Deutsch nincs tisztában politikai alapfogalmakkal - Ő az ellenkezőjét állítja

Publikálás dátuma
2018.11.08 15:59

Fotó: Népszava/
A Fidesznek csak annyit sikerült elérnie az EPP kongresszusán, hogy a határozati javaslat második oldalán a liberális demokrácia kifejezést átírták egy szinonimára, a jogállamiságra. Tusk arról beszélt: nem kereszténydemokrata az, aki le akarja cserélni a liberális demokráciát. Deutsch reagált lapunknak.
„Az EPP kongresszus dokumentuma alighanem az utolsó jelzés volt a Fidesz számára, hogy tartsa magát a liberális demokrácia és a jogállamiság elveihez. Orbán Viktor mindössze annyit tudott elérni, hogy a második oldalon a liberális demokrácia kifejezést átírták egy szinonimára: a jogállamiságra”
– hívta fel a figyelmet Niedermüller Péter.
A DK európai parlamenti képviselője ezzel lényegében helyretette Deutsch Tamás szerdai kijelentését. Közleményében azt is kiemelte, hogy a szövegben változatlanul megmaradt egy sor olyan érték, amelyet az EP és a DK is számon kér: a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiai és a felsőoktatás függetlensége.
„Ha a Néppárt mégis megtartja a Fideszt a tagjai között azért, hogy a 2019. májusi EP- választásokon többséget szerezzenek, akkor az üzenet világos: a Néppártnak politikai erkölcse nincs, csak látszatelvei vannak”
– fogalmazott Niedermüller.
Szerdán mi is beszámoltunk arról, hogy Deutsch Tamás a Pesti Srácok Helsinkibe küldött tudósítójának azt mondta, az említett nyilatkozatból a párt kérésére épp a „liberális demokrácia” kitétel került ki, és helyette a „kereszténydemokrácia értékei” szófordulat szerepel majd. Az ATV a honlapján fel is idézte a nyilatkozat első oldalán található eredeti szöveget: „A kereszténydemokraták a második világháború után élen jártak az európai liberális demokrácia létrehozásában, mely a zsidó-keresztény értékeken és kereszténydemokrata eszméken alapult. A liberális demokrácia a jogállamiságot, a többpártrendszert, a független médiával megtámogatott erős civil társadalmat, vallásszabadságot, szólás- és gyülekezési szabadságot hirdette.” Azonban – mint Niedermüller kiemelte – a liberális demokrácia kifejezést végül csak a második oldalon cserélték ki, a jogállamiságra.

Deutsch: A határozat elején egy mondatban történeti visszatekintés szerepel

A határozat elején egy mondatban történeti visszatekintés szerepel - a második világháború után a kereszténydemokrácia alapértékeinek a bázisán valósult meg a liberális demokrácia -, ezt a történeti visszatekintő szövegrészt senki sem vitatta. Az eredeti javaslatban a jelenben/jövőben képviselt/képviselendő értékek, célok között szerepelt a liberális demokrácia kifejezés, ami kikerült – nyilatkozta lapunknak Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Egyébként Niedermüller Péter, a DK képviselője is erre hívta fel a figyelmet: a határozatban ezt átírták egy másik demokratikus alapfogalomra, a jogállamiságra.

