Eldőlt: Manfred Weber az Európai Néppárt listavezetője

Publikálás dátuma
2018.11.08 12:37

Fotó: AFP/ MARKKU ULANDER / LEHTIKUVA
Manfred Webert, a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát választották meg Helsinkiben az Európai Parlament jelenlegi legnagyobb pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) listavezetőjének. Ez azt is jelenti, ő a legesélyesebb arra, hogy a 2019 májusában esedékes európai parlamenti választás után az Európai Bizottság elnöke legyen.
Weber ugyan Angela Merkel pártjánál, a német kereszténydemokratáknál konzervatívabb CSU tagja, a politikai erő liberálisai közé sorolják, aki egyértelműen uniópárti, s „több Európát”, nem pedig – ahogy ezt a magyar kormány követeli – a nemzetállamok erősítését akarja. Ami pályáját illeti, az 1972-es születésű Weber a főiskola elvégzése után, 1996-ban egy tanácsadó céget alapított. 2002-ben került a politikai élet vérkeringésébe, ekkor ugyanis a bajor parlament képviselőjévé választották. A 2004-es EP választást követően azonban az unió parlamentjébe került. 2003-2007 között az uniópártok ifjúsági szervében, a Junge Unionban vállalt vezető szerepet. 2008-ban az alsó-bajorországi VSU vezetőjévé választották meg. 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban 99 százalékos eredménnyel erősítették meg e pozíciójában. Weber a CSU elnökségi tagja. Az Európai Parlamentben Manfred Weber a költségvetési bizottság tagja. Emellett más bizottságok póttagja is volt. 2014. június 4-én, az EP választást követően a 192 fős néppárti frakcióból 190-en szavaztak úgy, hogy ő legyen a pártcsalád következő frakcióvezetője. 2018 szeptemberében jelentette be, hogy a pártcsalád listavezetője kíván lenni a jövő évi EP választáson. Ami Európa-politikáját illeti, e tekintetben a CSU legaktívabb politikusai közé tartozik. Értékrendszerét tekintve konzervatív ugyan, de egyértelműen a liberális demokrácia híve. Úgy véli, aktívan kell alakítani Európa-jövőjét, s az Európa-politikát nem valami felesleges rossznak tekinteni. Úgy véli, a menekültkérdést csak közös, európai megoldással lehet megoldani. Meglátása szerint a polgárháború elől menekülteket az EU-nak be kell fogadnia. Az Orbán Viktorral való kapcsolata felettébb ambivalens. 2013 júliusában még – az Európai Néppárt egészéhez hasonlóan – politikailag motiváltnak nevezte az antidemokratikus magyarországi törvényeket pellengérre állító Tavares-jelentést. 2018. szeptember 12-én azonban már ő is megszavazta a budapesti kabinettel szembeni 7-es cikkely szerinti eljárás megindítására vonatkozó Sargentini-jelentést. Indoklása szerint azért voksolt igennel, mert Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni. A frakció nem volt egységes: 115-en voksoltak mellette, 57-en ellene, 28-an tartózkodtak, húsz személy pedig nem vett részt a szavazáson. Ezzel kapcsolatban kifejtette, az uniós alapértékek tekintetében nem lehet kompromisszumot kötni, ezért is szavazta meg a jelentést a néppárti képviselők többsége. Weber nem kívánja kizárni a Fideszt az Európai Néppártból, de Orbán Viktort több alkalommal figyelmeztette: tiszteletben kell tartania a demokratikus alapjogokat, s ha ezt nem teszi meg, akkor a Fidesznek nem lehet maradása a párcsaládban. Idén májusban, a holland De Volksrant című lapnak adott interjújában arra a kérdésre, miért tolerálják még a Fideszt az Európai Néppártban, Weber úgy felelt: vannak olyan alapvető értékek, mint a jogállamiság, a joguralom, a szabad sajtó, a demokrácia, amit mindenkinek tiszteletben kell tartania. „Ezek arról szólnak, hogy mi itt Európában hogyan gondolkodunk a társadalmi berendezkedésről.” Ugyanakkor szerinte Orbán a tűzzel játszik, amikor a civil szervezeteket és a CEU-t támadja, mert „ezzel a tudomány szabadsága forog kockán” és ha a magyar kormányfő nem tartja be ezeket a szabályokat, nem lehet az Európai Néppárt tagja. Hasonlóképpen foglalt állást júniusban. Akkor azt közölte, az EPP egyelőre nem lép fel a „Stop Soros” törvénycsomag miatt, ám ha az Európai Bíróság kifogásokat emel a jogszabállyal szemben, s ezt a magyar kormány nem tartja tiszteletben, akkor nem lehet tagja többé az EPP-nek.
2018.11.08 12:37
Frissítve: 2018.11.08 12:48

