Ha nem variálok a beosztással, dupla, tripla ekkora lenne a munkanélküliség

Publikálás dátuma
2018.11.12. 08:35

- Ha a falut nézzünk, jobban jártunk, hogy munkához kötötték a segélyezést – mondta Varga András, a félezres somogyi település, Várda polgármestere. – A környezetünkön egyértelműen meglátszik, hogy sokan dolgoznak közmunkában. A településen hosszú éveken át 30-40 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, ők rendszeresen 28 ezer forintos segélyt kaptak. Jelenleg hatan tartós munkanélküliek. - Ők azonban nem is akarnak még közmunkásként sem elhelyezkedni – jegyezte meg a polgármester, aki szerint az érintettek vélhetően feketemunkásként dolgoznak, és alighanem jobban járnak így anyagilag. Merthogy a közmunkáért szakképzettség nélkül még most is csak nettó 54 ezer, szakmunkásként pedig 65 ezer forint jár. Ami persze több mint a 22.800 forintnyi segély – hivatalos nevén foglalkozást helyettesítő támogatás -, de még messze létminimum alatti összeg.
Várdán jelenleg 14-en dolgozhatnak közmunkásként, pedig több dolgos kézre lenne szükség. Akik nem kerültek be a programba, azok jellemzően elhelyezkedtek: a többség Kaposváron vagy a környező falvak vállalkozásainál. Persze a bejárás nehezíti az életüket, de legalább betanított munkásként dolgozhatnak. A megyeszékhelytől messzebb fekvő településeken viszont nehezebb az átjárás a közmunkából a munkaerőpiacra. – Bele sem merek gondolni, mi lesz, ha még tovább karcsúsítják a közmunkát – jegyezte meg egy dél-somogyi falu polgármestere. – Hivatalosan most is tíz százalék feletti a munkanélküliség, de ha nem variálnék a beosztással, simán a duplája, sőt triplája is lenne. Közmunka nélkül pedig ötven-hatvan százalék. Most is rengetegen kénytelenek segélyből élni, úgy próbálom megcsinálni a beosztásokat, hogy mindenkinek meglegyen a minimális munkaviszonya, hogy legalább a 22800 forintot megkaphassa.
– Írja le nyugodtan: velünk kicsesztek! – harsogta felháborodva egy rinyabesenyői asszony. – El tudja képzelni, hogy hatezer forinttal kevesebbet kapunk, mint tíz éve. Aztán csak körül kell nézni a boltokban, mennyire megdrágult minden. Négy gyerekem van, esküszöm magának, néha csak üres kenyér jut enni nekik, mi meg nézzük őket az urammal. Közmunkát meg nem kapok, mert összevesztem a polgármesterrel, nem rá szavaztam a legutóbb, így nem vesz emberszámba. Hát hogyan lehet engedni, hogy emberek így éljenek?! – Sohasem hittem volna, hogy várni fogom, hogy gazolhassak – sóhajtott egy másik dél-somogyi faluban Kovács Antalné Ildikó. – Itt szinte senkinek nincs munkája, ezért rotációban kapjuk a közmunkát. Ennek köszönhetően mindenkinek van annyi munkaideje, hogy segélyt kaphat. Abban a néhány hónapban kell összegyűjteni a tüzelő árát, másban nem is tudunk gondolkodni, fillérre ki van számolva minden napunk. Miközben azt halljuk mindenütt, mennyivel nőtt az átlagbér, meg hogy sokkal jobban élünk, mint tíz éve. Hát biztos sokan így vannak, de az ilyen csóró vidékeken, mint a mienk, inkább az egyre nagyobb nyomor látszik. Juditnak az idén nyárig szerencséje volt, kulturális közfoglalkoztatottként dolgozhatott a művelődési házban. Akkor megszüntették az állását, azóta a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapja: bruttó 110 ezer helyett 22800 forintot.
– A gyerekeknek még el sem mertük mondani, mekkora a baj – mesélte elkeseredetten a harmincas asszony. De azért érzik, hiszen látják, más kerül az asztalra reggelire meg vacsorakor. Még szerencse, hogy a hivatalban tudják, milyen gondokkal küzdünk, s kaptunk egyszeri segélyt, meg tűzifát. A legközelebbi cég, ahol dolgozni tudnék 28 kilométerre van, de nem is ez a baj, ingáznék én szívesen, de borzalmas a közlekedés, hajnalban kellene indulnom és este hét után érnék haza. De lehet, hogy el kell vállalnom, mert így hamarosan összecsapnak a fejünk felett a hullámok. És nekem van érettségim, valamint felsőfokú szakképzésem, mihez kezd itt valaki, akinek nyolc osztálya sincs? Persze sejtem: ugyanúgy vegetál, mint mi. Minket nem mutat a statisztika, csak azt, hogy mennyivel kevesebb a munkanélküli meg a segélyezett.
Szerző

