Ezermilliárdokat bukhatunk - Megelégelte az Unió az intézményes korrupciót

Publikálás dátuma
2018.11.09 06:00
Eddig minden tizedik uniós forint Mészáros Lőrinc közelébe került. Most egy darabig kevesebb pénz érkezik Brüsszel
Fotó: MTI/ KOSZTICSÁK SZILÁRD
Minden korábban elképzeltnél keményebb következményei lesznek az Orbán-kormány Brüsszelig látszó korrupcióhajlamának – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. Túlzottdeficit-eljárásba torkollhat a pénzcsapok elzárása.
Az Elios-üggyel foglalkozó tegnapi cikkünkben többen is fölvetették, hogy a korrupció intézményesülése, illetve a konkrét visszaélések feltárásának kormányzati elszabotálása miatt súlyos pénzügyi hátrányok fogják érni Magyarországot. Lát erre utaló jeleket Brüsszelben? - Egyértelműen. Nyár óta téma a sajtóban, hogy az uniós támogatások aktuális részletei nem érkeznek, a felhalmozódott hiány egyes források szerint eléri a háromezer milliárd forintot. Tudomásom szerint nem átmeneti technikai vagy adminisztrációs problémáról van szó: a Bizottság figyelmeztető levelet küldött a kormánynak, amelyben jelzi, hogy – mivel a döntéshozatal és a kifizetések jogszerűségét, átláthatóságát a magyar kormányzati intézmények a korábban közölt brüsszeli kifogások nyomán nem tudták bizonyítani, felfüggesztik az érintett operatív programok pénzeinek átutalását. Tudhat erről már a kormány? - Egészen biztosan tud róla, mivel a téma az Ecofin, vagyis a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa legutóbbi ülésén is napirenden volt. Milyen kontextusban? A kormányzati kommunikáció szerint Magyarországot azért bünteti Brüsszel, mert nem akarunk bevándorlóországgá válni. - A téma nem a migráció, hanem a költségvetési fegyelem és a deficitcélok összefüggésében került szóba. A vonatkozó szabályozás szerint a Brüsszelnek benyújtott, de még ki nem fizetett számlák kapcsán idehaza kiutalt előleg nem számít bele a költségvetési hiányba, a be nem nyújtott számlák után kifizetett előleg viszont beleszámít. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a felfüggesztés ideje alatt nem lehet számlát benyújtani. Mennyi pénzről lehet szó? - A kormány mintegy 1600 milliárd forintot fizetett ki előlegként, viszont csupán néhány százmilliárd érkezett Brüsszelből, ami önmagában is 1000 milliárdnál nagyobb hiányt generált. Mi lehet a következmény? - Ha a felfüggesztés miatt a költségvetési hiány túllépi a három százalékos GDP-arányos határt – amire az említett nagyságrend miatt van esély –, akkor túlzottdeficit-eljárás indulhat Magyarország ellen. Összefügg ez az Elios-ügy kormányzati kezelésével? - Az Elios-ügy csak az egyik kilógó lóláb a sok közül. Az összefüggés ugyanakkor annyiban mindenképpen fönnáll, hogy ez az eset világosan megmutatta a Bizottságnak egyrészt a magyarországi pénzosztó rendszer gyengeségeit, másrészt pedig azt is, hogy a rendszerhibákat az igazságszolgáltatás sem képes korrigálni: sem a támogatások odaítélése, sem az elszámoltatás nem működik elfogulatlanul.
A kijelentéssel kapcsolatban megkerestük a Pénzügyminisztériumot is, ahol csak annyit közöltek: „semmilyen felfüggesztés nem történt a kifizetéseket érintően”, ám a figyelmeztetést nem cáfolták.
2018.11.09 06:00
Frissítve: 2018.11.09 06:00

O1G - fújta a Momentum Polt Péter hivatala elé (videó)

Publikálás dátuma
2019.01.21 22:13
Cseh Katalin Momentum-tag graffitis akció közben
Fotó: Facebook/Momentum Mozgalom/
2019.01.21 22:13

Bevándorláspárti seftelőknek nevezte az ellenzéket Menczer Tamás

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:31
Menczer Tamás
Fotó: Népszava/
Soros György, abnormálisan viselkedő uniós tagállamok, színtiszta politikai támadás - fejtegette a köztévé műsorában „ Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerint az ellenzék az "összefogósdival" bizonyítja, hogy alkalmatlan az ország vezetésére. Menczer Tamás az M1 csatorna hétfő esti műsorában ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Judith Sargentini, az Európai Zöld Párt képviselője Brüsszelben együtt demonstrált magyar ellenzéki pártok politikusaival – írja a KKM, a távirati iroda hírét idézve.
Menczer Tamás szerint ha bármelyik ellenzéki párt alkalmas lenne az ország vezetésére, az önállóan megméretné magát, most viszont abban bíznak, hogy "összefogással a sok alkalmatlanból lehet egy alkalmas, Soros György és a brüsszeli bevándorláspáti politikusok segítségével", de egy nyilvánvalóan nincs így. Ami zajlik, az Menczer Tamás szerint "bevándorláspárti seftelés", amelyben Magyarország biztonságát az ellenzék aprópénzre és politikai hatalomszerzésre akarja cserélni. Ahmed H. ügyével kapcsolatban az államtitkár azt mondta, egy normális világban az uniós tagállamok és intézmények szolidaritást vállaltak volna Magyarországgal, hiszen egy olyan terroristát ítélt el a bíróság, aki a határra és a határt védő magyar rendőrökre támadt. Ehelyett Judith Sargentini vezetésével a bevándorláspárti képviselők Ahmed H. mellett demonstráltak, a Sargentini-jelentésben pedig az szerepel, hogy Ahmed H. csak a családját akarta segíteni, de a magyar hatóságok elítélték. Ez a hazugság is bizonyítja, hogy Magyarországgal szemben minden esetben "színtiszta politikai támadás" folyik, korrekt eljárásról soha nem beszélhetünk. Bár minisztériumi közlemény erre nem tér ki, az elítélt Ahmed H. szintén pereli a magyar államot, amiért a nemzeti konzultációban úgy nevezték elítéltnek, hogy ügyében akkor még nem is született jogerős ítélet. Ha pedig bevándorláspárti seftelésről beszélünk, a bevándorlásból főleg a kormányközeli érdekkörök húztak hasznot, nem is keveset a letelepedési kötvényeladás révén; a kötvényekből ráadásul nemzetközileg körözött személy is vásárolt, Atiya Khouryn – Aszad pénzembere. A Transparency International hvg.hu által idézett számításai szerint Magyarország 30 milliárd forintot bukott a kötvényügyleten, Fidesz-közeli cégek viszont több tízmilliárdot kerestek. A kötvényvásárlással pedig közel 20 ezer harmadik országból érkező -közel-keleti, orosz, kínai – állampolgár jutott magyar vízumhoz.
2019.01.21 21:31