Orbán szerint blöff a CEU költözése - de ő is blöffölt az egyetemről

Publikálás dátuma
2018.11.09 11:59

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
A miniszterelnök a tájékozatlan Fidesz-szavazóknak játszott a Kossuth Rádióban, amikor a Közép-Európai Egyetem ügyéről kérdezték.
„Az emberek is keveset tudnak a Soros-egyetemről, ez nem nagy egyetem, magyar mértékkel sem, ez egy magán egyetem, 1700 körüli hallgatószámmal (…) a 80 százalékuk a külföldi lehet”
- mondta Orbán Viktor pénteken a közrádióban, amikor egyéb témák mellett a CEU helyzetéről is kérdezték.  A miniszterelnök mondatai azért fontosak, mert rávilágítanak, hogy Orbán Viktor teljesen tisztában van a közvélemény tájékozatlanságával – és pont erre a tudatlanságra építhet, amikor csúsztatásokat fogalmaz meg az egyetem működéséről. Ilyenből a pénteki interjúban is sok volt. Orbán – aki a CEU-t egyszerűen Soros-egyetemnek nevezi, azt mondta, az intézmény 
  • „régi ügye a magyar politikának, mióta itt vannak, állandó hisztériakeltés van körülöttük”
A valóság:  CEU 1991-ben alapították, 1993 óta működik Budapesten. A  hisztériakeltésből annyit, hogy ekkoriban főként Magyar Fórum és Csurka István támadta őket – ám 1992-ben az akkor még liberálisnak számító Fidesz közleményben  kelt az egyetemet is fenntartó Soros Alapítvány védelmére, a nol.hu cikke szerint. „Megdöbbenéssel figyeljük a Soros Alapítványt és Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. A fiatal nemzedék és a szakkollégiumi mozgalom támogatásával aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb szellemi légkör kialakulásához Magyarországon. Látva a felsőoktatás szorult helyzetét, úgy gondoljuk, hogy az újabb nemzedékeknek is szükségük lesz arra az önzetlen támogatásra, amelyet a Soros Alapítvány remélhetőleg a jövőben is nyújtani fog. Tiltakozunk az Alapítvány politikai csatározásokba történő bevonása ellen.” Nem mellékes, hogy a Fidesz vezető politikusai - Orbánnal az élen  – Soros-ösztöndíjakkal tanulhattak tovább, Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig a CEU-n diplomázott.
  • Orbán arról is beszélt, hogy „a törvény tiszta beszéd, a törvényen kívüliséget pedig senkinek sem engedik.”
A valóság: 2017 márciusában az Orbán-kabinet éppen a Soros-egyetemre kihegyezve módosította a felsőoktatási törvényt úgy, hogy a külföldi fenntartású egyetemeknek anyaországukban is kell legyen akkreditált képzésük. A CEU – ami itthon törvényesen működött – több mint egyéves bürokráciai huzavona során teljesítette a feltételeket. A Bard College-dzsel együttműködve kialakítottak egy amerikai kampuszt is, amit New York állam akkreditált képzési helyként tart számon. Az Orbán-kormány által kreált feltételek teljesültek, de a kabinet még mindig húzza az időt, nem írják alá az egyetemi megállapodást. 
  • A kormányfő szerint blöff, hogy a CEU költözik, és nagy tételben merne rá fogadni, hogy fogják még őket (az egyetem munkatársait, hallgatóit) látni Budapesten.
A valóság: Ez is játék a szavakkal. A CEU rektora Michael Ignatieff bejelentette, hogy ha december végéig nem születik meg a megállapodás az egyetem jogi helyzetének rendezéséről, Bécsbe költöznek – de budapesti épületüket megtartják, mert az otthonuknak tekintik, már megkezdett képzéseik egy részét is itt folytatják tovább. Nem lesz nehéz őkez tehát később is a fővárosban látni őket. 
2018.11.09 11:59
Frissítve: 2018.11.09 12:27