Tusk beszólt Orbánnak

Bár szerda estére, az EPP helsinki tanácskozásának első napjára vitát hirdettek meg a konzervatív pártcsalád listavezetői tisztségéért a két jelölt, a bajor CSU politikusa, Manfred Weber és a volt finn miniszterelnök, Alexander Stubb között, a harminc perces „ütközetben” inkább csak elképzeléseiket sorolták fel, de a másik mondandójára nem reagáltak. A két politikus szinte mindenben egyetértett, így abban, hogy a populizmus mennyire jelent nagy veszélyt a demokratikus intézményrendszerre, tiszteletben kell tartani a jogállamiságot, javítani kell az EU biztonságát és védelmi erejét. Ezúttal mindketten ódzkodtak Orbán Viktor nyílt bírálatától, pedig Stubb egy korábbi interjújában felvetette: ki kell zárni a Fideszt az EPP-ből, s pártja indítványt is tett erre. Donald Tusk viszont az Eurológus beszámolója szerint Helsinkiben arról beszélt, senkinek nincs hozzá joga a Néppártban, hogy megtagadja a liberális demokráciát és az értékeit, Európa védelme sem jogosít fel erre senkit.
„Ha valaki megtagadja a jogállam elvét, az nem kereszténydemokrata. Aki nem szereti a szabad sajtót és a civil szervezeteket, aki eltűri a homofóbiát, az antiszemitizmust, az nem kereszténydemokrata. Aki a nemzetet szembefordítja az egyén szabadságával, az nem kereszténydemokrata. Aki konfliktust szít a világban és az Európai Unióban, az nem kereszténydemokrata. Aki Putyint támogatja, és Ukrajnát támadja, aki az áldozatot támadja az agresszorral szemben, az nem kereszténydemokrata. Aki le akarja cserélni a liberális demokrácia nyugati rendjét az autoritarianizmus keleti modelljére, az nem kereszténydemokrata”
– jelentette ki.

„Orbánékkal szabályosan feltörölték a padlót”

Hiába próbálja a fideszes propaganda-gépezet sikerként beállítani az Európai Néppárt kongresszusán történteket: a valóság az, hogy Orbánékkal szabályosan feltörölték a padlót Helsinkiben” – közölte csütörtökön Ujhelyi István. Az MSZP EP-képviselője szerint „a NER-delegáció teljesen nevetségessé tette magát azzal, hogy az itthoni kuruckodó szövegeléssel szemben most bólogatva megszavazta az Európai Néppárt határozatait”. Ezek ugyanis kimondják, hogy a tagállamoknak befogadóbbnak kell lenniük az uniós intézményektől érkező tanácsokra. Kimondták azt is, hogy a Néppárt ösztönzi a nemzeti menekültügyi rendszerek harmonizációját az EU tagállamaiban, mert szerintük ezzel lehet biztosítani a menekültekkel szembeni egyenlő bánásmódot az egész Unióban. „De történt ennél súlyosabb is: az Európai Néppárt ugyanis elfogadta a jobboldal Sargentini-jelentését, a Fidesz pedig zavarodottan megszavazta azt”– tette hozzá az EP-képviselő.

