Lenyomja a Karácsonyt a Black Friday

Publikálás dátuma
2018.11.08 13:32

Fotó: SHUTTERSTOCK/
Mérföldkőhöz érkezik a magyar e-kereskedelmi piac a Black Friday-nek köszönhetően: az idén várhatóan nagyobb lesz a hazai e-kereskedők forgalma novemberben, mint decemberben.
Világszinten is kiemelkedő a magyar vásárlók érdeklődése a kereskedelem akciónapja, a Black Friday (Fekete Péntek) iránt: az utóbbi két évben Dél-Afrika és az Amerikai Egyesült Államok után Magyarországon kerestek rá az internetezők a legtöbb alkalommal a „Black Friday” kifejezésre a Google Trends statisztikái szerint.  De nem csak a vásárlók, a hazai e-kereskedők körében is egyre népszerűbb a fekete péntek, a GKI Digital felmérése szerint tavaly a webáruházak 62 százaléka rendezett Black Friday-t, idén pedig várhatóan a 80 százalékuk tart hatalmas kedvezményekkel vevőket csalogató akciónapot. Mivel pedig a magyar vásárlók a környező országokhoz képest gyorsabban fordultak az online kereskedelem irányába, a magyar e-kereskedelem az idén is 20-30 százalék körüli növekedést mutat, így a forgalom elérheti akár az 500 milliárd forintot is. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy 2018-ban fontos mérföldkőhöz érkezik a hazai online kiskereskedelmi piac: a Fekete Péntek által generált extra eladásoknak köszönhetően a novemberi forgalom valószínűleg most először lesz magasabb a decemberinél. A Black Friday tehát Magyarországon elnyomja majd a karácsonyi vásárlási szezont – vélekedett csütörtöki sajtótájékoztatóján Várkonyi Balázs, a hazai legnagyobb forgalmú webáruház, az Extreme Digital alapító-ügyvezetője. Az Amerikai Egyesült Államokban hagyományosan a Black Friday nyitja meg a karácsonyi vásárlási szezont: a kereskedők ezen a napon nagy leárazásokkal igyekeznek magukhoz csábítani a vevőket. Magyarországra éppen az Extreme Digital hozta be a fekete pénteki akciókat öt évvel ezelőtt, és hazánkban azóta is inkább az online kereskedelem akciózik kiemelkedő arányban ezen a napon. Többnyire 20-30, de néhány esetben akár 50-70 százalékos kedvezménnyel is kínálják ekkor termékeiket. A Black Friday Amerikában a hálaadás utáni első péntekre esik: az idén ez november 23-a. Hazánkban ugyanakkor nem mindenki tartja ezen a napon az akciót: néhány nagyobb webáruház korábban szervezi saját Fekete Péntekét. Az Extreme Digital például az idén már november 16-án akciózik: ezen a napon akár 40 százalékos árengedménnyel lehet majd vásárolni, így az elérhető akciós termékeken összességében mintegy másfélmilliárd forintot spórolhatnak a vásárlók az eredeti listaárakhoz képest. Várkonyi Balázs úgy látja, a 2015-ös logisztikai krízis óta a Magyarországon működő futárszolgálatok folyamatosan fejlődnek, ugyanakkor az e-Net kutatása szerint még a tavalyi ünnepi szezonban is átlagosan négy napot késtek a kiszállításokkal. Az ügyvezető igazgató az idén is számít csúszásokra. Hibrid üzleti modelljének köszönhetően azonban az Extreme Digital hatékonyan ki tudja szolgálni azokat a fekete pénteki vásárlókat, akik az idén biztosra akarnak menni: a cég országszerte működő 16 szaküzletében garantáltan átvehetők a Black Friday-es rendelések legfeljebb 5 napon belül. A házhozszállítást kérő vásárlók Black Friday-es rendeléseit az Extreme Digital legfeljebb 14 napon belül, nagy háztartási gépeket maximum 21 nap alatt szállítja házhoz. Ezen kívül decembertől a cég Budapesten már saját futárszolgálatát is beveti majd a háztartási nagygépek kiszállításához. A korábbi évek statisztikái alapján egy tipikus Black Friday-vásárló vagy valamilyen ajándékba szánt terméket - például LEGO-t -, vagy nagyobb értékű tartós használati cikket - okostelefont, tévét, játékkonzolt, porszívót - vásárol. Emellett az olyan praktikus termékek is népszerűek, mint például az elektromos csavarhúzó, a lézeres távolságmérő, a kapszulás kávéfőző vagy a hoverboard, ez utóbbi termékek jelentős részét azonban inkább impulzusvásárlás során szerzik be az online vásárlók.    
2018.11.08 13:32

Máshol a Facebook-on bankolnak, nálunk háromnegyed órát várat telefonos ügyfélszolgálat

