Pert nyertek a kétfarkúak az ajkai rendőrökkel szemben

Publikálás dátuma
2018.11.09 07:27
Az MKKP egy korábbi aláírásgyűjtő akciója - illusztráció
Fotó: Népszava
A Kutyapárt aktivistáinak nem engedték, hogy ingyen gyűjtsenek aláírást Ajkán. A nem jogerős ítélet szerint szabálytalanul jártak el a rendőrök a betiltás során.
Elsőfokon elvetette a Fővárosi Törvényszék az ajkai rendőrkapitányság érvelését, amellyel határozatban nem engedélyezte, hogy területhasználati díj lefizetése nélkül gyűjtsön november és december folyamán aláírást a Magyar Kétfarkú Kutyapárt a Veszprém megyei város főterén -írja a Mérce.
A portál idézi a bíróság indoklását is: e szerint az ajkai rendőrség rosszul döntött, amikor a Kutyapárt helyi tagjainak kérelmét, mely szerint a törvény hatálya alatt folytatólagos„közterületi nyilvános gyűlésként” jelentette be, elutasította. A rendőrök ezt rra hivatkozva tették, hogy szerintük a gyűjtés már nem a gyülekezési, hanem a közterületi rendtartási törvény hatálya alá esik – mint mondjuk egy kirakodóvásár – amelyért így használati díjat is elkérhetnének.
A bíróság azonban most adott indokolásában kimondta: „Elöljáróban a törvényszék kiemelni kívánja, hogy az Alkotmánybíróság a már fentebb hivatkozott AB határozatban megállapította, hogy az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 9. §-a szerinti bírói felülvizsgálatnak van helye a rendőrségnek a rendezvény bejelentéséről hozott, hatáskör hiányát megállapító határozatával szemben. Az Alkotmánybíróság előbbi döntésben rámutatott arra is, hogy a bíróság a hatáskör hiányát megállapító rendőrhatósági határozat jogszerűségét és megalapozottságát érdemben vizsgálja. Mindezekre figyelemmel a törvényszék egyrészt megállapította, hogy az alperes lényegi eljárási jogszabálysértést követett el, amikor a felperes által gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános gyűlésként megjelölt rendezvény bejelentése tárgyában hozott, hatáskör hiányát megállapító döntését az Ákr. szerinti végzésként, nem pedig a Gytv. szerinti eljárásban, határozati formában hozta meg.”
A bíróság továbbra figyelmeztette arra az ajkai rendőrséget, a jövőben ne tájékoztassa félre a bejelentőket, és a Veszprémi Törvényszék helyett a gyülekezési törvényt érintő bírósági ügyekkel foglalkozó Fővárosi Törvényszékhez küldje őket, ha keresetet akarnak benyújtani.
Hadházy Ákos volt LMP-s társelnök még szeptemberben hirdette meg mozgalmát, amelynek célja hogy egymillió aláírást gyűjtsön össze egy népszavazás kiírása érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon a hamarosan felálló Európai Uniós Ügyészséghez. A Kutyapárt ezt a kezdeményezést segíti Budapesten és vidéki városokban is felállított, aláírásgyűjtő standokkal. A mostani, nem jogerős ítélet az ügyben azt is jelenti, hogy az standolás, aláírásgyűjtés a jövőben is a gyülekezési törvény, és nem a közterületi törvény alá tartozik, ingyen és bérmentve is be lehet tehát jelenteni, és pénzt sem kérhetnek érte, még akkor sem ha hosszabb időre szól a bejelentés. 

Lazul az európai uniós kötődés (friss felmérés)

