Nem bírálták nyíltan Orbánt - Ma választják meg a néppárt listavezetőjét

Publikálás dátuma
2018.11.08 09:58

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Szecsődi Balázs
Ma választják meg a konzervatív európai pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) listavezetőjét. Aki a legtöbb szavazatot gyűjti, annak jó esélyei vannak arra, hogy az Európai Bizottság elnökének tegyék meg a jövő májusi európai parlamenti választást követően.
Bár szerda estére, az EPP helsinki tanácskozásának első napjára vitát hirdettek meg a konzervatív pártcsalád listavezetői tisztségéért a két jelölt, a bajor CSU politikusa, Manfred Weber és a volt finn miniszterelnök, Alexander Stubb között, a harminc perces „ütközetben” inkább csak elképzeléseiket sorolták fel, de a másik mondandójára nem reagáltak. Az EPP kongresszusának 750 tagja is némi csalódással vette tudomásul, hogy vitáról szó sem volt. Az azonban kiderült, hogy mindketten, így a „puhábbnak” tartott Weber is „több Európát”, az európai intézmények megerősítését akarja. Igaz, ezt az a dokumentum is egyértelműsítette, amelyet szerdán fogadtak el a küldöttek, s egyértelműen a Fidesznek szólt, hiszen a jogállamiság tiszteletben tartására szólították fel a jelenlévőket. A két politikus szinte mindenben egyetértett, így abban, hogy a populizmus mennyire jelent nagy veszélyt a demokratikus intézményrendszerre, tiszteletben kell tartani a jogállamiságot, javítani kell az EU biztonságát és védelmi erejét. Ezúttal mindketten ódzkodtak Orbán Viktor nyílt bírálatától, pedig Stubb egy korábbi interjújában felvetette: ki kell zárni a Fideszt az EPP-ből, s pártja indítványt is tett erre. Webert megtapsolták, amikor azt közölte, jó döntéseket hoztak a pénzügyi válság leküzdésére. Ezt jelzi – tette hozzá, hogy 30 millió új munkahelyet teremtettek 10 év alatt, s az eurózóna növekedése eléri a 2,3 százalékot. Az Európai Néppárt listavezetőjéről a nap folyamán titkos szavazáson döntenek. Weber a favorit már csak azért is, mert maga mögött tudhatja a befolyásos német delegáció támogatását. Az eredményt 13 órakor ismertetik.
Frissítve: 2018.11.08 12:43