Publikálás dátuma
2018.11.16 09:45
Illusztráció
Fotó: SVEN SIMON / DPA/ FrankHoermann
Meglehetősen lassan halad a digitalizáció
Hamarosan a Facebook-on és a Google-n keresztül fogunk bankolni - jósolta meg Daniel Döderlin, a fizetési rendszerekkel foglalkozó, skandináv Auka cég vezérigazgatója, aki a Portfolió csütörtöki banktechnológiai konferenciájának nyitó előadását tartotta. Prognózisát a szakember arra alapozta, hogy a skandináv országokban a legnagyobb egy főre jutó mobilfizetés aránya a világon, ami még a kínait is megelőzi. Ennek első állomása az lesz, hogy 2019 szeptemberétől a Facebook várhatóan meg tudja mutatni majd azt, hogy mennyi pénzünk van, összesítve az összes bankszámlánk adatait. Az okostelefonok elterjedtsége olyan változásokat is hozhat, hogy a pénzintézeteteknek akár olcsóbb lehet majd minden ügyfelüknek egy ilyen készüléket a kezébe adniuk, minthogy bankfiókokat tartsanak fenn. De azt sem zárta ki, hogy például egy hitelfelvételnél a személyes kapcsolat meggyőzőbb lehet, mint a digitális. Ezt támasztotta alá Harmati László, az Erste Bank vezér-igazgatóhelyettese is, aki azonban úgy vélte, hogy a bankfiókokat kár lenne temetni. Utalt arra is, hogy az MNB legutóbbi Növekedési jelentésében az szerepel, hogy a 28 uniós tagállam között a 25. helyen állunk a digitalizáltság fokát illetően, pedig a Facebook-használat elterjedtségében a régióban csak Lengyelország előz meg bennünket. Hiányolta, hogy a bankok nem férhetnek hozzá a NAV jövedelemigazolásaihoz, vagy a népességnyilvántartó anyakönyvi bejegyzéseihez. A hazai pénzintézetek közül az MKB hajtotta végre a a legjelentősebb digitális korszerűsítést. Ennek kellemetlen utóhatásait még mindig érzik a partnerek. A telefonos ügyfélszolgálat elnézést kér a hosszú várakozási időért, ami tapasztalataink szerint akár a háromnegyedórát is meghaladja. Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes erről a konferencián lapunknak azt mondta, hogy azért nőtt meg a várakozási idő, mert munkatársaiknak bővebben kell elmagyarázniuk a változásokat. Arra viszont nem tudott magyarázatot adni, hogy a hét elején miért kaptak tömegesen az ügyfelek lejárt hitelkártya-tartozásukról figyelmeztetést, holott még a befizetési határidő sem járt le. Az értesítettek között olyanok is voltak, akik már eleget tettek a befizetési kötelezettségeiknek. A kifogásokra az ügyfélszolgálat munkatársa csak ennyi mondott: tekintsék az SMS-t sztornónak. Mindez a digitális átállás után hónapokkal történt.
Szerző
Témák
Bank
2018.11.16 09:45
Frissítve: 2018.11.16 09:45

A devizahiteleseknek ne legyenek illúziói: sorsuk a Kúria kezében van

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:15
Népszava fotó
Fotó: /
Rossz hírt kaptak a magyar devizahitelesek: összhangban vannak ugyanis az uniós joggal azok a magyar jogszabályi rendelkezések, amelyek módosítják a devizahitel-szerződések tartalmát az azokban foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása érdekében -írta Nils Wahl főtanácsnok az Európai Unió Bírósága számára. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával. Az ügy előzménye, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság kérdéseket tett fel egy éppen folyó per kapcsán az Európai Bíróságnak. Azt szerette volna megtudni, hogy a hitelintézetek által a devizahitel-szerződésekben alkalmazott árfolyamrés jogellenességének megállapítása után más, jogszabályban meghatározott árfolyam alkalmazásával orvosolhatják-e a helyzetet, és hogy erre akkor is lehetőségük van-e, ha a szerződés érvényben tartása az árfolyamkockázat miatt ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel. Másik kérdésében a bíróság azt tudakolta: összhangban van-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal az, hogy a magyar Országgyűlés törvényi úton úgy módosította a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyamkockázat terhét a továbbra is a fogyasztó köteles viselni. Harmadszor pedig azzal kapcsolatban vár iránymutatást a magyar bíróság, hogy az említett uniós szabályok és alapelvek megengedik-e azt, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek nem átlátható eljárás keretében születnek. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával, ugyanakkor a fogyasztói szerződést hatályban tartja.  A főtanácsnok hangsúlyozta, hogy a szerződés egésze megsemmisítésének következménye, hogy a fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami meghaladhatja a hitelfelvevő pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt. A főtanácsnok szerint a fogyasztó gazdasági érdeke nem értékelhető kizárólag az árfolyamkockázat szempontjából, csak az összes körülmény figyelembe vételével. A főtanácsnok szerint a jogegységi határozatok sem ellentétesek az uniós irányelvvel. Az Európai Bíróság gyakorlata az, hogy egy főtanácsnoktól az uniós ítéletet megelőzően 60-90 nappal kérnek véleményt - mondta a Népszavának Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke azonban ehhez hozzáfűzte, hogy a bíróságnak korántsem kell a tanácsnoki véleményt minden körülmények között figyelembe vennie. Van, amikor erősebb ítélet születik, s előfordul ellenkezője is. A szakember szerint azonban a magyar devizahitel-károsultaknak nem lehetnek illúziói. Luxembourgban bármilyen ítéleti születik, ennek rájuk nézve nem lesz kedvező hatása, ugyanis a Kúria Polgári Kollégiumának egyik korábbi ítélete nem ad erre lehetőséget. Ez azért is furcsa, mert több külföldi bíróság éppen a "magyar ügyekre" hivatkozva hoz az ügyfelekre nézve kedvező, a bankokat elmarasztaló ítéletet.  
Szerző
2018.11.16 08:15
Frissítve: 2018.11.16 08:15