Csaknem egy hónapja lépett életbe az a rendelet, amely alapján közterületen a puszta létükért figyelmeztethetik majd büntethetik a hajléktalanokat, ám az éjjeli menedékhelyek forgalma nem nő jobban az ősz végén, téli elején szokásosnál – tudta meg lapunk. Vagyis egyelőre nem igazolódott be az a kormányzati állítás, amely szerint a büntetéssel valójában az ellátóintézményekbe „segítik” az otthontalanokat. A közép-magyarországi diszpécserszolgálatot is működtető a Menhely Alapítvány igazgatójától, Aknai Zoltántól megtudtuk, az országban összesen mintegy 4550 férőhely van az éjjeli menedékhelyeken. (Az átmeneti szállókkal, és egyéb elhelyezési formákkal együtt persze jóval több, nagyjából 11 ezer embert tudnak ellátni, de az otthontalanok többsége először csak az estétől reggelig igénybe vehető menedékhelyeket veheti igénybe, általában onnan tudnak továbblépni az átmeneti szállókra.) Október 14-én – tehát egy nappal az új rendelet életbe lépése előtt – 2712-en töltötték az éjszakát menhelyeken. November 2-án már 3183, 8-án pedig 3392 hajléktalan vette igénybe ezt a szolgáltatást. Ez a növekedés azonban több szempontból sem számít kiugrónak. Egyfelől azért nem, mert az idén is enyhe az ősz, csak az utóbbi egy-másfél hétben váltak hidegebbé az éjjelek. Másfelől az elmúlt évek tapasztalatai szerint az évnek ebben a szakaszában kezd nőni a menhelyek forgalma. Az idei adatokat érdemes összevetni a tavalyival. 2017. november 2-án 3282-en, 8-án pedig 3417-en voltak éjjeli menedékhelyen. Vagyis tavaly ilyenkor valamivel többen voltak menhelyeken, mint most – pedig akkor még nem volt érvényben a hajléktalanokat „segítő” rendelet. Az viszont az elérhető időjárási archívumok szerint tény, hogy tavaly ilyenkor 7-8 fokkal hidegebb, de fagy nélküli, enyhe idő volt. Hasonlók a tapasztalatok Budapesten is. Míg 2017. november 2-án 1374-en voltak a menedékhelyeken a fővárosban, idén november 2-án 1366-an. Vagyis egyelőre itt sem látszik a rendelet „kedvező” hatása. Ezzel együtt Aknai Zoltán megjegyezte azt is: biztosan vannak olyanok, akik az esetleges eljárás helyett inkább a szállókat választják. Kérdésünkre hozzátette: utcai gondozó szolgálatuk szerint a fővárosi aluljárókból, kiserdőkből kiszorult, de a menhelyeken nem jelentkező hajléktalanok a még kevésbé frekventált helyeken húzódnak meg. A Magyar Vöröskeresztnél is arról számoltak be lapunk kérdésére, hogy október 15-e óta nem nőtt markánsan a szállókra beköltözők száma A szervezetnél azt is sejtik, hová tűnnek a hajléktalanok: a belvárosokból kiköltöznek a külső városrészekbe, mert azt tapasztalják, hogy ott nincsenek olyan szigorú ellenőrzések – emiatt viszont a gondozó utcai szociális munkások szem elől tévesztik őket. Ez pedig "életveszélyes lehet.” - írták A Magyar Máltai Szeretetszolgálat – amelynek 16 szállást nyújtó intézményében összesen 1688 férőhely van – részletes adatok ismertetése nélkül arról számolt be, hogy a férőhelyeik általában a hideg idő, a fagypontot közelítő éjszakai hőmérsékletek, érkezésével szokták a 100 százalékot megközelíteni, vagy elérni. Jelenleg Budapesten 76 százalék a kihasználtságunk – tették hozzá.

