Világkereskedelemben háború látszik kirajzolódni, ezért Európának az lenne az egyértelmű gazdasági érdeke, ha újra tudná építeni az eurázsiai, vagyis alapvetően az Oroszországgal való gazdasági együttműködését - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dubajban, ahol a Világgazdasági Fórum (WEF) Globális Jövő Tanácsa idei éves ülésén vett részt.
A Globális Jövő Tanácsa 35 szekcióban tart üléseket, amelyeken előadások hangzanak el, és vita folyik. A tanácsba meghívásos alapon kerülnek be a tagok egy-egy évre. Szijjártó Pétert az Európa regionális jövőjéről szóló szekcióba hívták meg a 2018-19-es időszakra. A szekció hétfői dubaji tanácskozásán - amelynek témája Európa és Oroszország együttműködési lehetőségei voltak - előadást tartott a magyar miniszteren kívül Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter és Makszim Oreskin orosz gazdaságfejlesztési miniszter, valamint részt vett rajta több orosz kormányzó.
Szijjártó Péter szerint a világgazdaság most rendkívül gyors és mélyreható változáson megy át, a világkereskedelemben háború látszik kirajzolódni. Emlékeztetett arra, hogy korábban az Európai Unió vezetői egy Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó kereskedelmi térség létrehozásáért szálltak síkra. „Az lenne a jó, ha visszatérnénk ehhez a koncepcióhoz” – idézi nyilatkozatát az MTI. „Azonban látni kell, hogy ma ettől nagyon messze vagyunk. Oroszország és Európa gazdasági, kereskedelmi együttműködése egyelőre rendkívül rossz irányba megy. Azt el kell ismerni, hogy van jelentős orosz-európai gazdasági együttműködés, de az egy kettős mércén alapul, ugyanis a nagy nyugat-európai országok vállalatai felszín alatt óriási üzleteket kötnek orosz vállalatokkal” - mondta.
Szijjártó a felszín alatti megegyezések helyett egyértelműen újjáépített kapcsolatokat javasolt, az európai technológiai színvonal és a keleti nyersanyagforrások találkozásával szerinte nagyban javulna Európa versenyképessége is.
Az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatokat nagy mértékben befolyásolja az ellenük érvényesített kereskedelmi szankció - mondta a Népszava érdeklődésére Deák András György.
Az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének kutatócsoport-vezetője szerint a fegyvereladási tilalom és a technológiai berendezések kivitele bennünket nem érint, a mobiltelefonok és a gépjárművek kivitele viszont nem tiltott. Más a helyzet az élelmiszeripari bojkottal, amit feltehetően Szerbián keresztül, az árut átcsomagolva kijátszanak - mondta a szakember. Azt, hogy ez kormányzati közreműködéssel történik-e vagy az exportőrök akaratából, nem tisztázott.
Deák András György szerint feltehetően más ország is megszegi a bojkottot. A kutató úgy vélte, hogy a magyar miniszternek konkrétan meg kellett volna mondania, hogy hol gondol a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére, 2014 óta ugyanis a két ország közötti forgalom 50 százalékkal visszaesett. Ami az eurázsiai terjeszkedést illeti, a szakember nemigen lát jelentős bővítési lehetőségeket, viszont Kína és India kellő vonzerővel bírhat.