Korlátok

Az eredetileg tervezett „liberális demokrácia” kifejezés helyett kereszténydemokráciát fognak írni a Néppárt határozatába. De mégsem marad a szövegben a liberális demokrácia, bár csak egyszer. És a kdemokrácia is szerepel a határozatban. De Orbán megmondta még Tusványban: a liberális demokráciát leváltja kdemokráciára, a most általa is támogatott néppárti határozat meg elfogadja a liberális demokráciát. Meg a jogállamot. Vagyis Helsinkiben megint felmosták a padlót Orbánnal. Hogy közben lekerült a napirendről a Fidesz kizárása a Néppártból? Ugyan már. Mañana. 
Szégyen, amit a Néppárt csinál, nem különbözik a pávatáncos Orbántól – jönne, de ez már volt. Pedig érdemes szóba hozni, ki vezet kit orránál fogva. Hajlamos vagyok azt gondolni, amit Friss Róbert kollégám, hogy Orbán a Néppártot: aláír egy ilyen nyilatkozatot, azután szépen építi tovább most épp kdemokráciának nevezett illiberalizmusát, oszt’ jónapot. Néppárt kipipálva, kérem a következőt: na ki mer még valaki állni ellenem ebben a vidéki kócerájban? 
De ha már kocsma, hová tegyünk Juncker hároméves beszólását: The dictator is coming. Újmagyarul: Orbán miniszterelnök úr érkezik. Vagy Donald Tusk múlt hetijét (nem kdemokrata az, aki szembe megy a liberális demokráciával stb., stb.)? Ennyire pontosan tudnák? Ennyire, sőt. Mégis benntartják őket. Ennek okai számosak. Valószínűleg nem az EP-választás a döntő érv a Néppártban a Fidesz kizárása ellen, hanem az, hogy ezáltal domesztikálva tudják Orbánt: egy éhes vaddisznó és egy időlegesen jóllakott házi sertés között kell választaniuk, s nem kérdés, hogyan döntenek.   
Abban azonban biztos vagyok, hogy a Néppártot (még ha a kizárást választja is) ideológiai megfontolások nem, vagy alig befolyásolják. A liberális demokrácia Tusk által is sorolt elemeinek - a jogállamiságtól a független sajtóig – hiányát eddig is érzékelték, lásd Sargentini-jelentés. (Tusk meg már a lengyel belpolitikára készül, amikor fő ellenfele, Kaczyński legjobb barátját támadja.) Mégis, a mostani néppárti határozat, amelyet egyértelműen a magyar kormányfőnek címeztek, egy ideológiai deklaráció: liberális demokrácia nélkül nincs kdemokrácia sem. De épp az adja gyengeségét is: egy ideológiai deklaráció nem más, mint hivatkozás az EU alapértékeire, konkrétumok nélkül.  
Az egykor liberális Orbán pontosan tudja, hogy a nyugati demokráciák mind liberális demokráciák, vagyis – leegyszerűsítve – olyan parlamenti választásra épülő rendszerek, amelyekben a többségi hatalmat számos intézmény és az egyéni szabadságjogok sora korlátozza. Mivel őt is épp ez a keretrendszer korlátozta/korlátozza, előbb az illiberális, manapság a keresztény jelzőt javasolja az anyázásnak beillő liberális helyett. De itt nem a liberalizmusról mint politikai ideológiáról van szó; ez a többi ideológiával, a szocializmussal és a konzervativizmussal versenyez a liberális demokrácia keretei között. 
Orbán nem a liberalizmustól szabadulna, hanem általában a nyugati típusú demokráciától. Attól a pár kényszertől, ami még korlátozza.
Szerző
Simon Zoltán
Frissítve: 2018.11.12. 12:09

