Szél Bernadett: Orbán addig fog menni, amíg nem lát ellenállást

Publikálás dátuma
2018.11.09. 07:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Kijózanító volt a választási vereség Szél Bernadett, az LMP korábbi társelnöke és miniszterelnök-jelöltje szerint, aki úgy véli, új eszközökre van szükség Orbán Viktor leváltására.
Csatlakozott Hadházy Ákos aláírásgyűjtéséhez, amelyet az Európai Ügyészséghez való csatlakozás érdekében indított. Mikor lesznek újra közös pártban? Most legkevésbé pártokban gondolkodom. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás közös érdekünk, azt vállaltam, hogy Pest megye 2-es körzetében – ahol áprilisban is indultam – segítek aláírásokat gyűjteni. Ákossal egyébként mindig is jó munkakapcsolatom volt, ez nem változott. Nemrég érkezett vissza Amerikából. Mit tanult kint? Meghatározó élmény volt, hogy sorra találkoztam olyan női vezetőkkel, akik sokszor kőkemény nehézségek közepette szervezik meg a közösségüket. Ráadásul roppant izgalmas időszakban voltam kint, nem sokkal a félidős választások előtt jártuk be nem csak a keleti partot, de déli államokat is. Most már látjuk a választások eredményét is, amely fontos tanulságokkal szolgál nekünk is: a populista-demagóg erők túlsúlyát sikerült mérsékelni és ehhez leginkább a nők, kiemelten a progresszív baloldaliak növekvő jelenléte kellett – nem csupán a győztes jelöltek körében, de meggyőződésem, hogy a választók között is. Aktivizálni és bevonni - nekünk is ez az utunk. A fiatal, új lendületet hozó Alexandria Ocasio-Cortez kampányfőnökével is sokat beszéltem arról, hogy miként tudták a helyben lakó embereket „kicsalogatni a csigaházból”, megszólítani, bevonni, és ezáltal az ügyet sikerre vinni. Mert ahhoz, hogy a társadalom meg tudja szervezni magát, meg kell élnünk, hogy közös a sorsunk, érzékenynek kell lennünk egymás problémájára és a hasonló értékrendű embereknek össze kell kapaszkodni. Ezt egy rátermett képviselő segítheti, de ez a történet nem róla szól, hanem mindig azokról, akiket képvisel. Egyébként a női politikusoknak Amerikában sem könnyű kiállni azok mellett az értékek mellett, amelyeket fontosnak tartanak, ott sincs kolbászból a kerítés. A győztest pedig nem az különbözteti meg a vesztestől, hogy nem kap ki soha, hanem, hogy fel tud állni egy kudarc után.
Ön is felállt? A választási eredmény kijózanító volt. Új utakat kell találni, nálam most ez van előtérben. És ez a történet nem a politikusról szól, nem a képviselőről, hanem azokról, akiket képvisel. Meggyőződésem, hogy egy olyan populistával szemben, mint Donald Trump, vagy Orbán Viktor olyan módszer kell, amely ténylegesen visszaadja a társadalom hitét és erejét.
Mi lehet ez a módszer? Biztosan nem arról akarok mesélni az embereknek, hogy a pártpolitikusok egymás közt hogyan osztogatják a jelöléseket, listákat, ki-kivel és miről egyezett meg. Én arról akarok beszélni, ami velünk történik, ami Magyarország ma, és ami a közös munkánk eredményeképp lehet holnap ez az ország. Vannak politikusok, akik szerint a munkájuk a megválasztásukig tart. Szerintem meg akkor kezdődik. Ahhoz a munkához kértem az emberek szavazatát, amit most végzek. Tudatosan kialakított munkatervem van, például szeptemberben gyermekvédelmi intézményekkel kezdtem foglalkozni, novembertől már olyan munkahelyeket is felkeresek, ahol többségében nők dolgoznak. Olyan emberekhez megyek, akik kisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, akik sérülékenyek és akikre nem figyeltek kellőképpen.
