Pusztító leépülés - A tömeges állami kirúgások miatt laborok munkája állhat le, és kimúlhat a környezetvédelem

Publikálás dátuma
2018.11.12. 09:27

Fotó: Vajda József
A nagy állami leépítés miatt nem egy intézményben az alapvető feladatok ellátása is veszélybe került: ellehetetlenülhet több járványüggyel foglalkozó labor, a környezetvédelmi apparátust pedig lényegében megsemmisítették.
– Még szinte ki sem hűlt az elküldöttek széke, máris megkaptuk a kör-emailt, hogy januártól átszervezések jönnek a növekvő munkateher miatt – mondta a Népszavának egy közszolga, aki hosszú évek óta dolgozik a Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóságán. – Ez volt a hivatalos rész, az osztályvezetőnk aztán egy reggeli megbeszélésen le is fordította: „Akik maradtak, szívni fognak.” Informátorunk főosztályán a dolgozók 15 százalékát érintette a nagy állami leépítés, amelynek végére majd hétezerrel „karcsúsítják” az apparátus státuszainak számát. A leépítés átgondolatlanságáról sokat elárul, hogy forrásunk szerint annyi informatikust rúgtak ki, hogy „már hallani, külső céget bíznak meg egyes projektekkel.” – Néha szinte örülök, hogy kirúgtak – jegyezte meg az egyik elbocsátott KSH-dolgozó, aki több mint másfél évtized után került utcára. – Persze az embernek adott nyugalmat, hogy a hó elején fixen pénz érkezett a számlájára, de ha abba is belegondolok, hogy mennyi güriztem 150 ezer nettóért, amiben benne volt a két gyerek után járó adókedvezmény, akkor néha úgy érzem, hülye vagyok, hogy nem léptem le korábban. A Nemzeti Népegészségügyi Központban is nagy károkat okoz a leépítés – ez az a csúcsszerv, amely egyrészt az Országos Közegészségügyi Intézetből (OKI) jött létre – ide tartozott a járványügyi igazgatóság – másrészt az országos tiszti főorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított egységeket kapta meg. Az 1200 alkalmazottat foglalkoztató intézményben háromszáz státusz szűnt meg. Emiatt a járványüggyel foglalkozó laborok közül több is ellehetetlenülhet. Itt végzik egyebek mellett a botulizmus vizsgálatát, de ide küldik be a mintát a kórházak, ha a vírusos agyhártyagyulladás lehetősége merül fel. Itt vizsgálják a terrorgyanús küldemények tartalmát, továbbá itt található Közép-Európa egyetlen, népegészségügyi célból létrehozott, legmagasabb biztonsági szintű laboratóriuma is. A helyzetről sokat elárul: a gyermekbénulás kórokozójával foglalkozó laborban négy emberből kettő önként felmondott a leépítésekkel összefüggésben. „Munkájukhoz speciális tudásra és kellő gyakorlatra van szükség, ezért pótlásuk nem lesz egyszerű, viszont ha ebben a laborban leáll a munka, abból nemzetközi botrány lesz – mondta informátorunk. Az agrártárca környezetügyért felelős államtitkársága állományának 40 százalékát küldték el, a környezetvédelmi főosztályon például 17 dolgozó közül nyolcan kaptak felmondó levelet ügyfélkapujukra. Az érintettek már épp megkönnyebbültek