Eldőlt: Manfred Weber az Európai Néppárt listavezetője

Publikálás dátuma
2018.11.08 12:37

Fotó: AFP/ MARKKU ULANDER / LEHTIKUVA
Manfred Webert, a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát választották meg Helsinkiben az Európai Parlament jelenlegi legnagyobb pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) listavezetőjének. Ez azt is jelenti, ő a legesélyesebb arra, hogy a 2019 májusában esedékes európai parlamenti választás után az Európai Bizottság elnöke legyen.
Weber ugyan Angela Merkel pártjánál, a német kereszténydemokratáknál konzervatívabb CSU tagja, a politikai erő liberálisai közé sorolják, aki egyértelműen uniópárti, s „több Európát”, nem pedig – ahogy ezt a magyar kormány követeli – a nemzetállamok erősítését akarja. Ami pályáját illeti, az 1972-es születésű Weber a főiskola elvégzése után, 1996-ban egy tanácsadó céget alapított. 2002-ben került a politikai élet vérkeringésébe, ekkor ugyanis a bajor parlament képviselőjévé választották. A 2004-es EP választást követően azonban az unió parlamentjébe került. 2003-2007 között az uniópártok ifjúsági szervében, a Junge Unionban vállalt vezető szerepet. 2008-ban az alsó-bajorországi VSU vezetőjévé választották meg. 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban 99 százalékos eredménnyel erősítették meg e pozíciójában. Weber a CSU elnökségi tagja. Az Európai Parlamentben Manfred Weber a költségvetési bizottság tagja. Emellett más bizottságok póttagja is volt. 2014. június 4-én, az EP választást követően a 192 fős néppárti frakcióból 190-en szavaztak úgy, hogy ő legyen a pártcsalád következő frakcióvezetője. 2018 szeptemberében jelentette be, hogy a pártcsalád listavezetője kíván lenni a jövő évi EP választáson. Ami Európa-politikáját illeti, e tekintetben a CSU legaktívabb politikusai közé tartozik. Értékrendszerét tekintve konzervatív ugyan, de egyértelműen a liberális demokrácia híve. Úgy véli, aktívan kell alakítani Európa-jövőjét, s az Európa-politikát nem valami felesleges rossznak tekinteni. Úgy véli, a menekültkérdést csak közös, európai megoldással lehet megoldani. Meglátása szerint a polgárháború elől menekülteket az EU-nak be kell fogadnia. Az Orbán Viktorral való kapcsolata felettébb ambivalens. 2013 júliusában még – az Európai Néppárt egészéhez hasonlóan – politikailag motiváltnak nevezte az antidemokratikus magyarországi törvényeket pellengérre állító Tavares-jelentést. 2018. szeptember 12-én azonban már ő is megszavazta a budapesti kabinettel szembeni 7-es cikkely szerinti eljárás megindítására vonatkozó Sargentini-jelentést. Indoklása szerint azért voksolt igennel, mert Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni. A frakció nem volt egységes: 115-en voksoltak mellette, 57-en ellene, 28-an tartózkodtak, húsz személy pedig nem vett részt a szavazáson. Ezzel kapcsolatban kifejtette, az uniós alapértékek tekintetében nem lehet kompromisszumot kötni, ezért is szavazta meg a jelentést a néppárti képviselők többsége. Weber nem kívánja kizárni a Fideszt az Európai Néppártból, de Orbán Viktort több alkalommal figyelmeztette: tiszteletben kell tartania a demokratikus alapjogokat, s ha ezt nem teszi meg, akkor a Fidesznek nem lehet maradása a párcsaládban. Idén májusban, a holland De Volksrant című lapnak adott interjújában arra a kérdésre, miért tolerálják még a Fideszt az Európai Néppártban, Weber úgy felelt: vannak olyan alapvető értékek, mint a jogállamiság, a joguralom, a szabad sajtó, a demokrácia, amit mindenkinek tiszteletben kell tartania. „Ezek arról szólnak, hogy mi itt Európában hogyan gondolkodunk a társadalmi berendezkedésről.” Ugyanakkor szerinte Orbán a tűzzel játszik, amikor a civil szervezeteket és a CEU-t támadja, mert „ezzel a tudomány szabadsága forog kockán” és ha a magyar kormányfő nem tartja be ezeket a szabályokat, nem lehet az Európai Néppárt tagja. Hasonlóképpen foglalt állást júniusban. Akkor azt közölte, az EPP egyelőre nem lép fel a „Stop Soros” törvénycsomag miatt, ám ha az Európai Bíróság kifogásokat emel a jogszabállyal szemben, s ezt a magyar kormány nem tartja tiszteletben, akkor nem lehet tagja többé az EPP-nek.
Frissítve: 2018.11.08 12:48

Véres merénylet a hollandiai Utrechtben (videó)

