Eldőlt: Manfred Weber az Európai Néppárt listavezetője

Publikálás dátuma
2018.11.08 12:37

Fotó: AFP/ MARKKU ULANDER / LEHTIKUVA
Manfred Webert, a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát választották meg Helsinkiben az Európai Parlament jelenlegi legnagyobb pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) listavezetőjének. Ez azt is jelenti, ő a legesélyesebb arra, hogy a 2019 májusában esedékes európai parlamenti választás után az Európai Bizottság elnöke legyen.
Weber ugyan Angela Merkel pártjánál, a német kereszténydemokratáknál konzervatívabb CSU tagja, a politikai erő liberálisai közé sorolják, aki egyértelműen uniópárti, s „több Európát”, nem pedig – ahogy ezt a magyar kormány követeli – a nemzetállamok erősítését akarja. Ami pályáját illeti, az 1972-es születésű Weber a főiskola elvégzése után, 1996-ban egy tanácsadó céget alapított. 2002-ben került a politikai élet vérkeringésébe, ekkor ugyanis a bajor parlament képviselőjévé választották. A 2004-es EP választást követően azonban az unió parlamentjébe került. 2003-2007 között az uniópártok ifjúsági szervében, a Junge Unionban vállalt vezető szerepet. 2008-ban az alsó-bajorországi VSU vezetőjévé választották meg. 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban 99 százalékos eredménnyel erősítették meg e pozíciójában. Weber a CSU elnökségi tagja. Az Európai Parlamentben Manfred Weber a költségvetési bizottság tagja. Emellett más bizottságok póttagja is volt. 2014. június 4-én, az EP választást követően a 192 fős néppárti frakcióból 190-en szavaztak úgy, hogy ő legyen a pártcsalád következő frakcióvezetője. 2018 szeptemberében jelentette be, hogy a pártcsalád listavezetője kíván lenni a jövő évi EP választáson. Ami Európa-politikáját illeti, e tekintetben a CSU legaktívabb politikusai közé tartozik. Értékrendszerét tekintve konzervatív ugyan, de egyértelműen a liberális demokrácia híve. Úgy véli, aktívan kell alakítani Európa-jövőjét, s az Európa-politikát nem valami felesleges rossznak tekinteni. Úgy véli, a menekültkérdést csak közös, európai megoldással lehet megoldani. Meglátása szerint a polgárháború elől menekülteket az EU-nak be kell fogadnia. Az Orbán Viktorral való kapcsolata felettébb ambivalens. 2013 júliusában még – az Európai Néppárt egészéhez hasonlóan – politikailag motiváltnak nevezte az antidemokratikus magyarországi törvényeket pellengérre állító Tavares-jelentést. 2018. szeptember 12-én azonban már ő is megszavazta a budapesti kabinettel szembeni 7-es cikkely szerinti eljárás megindítására vonatkozó Sargentini-jelentést. Indoklása szerint azért voksolt igennel, mert Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni. A frakció nem volt egységes: 115-en voksoltak mellette, 57-en ellene, 28-an tartózkodtak, húsz személy pedig nem vett részt a szavazáson. Ezzel kapcsolatban kifejtette, az uniós alapértékek tekintetében nem lehet kompromisszumot kötni, ezért is szavazta meg a jelentést a néppárti képviselők többsége. Weber nem kívánja kizárni a Fideszt az Európai Néppártból, de Orbán Viktort több alkalommal figyelmeztette: tiszteletben kell tartania a demokratikus alapjogokat, s ha ezt nem teszi meg, akkor a Fidesznek nem lehet maradása a párcsaládban. Idén májusban, a holland De Volksrant című lapnak adott interjújában arra a kérdésre, miért tolerálják még a Fideszt az Európai Néppártban, Weber úgy felelt: vannak olyan alapvető értékek, mint a jogállamiság, a joguralom, a szabad sajtó, a demokrácia, amit mindenkinek tiszteletben kell tartania. „Ezek arról szólnak, hogy mi itt Európában hogyan gondolkodunk a társadalmi berendezkedésről.” Ugyanakkor szerinte Orbán a tűzzel játszik, amikor a civil szervezeteket és a CEU-t támadja, mert „ezzel a tudomány szabadsága forog kockán” és ha a magyar kormányfő nem tartja be ezeket a szabályokat, nem lehet az Európai Néppárt tagja. Hasonlóképpen foglalt állást júniusban. Akkor azt közölte, az EPP egyelőre nem lép fel a „Stop Soros” törvénycsomag miatt, ám ha az Európai Bíróság kifogásokat emel a jogszabállyal szemben, s ezt a magyar kormány nem tartja tiszteletben, akkor nem lehet tagja többé az EPP-nek.
2018.11.08 12:37
Frissítve: 2018.11.08 12:48