Ez a „nagy” felismerés Amerikának volt köszönhető, vagy annak, hogy az elbukott áprilisi választás után pártját, az LMP-t is otthagyta? Azért ne felejtsük el, hogy anno képviselővé válva az első dolgom volt, hogy a közmunkások ügyét elővegyem, magam tártam fel számos visszaélést a rendszerben, hogy csak egy ügyet említsek. Az más kérdés, hogy pártvezetőként, frakcióvezetőként értelemszerűen sok időt szántam a szervezetre – ez most mind felszabadult és képviselőként jó hasznát is vesszük.
Hadházyn kívül kivel dolgozik még együtt? Ungár Péterrel például kiváló kapcsolata volt. Ungár Péterrel nagy közös tapasztalatunk az etikaibizottságosdi, együtt büntettek meg minket a koordináció „vétségében.” Szabó Szabolccsal viszont nem csak egyszerre távoztunk, hanem sok ügyben azóta is összedolgozunk. Továbbra is tartom azt, hogy mindenkivel beszélek. Nem mellesleg egy politikustól ez el is várható. Az óvodás dolgok nem visznek előre, a magyar választópolgároknak felnőtt politikusokra van szüksége.
Egy blogbejegyzésének azt a címet adta, hogy Vörös vonalak egymás után. Az ellenzék szerint nagyjából 8 éve átlépi a vörös vonalakat Orbán Viktor. Orbán addig fog menni, amíg nem lát ellenállást, és ez igaz Magyarországra, de Európára is. Még a legsötétebb időkben is kell tartani a vonalakat, meg kell mutatnunk, hogy nem tehet meg mindent velünk. Ez közös ügyünk.
Mi van, ha az országnak tökéletes az, amit Orbán csinál? Ha az volna, akkor az ország tele lenne elégedett emberekkel. Nem ez a helyzet.
A mai napig sokan továbbra is önt hibáztatják például a Fidesz kétharmadáért. A választás után többeknek érdekében állt kikiáltani egy bűnbakot, holott a harmadik kétharmadot nem egyedül az LMP gyártotta le, bár viszonylag eredményesen varrják a nyakába a választások óta. Régi rossz politikusi minta ez, de már középtávon is borzasztó nagy felelőtlenség. Tudom, hogy mi az én szerepem ebben a történetben, kész voltam felelősséget vállalni az eredmények ismeretében. Az is ismert, hogy az LMP anno az én vezetésemmel nyitott, kevésbé konfliktusos, mások felé elfogadóbb politizálást folytatott, és a választók ezt jutalmazták, mégpedig a párt történetének legjobb eredményével. Sajnos a párt nem tudott élni ezzel a helyzettel. Abban pedig biztosan nem hibáztam, hogy a felesleges konfliktusokra minden erőmmel igyekeztem nemet mondani, sőt a konfliktus mellett a kompromisszumot és a konszenzust is használtam – tudva azt, hogy rövid távon ez hátrányos lehet, mert sokszor átmenetileg a hangosabbnak hisznek. Változás azonban nem a ricsajból lesz, hanem a kitartó, stabil, összehangolt munkából. És engem ez motivál.
Mi lesz önnel egy év múlva? Azért ennél hosszabb távban gondolkodom. Biztosan folytatom az utamat, a szavazóktól kapott kártyámmal a kezemben segíteni fogok a gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező embereknek, például azzal ablakot nyitok arra, hogy milyen körülmények között tartanak ki százezrek ebben az országban. Mondok egy konkrét példát: a héten voltam a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon. A Nyufigban sokan reggel háromnegyed hatkor kezdik a munkát, ötig megállás nélkül dolgoznak, mert az ellátásoknak meg kell érkezniük, nyugdíjasok, árvák, özvegyek számítanak rá. Már a leépítések előtt is munkaerőhiány volt. A dolgozók, zömmel nők, az asztaluknál ebédelnek, arra sem tudnak időt szánni, hogy felálljanak és máshol egyenek, de olyan bérekből az ár miatt is kétszer meggondolja az ember: tíz éve nem változtak a fizetések, és ott voltam, láttam, hogy ezek az emberek felelősségtudatból tartanak ki. Magyarországon rengeteg helyen olyan körülmények között kell helyt állniuk sokaknak, amely már nem lenne elvárható. Ezt mindenkinek látnia kell és el kell gondolkodni azon, hogy ez meddig fenntartható.