Volt-nincs közpénz: 250 milliárdot löktek a céghálóba Matolcsy alapítványai

Publikálás dátuma
2018.11.12. 08:34
Matolcsy György jegybankelnök
Fotó: Népszava
A hatalmas indulótőkéből mindössze 26 milliárd forintnyi közvetlen pénzügyi befektetése maradt a Pallas Athéné-alapítványoknak. Tudják, ez volt az a pénz, ami varázsütésre elveszítette közvagyon-jellegét.
Két éve 266 milliárd forint közpénzzel indultak a jegybank alapítványai, - tőkéjük pedig időközben több milliárd forinttal gyarapodott is. 2018 őszére azonban ezt a pénzt szinte teljes egészében sikerült kiszervezni az alapítványok cégbirodalmába és ingatlanokba. Az alapítványok százmilliárdos befektetési csomagja vállalati kötvényeken és befektetési jegyeken keresztül a cégbirodalom értékpapír-alapjába került, ami vállalati kötvényeket és befektetési jegyeket vett belőle - tudta meg a 24.hu.
A portál közérdekű adatigényléssel kérte ki az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt.-től az elszámolásokat, így derült ki, hogy a PA-alapítványok
Mintegy 250 milliárd forintot szerveztek ki a hozzájuk köthető céghálózatba, illetve költöttek ingatlanok megvásárlására - a megmaradt 26 milliárdot pedig szinte az utolsó fillérig a Mészáros Lőrinc felcsúti szupervállalkozó résztulajdonában és Matolcsy György jegybankelnök volt helyettese, Balog Ádám vezetése alatt álló MKB Bankban tartották.

Így zajlott a kiszervezés

A vagyon kiszervezése 2016 harmadik negyedévében kezdődött azzal, hogy az alapítványok ingatlanos cégei (Optimum Alfa, Optimum Béta, Optimum Delta, Optimum Omega, Optimum Penta) 2031-ben lejáró vállalati kötvényeket bocsátottak ki, amiket az alapítványok felvásároltak, vagyis gyakorlatilag 2031-ig meghitelezték a saját cégeiket. A vagyon kiszervezésében fontos mérföldkő volt 2017 vége, akkor az alapítványok 101 milliárd forint értékben vásároltak a cégháló központi elemeként funkcionáló Optima Zrt. 2032-ben lejáró kötvényeiből. Ezzel az alapítványok 2017 végére már 46,1 milliárd forintot hiteleztek az Optimum-cégeknek és 101,3 milliárdot az Optimának. A folyamat azóta sem állt le, 2018 első negyedévében vettek még 15 milliárd forintnyi Optima-kötvényt, az egyik Optimum-cég, a Delta nevű 2018 májusában kibocsátott még 2,7 milliárd forintnyi kötvényt, az Optima augusztus közepén hajtott végre újabb kötvénykibocsátást. Az Optima Zrt. közlése szerint a PA-birodalomnak (az alapítványoknak és csatolt vállalkozásaiknak figyelembe véve a 6 milliárdos vagyongyarapodást) összesen 272 milliárd forintnyi vagyona volt. Az ingatlanok értéke 99,4 milliárd volt, vagyis bő 172 milliárdot tartottak különböző pénzügyi eszközökben: bankbetétekben, vállalati kötvényekben, befektetési jegyekben. Az alapítványok régebben elsősorban állampapírokba fektették a pénzüket, méghozzá közvetlenül, nem a cégeiken keresztül. Emiatt az Európai Központi Bank (EKB) többször figyelmeztette a magyar jegybankot, az alapítványok ugyanis állami pénzből vásároltak állampapírokat, az EKB álláspontja szerint ezzel a magyar állam a jegybankon és annak alapítványain keresztül önmagát finanszírozta. Az alapítványok 2018 őszére túladtak az összes állampapírjukon, a pénz legnagyobb szelete az Optima Zrt-n keresztül az alapítványok saját befektetési alapjában, az Optimum I. Értékpapír Alapban végezte. A pénz ugye úgy került az Optimába, hogy az alapítványok százmilliárdos értékben vásároltak az Optima vállalati kötvényeiből. Az Optimából aztán úgy került tovább az alapba, hogy az Optima a pénzből az alap által kibocsátott befektetési jegyeket vásárolt föl – ez az Optima 2017-es beszámolójából derült ki. Mint a portál megjegyzi,  kicsit perverz, hogy az alap elsősorban befektetési jegyekbe fekteti azt a pénzt, amit az Optima befektetési jegyeken keresztül fektetett bele. Az Optima által a 24.hu-nak kiadott számok szerint a harmadik negyedév végén az alap 78,6 milliárd forintot tartott befektetési jegyekben, 27,4 milliárdot vállalati kötvényekben, és némi aprót, 73 millió forintot bankbetétként az MKB-ban. Az Optima nem részletezte, pontosan milyen befektetési jegyek és vállalati kötvények vannak az alapban, csak néhány példát említettek: UBS Bank, AXA, Total, Unicredit, Aegon, Deutsche Bank, Lloyds. Az alappal kapcsolatban az Optima azt hangsúlyozta, hogy azt a jogszabályoknak megfelelően, és értékpapírfelügyeleti ellenőrzés mellett kezelik. Ehhez azért hozzátartozik, hogy a felügyeleti szerv szerepét az a jegybank látja el, ami az alapítványokat létrehozta, és a 266 milliárd forintos induló tőkét beléjük tette.
Szerző

