Cafeteria: a szakszervezetek nem akarnak cirkuszt

Publikálás dátuma
2018.11.09 16:28
Dobolva, sípolva meneteltek szakszervezeti szövetségek dolgozói, együtt tiltakoztak a cafeteriakedvezmények elvonása, a bérek me
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nem cirkuszt és kenyeret, csupán kenyeret akarnak a munkavállalók – reagált a szakszervezeti szövetség a kormány legújabb cafeteria-módosítási ötletére.
A munkavállalók többségének nem arra van szüksége, hogy a munkáltató adómentesen vásárolhasson számukra belépőt a sportrendezvényekre, kulturális rendezvényekre, és átvállalhassa akár a könyvtári beiratkozási díjat is. Sokuknak ennél súlyosabb gondjai vannak: nekik keveset jelent, ha a munkaadó által adómentesen megvett jegyek birtokában mehetnek focimeccsre vagy cirkuszi előadásra – mutatott rá közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnökének cafateriára vonatkozó javaslata kapcsán. A nyáron megszavazott adócsomaggal a kormány a SZÉP-kártya különböző zsebeibe adható juttatásokon kívül lényegében az összes eddigi cafateriaelem adómentességét, illetve kedvezményes adózását eltörölte 2019-től. A héten emiatt a szakszervezetek az utcára is vonultak. A kormány látszólag visszakozott, ám valójában önmagának kedves engedményeket tett: Bánki Eriknek a tüntetés napján benyújtott javaslata nyomán sportrendezvényekre és kulturális szolgáltatásokra továbbra is lehetne adómentes juttatásként jegyet adni a dolgozóknak, továbbá a könyvtári beiratkozási díj is adómentes lehetne. A javaslatokat a gazdasági bizottság már megszavazta, a következő hetekben pedig a parlament elé kerülhet.    A szakszervezetek azonban „nem kenyeret és cirkuszt, inkább csak kenyeret akarnak” – szögezi le a MASZSZ közleménye. Az érdekvédők emlékeztetnek: a cafeteria rendszerének átalakítása kapcsán törölték egyebek mellett a munkaerő mobilitását, a családok támogatását, illetve az öngondoskodás különböző formáit célzó juttatások adómentességét. Ezek megszüntetése egyértelműen a dolgozók megtartása, az élet- és munkakörülményeik javítása, az egészségmegőrzés és a hosszú távú öngondoskodás ellen hat. A MASZSZ szerint az iskolakezdési támogatás, a munkába járási hozzájárulás, a lakhatási támogatások adómentességének megőrzése számos család számára tényleg kenyérkérdés lehet. Emberek sokaságának alapvető probléma: tudnak-e új cipőt venni szeptemberre a gyereknek, megengedhetik-e maguknak, hogy viseljék a munkába járás vagy a lakásbérlés költségeit. A munkáltató által vállalt nyugdíjpénztári befizetések adómentességének megszüntetése pedig a gyakran hangoztatott öngondoskodás ellen hat – mutatnak rá az érdekvédők.  Számos szakszervezet képviselői azért tüntettek a héten, hogy a kormány ne számolja fel a munkáltatók által nyújtott lakáscélú támogatás, az albérleti hozzájárulás, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, illetve a diákhitel törlesztéséhez adható támogatás adómentességét. Mindez nagyjából 20 ezer munkáltató mintegy 2 millió dolgozója nettó jövedelmének jelentős, évente akár 80-90 ezer forintos csökkenéséhez vezet, ráadásul a szavakban fontosnak tartott társadalompolitikai célok megvalósítását veszélyezteti.  A fővárosban tüntető szakszervezeti tagok nem Bánki Erik aznap benyújtott előterjesztését várták – áll a közleményben, amely leszögezi:  „ha a kormányoldal úgy gondolja, hogy ezzel beérik, a hatalom téved”. Az érdekképviseletek a számukra biztosított törvényes keretek között továbbra is készek a munkavállalók valós érdekeinek képviseletében fellépni.        
2018.11.09 16:28