Szerző

Pert nyertek a kétfarkúak az ajkai rendőrökkel szemben

Publikálás dátuma
2018.11.09. 07:27
Az MKKP egy korábbi aláírásgyűjtő akciója - illusztráció
Fotó: Népszava
A Kutyapárt aktivistáinak nem engedték, hogy ingyen gyűjtsenek aláírást Ajkán. A nem jogerős ítélet szerint szabálytalanul jártak el a rendőrök a betiltás során.
Elsőfokon elvetette a Fővárosi Törvényszék az ajkai rendőrkapitányság érvelését, amellyel határozatban nem engedélyezte, hogy területhasználati díj lefizetése nélkül gyűjtsön november és december folyamán aláírást a Magyar Kétfarkú Kutyapárt a Veszprém megyei város főterén -írja a Mérce.
A portál idézi a bíróság indoklását is: e szerint az ajkai rendőrség rosszul döntött, amikor a Kutyapárt helyi tagjainak kérelmét, mely szerint a törvény hatálya alatt folytatólagos„közterületi nyilvános gyűlésként” jelentette be, elutasította. A rendőrök ezt rra hivatkozva tették, hogy szerintük a gyűjtés már nem a gyülekezési, hanem a közterületi rendtartási törvény hatálya alá esik – mint mondjuk egy kirakodóvásár – amelyért így használati díjat is elkérhetnének.
A bíróság azonban most adott indokolásában kimondta: „Elöljáróban a törvényszék kiemelni kívánja, hogy az Alkotmánybíróság a már fentebb hivatkozott AB határozatban megállapította, hogy az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 9. §-a szerinti bírói felülvizsgálatnak van helye a rendőrségnek a rendezvény bejelentéséről hozott, hatáskör hiányát megállapító határozatával szemben. Az Alkotmánybíróság előbbi döntésben rámutatott arra is, hogy a bíróság a hatáskör hiányát megállapító rendőrhatósági határozat jogszerűségét és megalapozottságát érdemben vizsgálja. Mindezekre figyelemmel a törvényszék egyrészt megállapította, hogy az alperes lényegi eljárási jogszabálysértést követett el, amikor a felperes által gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános gyűlésként megjelölt rendezvény bejelentése tárgyában hozott, hatáskör hiányát megállapító döntését az Ákr. szerinti végzésként, nem pedig a Gytv. szerinti eljárásban, határozati formában hozta meg.”
A bíróság továbbra figyelmeztette arra az ajkai rendőrséget, a jövőben ne tájékoztassa félre a bejelentőket, és a Veszprémi Törvényszék helyett a gyülekezési törvényt érintő bírósági ügyekkel foglalkozó Fővárosi Törvényszékhez küldje őket, ha keresetet akarnak benyújtani.

Hadházy Ákos volt LMP-s társelnök még szeptemberben hirdette meg mozgalmát, amelynek célja hogy egymillió aláírást gyűjtsön össze egy népszavazás kiírása érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon a hamarosan felálló Európai Uniós Ügyészséghez. A Kutyapárt ezt a kezdeményezést segíti Budapesten és vidéki városokban is felállított, aláírásgyűjtő standokkal. A mostani, nem jogerős ítélet az ügyben azt is jelenti, hogy az standolás, aláírásgyűjtés a jövőben is a gyülekezési törvény, és nem a közterületi törvény alá tartozik, ingyen és bérmentve is be lehet tehát jelenteni, és pénzt sem kérhetnek érte, még akkor sem ha hosszabb időre szól a bejelentés. 
