"Fiatal istennek" érzi magát egy 69 éves holland férfi, perel születési idejének átírásáért

Publikálás dátuma
2018.11.08 14:36
Azt szeretné, ha 20 évvel fiatalabbnak nevezhetné magát.
Fotó: ANP / AFP/ Roland HEITINK
Hátrányos megkülönböztetést érez, mikor nem válaszolnak neki egy társkereső applikációban, ezért 20 évvel fiatalabbnak szeretné kikiáltani magát. Saját helyzetét a transzneműekéhez hasonlítja a motivációs beszédeivel ismertté vált idős férfi.
A motivációs beszédeivel ismertté vált 69 éves holland "pozitivitás-guru" Emile Ratelband jogi úton akarja elérni, hogy 20 évvel fiatalabbnak mondhassa magát - írja a Guardian. Elmondása szerint az érzelmileg megélt kora nem egyezik a hivatalossal, ezért szeretné, hogy papírjaiban 1949. március 11. helyett 1969. március 11-es születési dátum szerepeljen. Célja eléréséért tett törekvéseit ezért a transznemű emberek küzdelmével gondolja hasonlónak.
"Ha 69 vagyok, korlátolva vagyok. Ha 49, új házat vehetek és egy másik autót vezethetek" - fejtegette Ratelband.
"Ha a Tinderen 69 éves vagyok, senki sem válaszol. 49-ként ezzel az arccal pazar helyzetem lenne"
fejtette ki az idős férfi, aki a népszerű társkereső applikációra is hivatkozva állítja, hátrányos megkülönböztetés éri őt. Állítása szerint ő egy "fiatal isten", és orvosai azt mondták, olyan a teste, akár egy 45-évesé.
"De akkor kire vigyáztak a szülei? Ki volt az a kisfiú?"
- tették fel a kérdést Ratelband egy bírósági meghallgatásán. A motivációs guru erre azzal válaszolt, hogy szülei nem is élnek már.

