Ezermilliárdokat bukhatunk - Megelégelte az Unió az intézményes korrupciót

Publikálás dátuma
2018.11.09. 06:00
Eddig minden tizedik uniós forint Mészáros Lőrinc közelébe került. Most egy darabig kevesebb pénz érkezik Brüsszel
Fotó: KOSZTICSÁK SZILÁRD / MTI
Minden korábban elképzeltnél keményebb következményei lesznek az Orbán-kormány Brüsszelig látszó korrupcióhajlamának – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. Túlzottdeficit-eljárásba torkollhat a pénzcsapok elzárása.
Az Elios-üggyel foglalkozó tegnapi cikkünkben többen is fölvetették, hogy a korrupció intézményesülése, illetve a konkrét visszaélések feltárásának kormányzati elszabotálása miatt súlyos pénzügyi hátrányok fogják érni Magyarországot. Lát erre utaló jeleket Brüsszelben? - Egyértelműen. Nyár óta téma a sajtóban, hogy az uniós támogatások aktuális részletei nem érkeznek, a felhalmozódott hiány egyes források szerint eléri a háromezer milliárd forintot. Tudomásom szerint nem átmeneti technikai vagy adminisztrációs problémáról van szó: a Bizottság figyelmeztető levelet küldött a kormánynak, amelyben jelzi, hogy – mivel a döntéshozatal és a kifizetések jogszerűségét, átláthatóságát a magyar kormányzati intézmények a korábban közölt brüsszeli kifogások nyomán nem tudták bizonyítani, felfüggesztik az érintett operatív programok pénzeinek átutalását. Tudhat erről már a kormány? - Egészen biztosan tud róla, mivel a téma az Ecofin, vagyis a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa legutóbbi ülésén is napirenden volt. Milyen kontextusban? A kormányzati kommunikáció szerint Magyarországot azért bünteti Brüsszel, mert nem akarunk bevándorlóországgá válni. - A téma nem a migráció, hanem a költségvetési fegyelem és a deficitcélok összefüggésében került szóba. A vonatkozó szabályozás szerint a Brüsszelnek benyújtott, de még ki nem fizetett számlák kapcsán idehaza kiutalt előleg nem számít bele a költségvetési hiányba, a be nem nyújtott számlák után kifizetett előleg viszont beleszámít. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a felfüggesztés ideje alatt nem lehet számlát benyújtani. Mennyi pénzről lehet szó? - A kormány mintegy 1600 milliárd forintot fizetett ki előlegként, viszont csupán néhány százmilliárd érkezett Brüsszelből, ami önmagában is 1000 milliárdnál nagyobb hiányt generált. Mi lehet a következmény? - Ha a felfüggesztés miatt a költségvetési hiány túllépi a három százalékos GDP-arányos határt – amire az említett nagyságrend miatt van esély –, akkor túlzottdeficit-eljárás indulhat Magyarország ellen. Összefügg ez az Elios-ügy kormányzati kezelésével? - Az Elios-ügy csak az egyik kilógó lóláb a sok közül. Az összefüggés ugyanakkor annyiban mindenképpen fönnáll, hogy ez az eset világosan megmutatta a Bizottságnak egyrészt a magyarországi pénzosztó rendszer gyengeségeit, másrészt pedig azt is, hogy a rendszerhibákat az igazságszolgáltatás sem képes korrigálni: sem a támogatások odaítélése, sem az elszámoltatás nem működik elfogulatlanul.
A kijelentéssel kapcsolatban megkerestük a Pénzügyminisztériumot is, ahol csak annyit közöltek: „semmilyen felfüggesztés nem történt a kifizetéseket érintően”, ám a figyelmeztetést nem cáfolták.

Épségben megtalálták a 17 éves majsi lányt

Publikálás dátuma
2018.11.08. 22:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A fiatalt a rendőrség biztonságba helyezte – írta húga a Facebookon.
Pénteken veszett nyoma egy 17 éves majsi lánynak: a Blikk korábban arról írt, hogy a fiatal Bajáról tartott majsi otthonába, ám Bátaszéken egy rejtélyes üzenetet küldött a barátjának, miszerint a buszos átszállás helyett egy idegen pár autójába ült. A lap most azt írja, szerda este érkezett a hír, miszerint a lánynak semmi baja, a rendőrség rátalált, úton van hazafelé. A lány testvére a Facebook-oldalán arról számolt be, hogy nővérét megtalálták, „a rendőrség biztonságba helyezte”. Arról azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hogy hol és milyen körülmények között bukkantak nővérére.
Szerző
Témák
Majs rendőrség

