flow and Physical Properties Package) német-lengyel gyártmányú robot végzi majd.
A landolást itt és itt lehet élőben követni.
2018.11.21 17:47