Macron a nacionalista Putyin és Trump árnyékában ostorozta a nacionalizmust

A béke nem magától értetődő, a történelem tragédiája megismétlődhet – hangoztatta a francia elnök a Diadalívnél elmondott beszédében. Állam- és kormányfők emlékeztek az I. világháború lezárására.

Összesen 72 állam- és kormányfő vett részt tegnap a világháborús megemlékezésen: 100 éve írták alá az I. világháború végét jelentő tűzszünetet. Vasárnap délelőtt a párizsi Diadalív alatti főhajtás volt a legfontosabb esemény. A francia köztársasági elnök beszédet mondott a multikulturális világrend védelmében. Előtte az Elysée-palotában fogadta a vendégeket. Amikor a világ vezetőinek konvoja a Diadalív felé hajtott, egy meztelen felsőtestű nő kilépett a Trumpot szállító gépkocsi elé. Testére a „Fake”, „Ál” szót festett. Az amerikai elnök Angela Merkel, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig a Macron házaspár mellé ült.

Macron mintegy húszperces beszédében a világháborút összekötötte a mai kor kihívásaival. Kiemelte, a nacionalizmus szemben áll a hazafisággal, a nacionalizmus hazaárulással ér fel. Rámutatott, az „új ideológiák” manipulálják a vallásokat, s félő, hogy megismétli magát a történelem tragédiája. Kifejtette, a testvériség üzenetet kell közvetíteni a fiatal generációknak. Utalt arra, a világháborúban sok fiatal halt meg azért, mert olyan területeket védett, amelyeket nem is ismert. Macron a béke megőrzésére és "a befelé fordulás, az erőszak, a leigázás" elutasítására kérte a világ vezetőit.

Délután az állam- és kormányfők részt vettek a Béke Párizsi Fóruma elnevezésű háromnapos rendezvény megnyitóján, amelyet Angela Merkel német kancellár, António Guterres ENSZ-főtikár és Emmanuel Macron nyitott meg.

A megemlékezést különös közjáték vezette be. Donald Trump amerikai elnök ugyanis meglehetősen agresszív Twitter-bejegyzéssel jelezte, hogy a különleges megemlékezésre sem hajlandó visszafogni magát. Nem sokkal gépe párizsi landolását követően sértőnek nevezte, hogy Macron pénteken saját európai hadsereg felállítását követelte. A francia elnök javaslata értelmében az EU-nak így kellene megvédenie magát az Egyesült Államoktól, Kínától és Oroszországtól. Mint rádióinterjújáéban fogalmazott, igazi európai hadsereg nélkül az EU nem tid védekezni.

Az Elysée-palota szombaton elismerte, hogy a kijelentés megütközést keltett, a francia elnöki hivatal azonban azt is közölte, Macron azt nem mondta, hogy Európának hadseregre van szüksége az Egyesült Államokkal szemben. Az interjúban egyebek mellett a kiberfenyegetések veszélyeire figyelmeztetett.

Szombaton aztán személyesen is találkozott a két politikus. Macron azt közölte az amerikai elnökkel, több pénzt kellene fordítani Európa védelmére. Ugyanakkor azt is közölte, hogy így az uniós országok viselhetnék a NATO költségeinek nagyobb részét, ami nyilván zene volt Trump füleinek. Az amerikai elnök is békülékenyebbnek mutatkozott, kiemelte ugyanis, hogy az Egyesült Államok is egy erős Európában érdekelt, ugyanakkor hozzátette, Macronnal egyetértettek abban, hogy más európai országoknak (itt elsősorban Németországra utalhatott) is mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk. Hozzátette, Macronnal „jó barátok”, s „igen sok közös” van bennük.

Ugyanakkor az elmúlt időben inkább az került előtérbe, mennyire különböző politikát folytatnak, például Iránnal kapcsolatban. Trump ezzel kapcsolatban nem túl sokatmondóan azt közölte, „tettek előrelépéseket”. Múlt hétfőn lépett életbe a perzsa állammal szembeni amerikai szankciók második fázisa. Trump az eredeti tervek szerint szombat délután ellátogatott volna a Párizstól északkeletre lévő amerikai temetőhöz is, ezt a programot azonban a rossz időre hivatkozva lemondták. A döntés sokakat meglepett, Párizsban nem volt különösebben rossz idő.

Sokan azt figyelték, milyen a két, amúgy teljesen más politikát képviselő elnök személyes kapcsolata. Hogyan fognak például egymással kezet. Macron semmit sem bízott a véletlenre: a fotózásnál keményen, határozottan megfogta az amerikai elnök kezét. A júniusi G7-csúcson is ez volt a fő téma. Akkor Macron annyira erősen fogta meg Trump kezét, hogy az amerikai elnökön a fotósok Macron ujjának nyomát is felfedezték.

Közösen emlékezett az I. világháború végére Macron és Angela Merkel kancellár is. Beültek abba a vasúti kocsiba a compiegne-i emlékhelynél, amelyben aláírták a tűzszünetet. Ez egyúttal a német császárság kapitulációját is jelentette. A német kancellár megindítónak nevezte a megemlékezést. Macron kiemelte: az I. világháború példája is azt mutatja, hogy a béke nem magától értetődő. Első ízben látogatott el az emlékhelyhez német kancellár. Ez a vagon 1940-ben a bosszú vasúti kocsija is lett. Miután a németek 1940-ben lerohanták Franciaországot, Hitler ugyanitt diktálta személyesen a kapituláció feltételeit.

A francia elnök múlt pénteken Theresa May brit kormányfővel koszorúzta meg Thiepvalban a brit katonai emlékművet. Akkor azt közölte, „Nem egyszerűen a fegyverszünetet ünnepeljük, hanem megpróbáljuk együtt megtartani azt az egykori ígéretet, hogy soha többé háborút” – mondta Macron, amikor elmondta, hogy a katonai ceremóniáktól mentes első világháborús megemlékezésekkel a hanyatlásnak indult multilaterális világrendnek szeretne új lendületet adni.