Sok fejfájást okoz az Uniónak a Balkán

Publikálás dátuma
2018.11.09 10:10
Kurz és Vucic belgrádi tárgyalásain leginkább meghallgatták egymást
Fotó: ANADOLU AGENCY/ Milos Miskov
Szerbia megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, Koszovó csak aspirál az uniós jövőre. A két ország viszonya azonban egyre több fejfájást okoz Brüsszelnek.  Az Európai Unió azonnali magyarázatot kért, amiért a koszovói kormány megnövelt, 10 százalékos vámot vetett ki a Szerbiából és Boszniából importált termékekre. Koszovó ezzel elnöklő országi minőségében sértette meg a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA).  Pristina protekcionista lépése mellett fel is szólította a koszovóiakat, hogy ne vásároljanak szerbiai termékeket. Rasmus Haradinaj miniszterelnök szerint a koszovói kormányzat azért kényszerült erre a lépésre, mert Szerbia komoly összegeket szán arra, hogy ártson Koszovónak, a „védővám” pedig csupán válasz "Belgrád destruktív viselkedésére". Csakhogy a CEFTA-megállapodás betartása egyik alapfeltétele a Belgrád és Pristina között zajló brüsszeli párbeszédnek, ami a koszovói lépéssel újra veszélybe került, Szerbia ugyanis a döntés visszavonása nélkül nem ül újra tárgyalóasztalhoz. A szerb-koszovói rendezés az uniós vezetés számára fontos, a párbeszédre az EU kényszerítette rá a feleket, kezdetben Catherine Ashton, majd Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő közvetítésével és felügyelete alatt. A napokban Sebastian Kurz, az EU soros elnökségét év végéig betöltő Ausztria kancellárja látogatott Belgrádba és azt mondta, Ausztria a koszovói kérdéssel kapcsolatos minden megoldást támogat, amit a szerb és az albán fél elér. Ez a kompromisszum azonban egyre késlekedik, a vitás ügyek pedig szaporodnak. A védővámok mellett a legkomolyabb ellentét annak kapcsán alakult ki, hogy Koszovó saját hadsereget szeretne létrehozni, a pristinai kormány a helyi fegyveres erőket alakítaná át hadsereggé. A parlament azonban nemzetközi nyomásra jegelte a tervet, Hashim Thaci elnök is visszavonta a hadsereg felállítására vonatkozó javaslatot. Aleksandar Vucic szerb államfő Kurzzal tárgyalva azt mondta, „készek harcolni a jövőért, de fontos, hogy Szerbiát ne alázzák meg azzal, hogy az albán fél kap mindent. Ha valaki készen áll egy ilyen megoldásra, mindig lesz tárgyalópartnere”. Belgrád ugyanis feltételezi, hogy a nemzetközi közösség Koszovónak kedvez Szerbia ellenében. A kompromisszumos megegyezés gondolata nem különösebben népszerű Szerbiában sem, egy Demostat felmérés szerint a lakosság több mint 60 százaléka ellenzi a megegyezést és bármilyen kötelező erejű megállapodást az albánokkal.   
Szerző
2018.11.09 10:10
Frissítve: 2018.11.09 10:10

Megkéseltek három nőt Nürnbergben, keresik a támadót

Publikálás dátuma
2018.12.14 14:27

Fotó: AFP/
Mindhárman súlyos sérülést szenvedtek, a környéken megerősítették a rendőri jelenlétet.
Megkéseltek három nőt csütörtök este Nürnbergben, a támadás során mindhárman súlyos sérülést szenvedtek – írja a német rendőrség közlése alapján a Washington Post. A támadások a város St. Johannis nevű kerületében történtek. A hatóságok jelenleg vizsgálják, hogy az eseteknél valóban ugyanaz volt-e a késelő. A sérültek nincsenek életveszélyes állapotban, de az egyik nőt a támadás után meg kellett műteni. A környéken megerősítették a rendőri jelenlétet, az elkövetőt továbbra is keresik. A hatóságok szerint nincs terrorizmusra utaló jel.
2018.12.14 14:27
Frissítve: 2018.12.14 15:02

Elkerüli a pápa Magyarországot

Publikálás dátuma
2018.12.14 10:22

Fotó: AFP/ FILIPPO MONTEFORTE
A Szentszék nem állja az Orbán kormány menekültpolitikáját.
 Bár Áder János köztársasági elnök 2013. szeptemberi vatikáni látogatása során azt közölte, Ferenc pápa elfogadta a Magyarországra szóló meghívást, s 2016-ban hazánkba látogat, ehhez képest nemhogy azóta nem jött el Budapestre, egyelőre 2019-es programjában sem szerepel úticélként Magyarország, s várhatóan nem is lesz benne. Ennek az az oka, hogy a Szentszék egyértelmű nemtetszéssel veszi tudomásul az Orbán-kormány menekültellenes politikáját. Miközben Ferenc pápa rendre rámutat, a keresztények kötelessége a menekültek befogadása, megsegítése, a magyar kabinet rendre szembemegy a pápa tanításával. Annak is meglehetősen rossz visszhangja lehetett a Vatikánban, hogy Magyarország elsők között jelezte, nem támogatja az ENSZ hét elején aláírt menekültügyi megállapodását, miközben a Vatikán rendre azt szorgalmazta, minél több ország írja alá a világszervezet migrációs paktumát. A Vatikán csütörtöki bejelentése szerint Ferenc pápa május 5-7 között Bulgáriába, illetve Macedóniába látogat el. Bár a 2019-es program még nem teljes, valószínűtlen, hogy az év második felében ismét közép- kelet-európai vizitet iktatnának a programba. Eddig annyi bizonyos, hogy januárban a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó helyszínére, Panamába látogat el a pápa, február elején az Arab Emírségekbe, Abu Dzabiba vezet az útja, március végén pedig kétnapos marokkói látogatás szerepel a programban. Az egyházfők közül eddig csak II. János Pál járt Bulgáriában, még 2002 májusában. Akkor három a kommunizmus idején meggyilkolt papot avatott boldoggá. Ferenc pápa bulgáriai látogatásának mottója „Béke a Földön”, amivel XXIII. János pápa 1963-as Pacem in terris enciklikájára utal. Mivel 2019-ben már aligha jön a magyar fővárosba Ferenc pápa, budapesti részről alighanem az a következő cél, hogy Ferenc pápát a 2020-as budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából csábítsák Budapestre.  
Témák
Szentszék
2018.12.14 10:22
Frissítve: 2018.12.14 12:04