Cafeteria: a szakszervezetek nem akarnak cirkuszt

Publikálás dátuma
2018.11.09 16:28
Dobolva, sípolva meneteltek szakszervezeti szövetségek dolgozói, együtt tiltakoztak a cafeteriakedvezmények elvonása, a bérek me
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nem cirkuszt és kenyeret, csupán kenyeret akarnak a munkavállalók – reagált a szakszervezeti szövetség a kormány legújabb cafeteria-módosítási ötletére.
A munkavállalók többségének nem arra van szüksége, hogy a munkáltató adómentesen vásárolhasson számukra belépőt a sportrendezvényekre, kulturális rendezvényekre, és átvállalhassa akár a könyvtári beiratkozási díjat is. Sokuknak ennél súlyosabb gondjai vannak: nekik keveset jelent, ha a munkaadó által adómentesen megvett jegyek birtokában mehetnek focimeccsre vagy cirkuszi előadásra – mutatott rá közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnökének cafateriára vonatkozó javaslata kapcsán. A nyáron megszavazott adócsomaggal a kormány a SZÉP-kártya különböző zsebeibe adható juttatásokon kívül lényegében az összes eddigi cafateriaelem adómentességét, illetve kedvezményes adózását eltörölte 2019-től. A héten emiatt a szakszervezetek az utcára is vonultak. A kormány látszólag visszakozott, ám valójában önmagának kedves engedményeket tett: Bánki Eriknek a tüntetés napján benyújtott javaslata nyomán sportrendezvényekre és kulturális szolgáltatásokra továbbra is lehetne adómentes juttatásként jegyet adni a dolgozóknak, továbbá a könyvtári beiratkozási díj is adómentes lehetne. A javaslatokat a gazdasági bizottság már megszavazta, a következő hetekben pedig a parlament elé kerülhet.    A szakszervezetek azonban „nem kenyeret és cirkuszt, inkább csak kenyeret akarnak” – szögezi le a MASZSZ közleménye. Az érdekvédők emlékeztetnek: a cafeteria rendszerének átalakítása kapcsán törölték egyebek mellett a munkaerő mobilitását, a családok támogatását, illetve az öngondoskodás különböző formáit célzó juttatások adómentességét. Ezek megszüntetése egyértelműen a dolgozók megtartása, az élet- és munkakörülményeik javítása, az egészségmegőrzés és a hosszú távú öngondoskodás ellen hat. A MASZSZ szerint az iskolakezdési támogatás, a munkába járási hozzájárulás, a lakhatási támogatások adómentességének megőrzése számos család számára tényleg kenyérkérdés lehet. Emberek sokaságának alapvető probléma: tudnak-e új cipőt venni szeptemberre a gyereknek, megengedhetik-e maguknak, hogy viseljék a munkába járás vagy a lakásbérlés költségeit. A munkáltató által vállalt nyugdíjpénztári befizetések adómentességének megszüntetése pedig a gyakran hangoztatott öngondoskodás ellen hat – mutatnak rá az érdekvédők.  Számos szakszervezet képviselői azért tüntettek a héten, hogy a kormány ne számolja fel a munkáltatók által nyújtott lakáscélú támogatás, az albérleti hozzájárulás, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, illetve a diákhitel törlesztéséhez adható támogatás adómentességét. Mindez nagyjából 20 ezer munkáltató mintegy 2 millió dolgozója nettó jövedelmének jelentős, évente akár 80-90 ezer forintos csökkenéséhez vezet, ráadásul a szavakban fontosnak tartott társadalompolitikai célok megvalósítását veszélyezteti.  A fővárosban tüntető szakszervezeti tagok nem Bánki Erik aznap benyújtott előterjesztését várták – áll a közleményben, amely leszögezi:  „ha a kormányoldal úgy gondolja, hogy ezzel beérik, a hatalom téved”. Az érdekképviseletek a számukra biztosított törvényes keretek között továbbra is készek a munkavállalók valós érdekeinek képviseletében fellépni.        
2018.11.09 16:28

