Harminc milliárdot is kaszálhat évente a jövőben Mészáros Lőrinc cége a szállodáin

Publikálás dátuma
2018.11.09. 10:58

Fotó: Kovalovszky Dániel
Félluxus és luxushotelekké fejleszti középkategóriás szállodáit Orbán Viktor kedvenc nábobja.
Fokozatosan kategóriát váltanak a Hunguest Hotels háromcsillagos szállodái, ugyanis anyavállalatuk a Konzum Nyrt., Mészáros Lőrinc zászlóshajója mintegy 45 milliárdért fejleszti a hoteleket. A jelek szerint futja miből: a Hunguest üzemeltetésében működő saját és partnerhotelek szeptember végéig 17,6 milliárd forintos nettó árbevételt könyvelhettek el a 3,6 milliárd forintos adózás előtti eredmény mellett. A csoport árbevétele így csaknem másfélszer akkora, mint 2017 első kilenc hónapjában, a vállalat adózás előtti eredménye pedig már szeptember végén a kétszerese a tavalyi éves adózás előtti eredménynek. A szállodalánc vezérigazgatója Hülvely István a Magyar Időknek azt mondta, a turizmus jelenlegi dinamikáját figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a Hunguest-csoport 2019 végéig 30 milliárd forint fölé is növelheti, azaz 2017-hez képest megduplázhatja árbevételét, miközben a vállalat eredményessége kellő hátteret biztosít majd a fejlesztési terveinkhez.
26 szállodát
(18 magyarországi és öt külföldi, saját érdekkörben lévő hotelt, emellett partnerszerződések alapján további három szállodát) működtet a Konzum Nyrt. leányvállalata, a Hunguest Hotels Zrt

Szerző

Semmivé lesz a nyugdíjemelés – és ez a kormánynak is fájhat

Publikálás dátuma
2018.11.09. 10:02
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az nyugdíjak inflációja jövőre túlnőhet a kormány számításain, az élelmiszerárak növekedését az idősek is megérzik majd. Ha pedig a nyugdíjasok elégedetlenek, azt az Orbán-kabinet is megérzi.
A nyugdíjasok kosara szerint számolt infláció is beindult az elmúlt hónapokban, nem csak az általános fogyasztóiár-index. A Központi Statisztikai Hivatal mai adatközlése szerint a nyugdíjas infláció 3,4 százalék volt októberben- írja az mfor.hu
Ez jóval meghaladja a 2,7 százalékot, amennyivel a kormány emeli 2019 januárjától a nyugdíjakat, vagyis jogosan vetődik fel a kérdés, kapna-e nagyobb nyugdíjemelést az idősek.

Ha igen, arról a következő hetekben kell dönteni, a jövő évről szóló költségvetési törvény módosításával. Ez nem lenne példa nélküli, a 2017-es költségvetést is ki kellett igazítani, hasonló okokból.  A nyugdíjakat az inflációhoz kötötten állapítja meg a kormány. Tavasszal úgy kalkuláltak, hogy 2019-ben 2,7 százalékos lehet az éves infláció, ezért ennek megfelelően emelik a nyugdíjakat. Idén január és október között egyébként pont ennyivel nőttek átlagosan az árak a nyugdíjasok fogyasztása szerint számolva, vagyis ha a hátralévő két hónapban ennél nagyobb lesz a nyugdíjas infláció - amire jóval nagyobb esély van, mint az ellenkezőjére - akkor idén inkább a 3 százalékhoz lesz közelebb ez a mutató. Az emelkedő trend eltagadhatatlan. Ez persze még nem jelenti azt feltétlenül, hogy jövőre is ilyen pályát ír le az infláció, mindenesetre jelzésértékű, hogy a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, szeptemberi inflációs jelentése szerint a következő évben 3,1 százalék lesz az áremelkedés átlagos üteme. Ami meghaladja a kormány 2,7 százalékos várakozását. Ehhez tegyük hozzá, hogy az MNB most októberre jóval szerényebb, 3,3 százalékos inflációt várt, mint amennyit a KSH közölt, vagyis benne van a pakliban, hogy még a jegybanki számítás is alábecsüli a jövő évi áremelkedés mértékét. A mai részletes adatokból az derül ki, hogy az inflációt alapvetően olyan termékek húzzák - üzemanyagárak, jövedéki adós termékek, például cigaretta - amelyek az idősek kosarában kisebb súllyal szerepelnek, de az élelmiszerárak fefutását már a nyugdíjasok is megérzik a bőrükön. Az élelmiszereknél 4,6 százalékos ütemet mért a KSH, főleg az idényáras termékek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árai ugrottak meg, 20,5 százalékkal.

Ha nincs pénz krumplira, oda a szavazó is

Jelenleg 2,027 millió saját jogú, azaz a korhatárt betöltött nyugdíjas él az országban, és ez a legnagyobb, azonos élethelyzetben lévő, lényegében a mindenkori hatalomtól függő, ráadásul politikailag a leginkább mozgósítható szavazócsoport. Utal rá a tájékoztató is, hogy „2006 óta több 65 év feletti ember él Magyarországon, mint 15 év alatti és ez az olló évről évre nyílik”, illetve az idősek politikailag hagyományosan aktívabbak, mint a fiatalok – vagyis az ő megnyerésükkel lehet választást nyerni.  Ráadásul 90 százaléka az időseknek kizárólag a kormánytól remélhet bevételt. És amíg ZRI Závecz Research Intézet szerint 2011-ben még csak az emberek 62 százaléka gondolta azt, hogy az állam feladata biztosítani a tisztes öregkort, hat évvel később már több mint 73 százalék vallja ugyanezt. Vagyis ahogy erősödik az állam (értsd: , ahogy centralizál a hatalom) úgy épül le az öngondoskodás, ha úgy tetszik, az önállóság.
Szerző