Felszálló utasszállító gázolt halálra egy férfit Oroszországban

Publikálás dátuma
2018.11.21 13:22

Fotó: AFP/ VASILY MAXIMOV
Az Athénba tartó gép a kifutópályán ütött el egy embert.
Utasszállító gázolt halálra egy férfit a Seremetyjevói nemzetközi repülőtéren, a kifutópályán – mondta a TASZSZ hírügynökségnek a repülőtér PR-igazgatója. Szavai szerint az Athénba tartó repülőgép személyzete helyi idő szerint 20 óra 10 perckor jelentette a légi irányításnak az ütközést. Az elgázolt férfit azonosították, az esetről tájékoztatták a rendőrséget. A balesetben egy örmény férfi vesztette életét, akit a hírek szerint kitoloncoltak Spanyolországból, és a hazájába akartak vinni, ám megszökött.
2018.11.21 13:22

Ez az igazi rejtély: miért egy osztrák ékszerész furikázik a nagykövet luxusautójával

Publikálás dátuma
2018.11.21 13:17

Fotó: Wikimedia Commons/ Mr.choppers
Vajon milyen szívességért adja kölcsön évekre valaki sok tízmilliós járgányát (diplomata rendszámmal együtt) - ez a kérdés foglalkoztatja az osztrák sajtót.
A volt bécsi nagykövet autójaként azonosította a magyar külügyi tárca azt a mintegy 80 millió forintba kerülő Aston Martin Vanquisht, amit az egyik osztrák lap szúrt ki. A személygépkocsi nem a KKM tulajdona, a volt bécsi nagykövet magánforrásból magánhasználatra vásárolta, határolódott el a luxusautótól a tárca és ki is lökte állományából a diplomatát, írja a hvg.hu. Csakhogy a Die Presse most azt írja: egy osztrák ékszerész használja az ominózus négykerekűt. Az persze önmagában jogos kérdés, honnan van pénze egy havi nettó 5-6000 eurós (mintegy 1,9 millió forint) fizetést húzó nagykövetnek 250 ezer eurós gépkocsira. És az sem érdektelen, hogy amennyiben egy nagykövet hivatali idejében, ám magánszemélyként vásárol ilyet, és kér rá diplomata-rendszámot, az nem tűnik fel a külügynek. De az igazi kérdés az: miért adja kölcsön évekig egy idegennek (diplomata-rendszámmal együtt.
 Az osztrák sajtó azt pedzegeti, lehet, hogy adó- és áfacsalási ügy áll a háttérben, a diplomaták ugyanis illetékmentesen vihetnek be gépkocsit abba az országba, ahol dolgoznak – cserébe viszont legalább három évig nem adhatják el a járművet. Az viszont kevéssé életszerű, hogy egy nagykövet ilyen, a funkciójához és fizetéséhez képest pitiáner ügybe bonyolódjék – néhány ezer vagy akár tízezer euróért nem érdemes ekkorát kockáztatni. Könnyen lehet, hogy a gyémánt- és ékszerkereskedőnek így fizettek az egyéb szolgálataiért.
2018.11.21 13:17