Dilemma

Bár az Európai Néppárt egy leheletnyit finomított azon a határozaton, amelyet egyértelműen a Fidesz miatt tűztek a konzervatív pártcsalád kongresszusának napirendjére, a dokumentum elfogadása azt jelzi, sárga lapot adtak Orbán Viktornak. A szövegben világos utalásokat tettek arra: egy kereszténydemokrata párttal szemben alapvető elvárás a demokratikus alapértékek tiszteletben tartása. Sejthető azonban, hogy a Fidesz akkor sem kap piros lapot, ha – amire elég nagy az esély – továbbra sem a demokratikus játékszabályok alapján kormányoz. Az EPP ugyanis azt a Manfred Webert választotta „Spitzenkandidat"-jának, aki jószívű bíróként ismert. 
Weber az Európai Bizottság következő elnöke szeretne lenni. Számolnia kell azonban azzal, hogy ha a jövőben is inkább eltekint a Fidesz jogsértéseitől, és megelégszik némi dorgálással, akkor nemcsak saját megítélésének árt, hanem az Európai Néppárténak is. Mert bár a következő EP-választás nagy esélyese az EPP, egyedül biztosan nem kormányozhat. Szövetségesekre lesz szüksége, és a szociáldemokraták, a liberálisok vagy a Zöldek sem szívesen kötnek koalíciót egy olyan pártcsaláddal, amely megtűr a sorai között egy az uniós alapértékeket semmibe vevő alakulatot.
Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy Weber a megválasztása előtti beszédében igazi európai politikus benyomását keltette, aki az EU-t fenyegető legnagyobb veszélynek a populisták előretörését tartja, s azt hangoztatta: elege van abból, hogy egyes országokban minden rosszért Brüsszelt okolják. Ez akár a magyar kormánynak szóló üzenet is lehetett, hiszen itthon nem is oly rég kampányt indítottak Brüsszel ellen, s a kormánypárt egyes személyiségei kifejezetten értékelik, hogy a Fideszt a populista jelzővel illetik. 
Az Európai Néppárt kongresszusán szőnyeg alá söpörték a Fidesszel kapcsolatos problémákat, de ez a kérdés ismét előkerül majd az EP-kampány során. Webernek pedig fel kell ismernie: hiába hoz elegendő mandátumot a Fidesz az EPP-nek, a magyar kormánypárt rengeteget árt az EPP nimbuszának.
Szerző
Rónay Tamás
Frissítve: 2018.11.10. 08:09

Orbán bokrétája

A miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádiószózatában minden hívőt és pártolót megerősített abban, hogy Magyarországnál nincs jobb hely a világon. Köszönhetően örökös vezetőnk bölcs előrelátásának.
Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Petőfi Sándor és költészete - ellentétben például Adyval - még mindig része a nemzeti büszkeségnek. Különösen az a gondolata, hogy "Ha a föld isten kalapja,/ Hazánk a bokréta rajta!". Szó szerint ugyan nem idézte a miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádiószózatában, de ennek szellemében beszélt. Minden hívőt és pártolót megerősített abban, hogy Magyarországnál nincs jobb hely a világon. Köszönhetően örökös vezetőnk bölcs előrelátásának. 
Első pillanatra persze közhelyesnek tűnhet, hogy "jobb az emberekkel kormányozni, mint nélkülük". Vagy az, hogy "az emberek oldalán kell állni", és meg kell őket védeni. Konkrétan például az ENSZ migrációs csomagjától. De ahogy halad előre a fejtegetés, minden szó új értelmet nyer. Eljutunk tehát odáig, hogy "a magyar másképp gondolkodik, mint a világ sok része". Vagyis már régen rájött - a hosszabb távra felelősséget viselő politikusok jóvoltából -, hogy a népességet nem lehet bevándorlókkal pótolni. Amint azt sokfelé elképzelik. 
Ám ez még nem minden. Sanghaji látogatását értékelve Orbán Viktor azt a tényt emelte ki, hogy Magyarország - Közép-Európával együtt, de attól függetlenül is - felértékelődött a világ szemében. Ez pedig annak eredménye, hogy itt már évek óta stabil a kormányzás, kiszámíthatók a döntések, és még a miniszterelnök személye sem változik gyakran (bár szerénységünk tiltja, hogy ennél többet mondjunk róla). 
Összefoglalva tehát jogosan idézhette volna a miniszterelnök Petőfit. Már persze A magyar nemzet című versének első részét, a bokrétával. Mert aztán a költő is az elégedetlenek uszályába kerül, és mindenféle bajt vizionál. Napjainkban ilyesmiről szó sem lehet. Miközben "a világ nagy része elvesztette józan eszét", a mai Magyarország minden világok legjobbika. 
Aki nem hiszi, ne hallgasson Orbánt.
Szerző
Sebes György
Frissítve: 2018.11.10. 08:11