Újabb adóreformot sürget a jegybank

Publikálás dátuma
2018.11.09. 09:30
Az uniós elemzők szerint a béremelések hatása és ezzel együtt a fogyasztás bővülése is mérséklődik
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az MNB keresi a magyar gazdaság dinamizálásának eszközeit, és sürgeti az adórendszer átalakítását.
A gazdaságpolitikának kulcsszerepe van a gazdaságpolitikai fordulatban – ilyen és ehhez hasonló semmitmondó jövőképpel egészítette ki Balatoni András, az MNB vezető elemzője a jegybank évente egyszer összeállított Növekedési jelentésének csütörtöki bemutatóját. A tavalyihoz képest duplájára hízott dokumentumban már nyoma sincs azoknak a 180 pontban összefoglalt javaslatoknak, amelyeket még a nyár derekán készített el az MNB a kormány számára a versenyképességünk javítása érdekében. A jegybank a mostani jelentésben egy második adóreformot sürget, ami azért is érdekes, mert a pénzügyi kormányzat az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint az egy számjegyű, 9 százalékos társasági adó bevezetésével, valamint az Európában legmagasabb, 27 százalékos általános forgalmi adóhoz való merev ragaszkodással hosszú időre lezártnak tekintette a kérdést. A kormány hasonlóképpen elégedett az adóeljárási renddel, és ebből adódóan a gazdaság  kifehérítése érdekében tett intézkedéseikkel. A jegybank véleménye szerint, ha sikerül az állam működését korszerűsíteni, és a meg nem nevezett belső tartalékokat felszabadítani, valamint a kkv-k gazdálkodását hatékonyabbá tenni, akkor - az MNB közgazdászai szerint - 2030-ra megközelíthetjük Ausztria fejlettségi szintjét.  Magyarország tartós növekedésének kulcsa a közepes fejlettségűek csapdájából való kitörésben keresendő – írják. Fordulatként értékelték, hogy amíg korábban csak a kínálati oldalról közelítették meg ezt a kérdést, addig most már a keresleti oldalt is felhasználva igyekeznek eljutni rendszer egészének megértéséhez. Ennek kapcsán kitértek arra is, hogy mivel a hazai foglalkoztatás sokáig  már nem bővíthető, azt javasolják, hogy a magyar gazdaság térjen át a tőkeintenzív, termelékenységnövelő működésre. Ehhez szükséges lenne arra, hogy a beruházási rátát a jelenlegi 25 százalékos szinten stabilizálják. A közepes gazdasági fejlettségünkből adódóan a gazdaságban rejlő gazdasági potenciál évi 1,5 százalékos növekedést tenne lehetővé. Ugyanakkor a mostani 4 százalék körüli GDP bővülés annak köszönhető, hogy az Európai Unió gazdaságfejlesztésre szánt forrásait felhasználjuk. Az MNB-nél abban reménykednek, hogy az általuk javasolt reformot követően a potenciális növekedés 4,5 százalékosra növekszik majd. Mindehhez a nettó reálbérek 2030-ig történő megduplázódása párosulhat. Az szja-t időközben 9 százalékra vágnák vissza, és a járulékok további csökkentésével is számol a jegybank. A kkv-knak 6 százalékos növekedési pályát kellene befutniuk, a nagyvállalatoknak 2 százalék is elegendő lenne a felzárkózáshoz. Csütörtökön javította Magyarország növekedési kilátásait az Európai Bizottság az őszi jelentésében. Az elemzők a GDP idei bővülési ütemét a tavaszi gazdasági előrejelzéshez képest 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékra emelték.  Az EB-dokumentum kiemelte, hogy a gazdasági növekedés várhatóan lassulni fog az idei erős év után, ahogy a hazai gazdasági ciklus érett szakaszba ér, a fiskális gazdaságélénkítés fokozatosan enyhül, a világgazdaság felől érkező ellenszelek pedig felerősödnek. Két év múlva, 2020-ban várhatóan csak 2,6 százalékkal bővül majd a magyar gazdaság. A gazdasági növekedés következő években várható lassulásában kulcsszerepet játszik, hogy a befektetések növekedési üteme mérséklődik az építőipari kapacitások szűkössége miatt. A háztartások fogyasztásának bővülésének mértéke is lassul párhuzamosan azzal, ahogy a foglalkoztatottság bővülése mérséklődik és a múltbeli hatósági béremelések hatása kifut. Jövőre az import növekedésének üteme várhatóan meghaladja az exportét, aminek következményeként csökkenni fog a mérleg jelenlegi többlete.  

Felgyorsult az infláció

Már az ötödik hónapja 3 százalék felett alakul a fogyasztói árindex, a jegybank előrejelzési horizontján - vagyis 5-8 negyedéven belül - nem is tér vissza ez alá a jegybanki cél alá - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A KSH csütörtöki jelentése szerint októberben éves alapon 3,8 százalékos árindexet mért. A pénzromlás üteme folyamatosan gyorsul hiszen szeptemberben az éves adat ennél még 0,2 százalékkal kisebb volt. Jelentősen drágultak a dohánytermékek, az élelmiszerek, a zöldségfélék, és hosszú idő után növekedésnek indult a tartós fogyasztási cikkek ára is. Virovácz Péter, az ING Bank vezetője szerint a meglóduló árindex következtében a jegybank akár már a jövő év elején elkezdheti a kamatemelést. Bár Török Zoltán szerint is az MNB-nek reagálnia kell erre, ám a szakember továbbra is csak 2019 második felében számol azzal, hogy a forint jegybanki alapkamata végre elmozdul felfelé a 0,9 százalékos szintről.

Szerző