Eldőlt: Manfred Weber az Európai Néppárt listavezetője

Publikálás dátuma
2018.11.08. 12:37

Fotó: MARKKU ULANDER / LEHTIKUVA / AFP
Manfred Webert, a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát választották meg Helsinkiben az Európai Parlament jelenlegi legnagyobb pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) listavezetőjének. Ez azt is jelenti, ő a legesélyesebb arra, hogy a 2019 májusában esedékes európai parlamenti választás után az Európai Bizottság elnöke legyen.
Weber ugyan Angela Merkel pártjánál, a német kereszténydemokratáknál konzervatívabb CSU tagja, a politikai erő liberálisai közé sorolják, aki egyértelműen uniópárti, s „több Európát”, nem pedig – ahogy ezt a magyar kormány követeli – a nemzetállamok erősítését akarja. Ami pályáját illeti, az 1972-es születésű Weber a főiskola elvégzése után, 1996-ban egy tanácsadó céget alapított. 2002-ben került a politikai élet vérkeringésébe, ekkor ugyanis a bajor parlament képviselőjévé választották. A 2004-es EP választást követően azonban az unió parlamentjébe került. 2003-2007 között az uniópártok ifjúsági szervében, a Junge Unionban vállalt vezető szerepet. 2008-ban az alsó-bajorországi VSU vezetőjévé választották meg. 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban 99 százalékos eredménnyel erősítették meg e pozíciójában. Weber a CSU elnökségi tagja. Az Európai Parlamentben Manfred Weber a költségvetési bizottság tagja. Emellett más bizottságok póttagja is volt. 2014. június 4-én, az EP választást követően a 192 fős néppárti frakcióból 190-en szavaztak úgy, hogy ő legyen a pártcsalád következő frakcióvezetője. 2018 szeptemberében jelentette be, hogy a pártcsalád listavezetője kíván lenni a jövő évi EP választáson. Ami Európa-politikáját illeti, e tekintetben a CSU legaktívabb politikusai közé tartozik. Értékrendszerét tekintve konzervatív ugyan, de egyértelműen a liberális demokrácia híve. Úgy véli, aktívan kell alakítani Európa-jövőjét, s az Európa-politikát nem valami felesleges rossznak tekinteni. Úgy véli, a menekültkérdést csak közös, európai megoldással lehet megoldani. Meglátása szerint a polgárháború elől menekülteket az EU-nak be kell fogadnia. Az Orbán Viktorral való kapcsolata felettébb ambivalens. 2013 júliusában még – az Európai Néppárt egészéhez hasonlóan – politikailag motiváltnak nevezte az antidemokratikus magyarországi törvényeket pellengérre állító Tavares-jelentést. 2018. szeptember 12-én azonban már ő is megszavazta a budapesti kabinettel szembeni 7-es cikkely szerinti eljárás megindítására vonatkozó Sargentini-jelentést. Indoklása szerint azért voksolt igennel, mert Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni. A frakció nem volt egységes: 115-en voksoltak mellette, 57-en ellene, 28-an tartózkodtak, húsz személy pedig nem vett részt a szavazáson. Ezzel kapcsolatban kifejtette, az uniós alapértékek tekintetében nem lehet kompromisszumot kötni, ezért is szavazta meg a jelentést a néppárti képviselők többsége. Weber nem kívánja kizárni a Fideszt az Európai Néppártból, de Orbán Viktort több alkalommal figyelmeztette: tiszteletben kell tartania a demokratikus alapjogokat, s ha ezt nem teszi meg, akkor a Fidesznek nem lehet maradása a párcsaládban. Idén májusban, a holland De Volksrant című lapnak adott interjújában arra a kérdésre, miért tolerálják még a Fideszt az Európai Néppártban, Weber úgy felelt: vannak olyan alapvető értékek, mint a jogállamiság, a joguralom, a szabad sajtó, a demokrácia, amit mindenkinek tiszteletben kell tartania. „Ezek arról szólnak, hogy mi itt Európában hogyan gondolkodunk a társadalmi berendezkedésről.” Ugyanakkor szerinte Orbán a tűzzel játszik, amikor a civil szervezeteket és a CEU-t támadja, mert „ezzel a tudomány szabadsága forog kockán” és ha a magyar kormányfő nem tartja be ezeket a szabályokat, nem lehet az Európai Néppárt tagja. Hasonlóképpen foglalt állást júniusban. Akkor azt közölte, az EPP egyelőre nem lép fel a „Stop Soros” törvénycsomag miatt, ám ha az Európai Bíróság kifogásokat emel a jogszabállyal szemben, s ezt a magyar kormány nem tartja tiszteletben, akkor nem lehet tagja többé az EPP-nek.
Frissítve: 2018.11.08. 12:48