volna, mert a központi leépítést október 31-ig végre kellett hajtani, s addig a minisztériumban senki nem kapott értesítést. Csakhogy a tárca nem tartotta be a határidőt, és csak november 6-án, küldte szét az értesítéseket a kirúgott kollégáknak. Köztük volt a környezetvédelmi főosztály 48 éves vezetője is, aki hosszú évek alatt végigjárta a minisztériumi szamárlétrát, kiváló szakembernek tartották külső és belső munkatársai is. Így aztán mindenki azt mondja, épp a szakmai munka felszámolása volt a célja a bürokráciacsökkentésre hivatkozó kirúgási hullámnak. Többen is arra figyelmeztettek, hogy futó uniós projekteket veszélyeztet az így létrejött létszámhiány. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a saját forrásai alapján lapunknak megerősítette, és újabb adatokkal ki is egészítette az elsőként az Indexben közölt számokat. A Rácz András vezette államtitkárság eddigi létszáma 128 fő volt, ami most 71 főre csökken. Ez 56 fő távozását, vagyis ténylegesen 44 százaléknyi munkaerő elküldését jelenti, amely a természetvédelemben 30, a környezetvédelemben 26 főt sújt. A legsúlyosabban érintett nemzeti parki és tájvédelmi főosztály létszáma 21-ről 11-re csökken (47,5 százalékos os csökkenés), a természetmegőrzési főosztályé 27-ről 13-ra (52százalék), a biodiverzitás és génmegőrzési főosztályé 12-ről 7-re (42 százalékos). Jávornak az ágazat belső köreiből származó információi szerint azt történt, hogy az agrártárcára leosztott elbocsátási keretet a földművelési részleg nagyrészt a semmilyen érdekérvényesítési képességgel nem rendelkező környezet- és természetvédelemre tolta, amit Rácz András érdemi ellenállás nélkül tudomásul vett. Úgy tudni, a drasztikus leépítés ezzel még nem ért véget, a következő hetekben az elbocsátási hullám a nemzeti parkokat is eléri, ahol 40 százalékos karcsúsítás várható. Lapunk információi szerint a nemzeti parki igazgatóságoknál most nem menesztettek senkit, ám ott már hónapokkal ezelőtt összezsugorították az állományt. Emiatt az ország több pontján turisztikai látványosságokat kellett zárva tartani. A terület egyik szakértője ugyanakkor úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy komoly nehézségek vannak a nemzeti parkok működtetésében, mert gazdasági igazgatók, pályázatírók távoztak sorban az utóbbi időben. A Levegő Munkacsoport elnöke is úgy látja, a mostani kirúgásokkal gyakorlatilag vége van Magyarországon a környezetvédelemnek. Lukács András számára a szakemberek ilyen tömeges elküldése azt jelzi: a kormánynak sem a környezetvédelem, sem az itt élők egészsége nem fontos, ráadásul hazánk egyre nehezebben tud eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek. Tudomása szerint a levegőtisztaság védelmével foglalkozó szakemberek is az elküldöttek között vannak, miközben az Európai Bizottság az EU Bírósága előtt eljárást indított Magyarország ellen is, mert nem védi meg polgárait a légszennyezéstől
Szerző