Publikálás dátuma
2019.03.18 14:21

Fotó: AFP/ RICARDO SMIT
Egy fegyveres kezdett lövöldözni hétfőn délelőtt, 10 óra 45 perckor a hollandiai Utrecht egyik villamosán, az Október 21. nevű állomásnál, amely a város külső kerületében található. Egy ember meghalt, kilencen megsérültek. A villamos ablaküvegei szilánkosra törtek. Az illető ezután egy feltehetően vörös színű Renault Clio gépkocsival menekült el a helyszínről. Ezt követően a rendőrség leállította a villamosközlekedést a városban, az iskolákat, pályaudvarokat, metróállomásokat, a mecseteket pedig evakuálta és lezárta. Szigorították a biztonsági intézkedéseket az ország repülőterein is. A rendőrség azt közölte, „nem zárható ki”, hogy terrorakció történt. Az utrechti, később pedig a rotterdami rendőrség (mintegy 40 kilométer választja el a kélt várost), figyelmeztetést adott ki a Twitteren. Később rendőrségi helikopterek jelentek meg a helyszín felett. A terrorellenes egységek is megjelentek – közölte az RTV Utrecht regionális televízió.
Az egyik szemtanú, Jimmy De Koster a De Telegraaf című lapnak elmondta: a téren épp a gyalogos jelzőlámpánál állt, amikor egy a földön fekvő nőre lett figyelmes. „Szerintem 20 és 35 év közötti lehetett. Azt kiabálta, »Nem csináltam semmit«”. Ezután hárman-négyen siettek felé, hogy biztonságba helyezzék, de a fegyveres ismét tüzet nyitott rá. A rendőrségnek nem tudta megmondani, hogy a lövöldöző egyedül hajtotta-e végre tettét, vagy koordinált terrortámadásról volt szó. Egy másik férfi arról számolt be, hogy egy vérző nőt vitt el a helyszínről, amikor a rendőrök megérkeztek, már nem volt eszméleténél. Mark Rutte holland kormányfő megszakította a kormány ülését, mint mondta, megdöbbentették a történések, s válságülést hívott össze. Hozzátette, rendkívül aggasztóak a fejlemények, s megerősítették a hágai intézmények védelmét is. Elítélte a merényletet Jan van Zanen, Utrecht polgármestere. Mint fogalmazott, együtt érez az áldozatokkal. Kifejtette, folyamatos kapcsolatban áll a rendőrséggel és az ügyészséggel. Pieter-Jaap Aalbersberg, az utrechti rendőrség terrorellenes egységeinek koordinátora azt közölte, mindent elkövetnek a tettes kézre kerítéséért. Mint mondta, nem kizárt, hogy nem magányos merénylőről volt szó, s tettestársai is voltak.

Az egyik legbékésebb város

Abból a szempontból hasonló a múlt heti christchurchi terrorakció az utrechtihez, hogy két rendkívül békés városról van szó, ahol senki sem számított hasonló lövöldözésre. A festői szépségű Utrecht igazi ékszerdoboz, csatornák szelik át, állandó lakosainak száma 350 ezer. Hollandia negyedik legnagyobb városa Amszterdam, Rotterdam és Hága után. Ugyanakkor jóval kevesebb itt a turista, mint Amszterdamban. A város a 8. század óta vallási központ szerepét töltötte be. Ma az utrechti érsek, a legfontosabb holland római katolikus vezető székhelye. Utrecht egyben az ókatolikus egyház központja és holland protestáns egyház hivatalainak székhelye is. Hollandia legnagyobb egyeteme, az Utrechti Egyetem mellett a város több más felsőoktatási intézménynek is otthont ad. Mintegy 70 ezer diák tanul Utrechtben. Az országon belüli központi helyzetének köszönhetően fontos vasúti és közúti csomópont. Kulturális rendezvények számát tekintve a második helyet foglalja el Hollandiában, Amszterdam után – írja a Wikipédia.

Vadászgépeket ad el Egyiptomnak Oroszország

Publikálás dátuma
2019.03.18 12:53
Egy Szu 35-ös, ilyen gépeket vásárol Moszkvától Kairó is
Fotó: Vitalij Ankov
Szu 35-ösökkel erősítik az enélkül is impozáns egyiptomi légierőt. A bevásárlás nem fog tetszeni az orosz fegyvereladást korlátozni próbáló Egyesült Államoknak.
Oroszország mintegy 2 milliárd dollárért húsznál több Szu-35-ös típusú multifunkcionális nehéz harci gépet ad el Egyiptomnak - közölte hétfőn a Kommerszant című orosz gazdasági napilap. A légi harc eszközeivel felszerelt repülők egyiptomi megvásárlásáról a lap szerint 2018-ban állapodtak meg, a szállítás a tervek szerint már 2020-2021-ben megkezdődik. A Kommerszant forrásai szerint a megrendelés lehetővé teszi a gyártó kapacitások több évi teljes leterhelését Komszomolszk-na-Amúrban. Az orosz légierő, amely idén és jövőre mintegy húsz Szu-35-öst kap, a lap szerint eddig tíz ilyen gépet állított hadrendbe - írja az MTI.
Az amerikai kormányzat szeptemberben büntetőintézkedéssel sújtotta a védelmi technológiák beszerzésével foglalkozó Equipment Development Department (EDD) kínai hadiipari ügynökséget, amely Szu-35-ös vadászbombázókat és Sz-400-as légvédelmi rendszerhez tartozó felszereléseket vásárolt az orosz állami Roszoboronekszport vállalattól, megsértve ezzel a 2017 végén Oroszország ellen hozott amerikai korlátozásokat.  Washington akkor első ízben léptetett életbe szankciókat Oroszországtól fegyvert vásárló külföldi vállalat ellen.