Publikálás dátuma
2019.03.23 06:45

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Teljesen igazságtalannak tartja a Fidesz felfüggesztését a kormánypárt tábora. A fideszesek többsége magáénak vallja az EU értékeit, így például szigorúbban ellenőrizné a közösségi pénzek költését is.
A társadalom többségének az a véleménye, hogy jogtalanul függesztette fel az Európai Néppárt (EPP) a Fidesz tagságát – derül ki a Népszava megbízásából mérő Publicus Intézet kutatásából. Csakhogy érdemes a számok mögé nézni. A többség azért alakulhatott ki, mert a magyar kormánypárt szinte teljes tábora (mintegy 2,2 millió ember) igazságtalannak bélyegezte az ítéletet. A Fidesz hívein kívül azonban az emberek többsége jogosnak tartja a büntetést. Az gyakorlatilag magától értetődő, hogy az ellenzéki formációk szimpatizánsai 65 és 82 százalék közötti arányban gondolják így. Ennél sokkal fontosabb azonban a politikatudatos bizonytalanok véleménye: ebben a körben az „ítéletet igenlők” vannak többségben. Márpedig politológiai közhely, hogy a választást (most éppen az EP megmérettetést) érdemben befolyásolja, hogy melyik pártnak milyen mértékben sikerül mozgósítania – vagy éppen otthon tartania a bizonytalanokat.
A másik fontos tényező a felfüggesztéssel kapcsolatos véleményeket rögzítő számok mögött az érzelmi elköteleződés – a kedvenc párt irányába. Ugyanis amikor a Publicus Intézet értékalapú kérdések alapján próbálta megfejteni a magyarok és az EU viszonyát, akkor az derült ki, hogy a Fidesz hívei sem azonosulnak a hatalom véleményével: kitart a társadalom „nyugatos attitűdje”.
Ha az a kérdés, hogy melyik hatalomtól tartanak a magyarok, akkor az Amerikai Egyesült Államokat, valamint az Európai Uniót ritkábban említik. Ezzel szemben Oroszország már érdemi mumus. Vélhetően ez – a Moszkva dominálta orosz-magyar viszony – is közrejátszik abban, hogy a legtöbben úgy ítélik meg: a kormány jelenti a legnagyobb veszélyt saját hazájára. (Az európai közösséget a Fidesz-tábor 37 százaléka hiszi problémásnak, Amerikától leginkább a jobbikosok – 36 százalékuk – félnek. A kabinetről a kormánypártiak 10 százaléka feltételez ártó szándékot, az ellenzéki pártok esetében ez az arány 72-92 százalék, a bizonytalanoknak pedig csaknem a fele tartja veszélyesnek a kormányt.) Ám ha nem általános viszonyról van szó, akkor jóval erősebb a kötődés. Az emberek 75 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy amikor Magyarország a népszavazással az EU-hoz csatlakozott, elfogadta a közösség több demokratikus elvét és szabályát, ezt pedig tagként be kell tartania. Ezt még a Fidesz szimpatizánsainak 57 százaléka is így gondolja. A felmérés szerint az emberek 72 százaléka szerint csatlakoznia kellene Magyarországnak az Európai Ügyészséghez. Még a kormánypárti szavazók 62 százaléka is ezt vallja – noha pontosan tudják, hogy véleményük ellentétes a kormány álláspontjával. A Fidesz támogatói vélhetően azzal is tisztában vannak, hogy az Európai Ügyészség találna fogást a kormányon. A társadalom 88 százaléka érzi úgy, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni a közösségi forrásokat – és hasonlóképpen vélekedik a Fidesz bázis 75 százaléka. Mindezt úgy, hogy a kormánypárt szavazóinak 23 százaléka biztos benne, hogy az uniós fejlesztési pénzek különböző korrupciós csatornákon át magánzsebekbe vándorolnak. És a Fidesz támogatóinak 56 százaléka hiszi, hogy ez a helyzet, csak nem jelentős mértékben. (A teljes társadalomnak egyébként 57 százaléka tartja korruptnak a rezsimet.) Jogos kérdés, hogy miért foglal állást saját pártjával/kormányával szemben számos Fidesz-szavazó. A kulcsszó: a hasznosság. Az emberek 66 százaléka úgy érzi, az uniós tagság inkább előnyös Magyarország számára, és a Fidesz-hívek 57 százaléka is erre a következtetésre jutott. Az viszont kétséges, hogy ez a többség – legalábbis a kormánypárti szavazók körében – meddig tart ki. Ugyanis a jelek szerint az érzelmek (pártkötődés és kormányzati kommunikációs) sikerrel koptatják az értékeket és az érzelmeket. Ezt jelzi, hogy 2018 októberében még az emberek 79 százaléka tartotta inkább előnyösnek az uniós tagságot.
Frissítve: 2019.03.23 06:56