2018. november 1-ei hatállyal miniszteri biztossá nevezte ki Baán Lászlót az Emberi Erőforrások minisztere – vette észre a 444.hu.    Néhány nappal korábbi interjúnkban a Szépművészeti Múzeum főigazgatója arra az értesülésünkre, hogy az Operaház felújításáért felelős miniszteri biztossá fogják kinevezni, még úgy reagált: ilyen irányú döntés vagy utasítás részére az Emberi Erőforrások Minisztériumából nem érkezett. Baán László 2011-ben lett a városligeti múzeumnegyed előkészítésének kormánybiztosa, 2012 óta a Liget Budapest projekttel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos. 2014-ben több hónapig az Iparművészeti Múzeum szakmai, szervezeti és működési megújításának miniszteri biztosa is volt. A Hivatalos Értesítő frissen megjelent száma szerint Baán 2019. április 30-ig tölti be a posztot, amelyben a Városliget fejlesztéséért és a Magyar Állami Operaház beruáházásaiért felel majd. Ugyanilyen paraméterekkel nevezték ki az Egészséges Budapest Program koordinálásáért felelős miniszteri biztossá Cserháti Pétert. Garai Péter is miniszteri biztosként felügyelheti a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot, Hankó Balázs Zoltán pedig az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények fejlesztését. Hoppál Péter a kulturális alapellátás kiterjesztésének összehangolását felügyelheti miniszteri biztosként, Petneházy Szabolcs Attila pedig a magyar-magyar kulturális kapcsolatokat. Rónaszékiné Keresztes Mónika a magyar zenei nevelésért lesz felelős, Szekeres Pál a fogyatékos emberek társadalmi ingegrációjáért, Vartus Gergely pedig az E-health koordinációjáért. A hajléktalanellátás koordinációjáért Szentes Tamás, az Idősögyi Infokommunikációs Programért pedig Jeneiné Rubovszky Csilla belvárosi alolgármester felel majd miniszteri biztosként.

A rokkantsági ellátások sok esetben kizárólag a jogi változások miatt csökkentek, és nem az egészségi állapot javulásának köszönhetően. A kormány eljárása az Alkotmánybíróság (Ab) szerint ellentétes Magyarország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel. – Bebizonyosodott, hogy az „elnyomó hatalom” először megalázta a rokkantnyugdíjasokat, majd aljas eszközökkel elvette a rászorulóktól az állami ellátásukat azért, hogy több pénzre tegyen szert és kozmetikázza a statisztikákat – így reagált az MSZP-s Korózs Lajos az Ab döntésére. A szocialista politikus szerint a kormány tucatjával hajszolta az öngyilkosságba az embereket. Mások hajléktalanná váltak. Lapunk tavasszal írt arról, hogy a Kúria kezdeményezte: az Ab semmisítse meg a rokkantsági „ellátás összegének kiszámítására irányadó, a korábbi ellátás drasztikus csökkenését eredményező szabályt”. A 2012 január 1-től hatályos törvény okozta jogsérelmet ugyanis csak az Ab háríthatja el. Ez most megtörtént. Elsőként az Index adta hírül, hogy az Ab elmarasztalta a „Nemzeti Együttműködés Rendszerét”. Az Ab alkotmányos követelményként rögzítette, hogy állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogszabályok által meghatározott és a jogalkotó által bármikor megváltoztatható állapot százalékos változását, hanem az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Ennek vizsgálata minden esetben az eljáró hatóságok, bíróságok kötelezettsége. Az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg akkor, amikor nem hozott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározásakor a tényleges fizikai állapotjavulás mértékének, illetőleg a 2012 előtti rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét. Az Ab ezért felhívta a parlamentet, hogy jogalkotói feladatának 2019. március 31. napjáig tegyen eleget. Most, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, a kormány jogellenesen vette el rengeteg embertől a rokkantnyugdíját, az MSZP két dolgot vár az „állampárttól”. Először is a kormány álljon ki, és kérjen bocsánatot azoktól, akiket megalázott, akiknek életét 2012 óta csak megnehezítette. Másodszor: minél előbb jelentse be, hogy mikor kezdi el az megalázottak és megkárosítottak kárpótlását. Korózs Lajos szerint a kormánynak „azonnal” be kell nyújtania a szükséges törvénymódosításokat.

Az Alkotmánybíróság most hozott döntése lényegében megegyezik a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) álláspontjával - írják honlapjukon. A MEOSZ üdvözli és rendkívül fontosnak tartja az Alkotmánybíróság döntését és felajánlja együttműködését a szükséges szabályozás kialakításában annak érdekében, hogy az minél inkább az érintettek érdekét figyelembe véve születhessen meg.       Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, hány ember sorsáról és hány milliárd forintról van szó, de a tárca péntek estig nem válaszolt megkeresésünkre.