Minden negyedik magyar szerint nőtt az antiszemitizmus mértéke

Publikálás dátuma
2019.01.22 20:45
Korábbi felvétel.
Fotó: AFP/ JOHN THYS
A magyar lakosság 45 százaléka úgy véli, hogy az antiszemitizmus probléma Magyarországon, míg 50 százalék szerint nem az. Ezzel nagyjából az európai uniós átlag közelében vagyunk, ahol 50:43 százalékra tehető ez az arány. Az Eurobarometer legfrissebb felmérése - amelynek keddi közlését a Nemzetközi Holokauszt Emléknapról való megemlékezésre időzítették Brüsszelben - azt vizsgálta az EU 28 tagállamában, hogy mi az emberek benyomása, tapasztalata az antiszemitizmusról. A kérdezőbiztosok több mint 27 ezer interjút készítettek, ebből 1047-et Magyarországon.  A magyarok 26 százaléka szerint az elmúlt öt évben nőtt az antiszemitizmus az országban, 22 százaléka szerint csökkent és 44 százaléka szerint ugyanolyan mértékű, mint korábban. Ezzel szemben az európaiak 36 százaléka értékelte úgy, hogy a jelenség aggasztóbb, mint öt éve. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Magyarországon az EU-átlagánál többen tartják problémának az antiszemitizmust a politikai életben (51 százalék) és a médiában (47 százalék). A magyar válaszadók 58 százaléka szerint a lakosság nem tud eleget a zsidó történelemről, hagyományokról és szokásokról, míg az európaiak 68 százaléka panaszkodik erről. Honfitársaink 38 százaléka viszont elegendőnek ítéli az erről szóló ismereteket, szemben a kontinens lakóinak 27 százalékával. Magyarok és európaiak nagyjából egyformán válaszoltak arra a kérdésre, hogy a Holokausztot megfelelően tanítják-e az iskolában: 43-45 százalékuk igennel válaszolt, 42-43 százalékuk nemmel.
- Szomorú, hogy az antiszemitizmus még mindig felüti ocsmány fejét Európában. Amikor a gyűlölet ismét politikai fegyverré válik, zsidó közösségeinket gyakran eltölti a félelem a hátrányos megkülönböztetés, a durva bánásmód és az erőszak miatt. Ha a kölcsönös tisztelet és tolerancia nyomás alá kerül, nő az antiszemitizmus — fejtette ki az emléknap alkalmából Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
2019.01.22 20:45

Megsemmisítette a bíróság az új Nemzeti Galéria építési engedélyét

Publikálás dátuma
2019.01.22 20:37

Fotó: LIGETBUDAPEST.ORG/
Ez már a Liget Projekt második szimbolikus épülete, korábban a Néprajzi Múzeum engedélyét is visszavonták. Per folyik továbbá a Dózsa György úti mélygarázsról is.
Elvesztette építési engedélyét egy per nyomán az új Nemzeti Galéria ligetbeli épülete. A kivitelezési terveibe a CivilZugló Egyesület jogi képviselője még tavaly nyáron akart betekinteni, ezt azonban Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala jegyzőkönyvben megtagadta. A CivilZugló ez ellen benyújtott keresete nyomán
a bíróság hétfőn az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt az új Nemzeti Galéria építési engedélyét megsemmisítette, és az V. Kerületi Hivatalt új eljárás lefolytatására utasította.
A hatósági eljárás során elkövetett, kisebb technikai hiba miatt vonta vissza a bíróság az engedélyét, amit a megismételt eljárásban a hatóság minden bizonnyal korrigálni fog - fogalmazott finoman az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a beruházó Városliget Zrt. Szerintük az új Nemzeti Galéria kivitelezési munkálatainak előkészítése az előzetes terveknek megfelelően halad, mivel a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése annak szakmai tartalmát nem érinti.
A Petőfi Csarnok helyére épülő 50 ezer négyzetméteresre tervezett kiállítóteret egyébként egy ismert japán iroda, a SANAA tervezte. A korábbi elképzelések alapján idén nyáron kéne megnyitnia kapuit.
Nem ez az első épület a 250 milliárd forintos Liget-projekt történetében, ami így járt: a CivilZugló korábban a pár száz méterrel arrébb épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezési terveit sem nézhette meg. Akkor is pereltek, és novemberben abban az ügyben is nyertek, a bíróság pedig azt az építési engedélyt is megsemmisítette.
Ezek az épületek közpénzből épülnek, ezért mindenkinek joga van látni, hogy mit, ki és mennyiért tervez
- mondta el Várnai László, a CivilZugló Egyesület elnöke az RTL Híradónak. A szervezetnek a Dózsa György úti mélygarázzsal kapcsolatban jelenleg is folyik egy pere, így - az előzőek alapján - az lehet a következő engedélyét vesztő eleme a Liget-projektnek.
2019.01.22 20:37
Frissítve: 2019.01.22 20:38