Egy éven át halogathatja a kormány a nyugdíjasok járandóságának odaadását

Publikálás dátuma
2018.11.20 09:10

Fotó: Shutterstock/
Csak 2019 novemberében számíthatnak az idei infláció kompenzálására a nyugdíjasok a jövő évi költségvetés szerint.
A nyugdíjasok csak 2019. novemberében számíthatnak az idén őszi infláció teljes kompenzációjára, egyúttal pedig jöhetnek a nyugdíjkötvények is - hangzott el az ATV Startban. A műsorban megszólaló nyugdíjszakértő, Farkas András szerint a kötvények arra adnának lehetőséget, hogy az előtakarékosság az államadósság kezelés részévé váljon. Ugyanakkor, minthogy nyugdíjhoz hasonlóan az állampapírok kifizetése is állami feladat, a szakértő szerint aki biztosra akar menni, annak jó, ha külföldön is vannak befektetési alapjai.
Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatban elhangzott, hogy a befizetett díjak 20 százalékát vissza lehet igényelni adójóváírásként, évente maximum 150 ezer forintot. Hasonló a nyugdíjbiztosítás is, amelynél 130 ezer forintot lehet visszaigényelni.
Farkas emlékeztetett, hogy a rendszeres nyugdíjemelést Magyarországon az előre jelzett inflációnak megfelelő mértékben kell végrehajtani. Ez a mérték idén januárban 3 százalék volt, de a valós infláció év végére már magasabb lett ennél. De a jövő évi költségvetésben csak 2,7 százalékos emelés szerepel januárra. Ha ezt nem módosítják menet közben, akkor a nyugdíjasok csak 2019. novemberében számíthatnak az idén őszi infláció teljes kompenzációjára is, addig pedig gyakorlatilag hiteleznek az államnak.
2018.11.20 09:10

Hatalmas summát halmoztak fel a magyarok, tőzsdézni nem tudnak, de a cihában jók

Publikálás dátuma
2018.11.19 20:38

Fotó: Shutterstock/
Az idei esztendőben nagyot nőtt a háztartások pénzügyi  vagyona - az MNB adatai szerint, a harmadik negyedév végére 52 473 milliárd forintot tett ki. A vagyonnövekedésben  jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság továbbra is rendületlenül gyűjtögeti a készpénzt, 130 milliárd forinttal növekedett az állomány negyedév alatt - értékelte a lakosság hozzáállását Horváth András, a Takarékbank elemzője. Érdekes, hogy egyre kedveltebbek a tőzsdei részvények, ezekből a háztartások 28 milliárd forintért vásároltak, ugyanakkor a befektetési jegyek állománya 13 milliárd forinttal mérséklődött. Biztosításra ugyanannyit költöttek a családok, mint részvényvásárlásra. Pedig tőzsdézés nem bizonyult igazán kifizetődőnek, ugyanis ezen 15 milliárd forintot vesztettek a famíliák, a befektetési alapokon pedig 13 milliárdot. A valuták tartása és a devizabetétek sem bizonyultak jó ötletnek, 31 milliárd forint volt az összesített veszteség. Horváth András úgy fogalmazott, hogy a hozamsivatagos környezetben a lakosság is aktívan keresi a lehetőségeket, egyre aktívabban vásárolja a tőzsdei részvényeket illetve nem tőzsdei vállalkozásokban is az üzletrészeket. A legutolsó rendelkezésre álló, 2016-os Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az az évi GDP 104 százalékán állt, ez az arány a horvát háztartások esetében 87, a cseheknél 81, a lengyeleknél pedig 65 százalék, míg a fejlettebb országok közé sorolt német 130, az osztrák pedig 129 százalékos. A legspórolósabbak a hollandok a maguk 213 százalékával.  
Szerző
2018.11.19 20:38