Jó lesz, csak nem most: halasztaná az Akadémia az új NAT bevezetését

Publikálás dátuma
2018.11.13. 12:23
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Nemzeti Alaptanterv korszerű, de körvonalazatlan, és túl nagy elvárásokat támaszt diákok és tanárok felé egyaránt -derül ki az MTA tanulmányából.
A NAT túl gyors bevezetése ellentétes hatást váltana ki, ezért legalább egy évvel elhalasztaná annak bevezetését a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA honlapján nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a NAT korszerű, gyermekközpontú, a 21. század várható kihívásaira felkészítő folyamatokról szól, de olyan ideális iskolai körülményeket feltételez, amelyek még messze nem biztosítottak a közoktatásban – írja a hvg.hu
Bár a portál szerint az MTA tanulmánya alapvetően nem fest negatív képet a NAT-ról a tudományos akadémia, több alapkérdést is tisztázna az alaptantervvel kapcsoltban. Szakértők szerint ugyanis a tervezet nem mutat fel átfogó emberképet, miként az sem teljesen világos, hogy mire terjed ki pontosan az alaptanterv? Tisztázni kellene azt is, milyen típusú iskolákra terjed ki középfokon a NAT, segíti-e a diákpopuláció mind nagyobb hányadának továbbhaladását a felsőoktatásba.
Az MTA szakértői szerint pozitív tendencia, hogy a korábbi NAT műveltségi területeinek számához képest kisebb lett a tanulási területek száma. Az akadémia azonban azt javasolja, hogy legyen még kevesebb a „természettudomány és földrajz”, illetve a „technológia” területek egyesítésével. A tudományos akadémia összegzésében viszont az is szerepel: a természettudományok és a matematika tervezetében számos ellentmondás van, aminek egy fontos része az óraszámok csökkentése.  Az Akadémia szerint megoldandó probléma, hogy
  • Az alsó évfolyamok a természettudományos nevelés szempontjából teljesen kihasználatlanok.
  • az ajánlott óraszámok nagyon magasak, „34 óra mind a magasra törő, mind a nehézségekkel küzdő diákok számára már életkorlátozó tényező”
  • a tanulási területek világából a természet, a történelem, a kultúra megismerése közben kimarad maga az ember.
Az akadémia szakértői jelezték, hogy megfelelő NAT csak a tanárképzés javításával érhető el. Azt javasolták, hogy legyen egy Nemzeti tanár- és továbbképzési tanterv is, mert a jelenlegi tanárképzés sem tartalmában, sem módszertanában nem tükrözi a NAT-tervezetben leírt szellemiséget és módszertani kultúrát. 

Nem eléggé hazafias

Más okok miatt, de a kormány sem támogatja, hogy a NAT-ot jelenlegi formájában alkalmazzák: Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már augusztus végén jelezte a kabinet nemtetszését, a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint azért, mert a munkaanyag túl liberálisnak tűnik számukra,  nem eléggé hazafias  nemzeti, munkaalapú és családközpontú. Mindez persze nem szakmai érvelés, de a közoktatást is politikai eszközként kezelő Orbán-kabinettől szinte természetesnek hat.
Szerző
Témák
Nat MTA tanterv

A Fidesz egyszerűen leszavazta a kilakoltatott családok védelméről szóló javaslatot

Publikálás dátuma
2018.11.13. 11:15

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A DK politikusa bizottságot alakított volna a lakhatási válság kezelésére. Miféle válság? - üzente voksaival a kormánypárt. Történik mindez a „Családok évében”.
A DK-s Székely Sándor szeretett volna a lakhatási válsággal foglalkozó esetibizottságot alakítani az Országgyűlésben, de a kormánypárti többség az 54 támogató szavazattal szemben simán leszavazta azt - írja a 444.hu.
Az ellenzéki képviselő javaslata szerint a "Kilakoltatási és lakhatási válság felszámolását előkészítő eseti bizottság" célja az lett volna, hogy  „javaslatokat tegyen az utóbbi hónapokban tapasztalt növekvő számú kilakoltatás és az ennek következtében kialakított lakhatási válság megszüntetésére.”
„Miközben a kormány meghirdette a családok évét, a tél előtt kisgyerekes családokat fenyeget az a veszély, hogy utcára kerülnek és hajléktalanná válnak. Ma 100 000 embert érint ez a probléma, ami időzített szociális bombát jelent az egész ország számára."