Ha nem variálok a beosztással, dupla, tripla ekkora lenne a munkanélküliség

Publikálás dátuma
2018.11.12. 08:35

- Ha a falut nézzünk, jobban jártunk, hogy munkához kötötték a segélyezést – mondta Varga András, a félezres somogyi település, Várda polgármestere. – A környezetünkön egyértelműen meglátszik, hogy sokan dolgoznak közmunkában. A településen hosszú éveken át 30-40 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, ők rendszeresen 28 ezer forintos segélyt kaptak. Jelenleg hatan tartós munkanélküliek. - Ők azonban nem is akarnak még közmunkásként sem elhelyezkedni – jegyezte meg a polgármester, aki szerint az érintettek vélhetően feketemunkásként dolgoznak, és alighanem jobban járnak így anyagilag. Merthogy a közmunkáért szakképzettség nélkül még most is csak nettó 54 ezer, szakmunkásként pedig 65 ezer forint jár. Ami persze több mint a 22.800 forintnyi segély – hivatalos nevén foglalkozást helyettesítő támogatás -, de még messze létminimum alatti összeg.
Várdán jelenleg 14-en dolgozhatnak közmunkásként, pedig több dolgos kézre lenne szükség. Akik nem kerültek be a programba, azok jellemzően elhelyezkedtek: a többség Kaposváron vagy a környező falvak vállalkozásainál. Persze a bejárás nehezíti az életüket, de legalább betanított munkásként dolgozhatnak. A megyeszékhelytől messzebb fekvő településeken viszont nehezebb az átjárás a közmunkából a munkaerőpiacra. – Bele sem merek gondolni, mi lesz, ha még tovább karcsúsítják a közmunkát – jegyezte meg egy dél-somogyi falu polgármestere. – Hivatalosan most is tíz százalék feletti a munkanélküliség, de ha nem variálnék a beosztással, simán a duplája, sőt triplája is lenne. Közmunka nélkül pedig ötven-hatvan százalék. Most is rengetegen kénytelenek segélyből élni, úgy próbálom megcsinálni a beosztásokat, hogy mindenkinek meglegyen a minimális munkaviszonya, hogy legalább a 22800 forintot megkaphassa.
– Írja le nyugodtan: velünk kicsesztek! – harsogta felháborodva egy rinyabesenyői asszony. – El tudja képzelni, hogy hatezer forinttal kevesebbet kapunk, mint tíz éve. Aztán csak körül kell nézni a boltokban, mennyire megdrágult minden. Négy gyerekem van, esküszöm magának, néha csak üres kenyér jut enni nekik, mi meg nézzük őket az urammal. Közmunkát meg nem kapok, mert összevesztem a polgármesterrel, nem rá szavaztam a legutóbb, így nem vesz emberszámba. Hát hogyan lehet engedni, hogy emberek így éljenek?! – Sohasem hittem volna, hogy várni fogom, hogy gazolhassak – sóhajtott egy másik dél-somogyi faluban Kovács Antalné Ildikó. – Itt szinte senkinek nincs munkája, ezért rotációban kapjuk a közmunkát. Ennek köszönhetően mindenkinek van annyi munkaideje, hogy segélyt kaphat. Abban a néhány hónapban kell összegyűjteni a tüzelő árát, másban nem is tudunk gondolkodni, fillérre ki van számolva minden napunk. Miközben azt halljuk mindenütt, mennyivel nőtt az átlagbér, meg hogy sokkal jobban élünk, mint tíz éve. Hát biztos sokan így vannak, de az ilyen csóró vidékeken, mint a mienk, inkább az egyre nagyobb nyomor látszik. Juditnak az idén nyárig szerencséje volt, kulturális közfoglalkoztatottként dolgozhatott a művelődési házban. Akkor megszüntették az állását, azóta a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapja: bruttó 110 ezer helyett 22800 forintot.
– A gyerekeknek még el sem mertük mondani, mekkora a baj – mesélte elkeseredetten a harmincas asszony. De azért érzik, hiszen látják, más kerül az asztalra reggelire meg vacsorakor. Még szerencse, hogy a hivatalban tudják, milyen gondokkal küzdünk, s kaptunk egyszeri segélyt, meg tűzifát. A legközelebbi cég, ahol dolgozni tudnék 28 kilométerre van, de nem is ez a baj, ingáznék én szívesen, de borzalmas a közlekedés, hajnalban kellene indulnom és este hét után érnék haza. De lehet, hogy el kell vállalnom, mert így hamarosan összecsapnak a fejünk felett a hullámok. És nekem van érettségim, valamint felsőfokú szakképzésem, mihez kezd itt valaki, akinek nyolc osztálya sincs? Persze sejtem: ugyanúgy vegetál, mint mi. Minket nem mutat a statisztika, csak azt, hogy mennyivel kevesebb a munkanélküli meg a segélyezett.
Szerző

Volt-nincs közpénz: 250 milliárdot löktek a céghálóba Matolcsy alapítványai

Publikálás dátuma
2018.11.12. 08:34
Matolcsy György jegybankelnök
Fotó: Népszava
A hatalmas indulótőkéből mindössze 26 milliárd forintnyi közvetlen pénzügyi befektetése maradt a Pallas Athéné-alapítványoknak. Tudják, ez volt az a pénz, ami varázsütésre elveszítette közvagyon-jellegét.
Két éve 266 milliárd forint közpénzzel indultak a jegybank alapítványai, - tőkéjük pedig időközben több milliárd forinttal gyarapodott is. 2018 őszére azonban ezt a pénzt szinte teljes egészében sikerült kiszervezni az alapítványok cégbirodalmába és ingatlanokba. Az alapítványok százmilliárdos befektetési csomagja vállalati kötvényeken és befektetési jegyeken keresztül a cégbirodalom értékpapír-alapjába került, ami vállalati kötvényeket és befektetési jegyeket vett belőle - tudta meg a 24.hu.
A portál közérdekű adatigényléssel kérte ki az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt.-től az elszámolásokat, így derült ki, hogy a PA-alapítványok
Mintegy 250 milliárd forintot szerveztek ki a hozzájuk köthető céghálózatba, illetve költöttek ingatlanok megvásárlására - a megmaradt 26 milliárdot pedig szinte az utolsó fillérig a Mészáros Lőrinc felcsúti szupervállalkozó résztulajdonában és Matolcsy György jegybankelnök volt helyettese, Balog Ádám vezetése alatt álló MKB Bankban tartották.

