Merkel csatlakozott Macronhoz, és ő is európai haderőért lobbizik

Hétvégén Trump még dühöngött a francia elnök felvetésén, de a jelek szerint kénytelen lesz megbarátkozni a gondolattal.

Valódi európai hadsereg felállítását szorgalmazta tegnap Angela Merkel az Európai Parlamentben.

A német kancellár a testület strasbourgi plenáris ülésén szólalt fel, és szenvedélyesen érvelt az európai együttműködés fenntartása, elmélyítése mellett. Beszédében nem tért ki az EU-ban és saját pártcsaládjában, az Európai Néppártban dúló belső vitákra a jogállamot fenyegető veszélyekre, de zárszavában válaszolt néhány kérdésre, amelyek az Orbán Viktor politikájával kapcsolatos álláspontját firtatták.

"Amikor 2015-ben Magyarországon sok menekült tartózkodott, az akkori osztrák kancellár megkérdezte tőlem: hogyan tudnánk segíteni. Ilyen helyzetekben nem hagyhatjuk magára Magyarországot, a terheket meg kell osztanunk. Magyarország képtelen volt megvédeni a külső határait, így másoknak kellett a segítségére sietni. Ezért kissé furcsának találom azokat a véleményeket, amelyek szerint felelőtlenül döntöttem, amikor megnyitottuk a határainkat a menekülők előtt" - fejtette ki Angela Merkel.

Arra ugyanakkor nem válaszolt, hogy meddig tűrik el az Európai Néppártban, valamint az állam- és kormányfők fórumán, az Európai Tanácsban a magyar kormányfő szégyenteljes viselkedését. Erre volt kíváncsi Udo Bullmann szocialista, illetve Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, valamint Szanyi Tibor magyar szocialista EP-képviselő. Verhofstadt azzal kezdte a felszólalását, hogy Orbán Viktor meg akarja ismételni a történelmet, amikor a CEU-t elüldözi

Magyarországról: utoljára 1943-ban a nácik zártak be egyetemet Európában, Oslóban. Az Európa jövőjéről tartott beszédében Angela Merkel hosszan beszélt a türelem és a szolidaritás fontosságáról, mint az európai együttműködés alapjáról. Konkrét kezdeményezésekkel is előállt, és Emmanuel Macron francia elnök minapi javaslatát támogatva megerősítette, hogy valódi európai hadsereget kell felállítani. "Vége azoknak az időknek, amikor feltételek nélkül támaszkodhattunk másokra. Ha mi, európaiak szeretnénk közösségként megmaradni, akkor határozottabban kell a kezünkbe venni sorsunk irányítását" - mondta a jelenlévők többségének tetszésnyilvánítása és az euroszkeptikusok, valamint a szélsőjobboldaliak pfújolása közepette. Felvetette egy Európai Biztonsági Tanács létrehozásának az ötletét is, a külpolitikai döntéshozatal meggyorsítása érdekében.

Beszédében, majd azt követő válaszaiban Merkel többször visszatért a migráció kérdésére, és ezen a téren is közös megoldásokat sürgetett. Szerinte az unió az elmúlt három évben már sokat tett a menekülthullám megfékezése és az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében. Szólt a “kétsebességes" Európáról is, amely a schengeni rendszer, illetve az eurózóna létrehozásával szerinte már megvalósult. A különböző együttműködési formáknak azonban minden csatlakozni kívánó tagállam előtt nyitva kell állniuk - hangsúlyozta.

A vitában elsőként a frakcióvezetők reagáltak az elhangzottakra, a többi EP-képviselőnek fél óra jutott néhány gyors hozzászólásra. Többen méltatták Angela Merkel európai politikáját, és párthovatartozástól függően sürgették, hogy az erős Németország vezetőjeként ne legyen rest további merész elképzelésekkel előállni az európai együttműködés elmélyítése érdekében. A brit Függetlenség Párt alapítója, Nigel Farage újabb magyarázattal szolgált arról, miért is kívánatos a Brexit hazája számára, amikor azt mondta: az Egyesült Királyság nem kívánt egy német dominanciájú Európai Unió tagja maradni.