Még mindig nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:25
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, hány forintra nő jövőre a minimálbér. Decemberben viszont több évre szóló megállapodás születhet.
Nem közeledtek az álláspontok a jövő évi béremelések mértékét illetően a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi egyeztetésén: a munkaadók továbbra is 5 százalékkal emelnék a legkisebb béreket, a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek viszont a minimálbért 13, a garantált bérminimumot pedig 15 százalékkal növelnék. A Pénzügyminisztérium képviselője ezúttal sem fejtette ki álláspontját, mivel a kormány azt szeretné, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal állapodjon meg a kérdésről. Annyi előrelépés ugyanakkor történt, hogy rögzítették: kettő vagy három évre szóló megállapodást szeretnének kötni – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől. Elmondta azt is: a munkaadók a „leggyengébb láncszem” elvét szerették volna alkalmazni a béremelések folyamatában, azaz a legrosszabbul teljesítő vállalkozások bérszintjéhez igazították volna a bérfejlesztés ütemét. Ezt a szakszervezetek nem támogatták, és végül el is vetették az elképzelést, de abban egyetértettek a munkaadókkal, hogy a béremelések mértékénél figyelembe kell venni a vállalkozások teljesítőképességét is. Ezért egy olyan háttérszámítást kértek a pénzügyi tárcától, amely ágazati szinten részletezi, milyen hatással lenne, és hány embert érintene egy 5, 10 vagy 15 százalékos minimálbér-emelés. Ilyen háttér számításokat a szaktárca a korábbi években már a bértárgyalásokat megelőzően az érdekképviseletek rendelkezésére bocsátott, amelyek ez alapján tudták megfogalmazni elvárásaikat. Hogy ez most mégsem történt meg, annak feltehetőleg az az oka, hogy – mint arról korábban beszámoltunk - a Pénzügyminisztériumnak november 9-ig nem állt ilyen adat a rendelkezésére. A tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – elvileg - évente begyűjti az adatokat az egyéni bérekről és keresetekről: a bértárgyalásokra készülvén a MASZSZ ezeket az adatokat szerette volna kikérni még a nyáron (a KSH csak bértömeget és dolgozói létszámot kér be az 5 főnél többet foglalkoztató cégektől, és ebből publikálja havonta az átlagkereseti adatokat, ezért ebben az adatbázisban az egyéni bérek nem látszanak). A tárca azonban csak hosszas huzavona után adta ki azokat, és csak 2016-ra vonatkozóan. Ekkor derült ki, hogy a tavalyi évről nincsenek ilyen adatok, mivel úgy tűnik, elfelejtették begyűjteni azokat. Csak október elején küldték ugyanis körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni. A Pénzügyminisztérium kedden a következő tárgyalásra ígérte a fenti adatok alapján a háttér számításokat, de hogy a következő forduló mikor lesz, arról egyelőre nincs döntés. A jelenlegi elképzelések szerint legkésőbb december közepéig meg kell születnie a jövő évre vonatkozó béremelésekkel kapcsolatos megállapodásnak. Vagyis még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, mekkora összeget tesz majd ki jövőre a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér és a 180 500 forintos garantált bérminimum.  
2018.11.20 18:25

