Ezért izmozhat Orbán a Néppártban - súlyos veszteség fenyegeti a konzervatívokat

Publikálás dátuma
2018.11.13 08:15

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
Akár ötven helyet is bukhat az EPP a jövő májusi európai parlamenti választáson – ilyen kényes helyzetben a Néppárton belül sem akarnak packázni a Fidesszel, ami az egész szövetséget jobbra tolhatja.
Az Európai Néppárt nem gyakorol erős nyomást a Fideszre. Ezt mutatja az is, hogy a hétvégén nem zárták ki Orbán Viktort és pártját a pártcsaládból. Ez részben annak is köszönhető, hogy a Néppárt csúcsjelöltje Manfred Weber lett, aki nem tartja időszerűnek Orbán kizárását. Erról Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója beszélt az ATV Start című műsorában - olvasható a csatorna honlapján.   Tóth hozzátette: Európában egy ideje válságban vannak a szociáldemokrata pártok, és ez a válság kezdi elérni a nagy jobboldali pártokat is, mint a CDU és a CSU. Ezt lehetett tapasztalni a bajor választásokon is, ahol nagyon gyengén szerepelt a CSU, amelynek elnöke, Horst Seehofer távozni akar pártja éléről, ahogy Angela Merkel kancellár is jelezte távozási szándékát a CDU éléről. 
A Néppárt az Európai Parlamentben az előre jelzések szerint már csak 170 helyre számíthat a májusi EP-választásokon a 2014-es 220 helyett
Ezzel párhuzamosan erősödik a radikális jobboldal, a zöldek és a liberálisok is - tette hozzá Tóth Csaba. Orbán Viktor azt nyilatkozta, a Néppárt még nem áll készen az EP választásra. Tóth Csaba szerint Orbán belülről próbálja a Néppártot jobbra tolni. Sok tekintetben nem osztja a pártcsalád vezetésének álláspontját, annak ellenére, hogy Manfred Webert ő is támogatta a szavazatával. A Republikon igazgatója úgy látja, Orbán Viktor erősödik a Néppárton belül, politikai értelemben Európa egyik legsikeresebb miniszterelnöke. De „miközben a csatákat megnyeri, lehet hogy a háborút elveszti” - fogalmazott.
A Néppárton belül viták vannak az "Orbán-jelenség" miatt, a szociáldemokrata és a liberális baloldali politika célja pedig egyértelműen az, hogy ezeket a vitákat kiélezze, jegyezte meg Tóth Csaba. Ennek példája szerinte magának a Sargentini-jelentésnek a vitája is. Az Orbán-ellenesség Nyugat-Európában szavazatszerző képességet növelő tényező, tette hozzá. Szerinte nem véletlen, hogy a francia elnök és a holland kormány is azzal kampányol, hogy Orbánnal szembe kell menni. Tóth Csaba úgy látja: a Néppártot támadják jobboldalról is, és középről is. Ezért folyamatos belső vita zajlik a pártcsaládon belül arról, hogy melyik irányba menjenek, tehát hogy az Orbán által képviselt nézetekhez közelítsenek-e, így képezzenek egy radikális jobboldali pártszövetséget, vagy a centrum felé mozduljanak. És ez a vita árthat a Néppártnak, magyarázta az elemző.

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.