2018.11.08 15:59
Frissítve: 2018.11.08 16:51

Január végén jön az előválasztás

Publikálás dátuma
2018.11.14 06:45

Fotó: / Vajda József
Mind konkrétabb a Tarlós István ellenfelének kiválasztására irányuló terv, de az MSZP-nek bőven van még kit meggyőznie.
"Ez nem politikai taktika, komolyan előválasztást szeretnénk” – mondta tegnap újságíróknak az MSZP elnöke, Tóth Bertalan. Az MSZP, a Párbeszéd és több más ellenzéki erő a budapesti főpolgármester választásra készülve vetette fel a közös jelölt kiválasztásának ezt a módszerét. "Ez egy olyan innováció, amiről régóta és sokan beszélnek, elméletben támogatnak is, ezért jó lenne végre megcsinálni” – mondta Tóth Bertalan. A javaslat szerint – ahogy arról már írtunk – személyesen vagy online szavazhatnának azok a budapesti választók, akik aláírják az adatkezelési szabályokat. Erre az urnáknál is lesz lehetőség, az online voksolóknak azonban korábban kell személyesen regisztrálniuk. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke szerint a csak online választás  megvalósíthatatlan, és nem lehet ellenőrizni a hitelességét. A névjegyzékbe két ünnep között decemberben, illetve januárban lehet majd jelentkezni, magát az előválasztást pedig január 28. és február 3. között bonyolítanák le. A folyamat hitelességét erősítendő Molnár Zsolt hozzátette, hogy nem az MSZP fogja számolni a szavazatokat, erre a résztvevő pártok és civil mozgalmak aktivistáit kérik meg. „Az MSZP és a DK pártszavazást akarnak, a pár ezer fős tagságukkal és hálózatukkal szeretnék eldönteni, hogy Karácsony Gergely vagy Horváth Csaba legyen-e a főpolgármester jelöltjük, engem pedig ezzel együtt kinyírni, ehhez én nem fogok asszisztálni” – mondta a Népszavának Puzsér Róbert. A független jelölt ezzel korábban lapunknak már megfogalmazott álláspontját erősítette meg, miszerint internet alapú szavazást szeretne. Puzsér szerint továbbra sem elfogadható, hogy a baloldali pártok csak személyes megjelenés, vagy regisztráció útján tennék lehetővé a szavazást az előválasztáson, mert így nyilvánvalóan sokkal kevesebben vesznek majd részt rajta – alapvetően a két párt tagsága és szimpatizánsai. A Demokratikus Koalíció egyelőre kivár, pontosabban az MSZP-re vár. „Mivel a szocialisták mondták azt, hogy ők lebonyolítják majd az előválasztást, mi arra várunk, hogy bemutassák nekünk az erről szóló javaslatukat. Ennek ismeretében a DK majd el fogja dönteni, milyen formában veszünk részt az előválasztáson.” - mondta a Népszavának Arató Gergely, a párt képviselője. A Momentum továbbra sincs meggyőződve róla, hogy most a főpolgármester jelölt kiválasztásával kellene foglalkozni – ezt már Hajnal Miklós, a párt egyik vezetője mondta. Szerinte jelenleg sokkal fontosabb, hogy a tavaszi európai parlamenti választásokon ne szerezzen többséget a Fidesz. A Momentumban arról sincsenek meggyőződve, hogy az előválasztás „nem meghekkelhető a Fidesz által”. Az LMP szerint egyelőre szintén semmilyen garancia nincs arra, hogy „egy ellenérdekelt választói közösség hogyan nem tudja teljesen eltorzítani a választás eredményét”. „Nem sokat tudunk a részletekről: sem azt, hogy hol, kik, hogyan szavazhatnak majd, kik ellenőrzik a választást, kik felügyelik a szavazatok összeszámlálását, hogyan biztosítják ezeknek a testületeknek a függetlenségét - mondta Csárdi Antal, a párt budapesti képviselője.

A két ünnep között indul az előválasztás

Megvannak az előválasztás tervezett időpontjai. Eszerint december 27.-én indulna a regisztráció, ami január 23.-ig tart majd. Szavazni január 28. és február 3. között lehet, a szavazatokat február 3.-án délután-este számolják össze.

Szerző
2018.11.14 06:45
Frissítve: 2018.11.14 06:45

Szigorítás a börtönökben - Csak a webshopon keresztül lehet ételt küldeni a raboknak