Megőrizni Nagygombos dallamát - Ahol a Nap és a hegy összeér

Publikálás dátuma
2019.04.22 18:27

Fotó: Nagygombos.com
A Mátrai Történelmi Borvidék az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobb, a hegyvidékiek között pedig a legnagyobb a mintegy 7.815 hektárnyi nyilvántartott szőlő ültetvényével. A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el. A területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek. A Mátrai borvidéken a déli országrészekhez képest kiegyenlítettebb az éghajlat ezért a szőlő érése lassabban, egyenletesebben megy végbe. Mátraalján a nagyobb arányú szőlőtelepítés a XIII. században indult meg, a XIV. században már jelentős a borkereskedelem is – írja a borvidék honlapja. A térség legnagyobb szőlőbirtoka Visontán a Haller család birtokában volt (1750-ben mintegy 50-60 holdnyi). A Kárpátok hegykoszorúja óvja a medencét a zord időktől, a Mátra hegység déli délnyugati lejtőin a sok napsugár érleli a bogyókat, a régi tűzhányók talaja pedig minden jóval ellátja a szőlőket, hogy tüzes, illatos jó bort teremjen. Ez a hely „Ahol a Nap és a hegy összeér”. Az itt készült fehér borok elsősorban friss, virág és gyümölcs illatukról híresek. A Mátrai Borvidék adja az ország szőlő-bor exportjának több mint egyharmadát, a nyugati exportnak pedig több mint 40 százalékát. A térség egyre ismertebb és feltörekvő borászata a Nagygombos pincészet, amely rozé borairól ismert. A különleges fekvésben köszönhetően ízekben gazdag rozéalapanyag fejlődik, amely megőrzi élénk, üdítő savait, ugyanakkor az ültetvények déli, délnyugati és nyugati fekvése, valamint a meszes nyirok altalajon húzódó homokos lösztalaj a zamatos gyümölcsaromák kifejlődését segíti. A birtokot a főnemes Grassalkovich Antal alapította. 1957-ben állami tulajdonba került, majd 1999-ben a valóságos borászzseniként ismert Gál Tibor nyerte el a terültre kiírt privatizációs pályázatot, a fejlesztések azonban egy időre leálltak 2005-ben bekövetkezett halála után. A Nagygombosi Borászatot 2009-ben a Barta család vásárolta meg. A tulajdonosváltással ismét megindul a birtok fejlődése. A Nagygombos szőlőinek fajtaösszetétele izgalmas lehetőséget kínál a rozé műfajában. Így a klasszikusnak számító kékfrankos rozé mellett házasítást is készítenek rozéból, amelynek összetételét az aktuális évjárat adottságaihoz igazítják. Emellett olyan, itthon ritkaságnak számító fajtával is foglalkoznak, mint a burgundiai eredetű gamay noir. A pincészetnél nem palackoznak korán, nem szeretnének magas kénhasználatot. A szőlőültetvényeket folyamatosan cserélték ki. A folyamatot 2016-ban kezdték el, egy nyolcvanas ültetésű oportó ültetvényt cseréltek burgenlandi kékfrankosra. Idén kezdik a birtokközpont felújítását, egy 1872-ben épült borházról van szó. A borkészítést ebben a történelmi épületben kívánják majd végezni. Két borcsaláddal büszkélkedhetnek, az egyik Nagygombos Borászat, a másik Barta Anna néven jelenik meg, ő a pincészet főborásza. Előbbi borok egyszerűbbek, könnyedebben fogyaszthatóak, utóbbiak viszont összetettebb tételeket tartalmaznak. A Barta Anna néven megjelent borok több „törődést” igényelnek. Közéjük tartozik a Gamay Noir Rosé, amelynek a gyümölcsaromák mellett megjelenő finom, hordós érlelés ad újabb réteget, valamint a 2017-es Bogyókák Cabernet Franc, amelyből mindössze 300 palack készült. A fejlesztések közé tartozik az új címke. Már Gál Tibor idejében megjelent rajtuk a gomb motívum. Ezen az új arculat tervezője, a vendéglátás, a borászatok, és a prémium élelmiszerek körében komoly tapasztalatokkal rendelkező Laki Eszter sem változtatott, csak kevesebb hangsúlyt helyezett rá. Az új külalak jellemzője, hogy négy pont, azaz gomblyuk jelképezi a gombot. Mondhatni ez az új logó. A Barta Anna által fémjelzett borokon jelent meg a birtok leggyakoribb madara, az erdei pinty, amely arra utal, hogy a főborász apjától, Barta Károlytól tanulta meg a madár énekének egyéni dallamát. Amint Barta Anna fogalmazott, szeretnék megőrizni „Nagygombos dallamát”.

A bor világa

A bor az öregember teje – hangzik a mondás. A magyarok felmérések szerint igencsak jól ismerik a szőlő erjesztésével készült alkoholos italt, amely már évezredek óta jelentősen javítja az emberek kedélyállapotát. Rendszeresen jelentkező sorozatunkban azonban igyekszünk még mélyebb betekintést adni a borok világába, fajtái mellett a különböző nevesebb és kevésbé ismert szőlőtermő vidékekkel is foglalkozunk.

Témák
borMátra

Az ötösön kiszórt giganyeremény után a hatos számait is kihúzták

Publikálás dátuma
2019.04.21 18:56
Fotó: Demecs Zsolt
Ott nem volt telitalálat.
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 16. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki: 6 (hat) 17 (tizenhét) 22 (huszonkettő) 25 (huszonöt) 41 (negyvenegy) 43 (negyvenhárom) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; 5 találatos szelvény 60 darab, nyereményük egyenként 290 135 forint; 4 találatos szelvény 2 780 darab, nyereményük egyenként 6 260 forint; 3 találatos szelvény 44 570 darab, nyereményük egyenként 1 520 forint. 
Témák
lottó