A Fidesz egyszerűen leszavazta a kilakoltatott családok védelméről szóló javaslatot

Publikálás dátuma
2018.11.13. 11:15

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A DK politikusa bizottságot alakított volna a lakhatási válság kezelésére. Miféle válság? - üzente voksaival a kormánypárt. Történik mindez a „Családok évében”.
A DK-s Székely Sándor szeretett volna a lakhatási válsággal foglalkozó esetibizottságot alakítani az Országgyűlésben, de a kormánypárti többség az 54 támogató szavazattal szemben simán leszavazta azt - írja a 444.hu.
Az ellenzéki képviselő javaslata szerint a "Kilakoltatási és lakhatási válság felszámolását előkészítő eseti bizottság" célja az lett volna, hogy  „javaslatokat tegyen az utóbbi hónapokban tapasztalt növekvő számú kilakoltatás és az ennek következtében kialakított lakhatási válság megszüntetésére.”
„Miközben a kormány meghirdette a családok évét, a tél előtt kisgyerekes családokat fenyeget az a veszély, hogy utcára kerülnek és hajléktalanná válnak. Ma 100 000 embert érint ez a probléma, ami időzített szociális bombát jelent az egész ország számára."

Székely egyúttal a bizottság révén felmérte volna a veszélyeztetett, különböző élethelyzetben élő családok, és egyedül élő emberek helyzetét, a kilakoltatások okait; így az is kiderült volna, hogy hány kisgyermekes családot érint a kilakoltatás és lakásvesztés, milyen speciális védelemre és támogatásra van szükség az ő esetükben.
Szerző
Frissítve: 2018.11.13. 16:07

Kényszerű beteghurcolás és egy majdnem életveszélyes részleg a Honvéd kórházban

Publikálás dátuma
2018.11.13. 11:09
illusztráció
Fotó: AFP
Szakember híján akár órákat is kénytelenek várni az orvosok a lelet kiértékelésre - és nem mindig egyértelmű, hogy a beteg kibírja-e ezt a holtidőt.
Miközben a Honvédkórház szeptemberre összeomlás szélére került sürgősségi betegellátó centrumában lassan talán normalizálódik a helyzet (az SBC sürgősségi és szakorvosai múlt héten megkapták végre a lassan egy éve beígért béremelésüket), a kórház II.-es számú, Podmaniczky utcai telephelyén csak a szerencsén múlt, hogy még nem lett tragédia az orvoshiányból, írja a hvg.hu. A kétnaponta sebészeti ügyeletet adó intézményből szeptember 1-jén távozott ugyanis az utolsó radiológus is. Így a csak SFH-ként emlegetett sürgősségi felvételi helyen az asszisztensek elvégzik ugyan az ügyeletes orvos által kért CT- és röntgenvizsgálatokat, az elkészült felvételeket szakorvos híján egy az intézménnyel szerződött szegedi magán diagnosztikai cég értékeli, távleletezéssel. Így az SFH működésére rálátó dolgozók szerint sokszor több órát is várni kell azokra a leletekre, amelyek nélkül, illetve megszületése előtt az ügyeletes orvos nem tud dönteni a beteg további sorsáról, a szükséges – adott esetben életmentő – beavatkozásról.  A CT- és röntgenvizsgálatoknál is nagyobb gond azonban, ha valakinek ultrahangvizsgálatra lenne szüksége, annál ugyanis elengedhetetlen az orvosi jelenlét. Emiatt, ha 16 óra után olyan – mondjuk, erős hasi fájdalmakra panaszkodó – beteg érkezik, akin ultrahangvizsgálatot kellene végezni, azt a betegszállító átviszi a Róbert Károly körúti központi telephelyre, ahol – tovább terhelve az ottani, amúgy is teljesítőképességük határán dolgozó radiológusokat – elvégzik rajta a vizsgálatot, majd visszaszállítják Podmaniczky utcába, ahol végül a vizsgálat eredményének ismeretében dönt az ügyeletes a továbbiakról. Mindez pedig az ott dolgozók véleménye szerint „rettentően aggályos” a beteg szempontjából. Nemcsak az időbeli késlekedés miatt, amely például egy akut vakbélgyulladás vagy gyomorvérzés esetén a beteg életébe is kerülhet (márpedig a két telephely közötti úgynevezett szekunder transzport lassúságára és nehézkességére az érintett osztályok orvosai korábban többször is figyelmeztettek), hanem azért is, mert egy erős fájdalmakkal küzdő embernek értelemszerűen akkor is jobb egy helyben, a lehetőségekhez képest nyugodtan viselni a szükséges vizsgálatokat, ha éppen nincsen életveszélyben.
Szerző

Kásler tárgyalt egy orosz kormányzóval, és létrejön egy közös daganat-kutató intézet

Publikálás dátuma
2018.11.13. 10:53

Fotó: Molnár Ádám
Egy orosz lap szerint az intézménynek Moszkvában, Voronyezsben és Budapesten is lesznek központjai, amelyekben együtt dolgozhatnak magyar és orosz kutatók.
  Nemzetközi onkológiai intézetet alapít a magyar kormány Oroszországban és Budapesten – hivatkozik a RIA Voronezh című lapra a hvg.hu. Eszerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere jelentette be, hogy olyan intézményeket hoznak létre, ahol együtt dolgozhatnak magyar és orosz kutatók. A létrejövő nemzetközi onkológiai intézetnek lesznek központjai Budapesten, Moszkvában és Voronyezsben is. Kásler akkor hozta ezt nyilvánosságra, amikor megbeszélést folytatott Alexander Gusevvel, Voronyezs régió kormányzójával. A lap azt írja, a Magyar Rektori Konferencia többször is tárgyalt az orosz rektori szervezettel, a megbeszélések témája pedig egy hosszú távú együttműködés kialakítása volt. A terv az, hogy az új központokban áttörést érjenek el a rákgyógyításban, Gusev szerint erre létrehoznak egy projektet, ami 2019-ben indul, és molekuláris szintre helyezi a rákkutatás alapjait. Gusev emlékeztetett, a voronyezsi orvosi egyetem már évek óta együttműködik több magyar egyetemmel is, 2011-ben pedig aláírt egy együttműködési szerződést az Onkológiai Intézettel is.
Szerző