Kritikus helyzet az orosházi sürgősségi osztályon

Publikálás dátuma
2018.11.14. 06:58

Fotó: Shutterstock
Orosházi kórházban is fölmondtak többen, mert itt sem fizették ki a túlmunkadíjakat - a hvg.hu értesülései szerint.
Felmondott az SBO osztályvezető főorvosa, vele együtt a főnővér is, de állítólag mások is erre készülnek. Mostanra lett ugyanis elegük a ki nem fizetett pluszmunkából. Januárra így akár ki is ürülhet az SBO Orosházán, bár úgy tudjuk, a menedzsment szerint nincs gond, mert sorra jönnek a jelentkezők az üres helyekre - írja a portál. A lap szerint  Dankó Alpár , az orosházi kórház Sürgőss égi Betegellátó Osztályának főorvosa szívzűrre hivatkozva mondott fel.  Az orvos azt nyilatkozta: hogy nem kockáztat tovább, fontosabb az egészsége és a családja. A főorvos a szívzűr okairól már kevésbé készségesen beszélt, azzal próbálta elütni az okot, hogy a kórházi munka mellett mentőzik, mentőhelikopterezik, de besegít a térség orvosi ügyeletének a szervezésében is, elege lett. A hvg.hu úgy tudja: a kórház feladatait vállalkozásban elvégzőknek járó pénzt hónapok óta nem fizeti ki az intézmény. Állítólag száz-százötven óra túlmunkáért járó összegekkel – egyeseknek százezrek, de akad, akinek egy-két millió – tartozik a kórház. Mivel ugyanis az SBO nonstop működését az alkalmazottakkal a kötelező túlórákkal együtt sem tudják biztosítani, így kénytelenek külsősöket is bevonni a sürgősségi törvényes működéséhez, amire, úgy tűnik, nincs elegendő forrás. A portál értesülései szerint a takarékoskodás jegyében a főigazgató olyan változtatásokat tervez az intézményben, amiket az ott dolgozók egy része – éppen a szigorú előírások miatt – vállalhatatlannak tart. A főorvos és a főnővér most a felmondási idejét tölti (ők már október közepén felmondtak), de ezekben a napokban újabb vállalkozók bonthatják fel a kórházzal kötött megállapodásukat. Egyelőre minden esetre a kórház honlapján az SBO főorvosi és főnővéri állására írtak ki pályázatot. A probléma nem egyedi.  Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szeptember elején - miután a Honvédkórházban 45 orvos fölbontotta az önkéntes túlmunkaszerződését, és ezzel ott is kritikussá vált a sürgősségi ellátás - beszélt arról a Népszavának, hogy bármikor, bármelyik kórházban előállhat ez a helyzet.  Éger szerint már évek óta is csak a szükséges orvosok negyede dolgozik a sürgősségi osztályokon. Kásler Miklós humán miniszter hivatalba lépése óta ígéri, hogy rendbe teszi a sürgősségi ellátást, egyebek mellett gyakran szól arról, hogy elkészült az ezzel kapcsolatos jogszabály. A gyakorlatban viszont eddig nem valósult meg semmi.
Szerző