Így zajlott a kiszervezés

A vagyon kiszervezése 2016 harmadik negyedévében kezdődött azzal, hogy az alapítványok ingatlanos cégei (Optimum Alfa, Optimum Béta, Optimum Delta, Optimum Omega, Optimum Penta) 2031-ben lejáró vállalati kötvényeket bocsátottak ki, amiket az alapítványok felvásároltak, vagyis gyakorlatilag 2031-ig meghitelezték a saját cégeiket. A vagyon kiszervezésében fontos mérföldkő volt 2017 vége, akkor az alapítványok 101 milliárd forint értékben vásároltak a cégháló központi elemeként funkcionáló Optima Zrt. 2032-ben lejáró kötvényeiből. Ezzel az alapítványok 2017 végére már 46,1 milliárd forintot hiteleztek az Optimum-cégeknek és 101,3 milliárdot az Optimának. A folyamat azóta sem állt le, 2018 első negyedévében vettek még 15 milliárd forintnyi Optima-kötvényt, az egyik Optimum-cég, a Delta nevű 2018 májusában kibocsátott még 2,7 milliárd forintnyi kötvényt, az Optima augusztus közepén hajtott végre újabb kötvénykibocsátást. Az Optima Zrt. közlése szerint a PA-birodalomnak (az alapítványoknak és csatolt vállalkozásaiknak figyelembe véve a 6 milliárdos vagyongyarapodást) összesen 272 milliárd forintnyi vagyona volt. Az ingatlanok értéke 99,4 milliárd volt, vagyis bő 172 milliárdot tartottak különböző pénzügyi eszközökben: bankbetétekben, vállalati kötvényekben, befektetési jegyekben. Az alapítványok régebben elsősorban állampapírokba fektették a pénzüket, méghozzá közvetlenül, nem a cégeiken keresztül. Emiatt az Európai Központi Bank (EKB) többször figyelmeztette a magyar jegybankot, az alapítványok ugyanis állami pénzből vásároltak állampapírokat, az EKB álláspontja szerint ezzel a magyar állam a jegybankon és annak alapítványain keresztül önmagát finanszírozta. Az alapítványok 2018 őszére túladtak az összes állampapírjukon, a pénz legnagyobb szelete az Optima Zrt-n keresztül az alapítványok saját befektetési alapjában, az Optimum I. Értékpapír Alapban végezte. A pénz ugye úgy került az Optimába, hogy az alapítványok százmilliárdos értékben vásároltak az Optima vállalati kötvényeiből. Az Optimából aztán úgy került tovább az alapba, hogy az Optima a pénzből az alap által kibocsátott befektetési jegyeket vásárolt föl – ez az Optima 2017-es beszámolójából derült ki. Mint a portál megjegyzi,  kicsit perverz, hogy az alap elsősorban befektetési jegyekbe fekteti azt a pénzt, amit az Optima befektetési jegyeken keresztül fektetett bele. Az Optima által a 24.hu-nak kiadott számok szerint a harmadik negyedév végén az alap 78,6 milliárd forintot tartott befektetési jegyekben, 27,4 milliárdot vállalati kötvényekben, és némi aprót, 73 millió forintot bankbetétként az MKB-ban. Az Optima nem részletezte, pontosan milyen befektetési jegyek és vállalati kötvények vannak az alapban, csak néhány példát említettek: UBS Bank, AXA, Total, Unicredit, Aegon, Deutsche Bank, Lloyds. Az alappal kapcsolatban az Optima azt hangsúlyozta, hogy azt a jogszabályoknak megfelelően, és értékpapírfelügyeleti ellenőrzés mellett kezelik. Ehhez azért hozzátartozik, hogy a felügyeleti szerv szerepét az a jegybank látja el, ami az alapítványokat létrehozta, és a 266 milliárd forintos induló tőkét beléjük tette.
Szerző