VIP-ellátás, tandíjmentesség – Elkaszálta a népszavazási kérdéseket az NVB

Publikálás dátuma
2018.11.08. 19:23
Illusztráció
Fotó: Népszava
A Kúriánál támadják meg a döntéseket – közölte Tordai Bence. Korózs Lajos arról beszélt, nem állnak le, végiggondolják, hogy mi legyen a következő lépés. A határozatok nem jogerősek.
Nem hitelesítette a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók képzési költségével kapcsolatos, valamint az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetéséről szóló népszavazási kezdeményezéseket csütörtökön a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testülethez Erőss Gábor, a Párbeszéd oktatási szakpolitikusa két kezdeményezést nyújtott be: – az egyik azt célozta, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük. Az NVB a hitelesítést arra hivatkozva tagadta meg, hogy nem egyértelmű, mert a képzési hozzájárulás fogalma nincs benn a törvényben. – a politikus második kérdése arra vonatkozott, hogy a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók képzését az első 10 félévben minden esetben az állam finanszírozza. Az NVB szerint a kérdés azért nem hitelesíthető, mert a költségvetés módosítását célozza, így az tiltott tárgykörbe tartozik, továbbá azért sem, mert a megfogalmazás túl általános, és akár a magánegyetemekre is vonatkozhat. Az MSZP az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetésével kapcsolatban három kérdést nyújtott be: – az első arra vonatkozott, hogy a miniszterelnököt megillető juttatások körébe ne tartozzon egészségügyi ellátás. Az NVB szerint azonban ez is tiltott tárgykör, mert az az országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdés. – a második kérdés azt célozta, az országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a minisztert megillető juttatások körébe ne tartozzon kiemelt egészségügyi ellátás. Ezt a testület azért utasította el, mert ez nem országgyűlési, hanem kormányzati hatáskör. – a harmadik kérdés pedig az államtitkárt megillető juttatások köréből vonta volna ki a kiemelt egészségügyi ellátást. Az NVB szerint azonban ez sem országgyűlési hatáskör és nem is egyértelmű a kérdés, mert nem derül ki, hogy az államtitkárok milyen körére vonatkozik. Az NVB határozatai nem jogerősek, azokkal szemben 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Végiggondolják, mi legyen a következő lépés

Az MSZP és a Párbeszéd képviselői az NVB épülete előtt közös sajtótájékoztatót tartottak, miután a testület nem hitelesítette a népszavazási kezdeményezéseket. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője szerint az NVB ülése jó példája volt annak, hogyan gátolja a fideszes választási bizottság, hogy az állampolgárok demokratikus jogaikkal élhessenek. Közölte, hogy tovább fognak harcolni a jogaikért, és erre kérte az állampolgárokat is. Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője azt mondta, az egészségügyben ma olyan ellátási válság van, hogy „százával halnak meg az emberek a kormányzati intézkedések következtében”, és romokban van a sürgősségi ellátás. Legyen szolidáris az egészségügyi ellátás, a nemzeti kockázatközösségben mindenkinek egyforma színvonalú ellátás kell hogy járjon – ismertette pártja álláspontját Korózs Lajos, hozzátéve: az NVB döntése után „nem állnak le”, végiggondolják, hogy „mi legyen a következő lépés”.

A Fidesz kérdését nyújtották be

Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint az NVB döntésével elutasította, hogy Magyarországon tandíjmentesen lehessen tanulni a felsőoktatásban. Hozzátette, hogy az MSZP és a Párbeszéd egyetért az ingyenes felsőoktatás kérdésében. Mint mondta, az NVB-hez a Fidesz 2008-as kérdését nyújtották be, azt a kezdeményezést, amire akkor ki lehetett írni a – később érvényessé és eredményessé vált – népszavazást. Most azonban nem hitelesítette a testület ugyanazt a kérdést arra hivatkozva, hogy azóta a törvényben megváltoztatták a korábbi „képzési hozzájárulás” elnevezést – tette hozzá. Tordai Bence közölte, hogy a Kúriánál megtámadják az NVB döntéseit, mert ingyenessé akarják tenni a felsőoktatást Magyarországon.
Témák
népszavazás NVB