Január végén jön az előválasztás

Publikálás dátuma
2018.11.14. 06:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Mind konkrétabb a Tarlós István ellenfelének kiválasztására irányuló terv, de az MSZP-nek bőven van még kit meggyőznie.
"Ez nem politikai taktika, komolyan előválasztást szeretnénk” – mondta tegnap újságíróknak az MSZP elnöke, Tóth Bertalan. Az MSZP, a Párbeszéd és több más ellenzéki erő a budapesti főpolgármester választásra készülve vetette fel a közös jelölt kiválasztásának ezt a módszerét. "Ez egy olyan innováció, amiről régóta és sokan beszélnek, elméletben támogatnak is, ezért jó lenne végre megcsinálni” – mondta Tóth Bertalan. A javaslat szerint – ahogy arról már írtunk – személyesen vagy online szavazhatnának azok a budapesti választók, akik aláírják az adatkezelési szabályokat. Erre az urnáknál is lesz lehetőség, az online voksolóknak azonban korábban kell személyesen regisztrálniuk. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke szerint a csak online választás  megvalósíthatatlan, és nem lehet ellenőrizni a hitelességét. A névjegyzékbe két ünnep között decemberben, illetve januárban lehet majd jelentkezni, magát az előválasztást pedig január 28. és február 3. között bonyolítanák le. A folyamat hitelességét erősítendő Molnár Zsolt hozzátette, hogy nem az MSZP fogja számolni a szavazatokat, erre a résztvevő pártok és civil mozgalmak aktivistáit kérik meg. „Az MSZP és a DK pártszavazást akarnak, a pár ezer fős tagságukkal és hálózatukkal szeretnék eldönteni, hogy Karácsony Gergely vagy Horváth Csaba legyen-e a főpolgármester jelöltjük, engem pedig ezzel együtt kinyírni, ehhez én nem fogok asszisztálni” – mondta a Népszavának Puzsér Róbert. A független jelölt ezzel korábban lapunknak már megfogalmazott álláspontját erősítette meg, miszerint internet alapú szavazást szeretne. Puzsér szerint továbbra sem elfogadható, hogy a baloldali pártok csak személyes megjelenés, vagy regisztráció útján tennék lehetővé a szavazást az előválasztáson, mert így nyilvánvalóan sokkal kevesebben vesznek majd részt rajta – alapvetően a két párt tagsága és szimpatizánsai. A Demokratikus Koalíció egyelőre kivár, pontosabban az MSZP-re vár. „Mivel a szocialisták mondták azt, hogy ők lebonyolítják majd az előválasztást, mi arra várunk, hogy bemutassák nekünk az erről szóló javaslatukat. Ennek ismeretében a DK majd el fogja dönteni, milyen formában veszünk részt az előválasztáson.” - mondta a Népszavának Arató Gergely, a párt képviselője. A Momentum továbbra sincs meggyőződve róla, hogy most a főpolgármester jelölt kiválasztásával kellene foglalkozni – ezt már Hajnal Miklós, a párt egyik vezetője mondta. Szerinte jelenleg sokkal fontosabb, hogy a tavaszi európai parlamenti választásokon ne szerezzen többséget a Fidesz. A Momentumban arról sincsenek meggyőződve, hogy az előválasztás „nem meghekkelhető a Fidesz által”. Az LMP szerint egyelőre szintén semmilyen garancia nincs arra, hogy „egy ellenérdekelt választói közösség hogyan nem tudja teljesen eltorzítani a választás eredményét”. „Nem sokat tudunk a részletekről: sem azt, hogy hol, kik, hogyan szavazhatnak majd, kik ellenőrzik a választást, kik felügyelik a szavazatok összeszámlálását, hogyan biztosítják ezeknek a testületeknek a függetlenségét - mondta Csárdi Antal, a párt budapesti képviselője.

A két ünnep között indul az előválasztás

Megvannak az előválasztás tervezett időpontjai. Eszerint december 27.-én indulna a regisztráció, ami január 23.-ig tart majd. Szavazni január 28. és február 3. között lehet, a szavazatokat február 3.-án délután-este számolják össze.

Szerző
Frissítve: 2018.11.14. 07:18

Szigorítás a börtönökben - Csak a webshopon keresztül lehet ételt küldeni a raboknak