Szerző

Ezermilliárdokat bukhatunk - Megelégelte az Unió az intézményes korrupciót

Publikálás dátuma
2018.11.09. 06:00
Eddig minden tizedik uniós forint Mészáros Lőrinc közelébe került. Most egy darabig kevesebb pénz érkezik Brüsszel
Fotó: KOSZTICSÁK SZILÁRD / MTI
Minden korábban elképzeltnél keményebb következményei lesznek az Orbán-kormány Brüsszelig látszó korrupcióhajlamának – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. Túlzottdeficit-eljárásba torkollhat a pénzcsapok elzárása.
Az Elios-üggyel foglalkozó tegnapi cikkünkben többen is fölvetették, hogy a korrupció intézményesülése, illetve a konkrét visszaélések feltárásának kormányzati elszabotálása miatt súlyos pénzügyi hátrányok fogják érni Magyarországot. Lát erre utaló jeleket Brüsszelben? - Egyértelműen. Nyár óta téma a sajtóban, hogy az uniós támogatások aktuális részletei nem érkeznek, a felhalmozódott hiány egyes források szerint eléri a háromezer milliárd forintot. Tudomásom szerint nem átmeneti technikai vagy adminisztrációs problémáról van szó: a Bizottság figyelmeztető levelet küldött a kormánynak, amelyben jelzi, hogy – mivel a döntéshozatal és a kifizetések jogszerűségét, átláthatóságát a magyar kormányzati intézmények a korábban közölt brüsszeli kifogások nyomán nem tudták bizonyítani, felfüggesztik az érintett operatív programok pénzeinek átutalását. Tudhat erről már a kormány? - Egészen biztosan tud róla, mivel a téma az Ecofin, vagyis a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa legutóbbi ülésén is napirenden volt. Milyen kontextusban? A kormányzati kommunikáció szerint Magyarországot azért bünteti Brüsszel, mert nem akarunk bevándorlóországgá válni. - A téma nem a migráció, hanem a költségvetési fegyelem és a deficitcélok összefüggésében került szóba. A vonatkozó szabályozás szerint a Brüsszelnek benyújtott, de még ki nem fizetett számlák kapcsán idehaza kiutalt előleg nem számít bele a költségvetési hiányba, a be nem nyújtott számlák után kifizetett előleg viszont beleszámít. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a felfüggesztés ideje alatt nem lehet számlát benyújtani. Mennyi pénzről lehet szó? - A kormány mintegy 1600 milliárd forintot fizetett ki előlegként, viszont csupán néhány százmilliárd érkezett Brüsszelből, ami önmagában is 1000 milliárdnál nagyobb hiányt generált. Mi lehet a következmény? - Ha a felfüggesztés miatt a költségvetési hiány túllépi a három százalékos GDP-arányos határt – amire az említett nagyságrend miatt van esély –, akkor túlzottdeficit-eljárás indulhat Magyarország ellen. Összefügg ez az Elios-ügy kormányzati kezelésével? - Az Elios-ügy csak az egyik kilógó lóláb a sok közül. Az összefüggés ugyanakkor annyiban mindenképpen fönnáll, hogy ez az eset világosan megmutatta a Bizottságnak egyrészt a magyarországi pénzosztó rendszer gyengeségeit, másrészt pedig azt is, hogy a rendszerhibákat az igazságszolgáltatás sem képes korrigálni: sem a támogatások odaítélése, sem az elszámoltatás nem működik elfogulatlanul.
A kijelentéssel kapcsolatban megkerestük a Pénzügyminisztériumot is, ahol csak annyit közöltek: „semmilyen felfüggesztés nem történt a kifizetéseket érintően”, ám a figyelmeztetést nem cáfolták.