Nem biztos, hogy egy kottából énekelünk – Válaszolt Süli a volt MVM-vezérnek

Publikálás dátuma
2018.11.20 17:27

Fotó: Népszava/ Vajda József
„Majd beszélünk róla” – ígérte Mártha Imrének a paksi miniszter.
Nem biztos, hogy egy kottából énekelünk Mártha úrral
– ezt mondta a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János arra a levélre, amelyet néhány nappal ezelőtt Mártha Imre, az MVM volt vezérigazgatója küldött neki. A hvg.hu által megszerzett, négyoldalas levélben Mártha arra figyelmeztette a tárca nélküli minisztert, hogy változtasson az atomerőmű-projekten, mert szerinte most van itt az utolsó lélektani pillanat, amikor ezeken még módosítani lehet. Ellenkező esetben a hibás döntések költsége akkora lesz, hogy azt a következő két generáció is nyögni fogja. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának, paksi, kihelyezett ülésén reagált Süli János Mártha Imre figyelmeztető üzenetére, amelyet Paks II.-ről írt. A hvg.hu azt írja, a bizottság elnöke, a DK-s Varju László kérte a minisztert, hogy „segítsen ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában”, a testület előtt reagáljon a levélre. Süli János úgy válaszolt, magánlevélről van szó, amelyet megköszönt Mártha Imrének, azt ígérve neki, „majd beszélünk róla”. A miniszter hangsúlyozta, hogy neki 38 éves múltja van a szakmában, „Mártha Imre is dolgozott az energetikában, de nem ez a szakmája, ő közgazdász szakember”. Süli János azt mondta:
egy családban is előfordul, hogy másként látják a dolgokat, de attól még beszélnek egymással.
Hozzátette: az érdemi információ birtokában a kormány van, nem a volt MVM-vezér, és ők az energetikai helyzetet is jobban ismerik a levélírónál. A miniszter emlékeztetett arra, hogy korábban Mártha Imre is egyetértett a paksi atomerőmű bővítésével, „az elmúlt 9 évben azonban ő az ügytől eltávolodott, mi viszont maradtunk mellette”.
Az ellenzéki képviselők – Mártha Imre levelére hivatkozva – a portál szerint arra is rákérdeztek, hogy milyen többletköltséggel lehet majd számolni a beruházás során. Lenkei István, a paksi atomerőmű vezérigazgatója válaszolt, azt mondta, hogy az árakat az orosz–magyar szerződésben „egyértelműen rögzítették”, fix árról van szó, a költségek nem változhatnak. A képviselők hiányolták a társadalmi vitát is, amiből kiderülne, szükség van a bővítésre. Erre az ülésen úgy reagáltak, akit érdekel, Pakson, az atomerőműben tájékozódhat, ott kialakítottak egy látogatósarkot a beruházásról. Szóba került az is, hogy mikor léphetnek üzembe az új blokkok. Süli János, előző bizottsági meghallgatásán még azt mondta, hogy 2026-ban. Ehhez képest most úgy válaszolt: „én ma nem tudom megmondani, mikor lesz kész”. Kijelentette, hogy a terveket csak akkor adják be, ha biztosan engedélyeztethetőek, pontos üzembe helyezési időpontot pedig csak ezután lehet majd kijelölni. A miniszter óvatosan fogalmazott, szerinte egy kisebb családi ház építése is csúszhat, „ott is közbejöhet valami”. Úgy látja, mindenkinek az az érdeke, hogy épüljön meg Paks II., de a biztonságnál nincs fontosabb. 

Inog a miniszteri szék

24.hu értesülése szerint komolyan felvetődött, hogy új tárca nélküli minisztert nevezzenek ki a paksi atomerőmű bővítéséért felelős Süli János helyére. A KDNP-s Süli esetleges távozását energetikai berkekben a 12 milliárd eurós beruházás csúszásával hozzák összefüggésbe, amit az utóbbi hetekben már kormányzati szinten sem titkoltak. Süli eleve 22 hónapos csúszással vette át a beruházást májusban, ráadásul azután több közbeszerzés is érvénytelenül zárult, illetve visszavonásra került. Július elején, az Országgyűlés gazdasági bizottságának paksi kihelyezett ülésén ugyanakkor még azt mondta a tárca nélküli miniszter, hogy határidőre elkészülnek az új atomerőművi blokkok. Szeptember végén viszont már a kormányzat se igyekezett cáfolni, hogy akár 2032-ig elhúzódhat az új blokkok átadása.

2018.11.20 17:27