Szerbia megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, Koszovó csak aspirál az uniós jövőre. A két ország viszonya azonban egyre több fejfájást okoz Brüsszelnek.
Az Európai Unió azonnali magyarázatot kért, amiért a koszovói kormány megnövelt, 10 százalékos vámot vetett ki a Szerbiából és Boszniából importált termékekre. Koszovó ezzel elnöklő országi minőségében sértette meg a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA). Pristina protekcionista lépése mellett fel is szólította a koszovóiakat, hogy ne vásároljanak szerbiai termékeket. Rasmus Haradinaj miniszterelnök szerint a koszovói kormányzat azért kényszerült erre a lépésre, mert Szerbia komoly összegeket szán arra, hogy ártson Koszovónak, a „védővám” pedig csupán válasz "Belgrád destruktív viselkedésére". Csakhogy a CEFTA-megállapodás betartása egyik alapfeltétele a Belgrád és Pristina között zajló brüsszeli párbeszédnek, ami a koszovói lépéssel újra veszélybe került, Szerbia ugyanis a döntés visszavonása nélkül nem ül újra tárgyalóasztalhoz.
A szerb-koszovói rendezés az uniós vezetés számára fontos, a párbeszédre az EU kényszerítette rá a feleket, kezdetben Catherine Ashton, majd Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő közvetítésével és felügyelete alatt.
A napokban Sebastian Kurz, az EU soros elnökségét év végéig betöltő Ausztria kancellárja látogatott Belgrádba és azt mondta, Ausztria a koszovói kérdéssel kapcsolatos minden megoldást támogat, amit a szerb és az albán fél elér. Ez a kompromisszum azonban egyre késlekedik, a vitás ügyek pedig szaporodnak. A védővámok mellett a legkomolyabb ellentét annak kapcsán alakult ki, hogy Koszovó saját hadsereget szeretne létrehozni, a pristinai kormány a helyi fegyveres erőket alakítaná át hadsereggé. A parlament azonban nemzetközi nyomásra jegelte a tervet, Hashim Thaci elnök is visszavonta a hadsereg felállítására vonatkozó javaslatot.
Aleksandar Vucic szerb államfő Kurzzal tárgyalva azt mondta, „készek harcolni a jövőért, de fontos, hogy Szerbiát ne alázzák meg azzal, hogy az albán fél kap mindent. Ha valaki készen áll egy ilyen megoldásra, mindig lesz tárgyalópartnere”. Belgrád ugyanis feltételezi, hogy a nemzetközi közösség Koszovónak kedvez Szerbia ellenében. A kompromisszumos megegyezés gondolata nem különösebben népszerű Szerbiában sem, egy Demostat felmérés szerint a lakosság több mint 60 százaléka ellenzi a megegyezést és bármilyen kötelező erejű megállapodást az albánokkal.
