Nem a menhelyek felé tereli a bírság a hajléktalanokat

Nem igazolják a számok a kormányt, amely szerint büntetéssel fedél alá "segítheti" az otthontalanokat. A Vöröskereszt szerint mára veszélyesebb a helyzet, mint volt.

Csaknem egy hónapja lépett életbe az a rendelet, amely alapján közterületen a puszta létükért figyelmeztethetik majd büntethetik a hajléktalanokat, ám az éjjeli menedékhelyek forgalma nem nő jobban az ősz végén, téli elején szokásosnál – tudta meg lapunk. Vagyis egyelőre nem igazolódott be az a kormányzati állítás, amely szerint a büntetéssel valójában az ellátóintézményekbe „segítik” az otthontalanokat.

A közép-magyarországi diszpécserszolgálatot is működtető a Menhely Alapítvány igazgatójától, Aknai Zoltántól megtudtuk, az országban összesen mintegy 4550 férőhely van az éjjeli menedékhelyeken. (Az átmeneti szállókkal, és egyéb elhelyezési formákkal együtt persze jóval több, nagyjából 11 ezer embert tudnak ellátni, de az otthontalanok többsége először csak az estétől reggelig igénybe vehető menedékhelyeket veheti igénybe, általában onnan tudnak továbblépni az átmeneti szállókra.) Október 14-én – tehát egy nappal az új rendelet életbe lépése előtt – 2712-en töltötték az éjszakát menhelyeken.

November 2-án már 3183, 8-án pedig 3392 hajléktalan vette igénybe ezt a szolgáltatást. Ez a növekedés azonban több szempontból sem számít kiugrónak. Egyfelől azért nem, mert az idén is enyhe az ősz, csak az utóbbi egy-másfél hétben váltak hidegebbé az éjjelek. Másfelől az elmúlt évek tapasztalatai szerint az évnek ebben a szakaszában kezd nőni a menhelyek forgalma. Az idei adatokat érdemes összevetni a tavalyival. 2017. november 2-án 3282-en, 8-án pedig 3417-en voltak éjjeli menedékhelyen. Vagyis tavaly ilyenkor valamivel többen voltak menhelyeken, mint most – pedig akkor még nem volt érvényben a hajléktalanokat „segítő” rendelet. Az viszont az elérhető időjárási archívumok szerint tény, hogy tavaly ilyenkor 7-8 fokkal hidegebb, de fagy nélküli, enyhe idő volt.

Hasonlók a tapasztalatok Budapesten is. Míg 2017. november 2-án 1374-en voltak a menedékhelyeken a fővárosban, idén november 2-án 1366-an. Vagyis egyelőre itt sem látszik a rendelet „kedvező” hatása. Ezzel együtt Aknai Zoltán megjegyezte azt is: biztosan vannak olyanok, akik az esetleges eljárás helyett inkább a szállókat választják. Kérdésünkre hozzátette: utcai gondozó szolgálatuk szerint a fővárosi aluljárókból, kiserdőkből kiszorult, de a menhelyeken nem jelentkező hajléktalanok a még kevésbé frekventált helyeken húzódnak meg.

A Magyar Vöröskeresztnél is arról számoltak be lapunk kérdésére, hogy október 15-e óta nem nőtt markánsan a szállókra beköltözők száma A szervezetnél azt is sejtik, hová tűnnek a hajléktalanok: a belvárosokból kiköltöznek a külső városrészekbe, mert azt tapasztalják, hogy ott nincsenek olyan szigorú ellenőrzések – emiatt viszont a gondozó utcai szociális munkások szem elől tévesztik őket. Ez pedig "életveszélyes lehet.” - írták

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat – amelynek 16 szállást nyújtó intézményében összesen 1688 férőhely van – részletes adatok ismertetése nélkül arról számolt be, hogy a férőhelyeik általában a hideg idő, a fagypontot közelítő éjszakai hőmérsékletek, érkezésével szokták a 100 százalékot megközelíteni, vagy elérni. Jelenleg Budapesten 76 százalék a kihasználtságunk – tették hozzá.