Publikálás dátuma
2018.11.14 06:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szigorúbb szabályok érvényesek a hazai börtönökben, emiatt viszont még embertelenebbek lettek a körülmények. Ételt például már csak az intézmények saját webshopján keresztül lehet küldeni, a levelek és a fényképek gyakran már csak fénymásolva jutnak be, a hozzátartozókkal pedig plexin keresztül lehet beszélgetni. A segítő civilek nagy részét ráadásul már egy éve nem engedik be az intézményekbe, így a rabok kiszolgáltatottsága tovább nőtt, miközben csökkent az esélyük a reintegrációra.
Az elmúlt években olyan szemléletváltás ment végbe a büntetés-végrehajtásban, amely a rabok reintegrációja helyett inkább a túlságosan szigorú szabályok megalkotására helyezi a hangsúlyt. Új belső előírások vonatkoznak például a csomagküldésre, a kapcsolattartásra, az ügyvédekkel való találkozókra, sőt, még arra is, hogy mi számít zsúfolt cellának. Utóbbival kapcsolatban Fahidi Gergely ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság keddi kerekasztal-beszélgetésén kifejtette, hogy korábban „mozgásteret” számoltak, az új szabályok szerint viszont már „szabad életteret”. A kettő közötti különbség az, hogy míg a mozgástér esetében kivonták a cella méretéből a bútorok méretét, addig az élettér esetében csak a mosdót és a WC-t vonják le. Az eltérés értelemszerűen négyzetméterekben mérhető, emiatt pedig úgy javultak jelentősen a zsúfoltságról szóló statisztikák, hogy a rabok valójában ugyanannyian vannak a zárkákban - mondta. Ugyan a fogvatartottak létszáma 18 ezerről 16,5 ezerre csökkent, de ez elsősorban az előzetes letartóztatásban lévők számának apadása okozta. A kihasználtság ennek megfelelően már „csak” 117 százalékos, bár léteznek olyan börtönök is, ahol 150 százalékos. A legzsúfoltabb körülmények egyébként az előzetes letartóztatásban – az új törvényekben használt elnevezés szerint: letartóztatásban – lévőket várják, pedig esetükben még jogerős bírósági döntés sincs arról, hogy bűnösök. A börtönéletet azonban nem csak ez teszi embertelenné, hanem az is, hogy a szigorúbb szabályokkal személytelenné teszik a fogvatartott és a hozzátartozó közötti kapcsolattartást. Az utóbbi években például a filmekből ismerős plexik választják el a beszélőn a rabokat és a családtagokat, így nem lehetséges a minimális testi érintkezés sem. Ha a hozzátartozó élelmiszert küldene be, akkor ezt nyár óta már csak a börtön webshopján keresztül teheti meg: az erre szolgáló weblapon azonosító kódja megadásával tudja kiválasztani a termékeket, amelyekért kizárólag bankkártyával vagy banki átutalással fizethet. Ezzel azonban – Vig Dávid, a Helsinki Bizottság rendészeti programvezetőjének elmondása szerint – elveszíti a csomagküldés a személyes jellegét, a hozzátartozók ugyanis nem a hazai ízeket vagy a kedvenceket küldhetik be, hanem csak bizonyos ételek közül választhatnak. A 70 millió forintért fejlesztett webshop árai egyébként a Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint nem lényegesen magasabbak, mint a kintiek, viszont sokaknak gondot okoz a bankkártyával való fizetés. Az ügyvédekkel egyébként Fahidi Gergely elmondása szerint szintén csak plexifalon keresztül kommunikálhatnak a rabok. Szerinte emiatt lehetetlen bizalmas megbeszéléseket folytatni, mert a beszélők túlságosan közel vannak egymáshoz. – Iratot csak úgy tudok aláíratni az ügyfelemmel, hogy odaadom az őrnek, majd ő átviszi a túloldalra és vissza – fogalmazott. Tarnai Dóra, a Helsinki Bizottság jogásza elmondta, hogy a hozzátartozókkal való telefonos kapcsolattartásra annak a rabnak van lehetősége, aki kifizeti a 35 ezer forintos kauciót azért a speciális mobiltelefonért, amely csak híváskezdeményezésre alkalmas, előre meghatározott számú percig lehet használni, valamint amellyel csak a kapcsolattartóként regisztrált hozzátartozót lehet felhívni. Korábban a Helsinki Bizottságot is lehetett így tárcsázni, egy évvel ezelőtt azonban több civil szervezethez hasonlóan velük is szerződést bontott a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP), így a szervezetet már nem lehet hívni. A Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint egyébként a börtönőrökre – néhány kivételtől eltekintve – nem jellemző, hogy fizikai erőszakot alkalmaznának, sokkal gyakrabban fordul elő viszont a verbális agresszió vagy a nem megfelelő viselkedés. Oláh Attila - aki öt évvel ezelőtt szabadult az egyik büntetés-végrehajtási intézményből - példaként azt hozta fel, hogy a börtönőrök hetente kétszer-háromszor feldúlták a cellájukat tiltott tárgyak után kutatva, az egyik alkalommal pedig a gyerekeit ábrázoló fotó a földre került, amire rá is tapostak. Amikor ezt szóvá tette, büntetést kapott. Tarnai Dóra szerint ezek a cselekedetek gyakran arra vezethetők vissza, hogy az őrök félnek a fogvatartottaktól. A létszámhiány miatt ugyanis – állítása szerint mintegy 1200 őrre lenne még szükség - gyakran előfordul, hogy kevesebb bv-s van a rabok társaságában, mint kellene, ezért „fitogtatják az erejüket”. Eredeti fotót egyébként már nem is nagyon kaphatnak a rabok, a Helsinki Bizottság szerint ugyanis az az új gyakorlat, hogy a levelekben lévő papírokat lefénymásolják, és úgy adják át. A másolat minősége viszont nagyon rossz, így előfordul, hogy a fogvatartottak csak egy fekete pacát látnak a papíron. Ezt az eljárást eddig csak azoknál a raboknál alkalmazták, akik kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt kerültek börtönbe, esetükben ugyanis fennállt a veszélye annak, hogy átitatják a papírt valamilyen droggal. A rabok közti viszonyokról Oláh Attila elmondta, hogy a börtönhierarchia továbbra is meghatározza a fogvatartottak életét. Az erőszak pedig mindennapos. - Hat hónapig újonc vagy, folyamatosan ki kell állnod magadért, de azt is bevállalhatod, hogy csicska leszel, azaz főzöl, mosol, takarítasz. Kezdetben egyfolytában verekedsz, az őrök pedig nem csinálnak semmit. Persze van egy vészcsengő, de azt nem nyomod meg, mert akkor vamzer vagy (áruló a börtönszlengben - a szerk.), ráadásul az néha nem is működik. – fogalmazott. Azt is megjegyezte, hogy ő újoncként 12 fős cellába került, amely olyan kicsi volt, hogy a WC és az étkezőasztal egymás mellett voltak. Ebből gyakran konfliktusok is adódnak, azt ugyanis tiszteletlenségnek veszik, ha valakinek ki kell mennie miközben a másik eszik. – A fegyelmit kapó rabokat gyakran beteszik egy büntető cellába, ahol „kannibálok” vannak. Amikor ott voltam, az egyik srác egy tűt forrósított fel, hogy mások körme alá nyomja. A többieket feltüzeltem, hogy ne hagyjuk, ebből persze óriási verekedés lett. Fél órája vertük egymást, amikor az egyik őr benézett az ajtó ablakán, de csak annyit mondott: halkabban fiúk! – idézte fel Oláh Attila. Elmondása szerint még egyszer benéztek így hozzájuk, és csak harmadjára léptek közbe, akkor viszont rohamrendőrökkel és kutyákkal jöttek. A Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint egyébként az őrök között igen gyakori a rasszizmus: ugyanazért a cselekményért kiszabott büntetések cigányok esetében jóval hosszabbak, mint nem cigányok esetében, és jutalmat is könnyebben kap egy nem roma, mint egy roma. A rendpárti szemlélet terjedését és feleslegességét jól mutatja az a közérdekű adatigénylésből megismerhető nyári eset, amikor összehangolt razziát tartottak az összes börtönben tiltott tárgyak után kutatva. Ez a művelet csaknem négyezer ellenőrzőt és 20 ezer munkaórát igényelt, az eredménye viszont mindössze 87 jelentésköteles tárgy. A Helsinki Bizottság számításai szerint ez azt jelenti, hogy átlagosan 221 órát töltöttek el egy tárgy felkutatásával. A civilek szerint egyébként igen komoly következménye lett annak, hogy tavaly a BvOP szerződést bontott velük és így kiszorultak a börtönökből. Korábban például rendszeresen végezhettek független börtönlátogatásokat, amelyeken felmérték a valós körülményeket és védelmet nyújthattak a raboknak a visszaélésekkel szemben. Jelenleg azonban a fogvatartottak csak lassabban, leveleken keresztül érik el őket, ezáltal az esetleges szabálysértések, erőszakos cselekmények bizonyítása is nehezebb. Pedig az nem csak a rabok és a civilek érdeke, hogy a törvények szerint és megfelelően működjenek a börtönök, hanem a BvOP-é és a társadalomé is - hangsúlyozták.    
Témák
börtön
2018.11.14 06:26