Publikálás dátuma
2018.11.14. 06:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szigorúbb szabályok érvényesek a hazai börtönökben, emiatt viszont még embertelenebbek lettek a körülmények. Ételt például már csak az intézmények saját webshopján keresztül lehet küldeni, a levelek és a fényképek gyakran már csak fénymásolva jutnak be, a hozzátartozókkal pedig plexin keresztül lehet beszélgetni. A segítő civilek nagy részét ráadásul már egy éve nem engedik be az intézményekbe, így a rabok kiszolgáltatottsága tovább nőtt, miközben csökkent az esélyük a reintegrációra.
Az elmúlt években olyan szemléletváltás ment végbe a büntetés-végrehajtásban, amely a rabok reintegrációja helyett inkább a túlságosan szigorú szabályok megalkotására helyezi a hangsúlyt. Új belső előírások vonatkoznak például a csomagküldésre, a kapcsolattartásra, az ügyvédekkel való találkozókra, sőt, még arra is, hogy mi számít zsúfolt cellának. Utóbbival kapcsolatban Fahidi Gergely ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság keddi kerekasztal-beszélgetésén kifejtette, hogy korábban „mozgásteret” számoltak, az új szabályok szerint viszont már „szabad életteret”. A kettő közötti különbség az, hogy míg a mozgástér esetében kivonták a cella méretéből a bútorok méretét, addig az élettér esetében csak a mosdót és a WC-t vonják le. Az eltérés értelemszerűen négyzetméterekben mérhető, emiatt pedig úgy javultak jelentősen a zsúfoltságról szóló statisztikák, hogy a rabok valójában ugyanannyian vannak a zárkákban - mondta. Ugyan a fogvatartottak létszáma 18 ezerről 16,5 ezerre csökkent, de ez elsősorban az előzetes letartóztatásban lévők számának apadása okozta. A kihasználtság ennek megfelelően már „csak” 117 százalékos, bár léteznek olyan börtönök is, ahol 150 százalékos. A legzsúfoltabb körülmények egyébként az előzetes letartóztatásban – az új törvényekben használt elnevezés szerint: letartóztatásban – lévőket várják, pedig esetükben még jogerős bírósági döntés sincs arról, hogy bűnösök. A börtönéletet azonban nem csak ez teszi embertelenné, hanem az is, hogy a szigorúbb szabályokkal személytelenné teszik a fogvatartott és a hozzátartozó közötti kapcsolattartást. Az utóbbi években például a filmekből ismerős plexik választják el a beszélőn a rabokat és a családtagokat, így nem lehetséges a minimális testi érintkezés sem. Ha a hozzátartozó élelmiszert küldene be, akkor ezt nyár óta már csak a börtön webshopján keresztül teheti meg: az erre szolgáló weblapon azonosító kódja megadásával tudja kiválasztani a termékeket, amelyekért kizárólag bankkártyával vagy banki átutalással fizethet. Ezzel azonban – Vig Dávid, a Helsinki Bizottság rendészeti programvezetőjének elmondása szerint – elveszíti a csomagküldés a személyes jellegét, a hozzátartozók ugyanis nem a hazai ízeket vagy a kedvenceket küldhetik be, hanem csak bizonyos ételek közül választhatnak. A 70 millió forintért fejlesztett webshop árai egyébként a Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint nem lényegesen magasabbak, mint a kintiek, viszont sokaknak gondot okoz a bankkártyával való fizetés. Az ügyvédekkel egyébként Fahidi Gergely elmondása szerint szintén csak plexifalon keresztül kommunikálhatnak a rabok. Szerinte emiatt lehetetlen bizalmas megbeszéléseket folytatni, mert a beszélők túlságosan közel vannak egymáshoz. – Iratot csak úgy tudok aláíratni az ügyfelemmel, hogy odaadom az őrnek, majd ő átviszi a túloldalra és vissza – fogalmazott. Tarnai Dóra, a Helsinki Bizottság jogásza elmondta, hogy a hozzátartozókkal való telefonos kapcsolattartásra annak a rabnak van lehetősége, aki kifizeti a 35 ezer forintos kauciót azért a speciális mobiltelefonért, amely csak híváskezdeményezésre alkalmas, előre meghatározott számú percig lehet használni, valamint amellyel csak a kapcsolattartóként regisztrált hozzátartozót lehet felhívni. Korábban a Helsinki Bizottságot is lehetett így tárcsázni, egy évvel ezelőtt azonban több civil szervezethez hasonlóan velük is szerződést bontott a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP), így a szervezetet már nem lehet hívni. A Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint egyébként a börtönőrökre – néhány kivételtől eltekintve – nem jellemző, hogy fizikai erőszakot alkalmaznának, sokkal gyakrabban fordul elő viszont a verbális agresszió vagy a nem megfelelő viselkedés. Oláh Attila - aki öt évvel ezelőtt szabadult az egyik büntetés-végrehajtási intézményből - példaként azt hozta fel, hogy a börtönőrök hetente kétszer-háromszor feldúlták a cellájukat tiltott tárgyak után kutatva, az egyik alkalommal pedig a gyerekeit ábrázoló fotó a földre került, amire rá is tapostak. Amikor ezt szóvá tette, büntetést kapott. Tarnai Dóra szerint ezek a cselekedetek gyakran arra vezethetők vissza, hogy az őrök félnek a fogvatartottaktól. A létszámhiány miatt ugyanis – állítása szerint mintegy 1200 őrre lenne még szükség - gyakran előfordul, hogy kevesebb bv-s van a rabok társaságában, mint kellene, ezért „fitogtatják az erejüket”. Eredeti fotót egyébként már nem is nagyon kaphatnak a rabok, a Helsinki Bizottság szerint ugyanis az az új gyakorlat, hogy a levelekben lévő papírokat lefénymásolják, és úgy adják át. A másolat minősége viszont nagyon rossz, így előfordul, hogy a fogvatartottak csak egy fekete pacát látnak a papíron. Ezt az eljárást eddig csak azoknál a raboknál alkalmazták, akik kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt kerültek börtönbe, esetükben ugyanis fennállt a veszélye annak, hogy átitatják a papírt valamilyen droggal. A rabok közti viszonyokról Oláh Attila elmondta, hogy a börtönhierarchia továbbra is meghatározza a fogvatartottak életét. Az erőszak pedig mindennapos. - Hat hónapig újonc vagy, folyamatosan ki kell állnod magadért, de azt is bevállalhatod, hogy csicska leszel, azaz főzöl, mosol, takarítasz. Kezdetben egyfolytában verekedsz, az őrök pedig nem csinálnak semmit. Persze van egy vészcsengő, de azt nem nyomod meg, mert akkor vamzer vagy (áruló a börtönszlengben - a szerk.), ráadásul az néha nem is működik. – fogalmazott. Azt is megjegyezte, hogy ő újoncként 12 fős cellába került, amely olyan kicsi volt, hogy a WC és az étkezőasztal egymás mellett voltak. Ebből gyakran konfliktusok is adódnak, azt ugyanis tiszteletlenségnek veszik, ha valakinek ki kell mennie miközben a másik eszik. – A fegyelmit kapó rabokat gyakran beteszik egy büntető cellába, ahol „kannibálok” vannak. Amikor ott voltam, az egyik srác egy tűt forrósított fel, hogy mások körme alá nyomja. A többieket feltüzeltem, hogy ne hagyjuk, ebből persze óriási verekedés lett. Fél órája vertük egymást, amikor az egyik őr benézett az ajtó ablakán, de csak annyit mondott: halkabban fiúk! – idézte fel Oláh Attila. Elmondása szerint még egyszer benéztek így hozzájuk, és csak harmadjára léptek közbe, akkor viszont rohamrendőrökkel és kutyákkal jöttek. A Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint egyébként az őrök között igen gyakori a rasszizmus: ugyanazért a cselekményért kiszabott büntetések cigányok esetében jóval hosszabbak, mint nem cigányok esetében, és jutalmat is könnyebben kap egy nem roma, mint egy roma. A rendpárti szemlélet terjedését és feleslegességét jól mutatja az a közérdekű adatigénylésből megismerhető nyári eset, amikor összehangolt razziát tartottak az összes börtönben tiltott tárgyak után kutatva. Ez a művelet csaknem négyezer ellenőrzőt és 20 ezer munkaórát igényelt, az eredménye viszont mindössze 87 jelentésköteles tárgy. A Helsinki Bizottság számításai szerint ez azt jelenti, hogy átlagosan 221 órát töltöttek el egy tárgy felkutatásával. A civilek szerint egyébként igen komoly következménye lett annak, hogy tavaly a BvOP szerződést bontott velük és így kiszorultak a börtönökből. Korábban például rendszeresen végezhettek független börtönlátogatásokat, amelyeken felmérték a valós körülményeket és védelmet nyújthattak a raboknak a visszaélésekkel szemben. Jelenleg azonban a fogvatartottak csak lassabban, leveleken keresztül érik el őket, ezáltal az esetleges szabálysértések, erőszakos cselekmények bizonyítása is nehezebb. Pedig az nem csak a rabok és a civilek érdeke, hogy a törvények szerint és megfelelően működjenek a börtönök, hanem a BvOP-é és a társadalomé is - hangsúlyozták.    
Szerző
Témák
börtön