Pártdöntés is kell a Fidesznek az önfelfüggesztéshez

Publikálás dátuma
2019.03.23 06:00

Fotó: EPP
A jelek szerint a Fideszben semmilyen formális döntés nem született arról, hogy a párt "önkéntesen" felfüggeszti tagságát az Európai Néppártban, ez ugyanakkor ellentétes lehet a párt alapszabályával. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség alapszabálya szerint a pártban nagyobb horderejű döntéseket az Országos Választmány, az Országos Elnökség, a pártelnök és a Kongresszus hozhat. Ezek közül az Országos Választmány az Alapszabály 52. paragrafusa szerint „két kongresszus között állást foglal a Szövetség politikáját érintő kérdésekben”; az Országos Elnökség (amely a „Szövetség irányító, döntéshozó szerve”) a 60. paragrafus szerint „irányítja a Szövetség külkapcsolatait”; a Kongresszus a 65. paragrafus alapján „a Szövetség legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó szerve”, amely „elfogadja és módosítja a Szövetség Alapszabályát”, „elfogadja és módosítja a Szövetség Elvi Nyilatkozatát és Programját” valamint „politikai állásfoglalásokat fogad el”. Az Elnöknek az alapszabály semmilyen önálló döntési jogosultságot nem ad olyan ügyekben, mint a párttagság egyoldalú felfüggesztése. Márpedig a 4. paragrafus kimondja, hogy „a Szövetség tagja az Európai Néppártnak és társszervezeteinek”, a 107. pedig arról rendelkezik, hogy „a Szövetség választási listáján az Európai Parlamentbe választott képviselők, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának részét alkotják”.
Ezek alapján vagy a Választmánynak, vagy az Elnökségnek, vagy a Kongresszusnak kellett volna határoznia a tagság felfüggesztéséről – de semmiképpen sem egyedül a pártelnöknek, vagyis Orbán Viktornak. Mint látható, még akár az Alapszabály módosításának kérdése is felmerülhet, ez pedig már egyértelműen a Kongresszus hatásköre. - Nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem önként függesztette fel a tagságát az Európai Néppártban, hanem azt felfüggesztették, de ha Orbán Viktor saját közlésének logikájából indulunk ki, és elfogadjuk, hogy a párt maga döntött erről, akkor viszont ezt a döntést a Fidesz saját alapszabálya szerint sem hozhatta volna meg egy személyben Orbán Viktor, mint pártelnök, hanem a párt valamely döntéshozó testületének erről határozatot kellett volna formálisan is elfogadnia – mondta a Népszavának Lövétei István. Az alkotmányjogász professzor szerint ugyanakkor „nyilvánvaló, hogy a Fideszben az történik, amit Orbán Viktor akar és utólag sem kéri rajta számon semmilyen döntésének a következményét semmilyen belső döntéshozó testület, mert ezek régóta teljesen kiüresedve, csak formálisan működnek már”.
Pedro López de Pablo néppárti szóvivő ráadásul arra a kérdésre, hogy be kell-e fogadniuk a fideszeseket a megalakuló politikai csoportba, azt mondta: "simán nemet mondhatunk". Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Fideszt is, ahol türelmet kértek kérdéseink megválaszolására.
A felfüggesztéssel kapcsolatban egyébként Navracsics Tibor uniós biztos azt mondta a Civil Rádióban, hogy már nem először próbál meg közvetíteni a Fidesz és a Néppárt vitájában, de hiába keresték meg ez ügyben többször is az EPP-ből, a másik fél, vagyis a Fidesz nem igényli a közvetítést. A politikus azt is megjegyezte, hogy "nehezen éli meg a felfüggesztést”, mert ő a Fidesz „Európai Néppárthoz közel álló árnyalatának” tartja magát. Keményebben fogalmazott ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök, aki elmondta, hogy ugyan nem tagja az EPP-nek, de nem világos számára, mi történt. - Orbán Viktor pártjának EP-képviselői maradnak a frakcióban. Tehát azt hiszem, hogy semmi nem változott - fogalmazott. Szerinte ez a döntés azt jelenti, hogy "a törzsi logika győzedelmeskedett az elvek felett”.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt interjúban azt mondta: Orbán Viktor sok éven keresztül „mindig nyitott volt arra, hogy közeledjék az EU-hoz”, és „a fordulópont 2018 szeptemberében volt, amikor azt mondta, hogy már nem hajlandó erre”.

Deutsch Tamás: győzött a józan ész

A Tabumentes Országmentés Csoport rendezvényén vitatkozott egymással a néppárti kizárásról/önfelfüggesztésről Deutsch Tamás Fideszes és Ujhelyii István MSZP-s európai parlamenti képviselő. Az eseményről beszámoló Index szerint Deutsch Tamás azzal kommentálta az eseményeket, hogy győzött a józan ész, és ez mindenképpen pozitív, hiszen nem adtak politikai ajándékot az ellenfeleiknek a közelgő EP-választás kampányában. Indulatos, „pofára mérő” politikai mantrázás, pamflet helyett végre a tényekkel foglalkozik majd a három bölcs. Ujhelyi István szerint viszont „ez csak magyarázkodás, Orbán Viktor politikáját elítélték”. - Ki látott már olyat, hogy amikor egy tanuló egyest kap, különbséget teszünk aközött, hogy ő maga mondta, megérdemli-e? - kérdezte Ujhelyi István.

Frissítve: 2019.03.23 06:00