Közép-Amerikában terjeszkedik Kína, 150 millió dolláros támogatást kap Salvador

Publikálás dátuma
2018.11.08. 10:04

Fotó: JASON LEE / POOL / AFP
Visszahívta közép-amerikai nagyköveteit az Egyesült Államok, miután a Dominikai Köztársaság és Panama mellett Salvador is hátat fordított Tajvannak Kína kedvéért. A Fehér Ház szerint nem partnerségre törekszik a kínai fél, hanem függő helyzetbe kívánja hozni az országokat.
Kína 150 millió dolláros, nagyjából 42 milliárd forintos támogatást ígért Salvadornak társadalmi és technológiai projektek fejlesztésére - írja a Reuters. Mindezt azután jelentette be a közép-amerikai ország elnöke, Salvador Sanchez Ceren, hogy hazatért Kínában tett látogatásáról. Mint mondta, összesen 13 közös projektet valósít majd meg Kínával.
A két ország augusztus óta egyre szorosabbra fűződő diplomáciai kapcsolata az Egyesült Államok számára igen aggasztó. Korábban az évben Salvadorhoz hasonlóan Panama és a Dominikai Köztársaság is bejelentette: megszakítja diplomáciai kapcsolatait a tajvani Kínai Köztársasággal, hogy a Kínai Népköztársasághoz közelebb kerülhessen.
Az Egyesült Államok azonnal visszahívta nagyköveteit a régióból.

A Salvadori elnök bejelentését még nem kommentálta a kínai fél. Az sem képezte a bejelentés részét, mikor kerülnek folyósításra a szóban forgó források.
Szerző
Frissítve: 2018.11.08. 10:06

Károly herceg megígérte, királyként nem szól bele mindenbe

Publikálás dátuma
2018.11.08. 10:00
Illusztráció
Fotó: AFP
Károly herceg, a brit trón várományosa ígéretet tett arra, hogy uralkodóként már nem fog "mindenbe beleszólni" - írta az MTI.
A walesi hercegről, II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp edinburghi herceg elsőszülött fiáról a BBC televízió készített eddig példátlan mélységű portréműsort, abból az alkalomból, hogy a trónörökös jövő szerdán ünnepli 70. születésnapját. A csütörtök este műsorra tűzött, részleteiben előre ismertetett program készítői egy teljes éven át kísérhették figyelemmel és rögzíthették Károly és családja mindennapjait, és interjút is készítettek a herceggel.
Az interjú rendkívüli jelentőségű, hiszen Károly most beszélt hivatalosan és nyilvánosan először és nagy valószínűséggel utoljára arról, hogy miként látja majdani szerepét királyként. A brit udvari protokoll ugyanis szigorúan körülírt határokat szab annak, hogy az Egyesült Királyság mindenkori uralkodója mikor mit mondhat a nyilvánosság előtt. Az egyik legszigorúbb szabály az, hogy napi politikai kérdésekben egyáltalán nem nyilváníthat véleményt, még kevésbé tehet kísérletet saját kormánya politikai döntéseinek befolyásolására. Károlyról ugyanakkor köztudott, hogy az elmúlt évtizedekben nem tett lakatot a szájára, ha nem tetszett neki valami, és véleményét rendszeres magánlevelekben is kifejtette például Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnöknek és minisztereinek.
Komoly feltűnést keltett az is, amikor II. Erzsébet királynő 2015 októberében állami látogatáson fogadta Londonban Hszi Csin-ping kínai elnököt, Károly herceg és felesége, Kamilla cornwalli hercegnő távol maradt a vendég tiszteletére rendezett bankettről. Az udvar annak idején erre nem adott hivatalos magyarázatot, de egybehangzó brit sajtóértesülések szerint a trónörökös ezzel akarta érzékeltetni, hogy fenntartásokkal viseltet Kína emberi jogi gyakorlatával szemben.
A csütörtöki BBC-műsorban ugyanakkor a walesi herceg kijelenti: mindig azon igyekezett, hogy bármit tesz is, annak ne legyen pártpolitikai jellege. Elismerte azonban azt is, hogy uralkodóként "egészen más" magatartást kell majd tanúsítania, mint trónörökösként. Kijelentette: "képtelenség" lenne azt gondolni, hogy ha trónra lép, mindent folytathat ugyanúgy, mint eddig, mivel "a két helyzet teljesen különbözik egymástól". Hozzátette: nem annyira "ostoba", hogy ezt ne értse meg. Károly herceg hangsúlyozta ugyanakkor: mindig is fejtörést okozott számára, hogy mi számít beleszólásnak. 
"Ha beleszólás az, hogy aggódom a városok belső területeinek állapota és az ott élők életkörülményei miatt, ahogy ezt már 40 éve is tettem, akkor erre nagyon büszke vagyok."

A trónörökös hétköznapjaiba gyermekei is eddig példátlan betekintést nyújtanak. Károly és néhai hitvese, az 1997-ben autószerencsétlenségben elhunyt Diana hercegnő másodszülött fia, Harry herceg elmondja: szeretné, ha édesapja "lassítana egy kicsit". 
"Ez az ember elképesztően későn vacsorázik, utána még visszaül íróasztalához, és rendre el is alszik iratai felett"

- fedi fel Harry a BBC-műsorban.

 Az elsőszülött fiú, Vilmos herceg, Harry bátyja, aki Károly után majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz, a BBC-műsorban elmondja: most, hogy édesapja betölti 70. életévét, ideje, hogy "konszolidálódjanak" körülötte a dolgok, mert szeretné, ha Károly "még 95 évesen is ugyanolyan fitt lenne, mint most".
Károly herceg 1948. november 14-én született, és négyéves kora óta - az angol-brit monarchia történetében rekordideje - trónörökös, édesanyja ugyanis 1952 óta az Egyesült Királyság uralkodója.
Témák
Károly herceg