Melegekről írt regényt, 10 év börtönre ítéltek egy kínai írónőt

Publikálás dátuma
2018.11.19 14:20
illusztráció
Fotó: AFP/
Az ítélet komoly felháborodást váltott ki, a kínai internetezők szerint erőszaktevők sem kapnak ilyen súlyos büntetést.
Homoszexuális szexjeleneteket is tartalmazó regény, "obszcén anyag" "írásáért és értékesítéséért" tíz év börtönbüntetést kapott egy kínai írónő. A Liu néven említett művészt múlthónapban ítélte el Anhui tartomány bírósága. Megszállás címet viselő regényében "férfiak homoszexuális viselkedését" ábrázolja, "többek között perverz, például nemi erőszakot és szexuális visszaélést bemutató aktusokat".
A pornográfia illegális Kínában. Az ítélet súlyossága azonban heves tiltakozásokat váltott ki a kínai közösségi médiában. A BBC példának egy olyan kommentelőt idéz, aki egy 2013-as esethez hasonlítja a mostanit: akkor egy négy éves gyerek megerőszakolásáért mindössze 8 évre ítéltek el valakit. A Reuters egy másik kommentet emelt ki, mely szerint 2010-ben gyerekek fogságban tartásáért csak 18 hónap szabadságvesztéssel sújtottak egy férfit. Több helyen is megjelenik az a vélemény, hogy a regény éppen hogy elérhetővé kéne tenni, és nem tiltani, minthogy az segít megismerni a meleg férfiaknak saját szexualitásukat. "Még vagy ezer évet várhatunk, mire legális lesz a homoszexualitás" - jegyzi meg valaki.
Liu - online művésznevén Tian Ji - fellebbezést nyújtott be a bíróságon.
2018.11.19 14:20

Hasogdzsi-ügy – Németország belépési tilalmat rendel el szaúdiakkal szemben

Publikálás dátuma
2018.11.19 13:14
Heiko Maas német külügyminiszter
Fotó: AFP/ Frank Augstein
„Még mindig több a kérdés, mint a válasz” – hangsúlyozta a német külügyminiszter.
Németország belépési tilalmat rendel el tizennyolc szaúdi állampolgárral szemben Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt – jelentette be Heiko Maas német külügyminiszter Brüsszelben. Az MTI összefoglalója szerint a miniszter a német adatvédelmi szabályok miatt nem közölte az érintettek nevét a sajtótájékoztatón, mindössze annyit mondott, hogy jelentős szerepük lehetett a Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán október elején végrehajtott gyilkosságban. Rámutatott, hogy a Franciaországgal és az Egyesült Királysággal is egyeztetett büntetőintézkedések nyomán ezen személyek nem léphetnek be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
„Akárcsak korábban, még mindig több a kérdés, mint a válasz a bűncselekmény körülményeivel és azzal kapcsolatban, hogy kik állhatnak mögötte”
– fogalmazott.
Berlin előző héten „hatékony és átlátható” vizsgálatot sürgetett az ügyben, miután Szaúd-Arábiában vádat emeltek tucatnyi ember ellen, viszont semmilyen módon nem találták felelősnek Mohamed bin Szalmán trónörököst, pedig sajtóértesülések szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szerint is ő rendelte el a gyilkosságot. Az Egyesült Államokban élő Dzsamál Hasogdzsit október 2-án ölték meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, ahová azért ment, hogy beszerezze a szükséges iratokat a házasságkötéséhez. A török hatóságok szerint az újságírót előre kitervelten megfojtották, mihelyt belépett a külképviselet épületébe, holttestét pedig feldarabolták, majd megsemmisítették. Rijád eleinte azt állította, hogy Hasogdzsi elhagyta az épületet és utána tűnt el, majd azzal állt elő, hogy az újságíró dulakodás közben vesztette életét a konzulátuson.
Szerző
2018.11.19 13:14
Frissítve: 2018.11.19 13:14