A barátságnak is van határa

Phenjan aligha kaphat Moszkvától annyi segítséget, amennyit szeretne az Amerikával való sikeres kötélhúzáshoz, hiszen Oroszország mégiscsak az atomhatalmak klubjának a tagja.
Kim Dzsong Un páncélvonata ezúttal az orosz Távol-Kelet felé vette útját, és az észak-koreai vezető ma Vlagyivosztokban találkozik Vlagyimir Putyinnal. Elemzők szerint Kim azt szeretné, ha Putyin erőteljes támogatást nyújtana neki az Egyesült Államokkal szemben, ám orosz részről ez vélhetőleg erősen korlátozott marad. Ez az első személyes találkozó a két vezető között. Kim, aki tavaly júniusban Szingapúrban ígéretesnek mondott eszmecserét folytatott Donald Trumppal, majd idén február végén Hanoiban minden várakozást alulmúló, teljesen eredménytelen találkozót szenvedett végig az amerikai elnökkel, most minden jel szerint azt igyekszik demonstrálni, hogy nem vergődik elszigetelt pozícióban, hanem vannak befolyásos patrónusai, akikre számíthat a nehéz időkben. Oroszország és Kína eddig is Észak-Korea mögött állt, és gazdaságilag segített felszínen tartani a brutálisan elnyomó jellegű phenjani rezsimet – de csak annyira, hogy az mintegy ütközőzónát képezzen a Koreai-félsziget déli felén jelen lévő amerikaiakkal szemben. Moszkva és Peking is az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) állandó, vagyis vétójoggal rendelkező tagja, olyan atomhatalom, amelynek érdekeivel alapvetően ellenkezik a nukleáris fegyverek globális terjedése, az ilyen eszközökkel rendelkező, kisebb-nagyobb államok számának a gyarapodása. Kim ismert páncélvonata az amerikai elnökkel megkezdett óvatos flörtje előtt a pekingi főpályudvarra döbörgött be, és az észak-koreai diktátor megtudakolta a kínai vezetőktől, hogy meddig tanácsos elmennie a Trumppal folytatott alkudozása során, mihez kap és mihez nem kap kínai háttértámogatást. Most minden bizonnyal ugyanezt teszi Vlagyivosztokban. A Reuters által megszólaltatott Artyom Lukin, aki a Csendes-óceán menti orosz katonai kikötővárosban található Távol-keleti Szövetségi Egyetem professzora – állítólag ennek az intézménynek a kampuszán tartják meg a csúcstalálkozót – úgy vélekedik: Kim a konkrét gazdasági támogatás mellett az országával szemben érvényesített nemzetközi szankciók egyoldalú enyhítését próbálja elérni, de valószínűtlen, hogy Putyin teljesítené a kérését. Szerinte Moszkva aligha engedhetné meg magának, hogy állandó BT-tagként aláássa az ENSZ-ben elfogadott szankciós rezsimet, amely arra hivatott, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverkezési programjának a feladására. Ettől függetlenül Oroszország – Kínához hasonlóan és az Egyesült Államokkal ellentétben – azt javasolja, hogy a nemzetközi közösség fokozatosan enyhítse az Észak-Koreával szembeni büntető intézkedéseket, párhuzamosan azokkal a remélt lépésekkel, amelyeket Phenjan megtesz a fegyverkísérletek korlátozása terén. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly a BT egyik ülésén is arról beszélt, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fokozatos leszerelési lépéseit szankcóenyhítésnek kellene követnie. Washington azonban azzal vádolja Moszkvát, hogy cinkelt lapokkal játszik, és hogy az oroszok bizonyíthatóan, kiterjedt körben megsértik a szankciós előírásokat. Médiaértesülések szerint egy orosz tankhajót 2017 októbere és 2018 májusa között legkevesebb négy alkalommal rajtakaptak, amint arról üzemanyagot töltöttek át észak-koreai hajóra nemzetközi vizeken. Egy orosz törvényhozó a minap azt közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy a Putyin-Kim csúcstalálkozó előkészítése során észak-koreai részről kérték, hogy állampolgáraik hadd dolgozhassanak tovább Oroszországban, annak ellenére, hogy a nemzetközi szankciós rezsim értelmében ez év végéig haza kellene őket zsuppolni. Amerikai adatok szerint Phenjan korábban évente több mint félmilliárd dollárra tett szert a közel százezer külföldön dolgozó észak-koreai révén. Közülük egészen a közelmúltig mintegy 30 ezren dolgoztak Oroszországban, de időközben mintegy 20 ezer főt hazaküldtek.

Amire Orbán Viktor hiába ácsingózott, szlovák kollégája máris elérte

Publikálás dátuma
2019.04.24 19:41

Fotó: NurPhoto/ Maxym Marusenko
Peter Pellegrini mindjárt tiszteletét teszi az Egyesült Államok elnökénél.
A jövő héten Amerikába látogat Peter Pellegrini miniszterelnök (Smer-SD). Donald Trump amerikai elnök május 3-án, pénteken fogadja a Fehér Házban, írja parameter.sk. A megbeszélésen több témát is érintenek, de a hangsúly a gazdasági és a védelmi együttműködésen lesz. Az Egyesült Államok elnöke és a szlovák miniszterelnök a védelmi együttműködés keretében a szlovák fegyveres erők korszerűsítésének kérdését is érintik a tárgyalás során. A szlovák NATO-tagsággal járó kötelezettségekkel összefüggésben a védelmi kiadások növelésének témája is terítékre kerül.  Az Egyesült Államok a szlovák exportőrök tizedik legjelentősebb piaca, az amerikai vállalatok pedig a legfontosabb befektetők közé tartoznak Szlovákiában, összesen 23 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A szlovák technológiai cégek sikeresen működnek az USA-ba. szögezte le Macíková.   --- Advertisement ---    Barack Obama akkori amerikai elnök 2013 novemberében fogadta Robert Ficót, George W. Bush elnök öt évvel korábban Ivan Gašparovičot. 2006 márciusában Mikuláš Dzurinda, 2005 márciusában Pavol Hrušovský, a parlament elnöke, 2003 áprilisában Rudolf Schuster akkori köztársasági elnök tett látogatást a Fehér Házban.