Székely egyúttal a bizottság révén felmérte volna a veszélyeztetett, különböző élethelyzetben élő családok, és egyedül élő emberek helyzetét, a kilakoltatások okait; így az is kiderült volna, hogy hány kisgyermekes családot érint a kilakoltatás és lakásvesztés, milyen speciális védelemre és támogatásra van szükség az ő esetükben.
Szerző
Frissítve: 2018.11.13. 16:07

Kényszerű beteghurcolás és egy majdnem életveszélyes részleg a Honvéd kórházban

Publikálás dátuma
2018.11.13. 11:09
illusztráció
Fotó: AFP
Szakember híján akár órákat is kénytelenek várni az orvosok a lelet kiértékelésre - és nem mindig egyértelmű, hogy a beteg kibírja-e ezt a holtidőt.
Miközben a Honvédkórház szeptemberre összeomlás szélére került sürgősségi betegellátó centrumában lassan talán normalizálódik a helyzet (az SBC sürgősségi és szakorvosai múlt héten megkapták végre a lassan egy éve beígért béremelésüket), a kórház II.-es számú, Podmaniczky utcai telephelyén csak a szerencsén múlt, hogy még nem lett tragédia az orvoshiányból, írja a hvg.hu. A kétnaponta sebészeti ügyeletet adó intézményből szeptember 1-jén távozott ugyanis az utolsó radiológus is. Így a csak SFH-ként emlegetett sürgősségi felvételi helyen az asszisztensek elvégzik ugyan az ügyeletes orvos által kért CT- és röntgenvizsgálatokat, az elkészült felvételeket szakorvos híján egy az intézménnyel szerződött szegedi magán diagnosztikai cég értékeli, távleletezéssel. Így az SFH működésére rálátó dolgozók szerint sokszor több órát is várni kell azokra a leletekre, amelyek nélkül, illetve megszületése előtt az ügyeletes orvos nem tud dönteni a beteg további sorsáról, a szükséges – adott esetben életmentő – beavatkozásról.  A CT- és röntgenvizsgálatoknál is nagyobb gond azonban, ha valakinek ultrahangvizsgálatra lenne szüksége, annál ugyanis elengedhetetlen az orvosi jelenlét. Emiatt, ha 16 óra után olyan – mondjuk, erős hasi fájdalmakra panaszkodó – beteg érkezik, akin ultrahangvizsgálatot kellene végezni, azt a betegszállító átviszi a Róbert Károly körúti központi telephelyre, ahol – tovább terhelve az ottani, amúgy is teljesítőképességük határán dolgozó radiológusokat – elvégzik rajta a vizsgálatot, majd visszaszállítják Podmaniczky utcába, ahol végül a vizsgálat eredményének ismeretében dönt az ügyeletes a továbbiakról. Mindez pedig az ott dolgozók véleménye szerint „rettentően aggályos” a beteg szempontjából. Nemcsak az időbeli késlekedés miatt, amely például egy akut vakbélgyulladás vagy gyomorvérzés esetén a beteg életébe is kerülhet (márpedig a két telephely közötti úgynevezett szekunder transzport lassúságára és nehézkességére az érintett osztályok orvosai korábban többször is figyelmeztettek), hanem azért is, mert egy erős fájdalmakkal küzdő embernek értelemszerűen akkor is jobb egy helyben, a lehetőségekhez képest nyugodtan viselni a szükséges vizsgálatokat, ha éppen nincsen életveszélyben.
Szerző