Hiába álmodik uniós "keleti blokkról”Orbán

Publikálás dátuma
2018.11.12. 08:10

Fotó: EPP
Keleti-nyugati szembenállássá egyszerűsítené az EU-s politikai vitákat Orbán Viktor, persze, Budapestnek vezető szerepet vindikálva. A reálpolitika zátonyra futtathatja ambícióit.
Uniós és NATO-országok nagyköveteinek, diplomatáinak tartott bemutatkozó fogadást november 2.-án Prágában Martin Povejsil, a cseh külügyminisztérium frissen kinevezett államtitkára – értesült a Népszava két egymástól független forrásból. Információink szerint a nem nyilvános eseményen egy beszélgetésben szóba került a Visegrádi négyek helyzete is, és ezzel kapcsolatban Povejsil egyértelművé tette: Csehország elsősorban európai, magát a Nyugathoz tartozónak valló ország, így ha bármikor esetleg olyan választás elé állna, hogy választania kell a mélyebb uniós integráció vagy a V4-es kötődés között, akkor az előbbit választaná. Tomas Petricek cseh külügyminiszter nem sokkal korábban nyilvánosan, a Süddeutsche Zeitungnnak nyilatkozva is elhatárolta magát és kormányát Orbán Viktor „illiberális demokráciájától”, és megjegyezte, hogy ha kritizálni kell a magyar kormányt a demokrácia állapota miatt, akkor azt megteszik. Ez csak az egyik jele annak, hogy a magyar miniszterelnök hiába szeretne egyfajta új „keleti blokkot” látni, ezúttal magán az Európai Unión belül. Pedig Orbán Viktor időről időre kísérletet tesz rá, hogy a térséget valamilyen értékegységként mutassa fel. Október 23.-án elmondott beszédében például úgy fogalmazott: „Ki gondolta volna, hogy újra lábra kaphat az Európát már többször is romba döntő birodalmi gondolat? Ki gondolta volna, hogy mások akarják megmondani nekünk, hogy kikkel éljünk együtt a saját hazánkban? Ki gondolta volna, hogy koholmányok alapján nekitámadnak Magyarországnak vagy Lengyelországnak, s megfenyegetik Romániát és Szlovákiát, sőt még Olaszországot is?” Az érintett államokat egyértelműen szembeállította a „bevándorláspárti”, az „európai értékeket veszélyeztető” nyugati, liberális demokráciákkal. Ez azonban nagyon is túlzó leegyszerűsítés, az érintett országokat egyes konkrét ügyekben komoly megosztottság jellemzi. Elég csak az euróra gondolni, Orbán Viktor éppen pénteken erősítette meg, hogy Magyarország továbbra is kivár, Varsóval és Prágával együtt, miközben Románia minél gyorsabban bevezetné a közös pénzt. A Politico brüsszeli lapnak egy névtelenséget kérő „közép-európai diplomata” éppen ezért arról beszélt, jelenleg inkább beszélhetünk „V2 plusz V2-ről”, mint V4-ekről. Varsó és Budapest ugyanis „kölcsönös védelmi szerződést kötött” egymással az Európai Bizottságban folyó demokrácia-vizsgálatok ügyében, kölcsönösen kijelentették, hogy az Európai Tanácsban blokkolni fognak minden, a másikat sújtó döntést. Prága és Pozsony azonban sokkal óvatosabb. A cseh álláspont egyelőre az, hogy „dialógusra van szükség”, Pozsonyban a Smer, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most-Híd koalíciója egyelőre megosztott a nyílt kiállás ügyében Orbán Viktor mellett. Andrej Danko SNS-elnök szeretne egy parlamenti határozatot elfogadtatni, amiben a szlovák kormány szolidaritását hangoztatja a magyarral az uniós demokrácia-vizsgálatok ügyében, de egyelőre a két másik koalíciós partner húzódozik a javaslattól. A Politico szerint mivel a szlovák kormány megítélését úgyis nagyon komolyan aláásta Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása, Pozsonyban most elsősorban a reputáció helyreállításán dolgoznak, amit a „leguniópártibb V4-es tagállam” szerepével szeretnének elérni.
Frissítve: 2018.11.12. 09:48